A büntetőfékezés nem játék! – erre irányítja rá a figyelmet a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.), a Magyar Autóklub (MAK) és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) együttműködése keretében elkészült rövid videó, amely egy „klasszikus” büntetőfékezéses esetet teljesen újszerű módon mutat be, részben rávilágítva annak esetleges pszichológiai hátterére és következményeire is. A videó a NÚSZ Zrt. #közlekedjbiztonságosan kampányának részeként valósult meg.   Szinte hétről hétre látni újabb és újabb büntetőfékezést bemutató videókat a világhálón, a médiában, a közösségi felületeken, annak ellenére, hogy egy ilyen eset súlyos közlekedési bűncselekménynek számít, akkor is, ha nem történik baleset. A Büntető Törvénykönyv a közúti veszélyeztetést három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, sőt, akár nyolc évet is kaphat az az elkövető, aki súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, és akár tizenötöt is, ha kettőnél több ember halálát okozza ezzel. A NÚSZ Zrt. idén immár negyedik éve, ez alkalommal egy egész éves kampánnyal kapcsolódott a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedési Kultúra Napja kezdeményezéséhez, és második alkalommal indította útjára #közlekedjbiztonságosan kampányát. A társaság célja, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy a közlekedésben résztvevők számára a tudatos, egymásra odafigyelő, higgadt, toleráns magatartás legyen a természetes - minél szélesebb körben. A kampány legújabb eleme „A büntetőfékezés nem játék!” című videó, amely a NÚSZ Zrt. YouTube csatornáján is megtekinthető. A kampány eddig megvalósult elemeiről, kiadványokról, további videókról a nemzetiutdij.hu oldalon lehet tájékozódni. A cikk egész évben folyamatosan frissül. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Néhány hete az M0-s autóúton található egyik forgalomfigyelő kamera egy különös balesetet rögzített. Egy kamion éppen előzött a középső sávban és sorolt vissza a külsőbe. Ezzel egy időben a felhajtóágon érkezett egy személyautó, ami vélhetően szintén a külső sávba szeretett volna bemenni.           A bejegyzés megtekintése az Instagramon                       Magyar Közút Nonprofit Zrt. (@magyarkozut) által megosztott bejegyzés   A felvételek alapján úgy tűnik, hogy a puntós pont a kamion visszasorolása után, egy másik személyautó mellé ért, talán megijedt/bepánikolt és túl heves kormánymozdulatokkal reagált a szituációra, emiatt a kocsija beszitált és irányíthatatlanul a szalagkorlátba csapódott. A videó itt tekinthető meg. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Nem Kolumbuszék, hanem a hallatlanul vagány, vállalkozó kedvű vikingek jutottak el a fehér emberek közül elsőként Amerikába. Nyitott sárkányhajóikkal rendszeresen szelték át a zord északi Atlanti-óceánt, belakták Izlandot és tovább nyomulva felfedezték magunknak Grönlandot is (Zöld-földnek nevezték el). Telepeket létesítettek, meghonosították szokásos életmódjukat. Füves lejtőkön szarvasmarhát, lovat tartottak, európaiasan öltözködtek. Az őshonos, évezredek óta ott élő és nagyszerűen boldoguló inuitokat (eszkimókat) mélységesen lenézték, szóba se álltak velük, nemhogy tanultak volna tőlük. Nem tudták, nem is tudhatták, hogy éppen egy kedvező időjárási ablakban érkeztek a Föld legnagyobb szigetére, amikor kedvezett a klíma, dús füvet legelhettek állataik, és kaszálni lehetett télire. Később zordabbra fordultak a viszonyok, életmodelljük fenntarthatatlanná vált. Ám makacsul kitartottak mellette, a Skandináviából bizonyos rendszerességgel érkező hajósoktól nem praktikus dolgokat kértek, hanem például harangot templomukhoz. Átvéve a helyiek fókavadászati, halászati módszereit, jégkunyhó-építését, állatbőrökből készült ruházatát, velük együtt virulhatnának mindmáig, de ez szóba se jöhetett, már csak néhány rom és skanzenszerűen újjáépített falucska emlékeztet rájuk. Tipikus kudarctörténet… Mi talán okosabban, intelligensebben viselkedünk? Nem! Senki se gondolt rá, hogy kedvező helyzetben futott fel technikai civilizációnk, és nem tarthat így örökké, vagy ha mégis eszébe jutott valakinek, halk hangja elveszett a modern gazdaság dübörgésében. Ahogy a vikingek szarvasmarhái lekopasztották a legelőket, autóink évtizedek alatt elfogyasztották az elmúlt földtörténeti korokban keletkezett olajkincs nagyobbik felét – csak jelentéktelen mértékben térnek el a különböző becslések, de senki se beszél további évszázadokról. Jó, át lehet állni elektromos mobilitásra, de akkor lítiumból, rézből, ritka földfémekből fogyunk ki, és kérdéses az energetikai aspektus is. Egyszerűen túl sok gépjárművet gyártottunk és használunk az egész földkerekségen, az állomány egy jelentős része kedvtelési-, fényűzési-igényeket elégít ki, de megátalkodottan ragaszkodunk hozzájuk, mint a vikingek marháikhoz. Nekik egyszerűen csak balszerencséjük volt a hőmérséklet csökkenésével, a flóra megváltozásával, nem tehettek róla. Mi viszont a benzin- és dízelmotoros gépkocsik százmillióinak kipufogógázával erőteljesen hozzájárultunk és hozzájárulunk az éghajlatváltozáshoz, a légkör felmelegedéséhez, amely időjárási szélsőségeket okoz, mint az idei, katasztrofális aszály, vagy éppen ellenkezőleg özönvíz szerűen pusztító esőket. Vészes tempóban olvadnak gleccsereink, apadnak el folyóink, amelyek vize helyenként már mennyiségében sem elegendő és túl meleg is atomerőművek hűtésére. Nem mondhatjuk, hogy pechünk van, magunknak idéztük elő a klímaválságot. Párhuzamot vonhatunk a grönlandi telepesek harangrendelése és prémiumautók, luxuskocsik vásárlása között. Ők keresztény hagyományukhoz ragaszkodtak, amely nem készített fel reális fenyegetések kivédésére, mi pedig a fogyasztói társadalom hedonista önmegvalósításához, amely megköveteli mindennek megvásárlását, amit gyárt az ipar, és elénk tol a marketing, a reklám, s megkívánunk. A Bibliából csak a „Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet! Hajtsátok azt uralmatok alá, és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és minden állaton, amely mozog a földön!” parancsot hajtjuk végre, nyolcmilliárdan vagyunk, és szinte mindenki szeretne a szükségesnél nagyobb teljesítményű, jobban kistafírozott, drágább kocsival járni. A tenger halaiban műanyag-mikroszennyezés mutatható ki, a madárfajok ijesztő tempóban fogynak, és szinte minden állat megsínyli életfeltételeinek megváltozását. Amit a grönlandi vikingek tettek kis léptékben, globálisan ismételjük meg. Pedig vannak jó példák, amelyeket éppúgy elutasítunk, mint a vikingek az inuitokét. Amazóniában őslakos indián törzsek képesek kordában tartani szaporodásukat, hogy megéljenek a helyi erőforrásokból, és meg is élnek. De micsoda felháborító, nevetséges gondolat, hogy kerekes járművet, lőfegyvert nem ismerő vademberekről vegyünk mintát! Van kevésbé extrém társaság is, a fejlett Egyesült Államokban, a mindmáig lovas kocsin járó, a technika áldásait elutasító, házaikat kalákában építő amish-csoport. Egészségesek, jó kedélyűek, kevesen hagyják el közösségüket. Persze nem kellene, és nem is lehetne egy az egyben átvenni furcsaságaikat, csak jó lenne elgondolkozni egy kicsit, hogy valóban szükségünk van-e mindenre, amit használunk, azon az áron, hogy az emberiség jövőjét éljük fel. A fenntarthatóság záloga nem a benzines helyébe lépő villanyautó, nem is túlméretezett házaink fűtésének lejjebb állítása néhány fokkal, hanem valamennyire elfordulni a grönlandi viking modelltől az amish-életstílus felé. Persze nem vagyok annyira naiv, hogy bíznék ezen utópiában, mi igenis grönlandi vikingek vagyunk, öntudatosan menetelünk egy olyan megrázkódtatás felé, amely után csak nyomai maradnak pazarló civilizációnknak.    

Egy ingolstadti származású veszi át az Audi fő üzemének irányítását: 2022. december 1-től Siegfried Schmidtner, aki jelenleg a termékmérnöki részlegért felelős, vezeti az ingolstadti telephelyet. Achim Heinfling utódja lesz, aki több mint 30 év Audinál eltöltött idő után visszavonul. Mellettem az utódom: Achim Heinfling és Siegfried Schmidtner. Fotó: Audi AG Schmidtner jelenleg a Termelés és a Műszaki Fejlesztési részleg termékmérnöki részlegéért felelős. Ebben a funkciójában többek között a gyártásorientált terméktervezésért, valamint prototípusok és előszériás járművek gyártásáért felel. "Siegfried Schmidtner a folyamatláncok és a gyártás beindítása terén szerzett szakértelmével kulcsszerepet játszott a különböző modellsorozatok sikeres bevezetésében" - mondja Gerd Walker, az Audi igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja. „Üzemvezetőként a telephelyet a tisztán elektromos modellek új korszakába fogja vezetni.” A Müncheni Műszaki Egyetem gépészmérnöki tanulmányait követően Schmidtner terméktervezés és folyamatlánc-tervezés témakörből szerzett doktorátust. 1998-ban kezdett az Audinál a gyártástervezés terén. Ezt követően különböző vezetői pozíciókat töltött be, irányította a termelést az ingolstadti telephelyen, és az Audi A3 és Q2 modellsorozatok kezdeti bevezetéséért volt felelős. A prémium elektromos platformok és az Audi A4, A5 és Q5 modellek sorozatán belüli projektmenedzsment után Schmidtner vette át az Audi gyártás központi funkcióit, a stratégia, a digitalizálás és az átalakítás középpontjában. Tanfolyam az átalakuláshoz Ingolstadtban Schmidtner új pozíciójában decembertől a jelenlegi ingolstadti üzemvezető, Achim Heinfling munkáját folytatja. „Achim Heinfling sikeresen kijelölte az Audi átalakítási irányát Ingolstadtban” – mondja Gerd Walker termelési igazgató, elismerve a telephelyvezető eredményeit. „Rengeteg tapasztalattal és empátiával hajtotta előre a fenntarthatósági stratégiát és a telephely villamosítását olyan jövőbeli projektekkel, mint az akkumulátorgyártás fejlesztése és az IN-Campus. Számára mindig a munkaerő volt az első, különösen a világjárvány nehéz időszakaiban.” Heinfling több mint 30 éves múltra tekinthet vissza az Audi-csoportban. A gépészmérnöki tanulmányait követően a diplomás mérnök 1990-ben kezdte pályafutását Ingolstadtban. Különféle vezetői pozíciókat töltött be, többek között a motorok és alvázak tervezésében és gyártásában. Heinfling kulcsszerepet játszott abban, hogy az Audi győri telephelye a világ legnagyobb motorgyárává fejlődjön. 2017 októberétől 2019 októberéig az AUDI HUNGARIA Zrt. Igazgatóságának elnökeként dolgozott.