Szerző: Mezei Tibor kutató szakmérnök Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézet Járműtechnika Tanszék Bevezetés A gépek, járművek elhasználódását általános megközelítéssel élve 70%-ban a felületek károsodásra és a felületi károsodások 55%-át pedig a kopásokra vezetik vissza. A kopásokat a járműalkatrészek egymással érintkező felületeinek - egymáshoz vagy az érintkezésben részvevő anyagokhoz viszonyított - mozgásakor, az érintkező felületen kialakuló fizikai és kémiai kölcsönhatások okozzák. Leegyszerűsítve e fizikai, kémiai kölcsönhatások eredményezik a súrlódást és a súrlódás következményének tekintjük az összefoglaló néven kopásnak nevezett felületi elváltozásokat, károsodásokat. Biotribológia                   Amióta eszközöket, szerszámokat alkalmaz az ember, azóta foglalkozik az egymással csúszva, forogva érintkező, összedörzsölődő testfelületek, a folyadékokok és gázok szilárd testekhez történő súrlódáskor keletkező erőhatások, hőhatások, kopások befolyásolásával. A súrlódási erő, a kopás csökkentéséhez különféle szilárd, konzisztens, folyékony kenőanyagokat alkalmaztak, megváltoztatták a súrlódó testek, felületek anyagait, alakját, felületi érdességét. Esetenként a súrlódási erő növelésére volt szükség pl. fékeknél, de oly módon, hogy a kopás mindeközben ne növekedjen. Ennek az ősi, a technikai eszközöket illetően mintegy 6000 éves múltra visszatekintő és jelenleg minden gazdasági ágazatot érintő szakterületnek, amely a súrlódás, kopás, kenés tudományát, technikáját, technológiáját foglalja magában, nem volt önálló nemzetközileg elfogadott elnevezése az 1960-as évek közepéig. Ekkor kezdődött el a tribológia név használatának elterjedése. A tribológia elnevezés kezdeményezése egy bizottság tevékenységéhez köthető, amelyet a brit kormány tudományos ügyekkel foglalkozó miniszterének ajánlására hívtak össze az 1964. szeptemberében, Cardiffban (Egyesült Királyság) megrendezett, kenéssel és kopással foglalkozó tudományos konferencián. A bizottság tagjai a kenés, a súrlódás, a kopás szerteágazó, minden gazdasági ágazatot érintő problémáival foglalkozva konstatálták, hogy e több tudományterületet átfogóan érintő szakterületet nem tudják, körülírás nélkül is jól használható, összefoglaló szóval megnevezni. A névválasztáshoz segítségül hívták az „Oxford Dictionary of the English Language” (Az angol nyelv oxfordi szótára) akkori szerkesztőjét, aki azt javasolta, hogy a szakterület nevét a görög „tribos” „dörzsölés” szóból származtassák le. A névajánlást segítette, hogy ekkor Ausztráliában már működött egy kutatási szervezet „Tribo-Physics Laboratory” (Tribofizikai Laboratórium) néven. A konferenciát követően kezdtek elterjedni a „tribo science” (tribo tudomány), a „tribo technology” (tribo technológia) elnevezések, majd ez utóbbi rövidített változataként a „tribology” (tribológia) lett az általánosan használt tömör elnevezése a szakterületnek. A bizottság Brit Oktatási és Tudományos Minisztérium számára 1966-ban a készített jelentése (Jost, H. P. report) már a szakterület hivatalos megjelölésére használta a tribológia elnevezést. A tribológia elnevezés ugyancsak leszármaztatható a görög „τρίβω” „tribos” (jelentése: dörzsölés), és „λόγια” „logia” (jelentése: logosz, ész, gondolkodás, bölcsesség, logika stb.) szavak összetételéből is, ami megerősíti, hogy az elnevezés még nyelvészeti szempontból is megfelelő módon fejlődött ki. 9300 éves talpalávaló A tribológia fogalmának meghatározására több javaslat is született, de egyik sem igazán pontos. Járműtribológiai aspektusból a következő definíció jó megközelítést adhat: A tribológia az anyagok ·         egymással érintkezésbe kerülő, ·         egymáshoz képest mozgást végző, ·         és eközben egymásra hatást gyakorló felületein kialakuló fizikai, kémiai kölcsönhatások tudománya, e kölcsönhatások befolyásolásának technikája, technológiája. Rövid történet Mielőtt belemélyedünk a korszerű kenőanyagok hatásmechanizmusának értelmezésébe, célszerű a kenés és a kenőanyagok történetével is röviden foglalkozni, már csak azért is, mert a kenőanyagok első alkalmazásai erőteljesen kötődnek a szállításhoz, a szállítóeszközök, a járművek kialakulásához.  Római-Gall lószandál   Az olvasó helyesen megjegyezheti, hogy az első „szállítók” a cipekedő emberek, teherhordó állatok voltak. Mi köze van hozzájuk a tribológiának? Nos a mezítlábas emberi talp és a terep közötti súrlódás okozta sérülések illetőleg az állati pata és a terepfelszín közötti súrlódás okozta kopások, sérülések is a tribológia egyik ágának a biotribológiának a tárgykörébe tartoznak. Ebből következően tribotechnikai eszköznek tekinthetők a 25-40 ezer éves múltra visszatekintő - növényekből, nyersbőrből készült - emberi lábbelik és a mintegy hétezeréves patavédő „papucsok” is. A pataszeggel rögzített patkó azonban csak alig több mint ezer éves múltra tekint vissza. Ha tovább kutakodunk a tribológia történetében, akkor feltétlenül foglalkozni kell azzal, hogy az élő szervezetekben az evolúció során kifejlődtek az egymáshoz képest elmozduló csontok között fellépő súrlódást, kopást befolyásoló ízületi porcok, ízületi folyadékok, amelyek biokenőanyagként is funkcionálnak. A tribológia eme ágával is a biotribológia foglalkozik (1. ábra). Az élőszervezetek szinte a megjelenésük óta valamilyen közeghez viszonyítva, azzal érintkezve mozgást végeznek, a súrlódási folyamatokhoz ezért alkalmazkodni kényszerültek ily módon akár több mint három milliárd évesre is becsülhetjük a „biokenés”, a „biokenőanyagok” megjelenését az élőszervezetekben. És ha már a biotribológiáról beszélünk meg kell említeni az egyik legrégibb, 2350 éve már bizonyítottan alkalmazott, biológiai célú kenőanyagot az olíva olajat, amelyet szexuális síkosító anyagként használtak illatosított változatban is. 

A Nissan CeBIT-en felépített standjának középpontjában is egy önvezetéssel kapcsolatos új technológia, az úgynevezett SAM (Seamless Autonomous Mobility) rendszer áll, melyet már az idei CES kiállításon is bemutattak. A NASA technológiája alapján fejlesztett SAM rendszer emberi támogatást ad a járműbe integrált mesterséges intelligenciának (MI), hogy segítse a váratlan helyzetekben, például közúti balesetek, útépítések vagy egyéb akadályok észlelése esetén hozott döntéseket. A SAM lehetővé teszi, hogy az önvezető autó eldöntse, meg tudja-e oldani az adott helyzetet önállóan, vagy emberi segítségre van szüksége. Az önvezető technológia jövőbeni teljeskörű elterjedésének alapvető feltétele, hogy az autók tudják, hogyan kezeljék ezeket a helyzeteket. Ponz Pandikuthira, a Nissan Europe terméktervezésért felelős alelnöke elmondta: „Az önvezető technológiák forradalmasítják az autózás jövőjét, nagyobb biztonságot, kényelmet és vezetési élményt ígérve mindenkinek. Ezen rendszerek garantálják majd a közúti balesetek számának drasztikus csökkenését, ami kulcsfontosságú része a Nissan Intelligens Mobilitás jövőképének is, mellyel a zéró emissziós, halálos balesetek nélküli jövőt céloztuk meg.” A Nissan CeBIT-en való bemutatkozására egy a vállalat számára kiemelkedően fontos mérföldkő után került sor, ugyanis a Nissan önvezető technológiájának első európai demonstrációja idén februárban zajlott le. Több mint százan, köztük újságírók, köztisztviselők és iparági szereplők lehettek közvetlen részesei a Nissan fejlett önvezető technológiájának valódi körülmények között történő tesztelésében London utcáin a világ legkeresettebb elektromos autójának számító Nissan LEAF-ben. A Nissan emellett megerősítette, hogy elérhetővé teszi innovatív ProPILOT önvezető technológiájának első hullámát a 2017-es pénzügyi évben megjelenő új Nissan Qashqai-ban, valamint a Nissan LEAF hamarosan érkező második generációjában is. Ez a technológia sávváltás nélküli önálló közlekedésre képes az autópályán, és már elérhető a Japánban tavaly bemutatott Nissan Serena modellben. A 2020-ig tartó időszakban a Nissan önvezető technológiái egyre nagyobb önállóságra lesznek képesek, míg végül megbirkóznak majd a városi kereszteződések kihívásaival is.  A biztonságosabb és egyben élvezetesebb közlekedést ígérő önvezető technológiák szerves részét képezik a Nissan „Intelligens Mobilitás” jövőképének. Ez a jövőkép fogja össze a vállalatnak az autóhasználattal, az alkalmazott hajtásrendszerekkel, valamint az autók társadalmi integrációjával kapcsolatos fejlesztési terveit.

A motorosok eddig tisztázatlan okból felborultak, s olyan súlyos sérülést szenvedtek, hogy a helyszínen életüket vesztették. Az egyik motoros 32, a másik 65 éves volt. Az orf.at jelentéséből nem derül ki, melyik volt a magyar, csak az, hogy egy osztrák és egy magyar motoros az áldozat. A mentőhelikopter sem tudott segíteni. Fotó: öamtc.at A baleset Podersdorf és Weiden települések között történt. A helyszínre mentőhelikopter is érkezett, azonban már csak a halál beálltát tudták megállapítani az orvosok.  A rendőrség vizsgálja, miért bukott a két motoros? - írja az orf.at

Vargáné Szombati Andrea rendőrségi szóvivő elmondta, hogy a baleset egy fénysorompóval védett vasúti átjáróban történt, a körülményeket a rendőrség vizsgálja. A helyszínelés idejére lezárták a vasúti átkelőt, a forgalmat az Orosházi útra és a 47-es számú főútra terelik - tette hozzá. A Mávinform a közleményében azt írta: a helyszínelés idejére a vágányszakaszt lezárták, Telekgerendás és Békéscsaba között vonatpótló busz közlekedik. Az átszállások miatt a Szeged-Békéscsaba vonalon utazóknak 30-60 perccel hosszabb menetidővel kell számolniuk. A vonaton nem sérült meg senki. A baleset idején a fénysorompó működött - írta a Mávinform.