26 millió dolláros (mai árfolyamon mintegy 8,4 milliárd forintos) megállapodás, országos léptékű bevezetés, és egy technológia, amely nem büntetni akar, hanem megelőzni. A svéd közlekedési hatóságok egy lidar-alapú forgalomérzékelő rendszer mellett döntöttek, amely alapjaiban írhatja újra a közlekedésbiztonságról alkotott európai gondolkodást.

A rendszer lényege, hogy az utak mentén elhelyezett lidar szenzorok valós időben érzékelik a járművek, kerékpárosok és gyalogosok mozgását. Nem képet rögzítenek, hanem térbeli adatokat gyűjtenek: sebességet,  irányt, sávhasználatot, konfliktuspontokat. Ez nem megfigyelés, hanem mérés.

A lidar (Light Detection and Ranging) lézerimpulzusok segítségével méri fel a környezetet. Nem függ a fényviszonyoktól, sötétben, esőben vagy ködben is pontos adatokat szolgáltat. Mivel nem rögzít személyes adatokat, GDPR-kompatibilis megoldás, mégis nagyságrendekkel pontosabb képet ad a forgalmi valóságról, mint a hagyományos kamerák.

Európában évente közel 20 ezer ember hal meg közúti balesetben. A legtöbb ország még mindig reaktív módon kezeli a problémát: baleset történik, majd jön a tábla, a bírság vagy a statisztika. A svéd modell ezzel szemben előre dolgozik. A rendszer képes azonosítani a veszélyes manővereket, a gyalogos–autós konfliktusokat, a torlódás előtti mintázatokat – még azelőtt, hogy baleset történne.

A projekt jelentőségét maguk az érintettek is hangsúlyozzák. Philip Lassner, a Seyond globális ITS üzletágának vezetője szerint „az európai piacon egyértelműen felgyorsult a lidar technológia alkalmazása”, ami szerinte nem véletlen: az önkormányzatok és közlekedési üzemeltetők egyre inkább felismerik, hogy a komplex forgalmi problémák kezeléséhez olyan részletességű, fizikai világot leíró adatokra van szükség, amelyeket „csak az úgynevezett image-grade lidar képes biztosítani”. Lassner kiemelte azt is, hogy a svéd megállapodás messze túlmutat egyetlen országon, hiszen „nem egy elszigetelt területről van szó, hanem egy globálisan kirajzolódó trend visszaigazolásáról”. A svéd oldalt képviselve Thomas Holmstrom, az Aventi Sweden szakértője arra mutatott rá, hogy a Seyond lidar-alapú forgalomérzékelési adatainak integrálása lehetővé teszi számukra, hogy közvetlenül reagáljanak „a piac egyre erősebb elmozdulására az intelligens, adatvezérelt közlekedési infrastruktúrák irányába”. Az idézetek közös üzenete egyértelmű: a közlekedésbiztonság következő szintjét nem új szabályok, hanem jobb minőségű adatok és az ezekre épülő döntések határozzák meg.

A Seyond egy nemzetközi technológiai vállalat, amely nagy felbontású, úgynevezett image-grade lidar szenzorokat fejleszt közlekedési és ipari alkalmazásokhoz. Megoldásai nem kameraképekre, hanem precíz, háromdimenziós térbeli adatokra épülnek, így alkalmasak járművek, gyalogosok és kerékpárosok mozgásának valós idejű elemzésére. A vállalat különösen erős az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) területén, ahol a cél nem a bírságolás, hanem a balesetmegelőzés és az adatvezérelt forgalomszervezés támogatása.

Az Aventi Sweden svéd közlekedéstechnológiai integrátor, amely digitális forgalomirányítási és közlekedésbiztonsági megoldásokat szállít önkormányzatoknak és közútkezelőknek. Szerepük nem pusztán technológiai beszállítói, hanem rendszerintegrátori: különböző érzékelőkből, adatforrásokból és szoftverekből építenek egységes, működő közlekedési rendszereket. A Seyond lidar-adatait azért emelték be a portfóliójukba, mert azok új szintű pontosságot tesznek lehetővé a forgalmi döntések előkészítésében.

Magyarországon a közlekedésbiztonság egyik legnagyobb kihívása az, hogy kevés a valós idejű, objektív adat az úthálózat működéséről. Tudjuk, hol történnek balesetek, de ritkán tudjuk pontosan, miért. Egy lidar-alapú infrastruktúra nemcsak a városi csomópontokban, hanem főutakon, elővárosi szakaszokon és munkaterületeken is képes lenne támogatni a megelőzést, az útkezelői döntéseket és a rendőrségi munkát – bírságolás helyett életeket mentve.

Mindent (is) lát a Seyond lidarja (kép: Seyond)

Az Autószektor az elmúlt hónapokban többször is rámutatott: a technológia önmagában nem elég. A „Technológia van, felelős nincs” című elemzés világosan kimondta, hogy Európa legnagyobb kockázata nem az innováció hiánya, hanem a döntésképtelenség. Az „AI már nem csak figyel – dönt is” cikk pedig bemutatta, hogy az intelligens rendszerek már készen állnak a valós idejű beavatkozásra, legyen szó forgalomirányításról vagy balesetmegelőzésről. A svéd lidar-projekt pedig pontosan arra ad kézzelfogható választ, amiről az „Adatból döntés: így kezelhetők a munkaterületi torlódások” című írás is szól: ha a fizikai világ pontos, valós idejű adatokkal válik „olvashatóvá”, akkor a közlekedés nemcsak hatékonyabbá, hanem biztonságosabbá is tehető.

A svéd megállapodás üzenete egyértelmű: a közlekedésbiztonság jövője nem kizárólag az autókban, hanem az utak mentén dől el. A kérdés Európában – és Magyarországon is – nem az, hogy elérhető-e ez a technológia, hanem az, hogy lesz-e felelős szereplő, aki élni mer vele.

Forrás: ITS International – Seyond Swedish traffic detection deal

Nyitókép: ITS International