Sokan már visszaadták engedélyüket, és ez év végére az autók harmada már nem lesz úton.  "Feltételezzük, hogy csak körülbelül 24 000 taxis lesz; a járvány előtt körülbelül 36 000 volt" - nyilatkozta Michael Oppermann a "Welt am Sonntag"  című lapnak. Az ügyvezető igazgató szerint  2020-ban a taxisiparnak 43 százalékos árbevétel-csökkenéssel kellett megbirkóznia.  A német taxik döntő többsége Mercedes. Fotó: Daimler A németországi taxik jövedelme a 2019-es 5,4 milliárd euróról 3,1 milliárd euróra csökkent tavaly. A Szenátus Környezetvédelmi, Közlekedési és Klímavédelmi Osztálya szerint a járvány különösen erősen érinti a fővárosi taxikat.  Berlinben, a koronajárvány 2019 decemberi kezdete előtt még 8044 járművet regisztráltak, 2020 februárjában a városnak csak 6792 engedélye volt - ez 15,6 százalékos csökkenést jelent.  A jelentés szerint a hamburgi taxis engedélyek száma is jelentősen, csaknem tíz százalékkal lett kevesebb. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!                                               

A szélsőséges időjárás szűk keresztmetszetekhez vezetett egy észak-amerikai félvezető-beszállítónál - közölte.  Az autók elektronikus chipjeinek hiánya más autógyártók számára is problémákat okozott, köztük a Volkswagen és a Daimler számára. A Toyota cseh gyára. Fotó: Toyota A Toyota a cseh üzemben gyártja a Toyota Aygo kisautót, körülbelül 2500 alkalmazottal.  A nagyobb Yaris modell az év végén kerül gyártásba. Erre 150 millió eurónak megfelelő beruházásokat terveznek – írja a német honlap. A japán autógyártó az év elején teljesen átvette a gyárat, amelyet 2002-ben alapítottak a Peugeot és a Citroën közös vállalkozásaként. Kolin Prágától mintegy 60 kilométerre keletre található. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!                                             

A Volkswagen Tiguan nyerte a Magyar Év Autója 2021 díjat a szabadidő-autók kategóriában, a Volkswagen Arteon Shooting Brake az üzleti autók kategóriában győzött, a Volkswagen ID.3 pedig megosztva az Év Zöldautója 2021 díjat kapta a villanyautók kategóriában. A családi autók kategóriában a Volkswagen Golf a Magyar Év Autója 2021 díj ezüst fokozatú oklevelét kapta. Az Év Autója (Car of The Year 2021) döntőjében került Volkswagen ID.3 a hazai villanyautó-piacon is egyre népszerűbb. A kompakt elektromos autó sikeres történetének újabb állomása, hogy a szakmai zsűri döntése alapján az Év Zöldautója 2021 díjat kapta. Ebben szerepet játszott nagy hatótávolsága, izgalmas vezethetősége, igen fejlett utasbiztonsága, valamint innovatív információs- és szórakoztató fedélzeti rendszere. A tavaly frissített és immár konnektoros hibridként, valamint 320 lóerős sport verzióban is elérhető Volkswagen Tiguan a szabadidő-autók között nyerte el a zsűri tetszését, öt másik népszerű SUV-ot utasítva maga mögé. Az elegáns és sportos Volkswagen Arteon kombi változata az üzleti autók kategóriájában győzött, az ötféle hibrid hajtáslánccal elérhető Volkswagen Golf 8 modell pedig a Magyar Év Autója 2021 díj ezüst fokozatának oklevelében részesült a családi autók kategóriában, csupán egyetlen ponttal maradva le az első helyezettől. Az Autós Nagykoalíció (ANK) és a Járműipar.hu által szervezett versenyre 22 márka 48 jelölést adott le. A Volkswagen az e-up! modellt is nevezte a megmérettetésre, az elektromos autó piac egyik legkelendőbb szereplője pedig a negyedik helyen végzett abban kategóriában, amit – mint az már a fentiekből kiderült – egy másik Volkswagen nyert. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!                                             

A két világháború között megélénkült a hazai autósport. Hegyi felfutók, túrautak, sebességi versenyek – a programok lehetősége egyre bővült. Túrautak Az osztrák Austro-Daimler gyári csapata az 1922-es Hortobágy-Balaton Túraút előtt (Karl Zapletal/Martin Pfundner archívum) 1921-ben a Királyi Magyar Automobil Club és a Királyi Yacht Klub közösen Balatoni Sporthetet rendeztek. Ez az esemény tökéletesen mutatja a KMAC társasági jellegét, hiszen galamblövészettől autóversenyig több különféle program várta a résztvevőket. Egy évvel később került sor a Hortobágy–Balaton Túraútra, majd 1923-ban már a határokon túlra is sikerült eljutni az Österreichischer Automobil-Clubbal közösen megrendezett Osztrák–Magyar Túraút során. Egy évvel az Osztrák-Magyar Túraút után került sor az Alföld-Alpok Túraútra. Egy hétig tartott a 2150 kilométeres túra, amelyen 48 automobil és 5 motorkerékpár indult, s 21 automobil és 2 motorkerékpár futott be büntetőpont nélkül. 1925-ben újabb, immár magyar túraútra került sor: a KMAC 25. éves jubileuma alkalmából 40 autó és 21 motorkerékpár vett rész a két szakaszból álló jubileumi túraúton, 1925. június 14-én és 15-én. Ettől kezdve éveken át megrendezték a Magyar Túrautat, amely bebarangolta az ország tájait. MÁG túrakocsi különleges felépítménnyel egy túraúton (Szmick Miklós) A Magyar Túraút mellett 1929-ben rendezték meg először a Balaton-Mátra túrautat, amelynek része volt a parádi hegyi verseny (ezt korábban a Magyar Túraút keretén belül abszolválták). Később a Hevesvármegyei Automobil Egyesület vette át a rendezést, s ők már a Mátrában is rendeztek hegyi versenyeket. 1934-től évente rendezték meg a Frontharcos Túraútat – ezzel az autósok, motorosok állóképességét, harcedzettségét tesztelték. A versenyt dr Szelnár Aladár, a KMAC egykori titkára gondozta. 1285 kilométert kellett teljesíteni 24 óra leforgása alatt – megállás nélkül. Az 1936-os Frontharcos Túraút mezőnyének egy része Győrben - Alfa Romeo 8C, sportos Adler és Lancia is látható az első sorban (Győr Város Levéltára) Magyar-osztrák kooperációban került sor 1936-ban a Balaton-Bodensee, majd egy évvel később a Bodensee-Balaton túrára, amelyeken döntően osztrák résztvevők vettek részt. Wiesengrund Ferenc (BMW 326) az 1936-os Balaton-Bodensee Túraúton (Karl Zapletal/Martin Pfundner archívum) Hegyi felfutók Ahogyan a hazai automobil- és motorkerékpár-állomány fejlődött a versenyezni vágyó járműtulajdonosok hangja úgy erősödött. Már nem volt elég a Svábhegy! 1925-ben a motorkerékpárosok a Jánoshegyet, 1926-ban az autósok és a motorosok a Guggerhegyet (ma Látó-hegy) kapták meg egy hétvégére. Steyr a Guggerhegyi versenyen (Bartók Béla emlékház) A helyszín nem sokat változott az elmúlt 90 évben A Guggerhegy, más írásmód szerint Gugerhegy, avagy mai alakjában Látó-hegy tökéletes helyszínnek bizonyult. A verseny nagyjából a mai Pasaréti tér elől indult, s a részt vevők a Csévi út – Csalán utca – Nagybányai utca útvonal kanyarogtak fel a célig. Összesen 1752 méteres volt a pálya – rövid, de gyors. A guggerhegyi verseny soha nem lett annyira sikeres, mint a svábhegyi. Soha nem került be az európai bajnoki naptárba. 1926 és 1935 között kilenc alkalommal sikerült tető alá hozni – 1934-ben elmaradt. 1926-1930 között a KMAC, majd 1931-33-ig a Terézvárosi Torna Club, s végül 1935-ben az FTC motoros szakosztálya volt a rendező. Időről időre feltűntek külföldi menők, és általában szépen végigverték a mezőnyt. Itt “cseperedett fel” Hartmann László, aki akkor is visszatért, amikor már inkább a külföldi versenyekre koncentrált. 1929-ben került sor az első hármashatárhegyi versenyre, amely az 1930-as években pótolta a svábhegyi futamokat. A svájci Hans Ruesch 1936-ban egy vadonatúj Alfa Romeo 8C35 versenyautóval kápráztatta el a Hármashatárhegyi verseny résztvevőit és nézőit Az 1930-as évek közepétől a versenyzők Budapest határain túlra is elmerészkedtek: 1935-től évente egyszer a Dobogókő környéke is motorzajtól visszhangzott. A vidéki autósport Austro-Daimler a Pécs-Baranyai Automobil Club 1931-es túraversenyén (Fortepan) 1925 végén Nyíregyházán megalakult a Tiszántúli Automobil Club, majd 1926-ban Miskolcon az Északmagyarországi Automobil Club. 1929-re szerte az országban számos hasonló baráti társaság alakult, akik kirándulásokat, túrákat szerveztek. A Királyi Magyar Automobil Club befogadta a társszervezeteket, amelyek kartellklubok lettek. A KMAC felügyelte a versenyszabályzatokat, versenyzői igazolványokat bocsátott ki, s megszervezte a hazai autó- és motorkerékpár-bajnokságot. Sebességi versenyek 1928-ban újfajta versennyel egészült ki a hazai naptár: a Budapest–Bécs közti országúton Tát–Nyergesújfalu között előző évben elkészült Magyarország első betonútja, ahol már adottak voltak a körülmények egy sebességi versenyre. Korábban több túraúton is beiktattak gyorsasági futamokat, de a földutakon nem lehetett kiaknázni a járművek képességeit. Úgy tűnik Delmár Walter, a két világháború közti időszak egyik legismertebb versenyzője volt az aki elintézte, hogy a Tát-Nyergesújfalú közti út egyik szakaszát leaszfaltozzák. 1928-1933. között számos alkalommal rendeztek itt rekordnapot. Ezen kívül időről-időre külföldi versenyzők is megjelentek, hogy sebességi világrekord-kísérlettel próbálkozzanak – elsősorban motorkerékpárokon. 1934-től a sebességi versenyek átköltöztek Gyón mellé. A Budapest–Kecskemét országút egyik szakaszán éppen a KMAC lobbizása nyomán kifejezetten egy erre a célra is alkalmas betoncsík született. A 6800 méteres egyenes nemzetközi rekorddöntési kísérletekre is alkalmasabb volt, mint a táti pálya. Rudolf Caracciola, a Mercedes gyári versenyzője 1934. végén egy speciális W25 rekord-versenyautóval új sebességi rekordot ért el a gyóni pályán. Caracciola a gyóni betonon (Mercedes-Benz Archiv) 1935-től a magyar bajnokság éves versenynaptárának őszi szezonjában a KMAC beiktatott egy gyóni rekordnapot külön versenykiírással és nevezési lehetőséggel. Más időpontokban mód volt egyéni rekordkísérletekre is, melyekhez előzetes egyeztetés alapján, költségtérítés ellenében biztosították a versenykörülményeket. Autók, versenyzők A két világháború között a hazai versenyzők néhány kivételtől eltekintve szabadidős hobbiként tekintettek erre a tevékenységre. Arisztokratákból, iparvállalatok vezetőiből, különböző termékekkel kereskedő üzletemberekből, az ő csemetéikből, ügyvédekből és persze az autós képviseletek dolgozóiból állt össze a hazai mezőny. Wolfner László, a Wolfner-bőrgyár tulajdonosa hatalmas Steyr sportkocsijával a táti betonon Sportos kisautók, túrakocsik, nyitott családi autók, sőt több esetben luxusautók is szerepeltek a rajtlistákon. Ha végigtekintünk a nevezési listákon egy autóenciklopédia simán kijönne Adlertől Wolseley-ig! Báró Herzog András nagykereskedő például hatalmas Packard túrakocsiját nemcsak a Concours d'Elegance szépségversenyen mutatta meg, de a táti betoncsíkot is kipróbálta! Persze akadtak olyanok akik anyagi helyzetük folytán megengedhették, hogy komoly versenygépet vásároljanak. Esterházy Antal herceg, Zichy Tivadar gróf Bugattijai, Delmár Walter gyári Steyr-je más minőséget képviselt. Azonban rajtuk is túltett a Festetics család két tagja: Ernő és Miklós. A történelmi grófi család leszármazottai a családi vagyont arra használták, hogy egyre komolyabb autókkal álljanak rajthoz: BMW 315, BMW 328, majd ezt követően nyolchengeres Alfa Romeo és végül egy nyolchengeres Maserati került a garázsba. Ez utóbbi, a 3015 alvázszámot viselő 8CM túlélte a második világháborút, az 1950-es években ismét feltűnt a versenypályákon. Ma egy svájci gyűjtő büszkesége. E korszak legismertebb versenyzője Hartmann László volt, az ő karrierjének külön cikket szentelünk. Festetics Ernő gróf Alfa Romeo 8C Monza versenyautója (Bárdi Viktor) A két világháború közti időszak legjelentősebb sporteseménye az 1936. júniusában megrendezett Nagydíj-volt, amelyről cikksorozatunk következő számában részletesen megemlékezünk. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!