Tóbiás és Balambér kedvenc ünnepe a karácsony December 24-én reggel Balambér gyorsan kiugrott az ágyból és odaszaladt Tóbiáshoz, aki még nagyban szunyókált a paplan alatt. - Tóbiás, ébredj!! Holnap karácsony, rengeteg a teendőnk ma, mert este jön a Jézuska! Ébredj, ébredj! - Jó reggelt, Balambér, jól van, kelek már! – válaszolta Tóbiás, majd megdörzsölte szemét, nyújtózott egy nagyot, és kikászálódott az ágyikójából. A két kutyakölyök gyorsan felöltözött, majd kiszaladt a konyhába, ahol Édesanya gőzölgő kakaóval és friss, ropogós fahéjas csigával várta őket. Miután megették a reggelijüket, Édesanyához fordultak: - Édesanya, miben tudunk neked ma segíteni? Este jön a Jézuska, és addig rengeteg a teendő. Szeretnénk mi is kivenni a részünket. - Jaj, nagyon kedvesek vagytok, el is kél a segítségeket! Sok kéz, hamar kész! – mondta mosolyogva Édesanya, majd folytatta – Megkérem Édesapát, hogy hozza be a fenyőfát. Feldíszítitek együtt, amíg én előkészítem az ünnepi vacsorát? - Juhé! Persze! Ez nagyon jó móka lesz! – ugrabugrált örömében Balambér. - Balambér, amíg előkerül a fenyőfa, keressük elő a karácsonyi díszeket, amiket készítettünk a fára! – javasolta Tóbiás. Balambér bólintott, majd elindultak a szoba felé. Nemsokára csodaszép díszekkel a kezükben tértek vissza, amiket az iskolában készítettek, hogy szebbé tegyék a fenyőfa karácsonyi öltözékét. Édesapa segített feltenni a fénysort a fára, majd egymás után felkötötték a szaloncukrokat is. Ezután a gömbök és a saját készítésű hóember és angyalka is felkerült a karácsonyfára. A csúcsra egy meseszép csillogó szárnyú angyalka került. A két kiskutya boldogan mosolyogva, büszkén állt a feldíszített fa előtt, ami illatával betöltötte a lakást. - Édesanya, nézd, el is készültünk! – mondták egyszerre a kutyusok. - Csodaszép lett, nagyon ügyesek vagytok! – dicsérte meg őket Édesanya, aki egy-egy szelet frissen sütött bejglit adott fiacskáinak köszönetképp a segítségért. – Ha még nem fáradtatok el, akkor bizony tudtok még szükségem van rátok a konyhában… Édesanya frissen sült bejglivel kínálta meg csemetéit - Dehogyis fáradtunk el! Szívesen segítünk! Mit kell csinálni? – mondta izgatottan Tóbiás. - Bizony a húst folyamatosan figyelnem kell a sütőben, így sajnos nem tudom szépen feldíszíteni és megteríteni az asztalt. Előkészítettem már az ünnepi szalvétákat, néhány fenyőágat és narancsot is, és pár gyertyát. Kérlek, terítsétek meg szépen az asztalt! - xRemek ötlet! – csapta össze a tenyerét Édesapa. A kutyusok is bólintottak, majd nekiláttak a feladatnak. Édesanya szeme könnybe lábadt, amikor fiacskái végeztek a rájuk bízott teendővel. Elkészült a szépen feldíszített ünnepi asztal Mivel szentestén Tóbiásék családja mindig együtt fogyasztja el az ünnepi vacsorát, délután a kiskutyák szunyókálnak egyet, hogy a vacsorát követő ajándékozás után még sokáig fent maradhassanak és együtt játszhassanak szüleikkel. Amikor felébredtek, és kidugták az orrocskájukat a szoba ajtaján, csodálkozva látták, hogy bizony amíg szunyókáltak, a Jézuska meghozta az ajándékokat és mindet odacsempészte a fa alá. Megjött a Jézuska! Balambér gyorsan nekiiramodott és a karácsonyfa alatt sorakozó ajándékok felé szaladt. Tóbiás rá szólt: - Megállj, Balambér! Ne légy olyan kíváncsi! Előbb bizony vacsorázunk, s aztán együtt kibontjuk az ajándékokat. - Jaj, bocsánat. Hirtelen úgy megörültem és nagyon kíváncsi lettem, vajon mit fogunk kapni. Viszont korog a pocim. Menjünk enni! – mondta szemlesütve Balambér. Édesanya már finoman illatozó sült kacsával várta az asztalnál fiacskáit. A vacsora után desszertként a délelőtt kisütött bejgli mellett előkerültek a mézeskalácsok is, amelyeket Tóbiással és Balambérral még novemberben készítettek el, hogy mára finom puhák legyenek az édes finomságok. A kutyusok boldogan majszolták a saját készítésű sütiket Vacsora után mind odasereglettek a karácsonyfa köré. Miután Tóbiás és Balambér együtt elénekelte meglepetésként Édesanyának és Édesapának azt a karácsonyi dalt, amit az iskolában tanultak, boldog karácsonyt kívántak egymásnak és kibontották az ajándékokat. Csodaszép játékokat kaptak. Egyik kedvencük egy társas lett, amivel még órákig játszottak lefekvés előtt. Késő este, kimerülten, de a boldogságtól piros arccal tért nyugovóra Tóbiás és Balambér, és alig várták, hogy másnap a barátaiknak is megmutassák az új játékot és velük is kipróbálják. Tetszett Tóbiás és Balambér karácsonyi kalandja? Minden héten frissülő írásainkat, meséinket kövesd itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkold Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjait a Facebookon!

Nemrég, egy hosszú hét utolsó napján végre hazaértem és leparkoltam a mélygarázsban. A szemben lévő sorban láttam, hogy a Ford gazdája alulról—felülről nézegeti a kocsit, a telefonjával csiholt fényben keres valamit veszettül. Már a lépcsőház ajtajában álltam, amikor végre sikerült leküzdenem a „mindenki hagyjon békén, péntek este van” érzést, és visszafordultam, hogy megkérdezzem, mi a helyzet? Tehetetlenül Most hoztam a szervizből Megszólítottam az autó körül tevékenykedő fiatalembert, bemutatkoztunk. Elmondta, hogy éppen most hozta el a szervizből a kocsit, ahol valószínűleg túltöltöttek olajjal, mert az egész motortér úszott a valahol kifröcskölő kenőanyagban. Pingvinezzünk együtt! Ezután a klasszikus pingvinezés következett, amely a felnyitott motorház fedél előtti ácsorgásból és a karok szimmetrikus emelgetéséből tevődik össze. A sötét mélygarázsban csak annyit jelenthettünk ki biztosan, hogy ez márpedig így nincsen jól. A történet egy olajcserével indult Péter egy időszakos karbantartásra jelentkezett be az egyik alkatrészkereskedelemmel is foglalkozó szervizhálózat pesti műhelyébe. Ha már ott járt a kocsi azt javasolták, hogy végeztesse el a vezérlés cseréjét is, mert nem javasolt kivárni a hivatalos periódus legvégét, így 200.000 helyett, már 170.000 km-nél azt is felírták a munkalapra. Az autó egyébként egy 2008-as évjáratú Ford Mondeo Turnier 1.8 TDCi (képünk illusztráció) A szerviz annak rendje és módja szerint átnézte a kocsit és megállapították, hogy a termosztát ház szivárog, ezért azt is kicserélnék. Rendben, Péter megrendelte a munkát, amelyet két nap alatt elvégeztek és pénteken mehetett is a kocsiért, amit 360.000 Ft leszurkolása után adtak át neki. A mélygarázsban Az előbb említett pingvinezős jelenet előtt Péter betolatott a megszokott helyre és a járműelhagyás egyes lépései közben arra lett figyelmes, hogy a kocsi nyomvonala olajcseppekkel van felrajzolva a mélygarázs padlóburkolatára. Ekkor nyitotta fel a motorház fedelet és kezdett szörnyülködni a látottakon. Ez a látvány fogadta a pingvineket Közös erővel végül is arra jutottunk, hogy a motorolaj a szelepfedélnél hagyja el az elvileg zárt rendszert. Nem lehetett kizárni Péter első tippjét, hogy túltöltötték olajjal a motort, ami így próbál megszabadulni a feleslegtől, de én már megfogalmaztam félelmeimet magamban, hogy itt valami más gond lesz. Minden esetre abban maradtunk, hogy hétfőn felhívja őket és reklamál. Addig persze autózásról szó sem lehet… Hopp, ki ne hagyjam a történetből, hogy egy odáig ismeretlen kerepelés is hallható vált, de ezt a szerviz nem jelezte, nem is foglalkoztak vele. Végmunkák A legjobb megmunkálás után is van egy utócsiszolás, az apróságok elrendezése. Ezt azért említem, mert az olajfolyás helyének feltárása közben találtunk a motortérben ezt-azt. Többek között az egyik levegőcső nem volt a helyén, ezt Péter illesztette és rögzítette vissza a helyére – hát Istenem, kimaradt. Aztán talált még a motortérben egy kupakot is leesve, ezt nőgyógyászokat megszégyenítő ügyességgel kellett kihalászni a géptér alsó részéből. Ha itt leesik valami, nem könnyű kiszedni (képünk illusztráció) Nekem gyermekkorom filléres vurstlijai jutottak eszembe, amikor a felfújható medencében úszkáló műanyag halacskák drótgyűrű orrába kellett horgot akasztani, aztán kaptunk jutalmul egy csomag ropit – Péternek is jár a ropogós! Hétfő-szerda Nem kezdődhet jobban a hét, mint egy működésképtelen autó szervizbe való visszavontatásával. A pluszos serpenyőbe kell tennünk, hogy a szerviz eljött és bevontatta a kocsit – az elegáns mondjuk egy tréler lett volna, de az drága… Olajnyomok a mélygarázsban Még aznap délután jött a hír: valóban a szelepfedél alól fröcsköl az olaj, de túltöltésről szó nincsen, az ok az, hogy az utángyártott szelepfedél tömítés gyári hibás. Volt a polcon még egy ugyanolyan tömítés, elővették és azon is látták, hogy némiképp deformált. Kérdem én: amikor felhelyezték a hengerfejre, akkor ezt hogy (és miért) nem vették észre? Újabb két nap „szerelés” következett és a Mondeo kapott egy eredeti gyári Ford szelepfedél tömítést, amitől – láss csodát – a hibajelenség megszűnt. Elnézéskérés helyett az utángyártott és eredeti alkatrész közötti árkülönbözetet ki kell fizetni. Ahogy mondani szokták, megtört az ügyfél szervizbe vetett bizalma, magyarul Péter érezte, hogy ezután az egyre erősödő kerepeléssel már nem szívesen fordulnak hozzájuk. Így viszont nem maradhat A kereplő hangot már egy másik szerviz kereste. Hamar kiderült, hogy a nyeles tengely csapágyával van probléma. Szétszedés után az is jól látszott már, hogy mekkora holtjátéka lett a tengelynek a csapágyban. Nem szeretném túl részletesen ecsetelni, a lényeg, hogy a csapágy kopása olyan mértékű lett időközben, hogy a váltófogaskerekei a váltóházat kezdték esztergálni, úgyhogy a váltófelújítás is esedékes lett. Na, persze emellett a komplett kuplungszerkezet is cserés volt természetesen kettőstömegű lendítőkerékkel együtt. Kérdem én: kétszer járt náluk a kocsi, hogyhogy nem veszik észre a hibajelenséget a szakemberek egyik alkalommal sem? Hab a tortán, hogy az előző szerviz termosztát cseréje után itt megismételték a műveletet, mert még mindig szivárgott. A leszedett termosztát ház egyáltalán nem mutatta újnak magát, pedig annak mondták… Természetesen ez is kellett bele (ez kuplungszett: lendítőkerék, kuplungtárcsa, kinyomó csapágy) A teljes (második) javítás újabb 380.000,- forintot emésztett fel, így a cech már 740.000,- Ft volt, és ebben nincsen benne az első szerviz második beavatkozása miatti bosszúság, munkaidő kiesés, és az autó nélküli hétvége extra költségei sem. Mi ebből a tanulság? Van több is, úgyhogy csak sorjában: ne próbáljunk utángyártott alkatrészek beszerelésével spórolni, mert nem lehet. Sokszor elmondtam már, álljon itt még egyszer: Ha az utángyártott alkatrész annyira jó lenne, mint az eredeti, akkor ugyanannyiba is kerülne! Aztán a szervizválasztás: próbáljunk minden információt begyűjteni egy műhelyről, ahová bevisszük az autót, mert gyakorlatilag az életünket bízzuk rájuk. Változatlanul fenntartom, ha rövidtávon a pénztárcánk nem is, a kocsink mindenképpen jobban jár egy márkaszervizzel, ahol eredeti alkatrészekkel és típusspecifikus ismeretekkel rendelkeznek. A megfelelő eszközökről már nem is beszélve. Harmadszor: soha ne péntekre legyen kész a kocsi! A pénteki műszak nagyon nyűgös. Lélekben már mindenki otthon van, és a hétvégére készül, a munkát meg hajlamosak vagyunk összecsapni. „Jó lesz az úgy, csak legyünk már készen!” Ha Önnek is van hasonló szervizes története, írja meg nekünk bátran az info@autoszektor.hu e-mail címre!

Az adományokat Axel Schifferer, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. pénzügyekért felelős ügyvezető igazgatója adta át jelképesen a győri Családsegítő Szolgálatban. A Családsegítő Szolgálat mellett a győri Gyermekvédelmi Központot, valamint  a likócsi Hajléktalanokat Segítő Szolgálatot támogatja adománygyűjtő akciójának keretein belül a győri vállalat.

Ismeretlen személy fotókat készített a súlyosan sérült Schumacherről 2013 decemberében, amint öntudatlan állapotban a kórházi ágyán fekszik síbalesete után. A fotókat az elkövető több újság szerkesztőségének is felajánlotta, egy millió eurót kért értük - írja a müncheni focus.de Hasonló eset fordult elő 2014-ben is, akkor a legendát Genfben fotózták le, ahol éppen kezelés alatt állt. Forrás: www.michael-schumacher.de Nem kizárt, hogy a fotókat a kórházban dolgozó személyzet közül valaki a telefonjával készítette, hatalmas honorárium reményében. Ezek a fotók sosem jelentek meg nyilvánosan. A két ügy mellett volt egy harmadik is. Akkor Schumacher beteglapját lopták el a kórházból, amelyet ugyancsak felajánlottak több kiadónak megvételre, azonban ez sem jelent meg a sajtóban.