A negyedik részben tárgyaltakkal szemben – ahol egyértelművé vált, hogy az autógyártók honlapjai mennyire fontosak a vásárlók számára az információszerzés szempontjából – az ICDP kutatói egy érdekes adatra lettek figyelmesek. 2014 májushoz képest a következő év augusztusig 32,4%-kal kisebb internetes adatforgalmat mértek a vizsgálatban szereplő oldalak esetében. Az ábráról is világosan leolvasható, hogy tavaly januárban volt a látogatottság a maximális szinten, utána erőteljes hanyatlásnak indult, és májusban érte el a mélypontot. Ez alapján valószínűsíthető, hogy ugyanúgy, ahogy az értékesítésben, az oldalak látogatottságát tekintve is lehet bizonyos szezonalitás, és talán más szempontok is, amit érdemes tovább vizsgálgatni. Az országok közötti összehasonlításban Németország szerepel az első helyen, ezzel megelőzve Franciaországot és Angliát, akik a sorrendjüket tekintve ráadásul helyet is cseréltek tavaly májusban.

Az autógyártók honlapjainak látogatottsága 2014. május és 2015. szeptember között - jól látható az ingadozás

Eddig csak általános trendeket vizsgáltunk, de kicsit mélyebbre ásva látszik, hogy az egyes szegmensek különbözőképp viselkedtek ugyanabban az időintervallumban. A prémium márkák esetében az internetes forgalom a legjobb hónapban is csak 10 millió látogatás körül alakult, de a zuhanás meredekebbnek bizonyult, és 6 millió alatt állt meg (2015. május). Ezzel szemben az alsóbb kategóriákban a csökkenés jóval kisebb mértékű volt, és csak a 7,25 milliós szintre esett vissza. Mindkét szegmensben Németország végzett az élen. Az is látszik, hogy a britek jobban keresik a prémium márkákat a franciáknál, akik viszont az alsóbb kategóriás autók iránt érdeklődnek élénkebben.

Különböző kategóriákban már érezhetőek az eltérések - a németek végeztek az élen

A vizsgált teljesítménymutatók (KPI-ok) alapján ennél mélyebb következtetések nehezen vonhatók le, de az biztos, hogy érdemes lenne egy komplex internetes elemzést végrehajtani, hogy jobban kirajzolódjanak az eltérések okai. A következőkben a tanulmány rátér a vizsgált gyártói oldalak információtartalmának és az ajánlott szolgáltatások struktúrájának elemzésére. A megfelelő struktúra kialakítása kétségkívül kiemelten fontos a potenciális vevők becsalogatása, bevonzása, és vásárlóvá „konvertálása” szempontjából.

Az, ahogy a termék, a kapcsolódó szolgáltatások, és az összes releváns információ megjelenik a honlapon, hatást gyakorol a vásárlás folyamatára, melynek célja minden szereplő szempontjából egyértelműen az, hogy a jármű gazdára találjon. éppen ezért az ICDP ebben a kutatásában három fő szempont szerint vonta górcső alá a látogatók oldalait:

1. weboldal megjelenése
2. vásárlói interakció és honlapon keresztül igénybe vehető szolgáltatások
3. közösségi média használata

Az első kérdéskörben a szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy az oldalak mennyire ország specifikusak, továbbá megjelenésük mennyire van okostelefonra és tabletre is optimalizálva. Megállapítást nyert, hogy a honlapok 100%-ban ország specifikusak, és a megkérdezettek mind azt vallják, hogy ez döntő jelentőségű a potenciális vásárlók megszólítása szempontjából. A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” elve ebből a szempontból legalábbis kiválóan kirajzolódik, ugyanakkor a második és harmadik szempontot vizsgálva már korántsem ilyen egyértelmű az eredmény. Arról már korábbi ICDP kutatásokban is volt szó, hogy a lehetséges vevők egyre nagyobb arányban mobil eszközökről böngésznek, így ezekre a felületekre optimalizálni a megjelenést ma már elengedhetetlen. És láss csodát, az oldalak 30%-a még mindig nem képes a fogyasztói elvárásoknak megfelelő tökéletes megjelenésre tablet eszközön (a vizsgálatot Apple iPad-dal végezték), ugyanakkor már csak egyetlenegy olyan honlap volt, melynek gondja volt a mobiltelefon kijelzőjén való megjelenéssel. Világos, hogy ezek a gyártók potenciális vásárlókat veszítenek, ha nem biztosítanak a fogyasztói igényeknek megfelelő hozzáférést a honlapjukhoz, így a fejlesztés egyértelműen elengedhetetlen.

A következő fejezetben a vásárlói online interakcióról lesz szó, valamint a közösségi média bevonásának fontosságáról. Aki lemaradt volna, cikksorozatunk első négy részét ide, ide, ide és ide kattintva olvashatja.

A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.