Növelni tudta enyhén a járműeladást az idén az Óbudai Javító Kft. a koronavírus-válság sújtotta 2020-as év után - közölte a társaság az MTI-vel. Új autóból 1130-at, használtból 110-et adnak el az előzetes adatok szerint, a tavalyi 1016, illetve 120 jármű után. A cég ugyanakkor a tavalyi évnél mérsékeltebb, 10,4 milliárd forintos árbevételre számít a 2020. évi mintegy 11 milliárd és a 2019. évi 12 milliárd forint után. Az Óbudai Autójavító a Volkswagen konszernhez tartozó főbb márkák kereskedéseként, márkaszervizeként működik. Budapesti, Mozaik utcai telephelyén négy autószalon (Audi, Volkswagen, Volkswagen Haszonjárművek és Das WeltAuto), valamint három szerviz - köztük egy speciálisan az elektromos autók javítására felszerelt - található. Az Óbudai Autójavító Kft. az ország legrégebbi működő autókereskedése és szervize, amely az Autófenntartó Ipari Tröszt (AFIT) és a Volkswagen közös vállalkozásaként indult 1971-ben. A műhely 1983-ban alakult át Volkswagen Óbudai Autójavító Vállalattá, majd 1990-ben dolgozói kivásárlással privát cég lett, akkor már autókereskedéssel is foglalkoztak. Az Óbudai Autójavító Kft. ügyvezető igazgatója a főrészvényes Krénusz Ferenc lett, aki azóta irányítja a céget. Az Óbudai Autójavító Kft. volt az 1991-ben megalakult importőr, a Porsche Hungaria Kft. első szerződéses partnere. A kft. nem csak Budapesten van jelen: a balatonfüredi Csermely és Társa Kft. Volkswagen márkakereskedésben 49 százalékos tulajdonrésze van, a veszprémi Ring-Autó Kft. pedig 100 százalékban az Óbudai Autójavító Kft. tulajdonában áll. A cégcsoporthoz jelenleg 8 szalon és 13 márkaszerviz tartozik. Az Óbudai Autójavító Kft. szalonjaiban és szervizeiben jelenleg összesen 130-an dolgoznak. A cégcsoport az előzetes adatok alapján az idén 2013 új autót értékesít az előző évi 1863 darab után, valamint 220 használt járművet az egy évvel korábbi 284 után. A csoport árbevétele a 2020. évit kevéssel meghaladó 18,3 milliárd forint lesz az idén, mivel a chiphiány miatt megnövekedett szállítási idők következtében sok jármű átadása a jövő évre vagy 2023-ra tolódik - jelezték. A csoport adózott eredménye 2020-ban 297 millió forint, 2019-ben 256 millió forint volt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az elmúlt napokban az ország több részén is esett a hó, megérkezett a tartósan hideg hideg idő, és miután december 1-jén megkezdődött a meteorológiai tél, fel kell készülni a télies körülményekre a közlekedésben is. Fel a téli gumikkal! Az autósoknál az egyik legfontosabb teendő a gumicsere, persze csak ha nem négyévszakos abroncs van a kocsin. Magyarországon a KRESZ szerint csak a taxisoknak kötelező a téli gumi, de közlekedésbiztonsági szempontból elengedhetetlen a hideg időben is megfelelő tapadást nyújt abroncs. A nyári gumik alacsony hőmérsékleten megmerevednek, keményebbé válnak, ezért sokkal gyengébb lesz a tapadásuk, jelentősen megnő a fékút.  A téli gumit nem elég akkor kell feltenni, ha már leesett az első hó Ezzel szemben a téli abroncsok lágyabb gumikeverékből készülnek, és a hidegben is megfelelő tapadást, jobb úttartást és kormányozhatóságot biztosítanak. Téli gumival alacsony hőmérsékleten a fékút minden útfelületen – a száraz, nedves, havas, jeges úton is – rövidebb, mint nyárival, ezért nem elég csak akkor abroncsot váltani, amikor már havasak az utak.  A gumi állapota is fontos Arra is figyeljünk, hogy milyen állapotban van a téli gumi. Bár a magyar szabályozás minimum 1,6 milliméteres mintázatot ír elő, ilyen fokú kopottság már balesetveszélyes lehet. Csak olyan gumiabroncsot használjunk, amelyiknek a profilmélysége legalább 4 milliméter. Ezt könnyen ellenőrizhetjük egy százforintos érmével: a külső, ezüstszínű karimája körülbelül 4 milliméter, ezért ezt illesszük be több helyen a gumi mintázatába. Ha bárhol nem elég mély a barázda, akkor már nem ajánlott az abroncs használata.  Figyeljünk az abroncs állapotára is Azt is meg kell nézni, hogy nem öregedett-e el a gumi anyaga, mert ha keményebbé, rugalmatlanná válik, a tapadás leromlik. Az ökölszabály szerint 5-6 éves gumikat már le kell cserélni, de a gyártási idő nem mindig mérvadó, mert sokat számít, hogyan használták az abroncsokat. Sőt, az sem mindegy, milyen márka és típus, mert vannak gyorsabban és lassabban öregedő gumik. Ha a körmünket nem tudjuk enyhe nyomással a gumiba mélyeszteni, vagy csak alig, akkor a gumi megérett a cserére.  Készüljünk fel a váratlan helyzetekre Télen, hideg időben arra is fel kell készülni, ha a zord időjárás miatt az úton ragad az ember. Ilyenkor még inkább figyeljünk arra, hogy tele tankkal induljunk el, és tankolni is ajánlatosabb gyakrabban, hogy ha elakadunk, a kocsi fűtése biztosított legyen.  Ellenőrizzük az akkumulátort, a világítást és a fékrendszert.  Az ablaktörlő működjön kifogástalanul (jó állapotú gumival), és legyen nálunk jégkaparó, jégoldó spray, esetleg páramentesítő.  Legyünk nálunk takaró, téli ruhadarabok, lapát (ha hóból kell kiszabadítani a kocsit), vontatókötél, fagymentesítő zárolajozó, ha befagyna a zár. Készítsünk be az autóba elegendő élelmiszert és innivalót, ha esetleg forgalmi vagy műszaki okok miatt nem tudunk továbbmenni. A mobiltelefonok legyenek feltöltve! Így készülnek a télre a magyar autósok A magyar autósok tudatosan készülnek a télre, a legtöbben gumit cserélnek és téli szélvédőmosót töltenek   az ablakmosó tartályába, jégkaparót és más téli segédeszközöket készítenek be a kocsiba. Az autósok fele már október végén felkészíti járművét a hideg évszakra, ám másik fele csak akkor szakít időt a téli teendőkre, amikor már az első hidegeket jelzik a meteorológusok – derült ki a MOL reprezentatív kutatásából. Jégkaparó legyen a kocsiban  Jégkaparót szinte mindenki tart a kocsiban, hóseprűt és folyékony jégoldót az autósok közel háromnegyedénél találunk. Az alapkiegészítőkön kívül páramentesítő kendő és a takaró is gyakori téli extra kellék, ritkábban tartozik bele a téli készletbe az indítókábel, a hólánc, vagy a pótizzó. Hóláncot csak minden negyedik hazai autós tart a járművében, 15 százalék viszont télen ételt és italt is betáraz az autóba, ha bármi miatt az úton maradnának.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

A mentők is a helyszínen vannak annál a belsetnél, amely ma reggel történt az M3-as autópálya Budapest felé vezető oldalán A Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint árokba hajtott egy személyautó az M3-as autópálya 69-es kilométernél, Hort térségében. A balesethez a gyöngyösi hivatásos tűzoltók érkeztek ki, akik áramtalanítják a járművet. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Számos tanulmány, elemzés, vélemény születik manapság a villanyautózás mellett és ellen. Miközben nincs sok választása az európai autóiparnak. Nem azt a kérdést teszik fel a döntéshozók, hogy ésszerű-e leállítani a belsőégésű autók forgalmazását Európában, hanem azon vitatkoznak, hogy mikortól szüntessék be a jelenlegi nagy többség által használt és megfizethetőnek tartott technológiát? Nehéz tisztán látni a pályán, de az biztos, hogy vannak olyan esettanulmányok, amelyek csak rontanak a helyzeten. Benzinár, áramár – két jó barát Nincs is aktuálisabb kérdés november közepén Magyarországon, mint az elrendelt hatósági benzinár. De hagyjuk a politikát, nézzük, hogy az olcsó üzemanyagok hazájában mivel számolt a neves piackutató. A tanulmány azt állítja, hogy 100 mérföld megtétele michigani energiárakkal számolva egy benzines autóval 8-12 dollárba (azaz átszámítva 100 kilométer legfeljebb 2300 forintba), míg villanyautóval 12-15 dollárba kerül (100 kilométer legfeljebb 2900 forintba). Ha még hozzátesszük, hogy a tankolások időbeli különbsége milyen nagy, valóban riasztó eredményt kapunk a villanyautózásra nézve. Ha Magyarországra helyezzük át a kérdést, nálunk átlagosan egy benzines autóval (100 kilométerenként 7 literes átlagfogyasztással, illetve 480 forintos hatósági benzinárral számolva), a 100 kilométer költsége 3360 forint lenne benzines autóval, 850 forint pedig villanyautóval (18 kWh/100 kilométeres fogyasztással, energiaveszteséggel és 42,5 forint/kilowattórás otthoni töltéssel számolva; a 100-120 forintos utcai töltéssel számolva is csak 1800-2160 forint). Az amerrikai tanulmány az üzemanyagköltségbe beleszámolta a töltőinfrastruktúra kiépítésének az árát is, valamint a különböző regisztrációs és hatósági költségeket.  A fogyasztással is trükköztek Andersonék, mert míg a belsőégésű motorral szerelt, vizsgálatban szereplő autók között olyanokat találunk, mint Cadillac CTS, BMW 530i xDrive, Honda Insight, Toyota Prius, Honda Accord, Toyota Camry, Chevrolet Malibu, Kia Rio Sedan, Hyundai Accent, Kia Forte, Nissan Versa, Chevrolet Spark, addig a villanyautók között csak a prémium- és sportautók szerepelnek: Tesla Model S, Porsche Taycan 4S és Polestar 2. Almát a körtével, please! A tanulmány szerzői abban is csúsztatnak, hogy míg az összehasonlításban szereplő benzines autókat három kategóriába sorolják (belépő, középkategóriás és luxus), addig a villanyautók esetében kihagyták a felsorolásból a belépő, elérhető áron kínált villanyautókat. A luxus villanyautók között két kategóriát különböztetnek meg, az egyik inkább otthon, a másik inkább köztéren tölt. Aki otthon tölt, az éppen valami mást csinál, például alszik, eszik, olvas, gyereket nevel, főz, pihen, barkácsol, kerti munkát végez, sportol, tévét néz. A tanulmány mégis úgy állítja be, hogy szemben a havi egy óra elpazarolt idővel (benzinkút) az otthoni töltésre havi 4,5 órát számol, pedig azt elismeri, hogy a fel- és a lecsatlakozás alig egy-egy percet vesz igénybe, azaz legfeljebb 70 percet veszít egy autós a töltéssel egy hónapban – feltéve, ha minden nap otthon dugja rá a hálózatra a villanyautót. A tanulmány az átlagkeresettel és így az elfecsérelt percek bérre átszámított értékével is csal, mivel 70 ezer dolláros éves átlagkeresettel (22,2 millió forint) számol, holott az USA-ban a hivatalos medián átlagbér csak 55 ezer dollár (17,5 millió forint). A tanulmány szerzői azt is figyelmen kívül hagyják - bár megemlítik a létezését - hogy van, aki, néha, vagy többnyire nyilvános és ingyenes töltőkön tankol (én például amellett, hogy a tesztautókat itthon töltöm, előszeretettel látogatom az Ikea, a Penny és a Lidl ingyenes töltőit). Annak az előnyei sehol sem szerepelnek az összesítésben. Ráadásul minden esetben plusz költségként számolják be az esetleges Type 2 töltőcsatlakozók megvásárlását, holott számos autómodell esetében ez nem feltétlenül jelent extra költséget. Mivel az Amerikában elfogadott EPA-norma alapján vezetett vegyes fogyasztási adatokkal dolgoztak - amelyek eleve hozzáteszik az energiafogyasztáshoz a töltés közben elveszített energiát - fölösleges és megtévesztő további töltési veszteségből adódó költséget hozzáadni a végső számlához. A tanulmány szerzői ezt a hibát is elkövetik. Arra sem vették a fáradtságot, hogy maguk tapasztalják meg a felhasznált autók fogyasztási és töltési teljesítményét, fórumokról tájékozódtak, valamint a gyári adatok mellett PlugShare és ChargePoint hálózatokon megosztott információkkal dolgoztak. Az is döbbenetes, hogy egyszerűen meg sem említi a tanulmány, hogy a villanyautók helyi károsanyag-kibocsátása sokkal kisebb, mint a benzines autóké. Milyen autót vegyek? Aki villany- vagy benzines autó vásárlása előtt áll, ne ezt a tanulmányt vegye alapul, hanem tépjen ki a kockás füzetből egy lapot és kezdjen el számolni. Tegye fel az alábbi kérdéseket: mennyibe kerül az autó, mennyit fogja használni, tudja-e otthon tölteni, mennyibe kerül az üzemanyag/villamosenergia, milyen egyéb kedvezmények és hátrányok érik, mennyit kell fizetni a biztosításért, cascóért, mennyit a szervizelésért, milyen a töltési/tankolási infrastruktúra a közelében? Ha pedig kijön a matek, akkor látni fogja, hogy melyik éri meg jobban: a villanyos, a benzines vagy esetleg egy dízel? Vagy marad a tömegközlekedés? A németek például egy jövőben tervezett autóvásárláskor ezeknek a válaszoknak a birtokában meglepő eredményre jutottak: az Eon energiaszolgáltató által megkérdezettek fele elektromos autót (30 százalékuk tisztán elektromos, 20 százalékuk elektromos motorral is ellátott, konnektorból is tölthető hibridet) tervez következő autónak. Benzines autót 30 százalékuk választana, dízelt 9 százalékuk, sima hibridet 5 százalékuk, a földgázhajtás mellett pedig egy százalékuk voksolt. A klímavédelem kulcsfontosságú A felmérés szerint az e-autók különösen népszerűek a fiatal sofőrök, valamint a családok és a napelemes rendszerekkel már rendelkezők körében. Például a 18-24 évesek 35 százaléka választana legközelebb elektromos autót, és ugyanez vonatkozik a családok 35 százalékára. A napelemes rendszer tulajdonosainak 40 százaléka tisztán elektromos autót vesz legközelebb. 13 százalékuk már ma is elektromos autót használ. Azt is megkérdezték, hogy miért választják az emberek az elektromos autót. 69 százalékuk a "klímavédelmet, a fenntarthatóságot, a környezettudatosságot" nevezte meg az e-járműnél a legfontosabb döntési kritériumnak. 60 százalékuk számára „az elektromobilitás a jövő technológiája”, 51 százalékuk számára a „vásárlási bónuszok és adókedvezmények” a meghatározóak. Összeállította: Biró Csongor