Audi Q3
Ahogy a Q5, úgy a Q3 is jóval dögösebb lett a generációváltás során, mint az elődje. Utóbbi ráadásul erősen kötődik kis hazánkhoz is miután áthelyezték a gyártását Győrbe. Nem véletlen, hogy már a bemutatója után nagyon vártam az első találkozást. Másfél évvel a leleplezése után ez meg is történt, és bizony élőben is legalább annyira vonzónak találtam, mint a fotók alapján. Letisztult Audi élek kívül-belül, és azok a domborítások a kerékjárati ívek felett. Hm, mind a tíz ujjad.
Egyszerűen jóval dögösebb lett az elődjénél, főleg így, Turbókék fényezésben, ami csak úgy szikrázott a havas tájon. Tesztautónk épp kellően morcosabb a nagyobb S line légbeömlőktől, amiket ráadásul matt betétekkel törtek, ahogy az kellemesebb, az én szememnek legalábbis. Noha soha nem rendelném ezekkel a 18 colos felnikkel a Q3-asom, nézzük el neki, a téli kerekekkel legtöbbször nem a legelőnyösebb oldalukat mutatják az autók.
Odabent is olvadoztam, mint a hó. Tökéletesen egymásba futó vonalak, letisztult formavilág, kellemes anyagok, tűpontos kijelzők, gyönyörű felbontással, és az összeszerelési minőség is hibátlan. Minden logikus és kézre esik, azért az ergonómiához még mindig borzasztóan értenek ott Ingolstadtban. Ráadásul magasan ülünk. Ami furcsa módon ma már egyáltalán nem alapvetés a városi terepjárók esetében sem, pedig egy meglehetősen fontos erény.
Kár, hogy a kívülről sugallt finomságot a hajtásláncnak ebben az esetben nem sikerült örökölnie. No, de mit is takar a 35 TFSI egészen pontosan? A Volkswagen-csoport legújabb, négyhengeres, alacsony terhelésen hengerlekapcsolós benzinmotorját, amivel csupa kellemes emlékem volt ez idáig. Jó karakterű, és erős motorként emlékeztem az 1,5-ös, 150 lovas hajtásra, ami egész jó összhangot adott ki a szintén új hétfokozatú DSG-vel párosítva, például a hetes Golf faceliftes változatában.
Pedig a felállás ugyanaz, a két kulcsfontosságú alkatrész közti együttműködés is hibátlannak bizonyult, viszont itt közbeszólt némi rázás is. Lehet, hogy más autóban ez fel sem tűnne, de egy olyan kabinban, ahol még a fényszóró kapcsoló is közelségérzékelős, a hangulatvilágítás számtalan színben variálható, és a kijelzőktől a jövőben érezzük magukat, ott már nehezebb befogadni a hangulatromboló hangokat. Ráadásul 1,5 tonna mellett már úgy tűnik, hogy viszonylag kevésnek bizonyul a 150 lóerő is, hiszen autópálya tempónál eltűnik az a főlényesség, amit megszokhattunk az Audi modellektől.
Azoknak lehet jó az S Line változat, akik szeretik a sportosabb futómű hangolást, hiszen ez a Q3 tényleg feszes volt, ami – legalább is szerintem – kevésbé illik a karakteréhez. Egy közel 11,5 milliós prémium SUV-tól fenségesebb viselkedést várnék, de az S Line változat futóműve se nem elég sportos, se nem elég komfortos. Én inkább mennék rá a biztosabb, kényelmesebb útra. A sportolók pedig várhatják az SQ3-at. Elég-e ez a tudás egy ilyen divat szegmensbe? Ezt majd eldönti a piac. Hiszen minden apró bosszantó dolga ellenére ez továbbra is egy Audi. Amit már az első gombkattanással éreztet velünk. Aki tapasztalta, úgyis tudja, hogy miről beszélek.