Az elmúlt hetekben arra koncentráltunk, hogy bemutassuk, a csábítóan olcsó, korosodó luxuskocsiknak valójában nagyon borsos az ára, és inkább koloncot, mint élményt vásárolunk vele. Ma nem általánosságban beszélgetünk, hanem konkrét esettanulmány következik egy pontosan 10 éves Volvo V70 D5 Summum Geartronic. Mi van az elnevezés mögött? A Volvo-t külön nem magyaráznám, a svéd prémiumgyártó minősége tulajdonképpen megkérdőjelezhetetlen. A V70 a 2000-es éves legnagyobb Volvo kombija, ami luxuskocsi lévén minden földi jóval elérhető. Ezt a Summum, mint a legmagasabb felszereltség is garantálja: van itt kérem, faberakástól a navigációig minden, xenon fényszóró és elektromos ülések is memóriával. A D5 jelzés a motorra vonatkozik, ez az a bizonyos öthengeres közös nyomócsöves dízelmotor, ami 185 lóerővel és kereken 400 Nm nyomatékkal kényezteti a sofőrt, dinamikából tehát nincsen hiány. Mindehhez jön még a hatfokozatú automataváltó (Geartronic), ami (szubjektív véleményem szerint) benne van az első három legjobb bolygóműves váltó között. Még mindig mutat Ennyi kecsegtető adat mellett nem csoda, hogy tíz éves korában is csábító az ilyen nagy vas, de ha közelebbről megnézzük egy teljes körű helyszíni vizsgálaton, akkor azért kibújuk a szög a zsákból, pláne, ha így elhanyagolják, mint ezt a példányt. Mielőtt belevágnánk… Április elején megjelent Mégis mit vártál, ennyiért? című írásunk nyomán rengeteg észrevétel érkezett, főleg Facebook komment formájában. Az írás azt boncolgatta, hogy az alsó közép kategóriás autók másfél évtizedet maguk mögött tudva mennyit érhetnek. OK, a cikk végén az, hogy 700 ezer forintot jobban megéri eltaxizni, vagy vonatozni, mint kocsit venni belőle, kissé cinikusra sikerült, a sarkos megfogalmazásért ezúton is elnézést kérek, nem volt benne bántó szándék. kombi Stilo 500.000-ért De nagyon sokan félreértelmezték a cikk mondanivalóját. Hoztak példákat Ford Fiesta-Kkal, Suzuki Swift-ekkel, amelyek bár inkább vannak közelebb a 20 évhez, mint a 15-höz, a mai napig jönnek-mennek, teszik a dolgukat. Legtöbben azt kifogásolták, hogy miért állítja a cikk, hogy 700.000-ért csak romok vannak a piacon. Pedig ezt nem állítottuk, csak annyit, hogy a nyugaton párszáz euróért árult autók itthon €2.000,- környékén jelennek meg a kínálatban, és sokan azt gondolják, hogy ennyiért van hibamentes kocsi. Azt szerettük volna újfent sulykolni, hogy mindenki számoljon azzal, hogy bőven 10 év felett bizony költséges lesz például a cikkben említett Fiat Stilo JTD fenntartása. Egymillió forint alatt is lehet természetesen kocsit venni, lehetőleg kis hengerűrtartalmú, benzinmotoros autókban kell gondolkodni, amelyek viszonylag(!) kisebb költségvonzattal fenntarthatók. Na, de nézzük akkor a V70-est. Első blikkre Az autót magánszemély árulta, az ő kertjében indult a szemle. Szemle közben a fejünk felett dolgoztak a kábeltévések, úgyhogy csak úgy zengett az udvar. Kívülről a szokásos használat mellett keletkező sérülések (élben fénysérült ajtók és díszléceik, néhány kisebb fénysérülés a vészhárítókon stb.) a jobb hátsó vészhárítón volt egy jól látható deformáció, de ez egy ügyes lakatosnak nem okozhat gondot, jó eséllyel fényezés nélkül is ki lehet simítani az elemet. A festékréteg mérés eredményei is meggyőzők voltak. A műszer sehol sem mutatott 200 mikron feletti értéket, úgyhogy megnyugodtunk, biztosan nem csukták össze korábban. A bal hátsó ajtó kapott egy színátfújást, de tekintettel arra, hogy a statisztikák szerint átlagosan két évente szerez valamilyen komolyabb sérülést egy kocsi, ez kiugróan jó eredménynek számít a 10 éves kombi esetében. Belső értékek A közel 190.000 ezer kilométeres futásnak teljesen megfelel a belső tér állapota. A vajszínű bőr kárpitok a szokásos módon a gyűrődések mentén elkoszolódtak, de igazából még tartották magukat. A kalaptartó hiánya sokszor előfordul a kombiknál, hogy hová tűnik, azt nem tudjuk, de sokan nem veszik észre. A roló beszerzése használtan elég macerás, de azért kis szerencsével bontóból megoldható. Ha viszont nem, akkor az új alkatrészért egy szabad szemmel jól látható összeget kell leszurkolni a márkakereskedésben. Belül is jól tartja magát, bár ez design mára nagyon elfáradt A kormánybőrözéssel sem kellett bajlódni, mert ebben a kocsiban kérem fakormány volt, és a többi faberakással együtt nagyon szép állapotnak örvendhetett. Erőforrás A Volvo D5 sorozatát már megemlítettük néhányszor. Ennél a soros, öthengeres motornál arra kell külön figyelni, hogy a hosszbordásszíj állapota mindig megfelelő legyen, ugyanis ha az elszakad, akkor a vezérlés felé csapkod, és nem egy esetben fordult már elő, hogy egy sima ékszíjszakadás a hengerfej cseréjét hozta magával, mert a vezérmű szíj elszakadása után öngyilkos lett az alkatrész. Az ékszíj jó állapotban volt és a vezérmű burkolaton talált felirat szerint bő egy év telt el a vezérlés csere óta. Ezek szerint a vezérlés rendben Régi vesszőparipám a nem működő izzítógyertyák miatt való aggodalmaskodás. Sokan nem értik, miért áll égnek a hajam, ha azt jelzi a diagnosztika, hogy egy vagy több gyertyában szakadást, vagy zárlatot jelez a gép. A néhány ezer forintos alkatrész cseréje egy teljesen vállalható költség, nem értik, miért riogatom feleslegesen az ügyfeleket ezzel. Azt hiszem, nem lehet elégszer elmondani, hogy az izzítógyertyák mennyire szeretnek belerohadni a hengerfejben kialakított fészkükbe, menetükbe. A művelet, hogy egyszerűen csak ki kell csavarni a helyéről és betenni az újat, sok esetben rémálomba fordul, mert a tíz éve meg nem mozdított alkatrész eltörik és a hengerfej levétele nélkül csak kevés helyen mernek megpróbálkozni a javításával. Sor-öt keresztben A Volvo-nál az ötből négy gyertya volt már rossz. Ne legyen igazam, de attól tartok, hogy ennyiből eléggé esélyes, hogy legalább egy eltörik majd a kiszerelés közben és akkor jön a kanosszajárás, azt pedig nem ecsetelem, hogy a hengerfej levétele és szakszerű visszaszerelése milyen költségvontazokkal járhat. A nagynyomású gázolajpumpa környékén és a főtengely szimering környezetében olajfolyási nyomokra lettünk figyelmesek. A pumpa felújítható, új tömítésekkel a leggyakrabban orvosolhatók a bajok, sőt a csőcsatlakozások is cserélhetők. A szimering csere igényel egy kis szerelést, de könnyen javítható, ezen ne akadjunk fent. Aztán elindultunk A teljes körű járművizsgálat mindig (ha engedik) próbaúttal zárul majd a tapasztaltakat fényképeken is rögzítjük. A magánház kertjéből egy élelmiszerbolt parkolójába hajtottunk, mert az emeléshez csak itt volt megfelelő, szilárd útburkolat. Odafelé nem én vezettem… Az emelés közben már feltűnt, hogy a megszokottól eltérően nagyon furcsán áll a bal első pontnál megemelt autó, ennek miértjére visszatérünk. Alulnézetből aztán kiderült, hogy a hátsó futómű stabilizátor alkatrészei megérettek a cseréje, elöl pedig az axiális csuklók lógtak már jól érezhetően. Ez utóbbi javítása a csere mellett egy futómű állítást is igényel majd. Próbakör A csendes Pest megyei településen tett próba legelején, még a parkolóban nagyon furcsa jelenségre lettem figyelmes. Gázadás-elvétel közben felkoppant valami. Először váltóhibára gyanakodtam. Rövid gyakorlás után stabilan tudtam produkálni a hibajelenséget, a mellettem ülő ügyfél így győződhetett meg arról, hogy nem véletlenül halljuk a koppanásokat. A menetpróba végén aztán újra nekiálltunk szemrevételezni a motorteret és az első futóművet. Kiderült, hogy a motortartó bakok vannak teljesen kipurcanva, gyakorlatilag a fém a fémre ül már fel, és gázadásra jó nagyot mozog a motorblokk. Az alkatrészek cseréje munkadíjjal megint százezerrel növelte az előzetes költségbecslést. Fáradt motortartó Visszatérve a megemelt állapotban csálén álló kocsira – az első lengéscsillapítók tehettek az egészről. Bekukkantva azonnal láthatóvá vált az erős olajfolyás a gólyalábakon. Amikor pedig a kocsit leengedtük, az rendellenes himbálódzás után került csak nyugalmi helyzetbe. A próbakörön aztán meghintáztattam, hogy az ügyfél is lássa, valami nagyon nincs rendben. Ennek vége - csupa olaj a gólyaláb További gondok A diagnosztika jelzett még néhány olyan hibát, amelyeket nem lehetett törölni a vezérlőegységből, tehát a vizsgálat során is fennálltak. Ilyen volt a vezetőülés vezérlőegységével való kommunikáció hibája. Funkcionálisan ugyan működött a dolog – lehetett állítgatni az ülést – de ki tudja mikor akad majd le az egész alrendszer. A másik ilyen hiba a kormánykerék szögelfordulás érzékelővel való kommunikációs hiba. Ez a jel alapvető fontosságú a menetstabilizátor működéséhez, ha valami baj van vele, akkor az egész ESP rendszert leállítja az autó. Ilyen hibajelenség nem volt tapasztalható, de csak a Szentléleken múlik, mikor okoz kritikus hibát a kommunikációs zavar. Mondanom sem kell, hogy ismét nem kétforintos alkatrészről beszélünk. A mi vizsgálatainkon lehetőség szerint igyekszünk minden beépített extrát kipróbálni. Ezek közül a navigáció a tisztítólemez behelyezése után végül beindult, igaz, hogy a távirányítóba a rétegmérő pótelemeit tettem bele, mert azok már le voltak merülve. Viszont a xenon fényszórók nagynyomású mosóját sehogy sem tudtuk életre kelteni. Márpedig ennek a működése szükséges, ha xenon lámpánk van, e nélkül nem lesz tisztességes műszaki vizsgánk, a mostani meg augusztusban lejár… „Engedjem el?” Ez a kérdés rendszeresen felhangzik vizsgálataink után, pláne ha ehhez hasonló mennyiségű és minőségű hibát észlelünk. A kocsit egyébként kétmillióért hirdették meg. Ennek még legalább negyedét kellene azonnal rákölteni, hogy a legfontosabb dolgok rendben legyenek az autón. Mi soha senki nem beszélünk le egy autóról, hozzáteszem, hogy rá sem. Minden vevőnek magának kell eldönteni, hogy a szemlén tapasztaltak ellenére belevág-e a vásárlásba, vagy inkább keres másik kocsit. Ha jól tudom ez az autó nem került ügyfelünkhöz, de azt hiszem én is így döntöttem volna a tények tudatában. Kár érte Munkám során sokszor tapasztalom, hogy sok, jobb sorsra érdemes autót hagynak lepusztulni a végtelenségig. Mi ennek a kocsinak a 200 ezer kilométer? Semmi. De ha az első izzítógyertya meghibásodásnál léptek volna, vagy kicserélik a kopó alkatrészeket (lengéscsillapító, motorbakok), ha folyamatosan megkapta volna a szükséges karbantartást, akkor még mindig remek kocsi volna. Szakadt kéder a vezetőajtónál - ezt is később szokták észrevenni Csakhogy a luxuskocsik fenntartása irgalmatlanul drága. Ezért fordul elő oly gyakran, hogy a szépreményű autók az elhanyagolás miatt állva, lábon száradnak el, mint a kóró. Jó példa ez a V70 arra, hogy állapotot veszünk, nem pedig kilométert. Hiába a viszonylag alacsony futásteljesítmény, ha ilyen szinten hagyják tönkre menni a kocsit! Mindenkinek azt javaslom, hogy alaposan nézessék át valahol a kiszemelt autót, mert rengeteg buktatót tartalmazhat egy korosodó verda, mi szívesen segítünk!