Az elsődleges információk szerint négy személygépkocsi ütközött össze 2017. szeptember 28-án 8 óra 45 perc körüli időben az M7-es autópálya Balaton felé vezető oldalán, a 49-es kilométerszelvénynél, Pákozd térségében. Akik tehetik, a Velencei pihenőhelynél térjenek le az autópályáról, és alternatív útvonalként a 7-es számú főutat és a 8116-os számú utat vehetik igénybe. Kérjük az arra közlekedőket, fokozott óvatossággal és körültekintéssel közlekedjenek!  

Michael Fallon brit védelmi miniszter alig burkoltan megfenyegette a Bombardier ellen panaszt benyújtó amerikai Boeing repülőgépgyárat, hogy veszélybe kerülhetnek nagy-britanniai hadiipari megrendelései. A 108-133 személyes kategóriába tartozó kéthajtóműves, közepes hatósugarú C-Series típus szárnyait és a kapcsolódó részegységeket a Bombardier belfasti üzemében gyártják. A kanadai cég 520 millió font (190 milliárd forint) beruházással építette fel az észak-írországi üzemet, ahol 4100 alkalmazott dolgozik, de a beszállító hálózattól további 14 ezer észak-írországi munkahely függ. A legnagyobb amerikai rivális, a Boeing panaszának helyt adva az amerikai szaktárca kedd este meghozott előzetes végzésében 219,63 százalékos importvámot vetett ki a C-Series típus minden egyes példányára. Ha a döntés jogerőre emelkedik, az gyakorlatilag eladhatatlanná tenné a típust az amerikai piacon. Az egyik legnagyobb amerikai légitársaság, a Delta tavaly 125 C-Series repülőgépre adott rendelést a Bombardier-nak, 5,6 milliárd dollár értékben. A Boeing áprilisban nyújtott be panaszt, azon a címen, hogy a Delta "dömpingáron" jut hozzá a gépekhez, és ezt a kanadai gyártónak nyújtott hazai és brit állami támogatások tették lehetővé. A Bombardier szerdai állásfoglalása szerint az amerikai kereskedelmi minisztérium "abszurd" és "a valóságtól elrugaszkodott" döntést hozott, mindenekelőtt azért, mert a Boeing kínálatában nem is szerepel a C-Serieshez hasonló kategóriájú utasszállító repülőgép. A végső szót a dömpingvitákban döntnöki jogkörökkel is felruházott, szövetségi hatáskörű amerikai külkereskedelmi bizottság (USITC) mondja ki a jövő év elején. Szerdán Theresa May brit miniszterelnök a Twitter üzenőportálon adott hangot mélységes csalódottságának az amerikai kereskedelmi minisztérium döntése miatt. Hozzátette: a brit kormány folytatja az együttműködést a kanadai vállalattal az "életfontosságú" észak-írországi munkahelyek megőrzése érdekében. A Downing Street szóvivője külön nyilatkozatban bírálta az amerikai döntést, mondván: London "nem ezt várja egy régi kereskedelmi partnerétől". A brit védelmi miniszter, aki szerdán éppen Belfastban tett látogatást, a BBC televíziónak kijelentette: a brit védelmi költségvetésből "a Boeing is hasznot húz", de "ez a viselkedés veszélybe sodorhatja jövőbeni kapcsolatainkat". "Ezt nem akarjuk, a Boeing fontos befektetőként és munkáltatóként van jelen az Egyesült Királyságban, de előnyben részesítenénk az ilyen viták tárgyalásos rendezését" - mondta Sir Michael Fallon. A brit védelmi minisztérium tavaly 2,3 milliárd dollár értékben ötven Apache AH-64E típusú támadó helikopter rendelt a brit hadsereg számára a Boeingtől.

A Michelin a 3D-nyomtatásra esküszik A Michelin legújabb koncepciójában egy levegőtöltés nélküli, rugalmas vázzal rendelkező kereket mutatott be, melynek futófelülete 3D-nyomtatás segítségével változtatható (nem szükséges téli és nyári szettet alkalmazni, csak tavasszal nyári, ősszel pedig téli mintát nyomtatni a kerékre) és „újrafutózható”.     A fenntarthatóság jegyében a kerekek könnyen újrahasznosíthatók, akár anyagukban is. A nyomtatott futófelület természetes és könnyen lebomló anyagokból készült, így a kopás hatására a környezetbe jutó gumipor nem káros a környezetre. Szép elképzelés, de még űrtechnológiának tűnik. https://www.youtube.com/watch?v=Tyc4Apyk2Rc   Ne kelljen kereket fújni A Bridgestone szerint is el kell hagyni a levegőt a kerekekből, hiszen azzal van a legtöbb probléma. Amikor Dunlop feltalálta a levegőtömlős kerékpárbelsőt, ezáltal növelte az utazás komfortját, nem gondolta, hogy az emberek visszavágynak a levegőtöltés nélküli abroncsokra, de ehhez az is kellett, hogy a műanyagok fejlődése az elmúlt évtizedekben felgyorsult. A Bridgestone kerekének központját egy alumínium tárcsa alkotja, amiből a futófelület irányába rugalmas támasztókat rögzítenek. A támasztók nem radiális irányúak, hanem kis szöget zárnak be a rádiuszhoz képest. A szélső és a belső szálak iránya ellentétes, így kellően merev az abroncs. Hankook iFlex A Hankook is dolgozik a levegőtöltés nélküli kerekén, melynek az iFlex nevet adta. A koncepció nagyon hasonlít az előbb bemutatott Bridgestone-ra. Úgy tűnik, hogy egyik gyártó sem akar lemaradni, ha az egyik autógyártó egy ilyen merész elhatározásra jut, hogy felszereli járműveire a levegőtöltés nélküli kerekeket.     Díjnyertes Hankook-kerekek A Hankook és a Pforzheim-i Egyetem közösen fejlesztett ki 3 koncepciót, melyek elnyerték a Red Dot Design Award-ot és az IDEA (International Design Excellence Award) díjat 2015-ben. A Boostrac, Alpike és hyBlade névre keresztelt abroncsok széles használati kört fednek le. A Boostrac struktúrája a maximális tapadást szolgálja a nehéz terepviszonyokon, az Alpike a téli abroncsokat váltaná le, míg a hyBlade mintázata az esőben történő vezetést teszi biztonságosabbá.     https://www.youtube.com/watch?v=Jm9QJ4rk3dw   A Goodyear áramot fejleszt 2015-ben, a Genfi Autószalonon mutatta be a Goodyear a BH-03 elnevezésű gumiabroncs-koncepcióját, melyet az elektromos és hibrid járművek elterjedése nyomán fejlesztettek ki. Az elektromos járművek hatótávolságának növelésére és a hibridek CO2 -kibocsátásának csökkentésére a Goodyear a gumiabroncsban rejlő energiatartalékokat igyekszik felhasználni. A BH-03 képes a hőt és a gumiabroncs-deformációt villamos energiává alakítani, így álló helyben és menet közben is képes az akkumulátorok töltésére a termoelem és a piezokristályos energiaátalakítás révén. „Az energiaellátással és környezetvédelemmel kapcsolatos aggályok vezettek bennünket oda, hogy kifejlesszük ezt az energiatermelő koncepcióabroncsot. Minden futurisztikus ötlet valamilyen társadalmi kihívásból fakad, amelyre keressük a lehetséges megoldásokat, és mindeközben egy jobb jövő építésén fáradozunk. Reméljük, hogy ez az abroncs inspiráló hatással bír majd, és a benne rejlő ötletnek helye lesz a jövőbeli fejlesztésekben” – mondta Jean-Pierre Jeusette, a koncepciót kidolgozó luxembourgi Goodyear Innovációs Központ főigazgatója. Azt még nem tudni pontosan, hogy milyen mennyiségű villamos energiát képes termelni a gumiabroncs, de mint tudjuk, manapság minden plusz energia jól jön a CO2 -grammok csökkentésében.     A legfrissebb kerékkoncepció a Continentaltól A Continental új kerékkoncepciójának lényege, hogy az energiafelhasználást minimalizálja, és költséghatékony megoldást nyújtson a felhasználóknak. A keréktárcsa funkcióit - az ős-haszonjárművekre emlékeztető módon – szétválasztva kapunk egy felnit, melyre a gumi szerelhető, és kapunk egy központi részt, ami a központosítás feladatát látja el, valamint a féktárcsát rögzíti, mely az új koncepcióban alumíniumból készült (így a korróziótól sem kell tartani) és a keréktárcsa külső pereménél helyezkedik el.     A pozíciója miatt megnőtt a súrlódási felület átmérője, ezáltal kisebb összenyomó erő hatására is a hagyományos kialakításnak megfelelő fékező nyomaték jön létre, így kisebb féknyereg is elegendő, ami csökkenti a tömeget és a gyártási költséget. https://www.youtube.com/watch?v=aAjNy3ic_8Q    

Soha ennyi autómárka nem szerepelt még az Interbrand „Best Global Brands” listáján. Nem kevesebb mint tizenöt márka, köztük egy visszatérő került be a világ száz legértékesebb vállalkozását tömörítő felsorolásba. Az élükön pedig, mint 2004 óta minden egyes évben, idén is a Toyota áll. Az Interbrand három tényező alapján határozza meg egy adott márka értékét: megvizsgálják a cég anyagi körülményeit, tevékenységének pénzben kifejezhető hasznát, magyarul profitját; elemzik a márka vásárlási döntéshozatalban betöltött szerepét; illetve a márka ügyfélhűség-kialakítási képességét, azaz a márka magához és másokhoz viszonyított erejét. Ezeket összesítve a japán nagyvállalat jelenlegi értéke 50,291 milliárd (körülbelül 13 500 milliárd forint) dollár. A Toyota ezzel olyan óriások mögött áll a világranglista hetedik helyén, mint az Apple, a Google, a Microsoft, a Coca-Cola, az Amazon és a Samsung. Értelemszerűen a Toyota a legértékesebb autógyártó, őt a Mercedes-Benz (összesített 10. hely), a BMW (13. hely) és a Honda (20. hely) követi. Érdekesség, hogy az autóipar nemcsak a legnépesebb ipari szegmens volt az idei Best Brands választáson, de a második legértékesebb is: 266,827 milliárdos összesített értékével a száz szereplő összesített értékének 14,5 százalékát tette ki az autógyártás – ennek csaknem egyötödét egyetlen márka, a Toyota jelentette.