Képünk illusztráció Fotó: police.hu Személykocsi és motorkerékpár rohant egymásba Vecsésen, a Fő úton. A kétkerekű jármű ki is gyulladt. A balesethez a főváros tizenkilencedik kerületének hivatásos tűzoltói vonultak. A raj eloltotta a teljes terjedelmében égő motort. A helyszínre mentő is érkezett. A baleset akadályozza a 4-es főút forgalmát. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A BMW Group leányvállalatként működő, 2004. május 3-án elindult képviselet főtevékenysége a BMW és MINI modellek importálása és értékesítése volt, de eredeti alkatrészek, felszerelések behozatalával és forgalmazásával is foglalkozott, valamint finanszírozási szolgáltatásokat is nyújtott ügyfelei számára. 2006 január 1-vel a BMW Motorrad márka is csatlakozott a gyári képviselethez, így a Rolls-Royce kivételével a BMW Group teljes kínálatát lefedte. 2011-től az addig önálló egység (national sales company) a BMW Group stratégiai lépéseként a közép és dél-kelet európai régió szerves részévé vált, mely iroda jelenleg 12 ország értékesítési és marketing feladatait látja el salzburgi központjából. Lépésről lépésre A kezdetekben 25 munkatárssal induló, az akkor újonan elkészült vecsési székhelyű központban a BMW Group Magyarország az első években a márkakereskedői és márkaszerviz hálózat kiépítését is megkezdte. Ma az országban tizennégy BMW, hat MINI, valamint négy BMW Motorrad márkakereskedés várja a vállalatcsoport ügyfeleit, melyek többségében az új modellek mellett használt járművek értékesítése is zajlik. A BMW Premium Selection üzletága 2005-ben indult el Magyarországon, majd 2007-re vált országossá, illetve az újautó értékesítés mellett ma már 20 hivatalos márkaszerviz fedi le az országos ügyféligényeket. A vecsési központban 2014 óta egy regionális igényeket is kiszolgáló tréning-center is működik, számos környező ország képzése a magyarországi telephelyen zajlik. Az elmúlt két évtized alatt a vállalat dolgozóinak száma megduplázódott, jelenleg kb. 50 munkatárs támogatja a BMW-t, a MINI-t és a BMW Motorrad-ot, melyhez 2017-ben a vecsési irodát bővíteni kellett. 2023-ban a létesítmény számos egysége megújult, megszépült, a legmodernebb igényeket kiszolgálva, illetve az elektromobilitás gyors térnyerése miatt több mint 20 darab elektromos töltőoszlop épült ki a parkolóban. Stabil növekedés, értékesítési rekordok sora 2004-ben Tilo von Harling, 2008-tól Henning Putzke, 2011-től Paul de Courtois, 2013-tól Baudoin Denis, 2017-tól Massimiliano di Silvestre, 2019-tól Maciej Galant vezették a vállalatot, 2022-től pedig Gombos Zoltán látja el a BMW Group Magyarország ügyvezetői feladatait. A magyarországi képviselet 2004-ben, az átvétel évében BMW és a MINI modellekből 1665 és 107 darabot értékesített. A folyamatos fejlődés eredményeképpen ezek a mutatók a BMW esetében 5244, a MINI esetében 678 példányra ugrottak a tavalyi évben. Ezzel az értékesítési rekorddal a BMW 15 év után ismét Magyarország legnépszerűbb prémiummárkája lett, mely pozíciót 2024 első négy hónapjának regisztrációja után magabiztosan őriz a piacon. A BMW Group elektromos modelljeinek népszerűsége megjelenésük óta stabilan növekszik: 2023-ban a teljesen elektromos meghajtású modellek értékesítése 68%-kal nőtt az előző évhez képest, így már az eladások 15%-át tették ki. A BMW Motorrad 2006-ban 283 db kétkerűt adott el Magyarországon, 2023-ban pedig 801 darabbal a piac meghatározó szereplője volt. A BMW Group így Magyarországon is megfelelő ütemben halad a globális szinten kitűzött összemissziós céljai felé: a vállalatcsoport célja, hogy a 2019-es értékekhez viszonyítva 2030-ra teljes értékláncában – a beszállítói hálózattól kezdve, a sorozatgyártási folyamatokon keresztül, egészen a felhasználói fázisig – legalább 40 százalékkal csökkentse az egy legyártott új autójára vetített károsanyag-kibocsátás mértékét. A BMW Group emellett ambiciózus fenntarthatósági céljai mellett is rendíthetetlenül elkötelezett, hogy legkésőbb 2050-re teljes értékláncát tekintve olyan üzleti modell mentén működjön, amely egyetlen ponton sem bocsát ki káros anyagot. A magyarországi jelenlét erősödése 2018 júliusában a BMW Group bejelentette, hogy gyártóbázist épít Magyarországon, Debrecenben. Jelenleg is gőzerővel épül a cívisvárosban az a vadonatúj technológiát felvonultató, a fenntarthatóságot és a körkörösséget maximálisan előtérbe helyező üzem, amely a BMW Group globális gyártóhálózatában először Magyarországon gyártja majd a Neue Klasse tisztán elektromos modelljét 2025-től. A BMW Group Igazgatótanácsa a Neue Klasse generációt olyan mérföldkőnek aposztrofálja, mely nem csak egy új fejezet, de sokkal inkább egy új könyv lehet a gyártó életében. Mindezek figyelembevételével a márka jelentősége tovább nőhet Magyarországon is. A BMW és a MINI a hazai kulturális és sportéletben A BMW Group Magyarország a hazai kulturális élet fontos szereplőjévé vált az elmúlt években. A vállalat együttműködései közül kiemelkedik a BMW Group nemzetközi Art&Culture programjába illeszkedő, immár kilenc éve indult stratégiai partnerségi kapcsolat a BMW Group Magyarország és a Magyar Állami Operaház között, mely számos közösen szervezett programban teljesedik ki. A BMW márka számos további kulturális kezdeményezést is támogatott az elmúlt években, köztük a Brain Bar jövőfesztivált, a művészeti és üzleti világot összekötő Art is Business programjait, Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb kortárs képzőművészeti vásárát, az Art Market Budapestet, a design világának Oscar-díjaként is számontartott ELLE Decoration International Design Awards díjátadót, ugyanakkor számos jótékonysági kezdeményezést is indított felelős vállalati szereplőként. Az elmúlt húsz évben a motorsport, a golf, a vitorlázás és a futás támogatójaként is több alkalommal megjelent a cég, illetve a BMW Group Magyarország emellett büszke támogatója a SUHANJ! Alapítvány fogyatékossággal élő magyar sportolókkal együtt dolgozó csapatának. A MINI 2017-ben definiálta újra és kezdte el magasabb szintre helyezni magyarországi jelenlétét, elindítva márkanagyköveti programját, majd partneri kapcsolatra lépett a Katona József Színházzal, a támogatását élvezte még többek között a Godot Kortárs Művészeti Intézet kortárs képzőművészeti vására, a Katti Zoób Divatház hagyománnyá vált nyári divatshow-ja, a Gere Jazz Fesztivál, valamint a TEDx közösség által életre hívott TEDxLibertyBridgeWomen is. A vállalatcsoport négy évtizede hívta életre a BMW Art Cars programját, melyhez a legnagyobb művészek adták a nevüket. A program keretében eddig húsz guruló műalkotás született, melyből kettőt, Andy Warhol művét, valamint a BMW 8 X Jeff Koons modellt is elhozott hazánkba a BMW Group Magyarország. „Két évtized egy vállalat számára is hatalmas és jelentőségteljes idő. A BMW Group mindig is kitartóan dolgozott azon, hogy a legjobbak között legyen járműveivel és szolgáltatásaival. Vállalati szereplőként jó kezdeményezéseket és különböző programokat támogatva azon dolgoztunk, hogy az üzlet minden terültén sikeres és vonzó partnerek lehessünk. Ügyfeleink, partnerienk, márkakereskedőink és kollégáink elégedettsége, visszajelzése húsz éve is a legfontosabb érték volt számunkra– ahogy ma is az. Azt gondolom, hogy egyre nagyobb kihívásokkal teli világunkban a jó stratégia, a kiváló autók, motorok és szolgáltatások mellett a legnagyobb érték az emberi tényező. Ezúton is szereténk köszönetet mondani minden partnerünknek, márkakereskedőnknek és a saját kollégáimnak az elkötelezettségért, a lelkes és professzionális hozzáállásáért – mely nélkölözhetetlen a BMW Group magyarországi sikereihez” – mondta el Gombos Zoltán az évforduló alkalmával. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Hamarosan elfelejthetjük a kormánykerék kifejezést, ha más autógyártók is követik a Peugeot által választott fejlődési utat: a francia vállalat bemutatta a téglalap alakú kormányt. A Hypersquare nevű, eddig csak koncepcióautóban látható újítást az első sorozatgyártásban készülő autó 2026-ban kapja meg, később pedig a teljes járműválasztékban megjelenik.  A téglalap alakú kormány már csak elektronikus összeköttetésben lesz a kerekekkel, de a biztonság érdekében az elektronikát megduplázták, hogy műszaki hiba esetén se történhessen baleset, és kormányozható maradjon az autó. A szögletes kormánnyal kisebb, legfeljebb 150 fokos mozdulatokkal irányíthatjuk a kocsit, és a gyártó szerint az eddigi tesztek alapján a sofőrök nagyon gyorsan alkalmazkodtak az új rendszerhez.  Persze nem a Peugeot különleges kormánya az első, az autóipar évtizedek óta próbálja modernizálni és lecserélni a hagyományos kerek formát: a Tesla bizonyos modelljeiben pár éve már megjelent a szarvkormány, és a Lexus is kínál ilyen lehetőséget. De lássuk, hogy alakult ki az autók kormánya, és milyen változásokon ment keresztült az elmúlt 130 évben.  Először nem kerek volt Napjainkban a négy vagy több keréken guruló járművek irányítása kormánykerékkel történik a személyautóktól a buszokon át egészen a kamionokig. Annyira természetesnek tűnik ez a megoldás, hogy talán meglepő lehet, de az autózás történetének kezdetén még nem kormánykerékkel irányították a járműveket.  Amikor Karl Benz 1886-ban szabadalmaztatta az első autómobilt, a világot a lovas kocsik uralták. A kocsisok gyeplővel kormányoztak, jobbra és balra húzva a lovakat. Ez az örökség az első autókban is tovább élt, és eleinte egy egyszerű kormányrúddal mozgatták a kerekeket, így irányították a járművet.  A Karl Benz nevéhez fűző első automobil (Fotó: Wikipedia) Az áttörés 1894-ben történt meg, amikor a francia mérnök, Alfred Vacheron kormánykerékre cserélte az addig megszokott kormányrudat a Panhard & Levassor járművén, és így indult a világ első motorsportversenyén, a Párizs–Rouen közötti derbin. Bár Vacheron nem győzött a versenyen, az újítása pontosabb irányítást és nagyobb sebességet tett lehetővé, és gyorsan elterjedt: 1898-ra minden Panhard & Levassor autó szériafelszereltsége lett a kormánykerék, majd hasonló rendszereket kezdtek el használni szerte a világon. Mire a Ford T-modellje 1908-ban megjelent, a kormánykerék az autók megszokott és nélkülözhetetlen részévé vált.  A szervokormány megjelenése A kormánykerék sokáig nem volt más, mint egy fából készült karika, amelyet a vezető elé szereltek, és annak köszönhetően, hogy összeköttetésben volt a kerekekkel, lehetővé tette a jármű irányítását. A mechanikus megoldás bevált, de működése kezdetleges és olykor nehézkes volt, a talajjal érintkező kerekeket ugyanis gyakran nehéz volt kormányozni, különösen akkor, amikor a jármű lassan haladt vagy állt.  Annak az ötlete, hogy valamilyen formában meg kellene könnyíteni a kormányzást, már a 19. században felmerült, több rendszert is szabadalmaztattak, de egyik elképzelés sem jutott el a gyártásig. Aztán az 1920-as években Francis W. Davis, a Pierce-Arrow autógyártó vállalat mérnöke megalkotta az első szervokormánynak nevezett rendszert, amely igyekezett a teherautó-vezetők életét megkönnyíteni. Bár műszaki szempontból a rásegítésnek több fajtája létezik – hidraulikus, elektrohidraulikus és elektromos –, a lényeg ugyanaz: kevesebb erő szükséges a kormányzáshoz. Davis 1931 és 1943 között öt szervokormányhoz kapcsolódó találmányra kapott szabadalmat, és több cég is felfigyelt a munkájára – köztük a General Motors és a Bendix Corporation –, de az áttörés elmaradt. A fejlesztések a második világháború miatt kaptak lendületet, mert szükség volt könnyen irányítható hadijárművekre. A háború végére több mint tízezer Bendix-Davis szervorendszerrel szerelt autó volt a csatatereken.  Az első kereskedelmi forgalomban kapható, szervorkormánnyal felszerelt autó a 1951-es Chrysler Imperial volt, a Hydraguide nevű technológiához Davis lejárt szabadalmait használta a Chrysler. Egy Chrysler Imperial kormánya (Fotó: Wikipedia) A sikert látva a General Motors ismét megegyezett Davisszel a rendszerről, és 1953-ra már egymillió járművet gyártottak szervokormánnyal a funkcióval. Az újítás elképesztő tempóban hódította meg az autókat, 1956-ra már minden negyedik forgalomban lévő kocsiban szervokormány volt. Az egyszerű irányítástól az összetett vezérlőközpontig Sokáig a szervó volt az egyetlen jelentős változás a kerék forma bevezetése óta, évtizedekig semmi újítás nem történt, aztán párhuzamosan több változtatás is megjelent a kormányon. Egyes autógyártók a kormányba szerelték a kürtöt vezérlő gombot – azaz a kormány bizonyos részének megnyomásával lehetett dudálni –, az 1960-as években pedig bizonyos modellekben a sebességtartó automatika, vagyis a tempomat kapcsolói is a kormányra kerültek. Aztán az 1970-es években megjelent a kormányba szerelt légzsák.  Egy modern kormány tele van gombokkal és kapcsolókkal Az 1990-es években nagyon beindult az autókba épített kütyük és az infotainment (információs és szórakoztató) rendszerek fejlődése, ami komoly változásokat hozott a kormány felépítésében is. A rengeteg funkció vezérléséhez kiváló helyet kínált a kormány a tervezőknek, hiszen a vezető ott kényelmesen és biztonságosan elérheti a gombokat és kapcsolókat. Ezzel a kormánykerekek megkezdték átalakulásukat, és az autót irányító egyszerű eszközből vezérlőközponttá váltak; mászkálhatunk a menüben, telefonálhatunk, zenét hallgathatunk – mindezt úgy, hogy le sem vesszük a kezünket a kormányról.  Napjainkban a kormánykerék továbbra is az egyik legfontosabb része az autóknak, még akkor is, ha a cikk elején bemutatott újítások, különleges formák miatt átalakuláson megy keresztül. Ám hosszabb távon, ha széles körben elterjednek az önvezető autók, könnyen lehet, hogy a kormány nélküli kocsikban utazunk majd.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!