Az Európai Parlamentben ismét napirendre került egy kérdés, amely a következő években alapjaiban változtathatja meg a motorkerékpárok és a városi robogók szabályozását: kiterjesztik-e a kötelező időszakos műszaki vizsgát a kisebb motorokra is? Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) üdvözölte a parlamenti jelentést, amely szerint a jelenleg vizsgamentes járműkategóriák jelentős része is bekerülhet a rendszeres ellenőrzések körébe. A szervezet ugyanakkor figyelmeztet: miközben a motoros biztonság terén előrelépés látszik, az idősebb autók és kisteherautók vizsgálati szigorítása továbbra is elmarad.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC - European Transport Safety Council) egy brüsszeli székhelyű, független szakmai szervezet, amelynek célja az európai közúti közlekedésbiztonság javítása adatvezérelt elemzéseken, kutatásokon és szakpolitikai javaslatokon keresztül. Az ETSC rendszeresen értékeli az uniós jogalkotási folyamatokat, statisztikákat és tagállami gyakorlatokat, és következetesen amellett érvel, hogy a technológiai fejlődésnek, a járműpark öregedésének és az új kockázatoknak megfelelően szigorodjanak a biztonsági előírások. Állásfoglalásai gyakran kényelmetlenek a politikai kompromisszumok számára, ugyanakkor az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok számára is fontos szakmai hivatkozási alapot jelentenek.

Jelenleg az uniós szabályok szerint kötelező időszakos műszaki vizsgálat (PTI) csak a 125 köbcentiméter feletti motorokra vonatkozik. Ez azonban mindössze a teljes európai motorkerékpár-flotta körülbelül 28 százalékát jelenti, vagyis a kétkerekűek döntő többsége úgy vesz részt a forgalomban, hogy nem esik rendszeres, kötelező műszaki kontroll alá.

A parlamenti állásfoglalásért felelős Jens Gieseke német EP-képviselő – az Európai Néppárt politikusa – azt javasolja, hogy a kötelező vizsgálat terjedjen ki az 50 és 125 cm³ közötti kategóriára is, ami további 42 százaléknyi járművet vonna be a rendszerbe. Az ETSC szerint ez különösen indokolt, hiszen a kisebb robogók és motorok sok országban a városi közlekedés meghatározó szereplői, így műszaki állapotuk közvetlenül hat a közlekedésbiztonságra.

A PTI (Periodic Technical Inspection) az időszakos műszaki vizsgálat uniós megfelelője. A célja, hogy a járművek fékrendszere, futóműve, világítása és egyéb biztonsági elemei rendszeresen ellenőrzöttek legyenek, és kiszűrjék a közlekedésre veszélyes hibákat.

Miközben a motoros szigorítás előrelépésnek tűnik, az ETSC komoly hiányosságot lát a jelentés másik részében. Az Európai Bizottság eredeti javaslata az volt, hogy a 10 évnél idősebb autók és kisteherautók esetében a vizsgálati gyakoriság kétévente helyett kötelezően évenkénti ellenőrzésre váltson az EU.

A szervezet szerint ez logikus lépés lenne, hiszen az idősebb járművek nagyobb eséllyel szenvednek el műszaki meghibásodást, az európai autópark átlagéletkora pedig folyamatosan emelkedik. Ennek ellenére a Gieseke-jelentés inkább a tagállami közlekedési miniszterek 2025 decemberében képviselt óvatos álláspontját követi, és nem erőlteti az éves vizsgát.

Az ETSC szerint ez komoly hiba: egy öregedő járműállomány mellett a ritkább ellenőrzések fenntartása egyszerűen nem tükrözi a valós biztonsági kockázatokat.

Az ETSC ábrája a járműállomány megoszlásáról (kép: ETSC)

A jelentés további gyenge pontja, hogy nem épít be kötelező vizsgálati elemeket a modern vezetéstámogató és automatizált rendszerekre. Az ETSC már korábban is jelezte: az olyan funkciók, mint az automatizált sávban tartás vagy részben önvezető megoldások csak akkor lehetnek biztonságosak, ha működésük a műszaki vizsgák során is ellenőrizhető.

A szervezet külön hangsúlyozza, hogy az automatizált rendszerekhez kapcsolódó adatnaplózás kulcsfontosságú. Egy balesetnél ugyanis alapvető kérdés, hogy ember vagy automatika irányította-e a járművet.

Az ALKS (Automated Lane Keeping System) olyan automatizált sávban tartó rendszer, amely bizonyos körülmények között önállóan vezeti az autót.

A DSSAD (Data Storage System for Automated Driving) pedig egy adatnaplózó rendszer, amely rögzíti, hogy a jármű irányítása embernél vagy automatizált funkciónál volt-e. Ez baleseti vizsgálatoknál és jogi felelősség megállapításánál kulcsfontosságú.

Az ETSC mostani állásfoglalása jól illeszkedik abba a tágabb európai vitába, amelyben a közlekedésbiztonság és a szabályozás jövője egyre élesebben ütközik a költség- és iparági érdekekkel. Az Autószektor.hu néhány nappal ezelőtt részletesen bemutatta, milyen veszélyes logika húzódhat meg amögött, amikor a döntéshozók a megfizethetőbb járművek érdekében hajlandók lennének biztonsági követelményeket „befagyasztani” – az ETSC szerint ez akár emberéletekbe kerülhet. Ugyanebbe a gondolatkörbe kapcsolódik az automatizált rendszerek ellenőrzésének kérdése is: miközben a járművek egyre intelligensebbek, a szabályozás sokszor még nem tud lépést tartani azzal, hogy a döntéseket már nem mindig az ember hozza meg – erre jó példa a londoni AI-alapú forgalomirányítás, ahol már algoritmus kapcsol zöldre. Végül pedig az ETSC által sürgetett éves műszaki vizsgák és a fenntartható ellenőrzési rendszer kérdése szorosan összefügg azzal is, hogy a nagyvárosok közlekedése sok helyen pénzügyi és strukturális válságban van – London példája megmutatta, hogy ha nincs stabil finanszírozás, a biztonsági reformok is könnyen megrekedhetnek.

Magyarországon az autópark átlagéletkora az egyik legmagasabb Európában, és sok tíz év feletti jármű közlekedik naponta. Egy uniós szintű szigorítás – például az éves vizsga bevezetése 10 év felett – közvetlenül érintené a hazai autósokat, a szervizszektort és a közlekedésbiztonsági statisztikákat is. Emellett a robogós közlekedés terjedése, különösen a városi agglomerációkban, szintén felveti: a kisebb motorok műszaki állapota nem maradhat tartósan szabályozatlan.

Forrás: ETSC – “ETSC welcomes European Parliament support for roadworthiness tests for more motorcycles”, 2026. január 28.

Képek: ChatGPT 5.2, ETSC