Mindkét problémára megoldást kínálhat, hogy a spanyolországi Toledóban működő Országos Végtagbénulási Kórházban elkezdték használni azt a  díjnyertes simracing-szimulátort, amit közös munkájával alkotott meg a Ford Spain, a Fundación ONCE, a Team Fordzilla és a Hi-Speed Simulators. Fotók: Ford A szimulált autókat ugyanazokkal a technológiákkal lehet irányítani, amelyeket a Ford Adapta is használ (ez egy spanyolországi program a fogyatékkal élő emberek járműveinek átalakítására), így a rendszer nemcsak abban segít, hogy a betegek a virtuális utazásokon keresztül magabiztosabban térjenek vissza az autózáshoz, hanem abban is, megtanulják a módosított kezelőszervek használatát. Ilyen például a módosított kormánykerék, amivel pedálok nélkül lehet gyorsítani és fékezni. Ez a megoldás igencsak szokatlan a legtöbb vezető számára, de ha a biztonságos virtuális térben megszokják a működését, azzal olyan magabiztosságra tehetnek szert, ami majd a való világban is segít újra a volán mögé ülni. A szimulátor mostantól az Országos Végtagbénulási Kórház állandó rehabilitációs eszköze lesz, amellyel a gerincsérülést szenvedett emberek fizikailag és mentálisan is felkészülhetnek arra, hogy újra autózzanak.      

„A légkondi meghibásodása miatt vészesen meleg lett a baba számára” – írja a fiatal vállalkozó az Instagramon. Videókat is megosztott a vonaton kialakult helyzetről. Fogta a babáját, miközben a hadsereg tagjai legyezgették őt és a gyereket. „Becsületes férfiak” – írja a 23 éves férfi. Négy órán át álltak egy hídon, és várták az evakuálásukat. Végül a videón látható, ahogy a babakocsit a katonák egy evakuációs gyaloghídon viszik át. A Bundeswehr katonái véletlenül voltak a fedélzeten A Deutsche Bahn szóvivője elmondta az Ntv.de-nek, hogy a Bundeswehr-katonák véletlenül a fedélzeten voltak, csakúgy, mint a rendőrök és egy vészhelyzeti lelkész. Műszaki hiba lépett fel az áramellátásban, emiatt a vonat a Saale-Elster viadukt közepén a délutáni órákban leállt. A teljesen foglalt vonaton körülbelül 800 utas utazott. A Heute cikke. A képernyőfotóra kattintva videót talál az osztrák portál oldalán. A fülledt és forró fülkékben néhány embernek „alkalmanként keringési problémái voltak”, de komolyabb incidensek nem. Az elakadt utasok a Twitteren osztottak meg képeket az evakuálásról. "Elviselhetetlenül meleg van, a személyzet és a katonák már kólát osztogatnak azoknak, akik az összeesés határán voltak" - írja egy felhasználó. Más Twitter-felhasználók kínzásnak minősítik a vonaton töltött órákat. Az utasoknak át kellett szállniuk egy másik vonatra a nyílt útvonalon, és egy közeli állomásra szállították őket. Ez több órát vett igénybe. A lebénult ICE végül visszatért Berlinbe.  

2013. július 1-én vezette be Magyarország a használatarányos útdíjrendszert, hogy biztosítsa az úthálózat fejlesztésének és működtetésének finanszírozását. A 3,5 tonnánál nehezebb járműveknek a megtett kilométerek, illetve a kibocsátott szennyezés alapján kell fizetniük az autópályák, első- és másodrendű főutak, egyéb útszakaszok használatáért. Az i-Cell által fejlesztett HU-GO elektronikus útdíjrendszer díjköteles hálózata induláskor 6500 kilométer volt, az infrastruktúra fejlődésével jelenleg meghaladja a 7300 kilométert. Hivatalos statisztikák szerint 10 év alatt megközelítőleg 2500 milliárd forint bevételre tett szert az állam az útdíjakból. Tavaly 430 ezer jármű 355 milliárd forintot fizetett az úthasználatért, tíz éve ez az arány 380 ezer és 163 milliárd forint volt, vagyis mintegy 12 százalékkal nőtt a közúti fuvarozás mértéke. A hivatalos adatokból az is kiderül, hogy egyre kevesebb környezetszennyező tehergépjármű használja az utakat. Csak az elmúlt öt évben a legmagasabb (leginkább környezetbarát), E6 kategóriába sorolt járművek száma két és félszeresére nőtt, míg az E5 kategóriájúak 42 százalékot estek. Ez azt mutatja, hogy modernizálódik a járműpark, folyamatosan csökken a károsanyag kibocsátás (részecske, szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén oxidok stb.) a fuvarozásban. Az i-Cell által ismertetett forgalmi teljesítmények alapján látszik, hogy a tehergépjárművek az egyébként drágább gyorsforgalmi utakat (autópályákat) részesítik előnyben: két és félszer többet használják, mint a főútvonalakat. A legforgalmasabb szakasz az M0 körgyűrű 30 és 36 kilométer közötti szelvénye (M5 és M4 leágazás), míg teljes hosszában az M1 a legforgalmasabb útvonal – ebben egyébként évek óta nincsen változás.   Tíz év alatt szinte minden fuvarozó átállt a fedélzeti egység (OBU) használatára: míg induláskor a 40 százalékot sem érte el az arányuk, ma már 96 százalék feletti, míg az alkalmi jegyet vásárlók száma elenyésző. A magyar felségjelzésű járművek számában gyakorlatilag nem történt változás: az első teljes évben (2014) és tavaly is szinte darabra ugyanannyi, mintegy 106 ezer teherautó használta az utakat. A legtöbb külföldi tehergépjármű Romániából, Lengyelországból, Bulgáriából, Szlovákiából és Németországból érkezik hozzánk – ebben szintén nincs érdemi változás. Ugyanakkor megduplázódott a török fuvarozók aránya, Romániából pedig másfélszer annyian jönnek, mint 10 évvel ezelőtt. Jelentősen emelkedett a lengyel és a bolgár felségjelzésű járművek száma is, míg a szlovák és a német nagymértékben csökkent 2013 óta – derül ki az i-Cell által közzétett, összesített statisztikákból. 2013-ban az i-Cell saját koncepció alapján fejlesztette a HU-GO elektronikus útdíjfizetési rendszert, melyet az Európai Unió a leginnovatívabb megoldásként értékelt.

A szervizkönyv, vagy más nevén szervizfüzet egy autó esetében nem más, mint a korábban tervszerűen, vagy igény alapján végrehajtott karbantartások listája. A bejegyzésekhez a karbantartás tartalma mellett dátum és km-óra állás tartozik,* illetve fontos, hogy pecsétjével is ellátja az eljáró szerviz. Így elvileg nyomon követhető, hogy a kocsi megkapta-e az előírt karbantartásokat, és ez az információ az, ami adott esetben emelheti egy használt autó értékét olyan társaihoz képest, amelyeknél ezek esetleg elmaradtak. Szentségként tisztelték A szervizkönyvet, mint a Szent Grált hordozták és hirdették meglétét, hiszen egy ilyen dokumentummal rendelkező autó az aztán biztosan nagyon jó állapotban van. Ez meg is maradt a magyar autóvásárló lelkében, ezért aztán annak rendje s módja szerint megkezdődtek a szervizkönyv hamisítások is. Nem kell magát megerőltetnie az egyszeri internethasználónak sem ahhoz, hogy döbbenetes hamisítós sztorikat dobjon ki a kereső, sem pedig ahhoz, hogy ha bármilyen autóhoz szervizkönyvet szeretne csináltatni, akkor hova forduljon. Mi kerül egy szervizkönyvbe? Illia Krisztoferrel, a Porsche Hungária műszaki oktatójával bővebben is beszélgettem a témában. Tőle tudtam meg, hogy a szervizkönyvbe gyakorlatilag bármi bekerülhetett. A Porsche Csoport márkáinál (Porsche, Volkswagen, Audi, Skoda, Seat) a papír alapú szervizkönyv mára teljesen megszűnt. A munkafelvevők a papíralapú füzetekbe is minden tetszőleges, releváns információt bevihettek, de a digitalizációval, nem csak a hitelesség és a biztonság nőtt meg, hanem a tárolható adatok mennyisége is. A digitális szervizkönyvnek két része van. Az első természetesen a tervszerű karbantartások számára van fenntartva. Jellemzően ez a motorolaj, a szűrők, a vezérléskészletek cseréjét, illetve bármi egyéb, a karbantartási tervben is szereplő művelet elvégzését jelenti. Ide a VW-csoportnál egyébként bekerülnek a felhasznált alkatrészek megnevezései is. A munkafelvevőknek, illetve hivatalos titulusuk szerint a szerviztanácsadóknak arra is van lehetőségük, hogy ha a járművön a tervezett beavatkozásokon kívül észlelnek valamilyen hibát, hiányosságot, vagy rövid időn belül cserélni szükséges alkatrészt, akkor a javítás, vagy a javítási igény tényét is rögzítsék a szervizkönyvben, de ez inkább a digitális szervizigazolásoknál jellemző. Visszahívási kampányok Minden gyártónál előfordul, hogy a gyártást követően felszínre jön egy probléma, amelyet az érintett járműveknél orvosolni kell. Ilyenkor a hálózat egy akció keretében értesíti az érintetteket és a tulajdonosok bevihetik autójukat a karbantartás térítésmentes elvégzésére a márkaszervizbe. A digitális szervizbejegyzések közé rögzítik, ha egy márkaszerviz elvégzi a szükséges javításokat, szoftverfrissítéseket, amelyről az összes (ideértve a külföldi szervizeket is) márkaszerviz értesül, így tudható, hogy a gépkocsi a legújabb műszaki megoldásokkal van felszerelve. A szervizkönyv és a GDPR Néhány éve ismerkedhettünk meg az Általános Adatvédelmi rendelettel, amelyet angol neve (Data Protection Regulation) után mindenhol csak GDPR-nek olvashatunk. A személyes adatok védelmére irányuló rendelkezés igen szerteágazó és nem maradtak ki belőle az autók sem. Idegennek nem adhatják ki a szervizhálózatok, hogy a járművel mi történt az elmúlt időszakban. Nem, tényleg semmit, csak a tulajdonosnak. A Porsche műszaki oktatójától megtudtuk, hogy ezek az adatok azt a személyt illetik meg, akinek a neve a forgalmiban van. Tévhit azonban, hogy csak azokat az adatokat ismerhetjük meg a kocsi előéletéből, amikor már a mi tulajdonunkban van. Mindig kapunk kivonatot A digitális szervizkönyv nem jelenti azonban, hogy ne lehetne valamilyen formában kézzel fogható, hiteles okiratot kapni a karbantartásokról. Egy-egy szervizlátogatás után is kérhetünk nyomtatott formában egy kivonatot a letárolt adatokról, ha ezeket rendszeresen félretesszük, már kezünkben is van egy szerviztörténet, amit később lobogtathatunk a vevők orra előtt. Ha nem gyűjtöttük össze ezeket, akkor eladás előtt még mindig van lehetőségünk egyben kikérni a szerviztörténetet, ebben (a tulajdonos részére) a márkaszervizek készséggel állnak rendelkezésre. Nem telik be, nem ázik el, nem veszik el A szervizkönyv eladáskor játszott szerepe fokozatosan leértékelődött, de a digitalizációval újra értéknövelő tényező lehet belőle. A kereskedők szokásos hivatkozásai, hogy a szervizkönyv elveszett, nem adtak hozzá, betelt, megázott és olvashatatlanná vált mára csak rossz kifogások egy autó értékesítésénél. Ráadásul, az sem gond, ha nincs nálunk a szervizkönyv a javításkor, a digitális szervizkönyvet ugyanis nem lehet otthon felejteni. Nem csak márkaszervizek írhatnak a digitális szervizkönyvbe A digitális szervizfüzet elérhetősége a márkaszervizeknél természetesen garantált. Vannak azonban független, esetleg a VW-csoport márkáira szakosodott műhelyek is, amelyek rendszerhasználati díj fejében kaphatnak hozzáférést a hálózathoz, így az általuk elvégzett karbantartások is teljes körű adattartalommal bekerülhetnek a nyilvántartásba. A szervizkönyvek belső borítóján találjuk a VW-csoportos autók kódzászlaját: alvázszám, felszereltség, színkód és még sok más információval Ezeknél a szervizeknél a szerviztörténet fizikailag elérhető, de a műhelybejegyzések, mint pl. egy izzócsere, vagy kisebb karbantartások nem. Nem is érdemes ilyen műhelyekben próbálkozni a szerviztörténet kikérésével, ilyen ügyben mindenképpen forduljunk a márkaszervizhez! Jobb, ha van, mintha nincs Ha summát kell vonni a szervizkönyv kérdésben, akkor elmondható, hogy nagyon hasznos, ha tiszta képünk van a járművünk karbantartási történetéről. Ez nem csak eladáskor jön jól, hanem a fenntartás nyomon követésének elengedhetetlen része, hogy tudjuk, mennyit mentünk el egy féktárcsával, mióta dolgozik ugyanazzal az olajjal a váltó, vagy éppen a motor, és sok vitás kérdésben is segítségünkre lehet egy korrekt nyilvántartás, ha esetleg nem várt meghibásodás következik be az autóban. Cikkünk megjelenését a Volkswagen támogatta . További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát!