Párizs az első település Franciaországban, amely életbe lépteti ezt a megoldást a levegő minőségének javítása érdekében, mégpedig a gépjárművek által kibocsátott szálló por csökkentésére - jelezte közleményében Anne Hidalgo főpolgármester, aki egyik legfontosabb feladatának tekinti a légszennyezettség csökkentése elleni harcot a gépkocsiforgalom visszaszorításával. Ahogy korábban Magyarországon is, a hatóságoktól igényelhető plakettek olyan matricák, amelyeknek a színét a járművek szennyező anyag-kibocsátásának szintje alapján határozzák meg. A matricák színe alapján a legszennyezőbb járműveket ezentúl ki is tilthatják a közlekedésből. Azaz a páros-páratlan rendszámok szerinti közlekedési korlátozást a matricák színe szerinti korlátozás váltja fel füstköd esetén. "A kevésbé szennyező járművek akkor is közlekedhetnek majd, amikor a legszennyezőbbeknek a garázsokban kell maradniuk" - mondta Christophe Najdovski környezetvédelmi alpolgármester. "Azt csináljuk, amit Berlinben már 2008-ban bevezettek. Több mint kétszáz európai város életbe léptette ezt a kategorizálást, és hatékonynak bizonyult" - tette hozzá.   A párizsi városvezetés nem titkolt célja, hogy felére csökkentse Párizsban a gépkocsik számát és 2020-ra teljesen kiűzze a dízel gépkocsikat. A magán gépkocsik számára hat színt vezettek be, a legkevésbé szennyező járművek zöld, míg a leginkább szennyezők szürke matricát kapnak. Egyébként Párizsban tavaly július óta a húsz évnél régebbi gépkocsik hétközben egyáltalán nem közlekedhetnek. A kötelező plakett egységesen 4,18 euróba kerül minden autósnak. A környezetvédelmi minisztérium szerint eddig 2,5 millióan igényelték a matricát, de a hatóságok két hónap türelmi időt adnak mindenkinek a beszerzésre. Azt követően a matrica nélkül közlekedő járművekre 68 és 135 euró közötti helyszíni bírságot szabhatnak ki a rendőrök. Párizsban naponta 600 ezer jármű közlekedik, ebből mintegy 100 ezer teherautó és ugyanennyi motor. MTI

Van, aki hó nélkül sem bír az autójával, van, aki felkészül a télre, és még így is sem ér célba, de sok az olyan vezető, aki el sem tud indulni. Harminc éve magyarok milliói kényszerültek a szokásosnál hosszabb gyaloglásra. Mentőmentés a Moszkva téren                                                                    Fotó: Boros Jenő Sűrű hóesés zúdult 1987 januárjában Magyarországra, de nekem nem csak erről volt emlékezetes a a hétvége. Több magyar ralipilóta és csapata hívott meg Gálosfára, ahol szarvaspörkölttel vendégeltek meg, hálaként a versenyeken készült baráti – ingyen- fotóimért. Csodás szombat este volt, és nem az italtól, hanem az izgalmas sztoriktól ájuldozott a társaság. Akkoriban különösen reményteljes évadban reménykedhettek a magyar versenyzők, mert ütős quattro autókkal gyarapodott a hazai mezőny. Ahogy már említettem, csodás este volt, de aztán jött az ébredés: vasárnap indultunk haza és az M7-est még viszonylag könnyen elértük, de amikor alaposabban megindult a havazás és viharossá vált a szél, akkor már tényleg kérdéses volt, hogy Budapestre érünk-e Zastavámmal. Sikerült a társaságot és az autót is tető alávinni, így mindenki saját helyén pihenhetett éjszaka. Valahol a Bakonyban                                                                                     Fotó: Boros Jenő Kenyérkérdés Aztán jött egy újabb, de az előzőnél sokkolóbb ébredés: az éjszakai havazásr után járhatatlanná váltak az utak. Gyalog mentem a Blaha Lujza téri szerkesztőségbe és  persze útközben is fotózam. Volt mit, mert a látvány tényleg nem volt mindennapi: a személyautókat reménytelenül belepte a hó, tulajdonosaik meg sem próbálkoztak kiszabadításukkal. Országszerte százezrek indultak gyalog munkába, a tömegközlekedés is megbénult, mert a hóekék is elakadtak. Pedig ahogy mostanság, akkoriban is megtartották a téli szezon előtti díszszemlét gépeikkel, szórókocsijaikkal az ország legtöbb városában a közterületesek, de ez már nem gyakorlat volt. 1987 január 11-éből éles bevetési nap lett a katonáknak is, mert még Budapest belvárosában is honvédségi teherautókat kellettek ahhoz, hogy elindulhassanak a kenyérszállítmányok az üzletekbe. Háromtengelyes, összkerékhajtású és nagy hasmagasságú KrAZ-ok cammogtak az úttesten gyalogló tömeget kerülgetve, mert a járdákon alig volt hómentes sáv. Ennek ellenére senki sem volt türelmetlen, mert örült, hogy egyáltalán ki tudott jönni lakásából, az meg már tényleg nagy eredmény volt, ha nem órákat késett munkahelyéről. Katonai KrAZ platón jött a kenyér                Fotó: Boros Jenő Irány a vidék Normál teleken csak kisebb hó esett, és ha valamelyik magas beosztású kolléga nem csúszott meg autójával kanyarodás közben, akkor nem rendeltek téli hírképet a fotórovattól. Egyébként is túlságosan Főváros-centrikus volt az újságírás is, de az ország nem csak Budapestből áll. Mindig kerestem a kalandot, ezért már kisebb havazáskor is elautóztam az M1-esre, ahol bolgár kamionosok tűzet raktak a vontató alá, hogy felengedjen a hajtóműben az olaj. Izgalmasabb képekért már a Bakonyt választottam, mert az átfújások miatt ott mindig látványosan dolgoztak a hómarók. Elég volt elautózni a veszprémi közúti igazgatóság telephelyére, ahol mindig segítettek, beülhettem egy sofőr mellé, aztán indultunk a tuti helyekre. Városlődnél mindig akadt munka, vagyis takarítani való hó, mert a viharos szél többször újraépítette a hófalat. A sziszifuszi feladat ellenére sem adták fel a hókotrósok, bár sokszor ők is mentésre szorultak, mert árokba csúsztak. Elakadt hóeke                                                                                                Fotó: Boros Jenő Viharsarokba Mi8-assal Az a bizonyos január azonban ennél keményebb volt, mert saját erőből nem lehetett messzire jutni. Az országjárásban is a honvédség segített: néhány szerencsés fotóst és operatőrt Budaörsről vittek helikopterrel olyan helyekre, ahol a hómarók is elakadtak. A csapatszállító Mi8-as első leszállása Békéscsabán volt. Onnan lánctalpas kétéltűvel utazott tovább a stáb, bár ezek a gépek nem minket szolgáltak, mert rögtön egy elakadt mentőautóért kellett menni. Ráadásul a már akkor sem korszerűnek számító Nysában beteg feküdt: a platón nem volt helyhiány, de jutott bőven viharos szélből is, mert a hótengerben is tempósan haladt a lánctalpas szállítójármű, amivel időben eljutottunk a kórházba. Lánctalpas kétéltű vitte a mentőt                                                                   Fotó: Boros Jenő Ezután jött az élelmiszer-szállítás, de azok is felfértek a platóra, akik ki tudtak szabadulni tanyájukról és a városba akartak menni. Nehéz volt még a házból us kijutni, mert sok helyen méteres hóban lekkett csapást ásni ahhoz, hogy ki lehessen jutni a házból. Ekkora volt a hó Medgyesbodzás környékén                                                  Fotó: Boros Jenő   Tömegsport a tolás Hasonló volt a helyzet a Bakonyban, Borsodban és Budapesten is több napig tartottamíg a közlekedés normalizálodott. A lemerült akkuk miatt a hóeltakarítás után is tömegsport volt az autótolás. A Moszkva téren elakadt mentő elindulásában gyalogosok is segítettek a tűzoltóknak. Egyetlen percet sem pihenhettek a mentők, rendőrök és tűzoltók, mert január 11-én este fél kilenckor súlyos baleset történt a fogaskerekű vasút vonalán. Fagyás miatt nem működött az 52-es pályaszámú szerelvény fékrendszere és a lejtőn egyre jobban felgyorsulva az Esze Tamás Iskola megállóhelyen belerohant a felfelé haladó 63-as szerelvénybe. Az egymásba fúródott roncsok az Orgonás állomásig csúsztak, az ütközés következtében mindkét vonatvezető azonnal meghalt és tíz utas pedig megsérült. A tél pedig nem akart enyhülni: három napon át szakadatlanul esett, a január 16-i hóvihar után, a hegyeket 50–80 cm, az alföldi részeket 20–50 centiméteres fehér takaró borította, Budapesten mínusz17 fok volt napközben. A hónap végén újabb hatalmas havazás jutott a Kárpát medence lakóinak, akiknek ónos esővel is meg kellett birkóznia. Sokat rontott a közekedési helyzeten, hogy akkor még alig volt téli gumi az autókon, melyek többsége heteken át - olykor mezőkre száműzve - parkolt a hótakaró alatt.  Acélos hideg Békésben                                                                                Fotó: Boros Jenő  Népsport volt az autótolás                                                                          Fotó: Boros Jenő  Budapest, Roosevelt tér, délidőben                                                                 Fotó: Boros Jenő  Bem rakparti helyzetkép                                    Fotó: Boros Jenő

Az M4 Sport Sportreggeli című hétfői műsorában Varga Lajos a Spirit of Hungary Team képviseletében a dicsérő szavak mellett azt is elmondta, hogy Fa Nándor már megtette a táv háromnegyedét, s a nyolcadik helyen halad a Vendée Globe szóló földkerülő versenyen. A 40 ezer kilométernyi össztávból 8-9 ezer kilométer vár még rá, ám azt nem lehet megjósolni, ezt hány nap alatt sikerül teljesítenie, mert mindennap meg kell küzdenie az egyedülléttel és a nehéz körülményekkel. "Lehet hátrébb és előrébb is kerülni, kérdés, hogy a változatos szélviszonyok között hogyan tudja megtalálni a legjobb szélhullámot" - vélekedett Varga Lajos, aki hozzátette, a fizikai felkészültség mellett a vitorlázásban is nagy szerepe van a mentális állapotnak, mert sok minden fejben dől el. "Ha nincs szél, el kell viselni azt a mentális terhelést, azt a stresszes állapotot, amit az okoz, hogy a rossz frontok miatt az ember szinte helyben jár" - mondta Varga Lajos. Elhangzott, hogy Fa Nándor a harmadik Vendée Globe versenyére remekül felkészítette a hazai fejlesztésű és építésű Spirit of Hungary nevű hajót, ám a körülményekre nem lehet felkészülni - különösen igaz ez egy olyan versenyzőre, akinek hazája nem rendelkezik óceánnal. A lebonyolításról Varga Lajos kiemelte, hogy a versenyzők biztonsága érdekében határozottan meghúzták a jéghatárt, jéghegyek közelébe nem mehetnek a résztvevők, még ha arra rövidebb is lenne az út, és erre folyamatosan figyelmeztetik őket. "A technika és a sportág maga is fejlődik, ezért várhatóan öt napot javítani fognak az eddigi rekordon a leggyorsabbak" - véli Varga Lajos, ám azt, hogy Fa Nándor hány nap múlva ér célba, nehéz megbecsülni, a jóslás kategóriájába tartozna - jelezte. Az éllovas francia Armel Le Cléach kevesebb, mint 1000 mérföldre van a céltól 70 nap után. A csúcsot a szintén francia Francois Gabart tartja, aki a legutóbbi, 2012/13-as kiírást 78 nap 2 óra 16 perces idővel nyerte meg. MTI

A közleményben emlékeztetnek, hogy a vállalat közgyűlése már 2016-ban jóváhagyott egy jelentős értékű technológiafejlesztő és kapacitásbővítő beruházási programot a futómű üzletágra. A fejlesztés célja a kulcstermékek előállítási technológiájának modernizálása, valamint a hatékonyság és a minőség javulása mellett a kibocsátás növelése. E programot két másik üzletággal egy mintegy 12,4 milliárd forint értékű projektté egészítették ki, és sikeres pályázatot nyújtottak be a nagyvállalatokra szabott beruházási támogatási programra. Az elnyert támogatás leányvállalatonként és telephelyenként eltérő mértékű - 25 és 35 százalék közötti -, értéke csoportszinten mintegy 3,2 milliárd forint. A program a technológia modernizálása mellett tartalmazza a kapcsolódó infrastrukturális, logisztikai és szerszámozási fejlesztéseket is. A berendezések és eszközforrások beszerzésére irányuló szerződéseket már aláírták. A vállalat várakozása szerint a technológiafejlesztő és kapacitásbővítő beruházási program során a Rába piaci részesedése és a globális járműiparban betöltött szerepe tovább erősödik. A fejlesztések zárásával a tervek szerint minden második-harmadik európai tehergépjármű Rábánál gyártott mellső tengellyel gördül le a szerelőszalagokról - írja közleményében a társaság. A Rába Magyarország egyik legnagyobb járműipari vállalata, három stratégiai üzletága tehergépjárművek, mezőgazdasági és földmunka-gépek számára gyárt futóműveket, ezenkívül járműalkatrészeket és speciális járműveket állít elő. A vállalat legutóbbi tőzsdei gyorsjelentése szerint a csoport árbevétele és EBITDA-eredménye is csökkent tavaly az első kilenc hónapban, a harmadik negyedév adatai azonban javulást mutattak. A nemzetközi pénzügyi és számviteli szabályok (IFRS) szerint kimutatott első háromnegyed évi 29 milliárd forintos árbevétel 12, a 2,4 milliárdos EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 13 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, a 802 millió forintos üzemi eredmény 22,4, a 6,3 milliárdos bruttó eredmény 6,4 százalékos csökkenést jelez. A harmadik negyedév 8,5 milliárdos érbevétele 0,5, az 541 milliós EBITDA 18,2 százalékkal haladja meg a bázisidőszaki adatot. A 19 millió forintos üzemi eredmény 116,6, az 1,8 milliárdos bruttó eredmény 1 százalékos javulást jelez. A győri székhelyű Rába Járműipari Holding Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzik. A részvény záróára pénteken 1156 forint volt, hétfőn több mint 4 százalékkal nőtt az árfolyama, 1200 forint felett forgott a papír. Az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 1380, legalacsonyabb pedig 1112 forint volt. MTI