A kaucsukhoz való akadálytalan hozzáférés alapvető fontosságú az iparág számára, ezért az Európai Abroncs- és Gumigyártók Szövetsége (ETRMA), valamint a Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA) számára is kulcsfontosságú tényező.  E kötelezettségvállalás részeként a fenti Szövetségek is hozzájárultak az úgynevezett kritikus nyersanyagok listájának (Critical Raw Material List) felülvizsgálatához, és üdvözlik a döntést, mely szerint a kaucsuk már szerepel ezen lista 2017-es frissített kiadásán. A 2017-es felülvizsgálat során 78 anyagot (58 egyedi anyagot és 3 anyagcsoportot) vizsgáltak, és a kaucsuk volt az egyetlen szerves anyag, amely felvételt nyert a 27 nyersanyagból álló frissített listára. A többi újonc: a barit, a bizmut, a hafnium, a hélium, a foszfor, a szkandium, a tantál és a vanádium. Ezeket olyan iparágakban használják, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a közeljövőben: honvédelem, űrkutatás, repülőgépgyártás, környezeti technológiák, egészségügy. Az EU stratégiai célkitűzése, hogy hosszú távra biztosítsa a kritikus nyersanyagok utánpótlását. „Ez egy fontos lépés a szektor számára. Azt várom ettől a lépéstől, hogy a kaucsuk megfelelő politikai figyelmet és következetes támogatást kap a szállításával kapcsolatos kérdések kezelésében. "- nyilatkozta Fazilet Cinaralp asszony, az ETRMA főtitkára.” Az új kritikus nyersanyaglistát az EU-biztosok szeptember 13-án fogadták el, és szeptember 18-án az EU ipari stratégiájának részeként tették közzé, mint a „segítségnyújtás alapvető elemét az EU iparának biztonságos, fenntartható és megfizethető ellátásának biztosítása érdekében". A főtitkár reméli, hogy „a kaucsuk felvétele a listára erősíti majd a gumiipar versenyképességét, és ösztönzi a kaucsuk termelését a hagyományos és a termelésbe újonnan bekapcsolódó országokban. Az is célunk, hogy az eddigieknél jobban felhívjuk a figyelmet a lehetséges nyersanyagellátási kockázatokra, és támogassuk az Európai Bizottságot a tisztes kereskedelmi megállapodások létrejöttében.” A kaucsuk négy legjelentősebb termelője a 10-es évek elején Thaiföld (32%) Indonézia (26%) Vietnám (8%) és India (8%) volt, az EU emellett Elefántcsontpartról importál még számottevő mennyiséget. Az EU gumiabroncs- és gumiipara 100 %-ban import nyersanyagból dolgozik. Az új, 2017-es lista 3 évig lesz érvényben. 

A Londonban levő luxuslakás udvarán két Mercedes áll. Ösil az egyikért egy fillért sem fizetett, amikor a Mercedes márka nagykövete lett, ingyen kapott egy S 63 AMG Coupé-t, amely standard változata 170 ezer euró. A másik Mercedes egy AMG G63 4MATIC, ennek piaci értéke 145 ezer euró. Az előbbi Mercedest nem csak Özil kedveli, hanem Balboa névre hallgató kutyája is, amely a videón otthonosan mászik be a Mercibe. A videót IDE kattintva nézheti meg.  

Dr. Wolf Károly és Dr. Enrico De Lorenzi                                                       A szerző felvételei Főnökváltás Három betű alapján nem sokan jönnek rá, hogy az OSE az Opel South-East Europe rövidítése, a 21 országot tömörítő régiós központ székhelye Budaörs, ahol most Dr. Enrico De Lorenzi váltja a vezérigazgatói poszton Dr. Wolf Károlyt, aki a továbbiakban speciális projekten dolgozik. Az új főnök első tájékoztatója inkább ismerkedésnek indult, végül egészen informatív lett. Nem véletlenül, hiszen zajlik az élet az Opel háza táján. De Lorenzo nem sokat kertelt és az aktuális kérdések elé menve mindjárt elmondta, hogy szereti a világos beszédet, meg az átláthatóságot, tudja, hogy fontos a kapcsolat a nyilvánossággal, ezért azonnal aktuális témába vágott, ez pedig a márciusban kihirdetett PSA-Opel frigy őszi hulláma. Spanyolországból jött Előző állomáshelyéhez hasonlítva a magyar autópiac jóval kisebb, ám intenzívebben bővülő a spanyolnál, de mindkét országban van Opel-gyár, vagyis nem csak értékesítéssel, hanem termeléssel is foglalkozik a márka. Szentgotthárdon működik az Opel legnagyobb és legkorszerűbb motorgyára, Zaragozában pedig autók készülnek. Utóbbi helyszínre már ellátogatott a német márkát is birtokló PSA konszern elnöke, Carlos Tavares, aki idén Magyarországra jön, hogy felmérje a PSA birodalom szentgotthárdi kolóniáját. A Peugeot, Citroën, Opel és Vauxhall telephelyek sorsáról vélhetően majd a költségszintek döntenek, először azonban fel kell mérni a kapacitásokat és át kell nézni a mutatókat. Több mint kincstári optimizmus Az OSE új vezérigazgatója bizakodó, mert Dr. Enrico De Lorenzi szerint sikerül megőrizni a márka hagyományait és nevének patináját. A hatékonyságot javíthatja a bővített PSA szinergiáinak hatékony kihasználása. Garancia a jövőre az is, hogy az Opelé a legfiatalabb portfólió, jól fut a CrossLand X és az új Insignia, októberben pedig jön a GrandLand X. A személyautók sikere mellett lényeges a kis-haszonjármű szegmens is, ahol az értékesítésnél talán még fontosabb a nonstop szolgáltatás, mert itt is első a fogyasztó, egészen pontosan az elégedett ügyfél, aki a jó üzlet kulcsa és aki nem csak megveszi, de üzemelteti is az autót.                           Opel csapat: Wolf Károly, Enrico De Lorenzi, Koncz Gábor és Dános András SUV offenzíva itthon is Koncz Gábor, az Opel Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy itthon az év első nyolc hónapjában 7315 autót értékesítettek, ezzel a márka piaci összértékesítésben és csak személyautókkal számolva is harmadik. Nyár elején megérkezett az új Insignia, ősszel a Crossland X, Európában Insigniára 60 ezer, CrossLand X-re 55 ezer rendelés érkezett. Magyarországon az Insigniából 566 kelt el, a CrossLand X rendeléseinek száma 653. A legnagyobb ütemben növekvő SUV szegmensbe érkezik a Frankfurti Autószalonon bemutatott Grandland X. Jó hír, hogy idén már a magánvásárlók is pörgetik az újautó-piacot, arányuk közelít a 40 százalékhoz, ami tavaly még 30 százalék volt. (Itthon a magánvevők aránya 2004-ben 60 százalék volt, aztán a válság után visszaesett 10 százalékra.) Idén az Opel Magyarország 11 ezer új autó eladását tervezi, az első nyolc hónapban 7310 darabnál tartanak a márkakerekedők, az eddig eladott 566 Insignia vezeti a D-szegmenst, ahol egyébként 90 százalékos a céges vásárlás. Amperára várva Dános András kommunikációs igazgató egy villanyautós kérdésre válaszolva elmondta, hogy sajnos továbbra sem reménykedhetünk a General Motors alapú Ampera E, vagyis a legújabb elektromos Opelben, mert nincs belőle elég. Egyszerűen nem győzik kielégíteni a preferált nyugat-európai piacokat sem, Norvégiában például hat hónap alatt két évnyi kontingens kelt el, a magyar vásárlók 2019-nél korábban nem reménykedhetnek abban, hogy Ampera E-modlelehez jussanak. Az új tulajdonos, a PSA vezetője szerint is minden termék, legyen az elektromos, addig marad a portfólióban, amíg nyereséges. Ami biztos, hogy jövőre jön a Plug In Hybrid CrossLand és még több hasonló modell. Szakmai körökben általános vélemény, hogy a törvényi szabályozás és politika tereli a gyártókat a villanyautók irányába, Tavares hozzáállását jelzi az a kijelentése, mely szerint „ha ez a feladat, akkor erre irányítom a cégcsoportot”. OSE Az Opel Southeast Europe a magyarországi Opel szervezet bázisán 1997-ben jött létre és akkor az elnevezés pontosan takarta a régiót, amelyet lefedett. Azóta sokféle változáson ment át az OSE, a szervezethez tartozó országok száma bővült és ma már – noha a név megmaradt – a Baltikumtól Csehországig és Szlovákiáig – a gyakorlatban összesen 14 Közép- és Észak Európai ország tevékenységét irányítja, menedzseli. A szervezeti felépítés lényege kezdettől fogva az, hogy egy regionális központ végzi a fontos irányítási feladatokat, például a marketing és a kereskedelem területén, és központi a pénzügy, a logisztika, az alkatrészellátás és raktározás megszervezése is. Ily módon feleslegessé válik önálló cégek létrehozása az OSE által lefedett országokban, az Opel Southeast Europe Kft. az egyedüli jogi és gazdasági egység, amelynek regisztrált központja Magyarországon, Budaörsön van. Az Opel Southeast Europe regionális szinten 6.5 százalékos piaci részesedésű és az idei év első nyolc hónapjában közel 35 ezer új autót értékesített. Az országok értékesítési rangsorát Magyarország vezeti Csehország és Horvátország előtt. Az OSE új vezérigazgatója, Dr. Enrico De Lorenzi ezzel kapcsolatban kiemelte: „Magyarországon az Opel különösen fontos szerepet tölt be azzal, hogy nemcsak az autópiac meghatározó szereplője, hanem a magyar gazdaságé is azzal, hogy a vállalat legjelentősebb motorgyára itt, Szentgotthárdon működik.” Szereti a klasszikusokat                                                                 Opel Adam, a raligyőztes Enrico De Lorenzi Genovában született 1962. március 6-án, közgazdász végzettségű, Master diplomáját marketing és üzleti menedzsment témában szerezte. A római La Sapienza Egyetemen végzett közgazdaságtan kiváló minősítéssel, olasz anyanyelve mellett beszél angolul, spanyolul, franciul és görögül.  Negyedszázada dolgozik az autóiparban, először Olaszországban a Nissan-nál kezdett, majd a a Fiat következett. 2005-ben csatlakozott az Opelhez, 2007 és 2010 között a görögországi szervezetet vezette, 2010-től mostanáig az Opel Spanyolország vezérigazgatója volt. A múlt hónapban vette át az Opel Southeast Europe irányítását. Arra a kérdésre, hogy miért az OSE, a következőt válaszolta Enrico De Lorenzi: „Hét év után úgy éreztem szükségem van a váltásra, valami újra. Az Opel Southeast Europe, mint régió és mint szervezet nagyon összetett és érdekes terület, amelyben nagyon sok lehetőséget látok.” Família                                                                                     Kedvenc klasszikus a Jaguar Enrico De Lorenzi párkapcsolatban él, két gyermeke van, fia Edoardo 22 éves, lánya Francesca 19 éves. Szabadidejében szeret sportolni: kedvence a biciklizés országúton és terepen egyaránt, a futás és a tenisz. Sokat olvas, jelenleg Murakami Haruki Kafka a tengerparton című művét, ezzel párhuzamosan egy spanyol regényt is. Szeret zenét hallgatni, különösen heavy metált, kedvence többek között a Led Zeppelin és Black Sabbath együttes. Autókban az eleganciát és a kényelmet kedveli, nagy kedvence a egy brit klasszikus, az 1958-as Jaguar JK 150, jelenleg pedig Opel Insigniát vezet. Az Autószektornak lelkesen mesélt az autósportról, többek között arról, hogy Adam Opellel kétszer is megnyerték a a spanyol Rally-bajnokságot.   Szakmai életút Opel Opel Southeast Europe Vezérigazgató,2017. aug. - GM España (Opel) Vezérigazgató 2010. jan. – 2017. július GM Hellas (Opel) Elnök és ügyvezető igazgató 2007. márc. – 2009. dec. Szerviz- és alkatrészértékesítési vezető – General Motors Italia (Opel & SAAB) Fiat Auto Értékesítési igazgató, Fiat – Olaszország 2002.ápr. - 2005. jan. Értékesítési vezető, Alfa Romeo – Közép-olaszország és Szardínia 2001.ápr.- 2002. márc. Értékesítési, szerviz- és alkatrészértékesítési vezető, Fiat, Alfa, Lancia – Dél-Olaszország 2000.júl.-2001.ápr. Nissan Italia Hálózatfejlesztési és minőségellenőrzési menedzser Regionális manager, Lazio - Abruzzo - Umbria - Marche Marketing Product Manager & páneurópai projektvezető IBM Semea, Értékesítési vezető Projektvezető Rendszermérnök Roma Capital Service 1988. máj.- 1989. márc. Business Management Analyst – Pénzügyi elemző  

A csoportban helyet kaptak IT szakemberek, robotika szakértők, adattudósok, programozók, fizikusok és matematikusok, akik kéz a kézben dolgoznak együtt a megoldásokon. Ők együtt készítik fel a Volkswagent a jövő kihívásaira. Monitorok tucatjain cikáznak a különböző kódok, grafikonok és háromdimenziós diagramok. Amit itt a gépek nyelvén látunk, az a valóságban segíthet a vállalati folyamatok felgyorsításában, a közlekedés forgalmi folyamatainak optimalizálásában és segíti a jövőbeli önvezető autók biztonságos közlekedését. „Tanulási rendszerek fejlesztésén dolgozunk. Olyan algoritmusokat kutatunk fel illetve alkotunk, amelyek egyre megbízhatóbban ismerik fel és jelzik előre a mintákat és törvényszerűségeket.” – nyilatkozta Prof. Dr. Patrick van der Smagt, aki a Data Lab központján belül a mesterséges intelligencia területén végzett kutatásokért felel. Az egyik terület, amelyen ő és csapata dolgozik, a mély neurális hálózat. Ezeknél a hálóknál az algoritmusok különböző lépések során jutnak hozzá az információhoz és összehasonlítják azt a korábban tanultakkal. Ezzel a módszerrel a rendszer egyre megbízhatóbban képes minták és törvényszerűségek felismerésére. „Kulcsfontosságú kutatásokat végzünk ezen a területen” – tette hozzá van der Smagt. „A Volkswagen kétségtelenül az élvonalat képviseli.” Néhány ajtóval arrébb egy csillogó folyosón gyakorlatba is átültetik az elméletet. Dr. Hakan Duman és csapata éppen ilyen fejlett mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazásán dolgozik. Duman vezeti a Data Lab adattudománnyal és alkalmazott mesterséges intelligenciával foglalkozó részlegeit. „Mesterséges intelligenciarendszerek tesztelésével foglalkozunk, és folyamatosan kérdéseket teszünk fel: Milyen területen lehet hatékonyan használni a mesterséges intelligenciát? Milyen vállalati folyamatok és feladatok felelnek meg a mesterséges intelligencia alkalmazására és mindez hogyan valósítható meg?” – vázolta Duman. Duman csapata számos különböző projekten dolgozik, amelyek leginkább a vállalaton belüli folyamatokra és alkalmazásokra koncentrálnak. Ilyenek például az intelligens robotok számára készült mesterséges intelligencia rendszerek. Ezek a robotok a jövőben kéz a kézben együtt dolgoznak majd az emberekkel. Egy másik feladatkör pedig a közlekedés forgalmi folyamatainak optimalizálása kapcsán keresi a következő generációs megoldásokat. A csapat feladata többek között olyan megoldások kidolgozása is, amelyek fejlett mesterséges intelligencia rendszerek segítségével gondoskodnának az érzékeny adatok hackerekkel szembeni védelméről. Egy újabb helyszín következik: a Volkswagen Csoport főhadiszállásán, a wolfsburgi gyárban járunk. Dr. Martion Hofmann informatikai vezető egyszerűen berendezett irodájában ül. „A mesterséges intelligencia egyre inkább meghatározza a versenyképességet és kulcsfontosságú elemmé válik számos vállalati folyamatban és technológiában.” – véli Hofmann. „Éppen ezért dolgozunk a Volkswagennél azon, hogy lefektessük az alapjait a fejlett mesterséges intelligencia rendszerek független fejlesztésének és használatának. A cél egyértelmű. Nem akarjuk, hogy másé legyen ez a tudás.” Ez azonban nem kizárólag megvalósíthatósági kérdés. „Komoly munkát fektetünk az etikai szempontok vizsgálatába is. Számunkra a mesterséges intelligencia használata önmagában nem jelenti az út végét. A mesterséges intelligenciának következetesen és hasznos módon kell segítenie az embereket.” – teszi hozzá Hofmann. Ez egy újabb érv, amiért a Volkswagen konzekvensen a nyílt forráskódú koncepciót alkalmazza. Így a szoftverek többsége elérhető a nagyközönség számára, a szakemberek által végzett fejlesztések pedig tisztán követhetők és ellenőrizhetők. Hofmann kihangsúlyozza: „A mesterséges intelligencia támogatást nyújt az embereknek, de a döntéshozók továbbra is az emberek maradnak.” A Volkswagen müncheni Információtechnológiai (IT) Központja a Csoport gépi tanulással és mesterséges intelligenciával (AI) foglalkozó kompetencia centruma, ahol az emberek folyamatosan a gombon tartják az ujjukat. Néha ez szó szerint így történik. Például mikor néhány sornyi kód nem úgy működik, mint ahogy kellene. Ebben az esetben még egy ilyen csúcstechnológiát képviselő központban sem tehetnek mást a dolgozók, minthogy határozottan megnyomják az „Újraindítás” gombot.