A közlemény szerint a sofőr a 8529-es út 10-es kilométerénél ismeretlen okból a Répce-hídról a folyómederbe hajtott, majd a jármű elmerült az iszapos vízben. A balesetben négyen súlyos sérüléseik miatt a helyszínen meghaltak, további nyolc embert kórházba vittek. A rendőrök megállapították, hogy valószínűleg embercsempész szállított eddig ismeretlen állampolgárságú migránsokat. Frissítés: Csillag Zoltán, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a balesetben 12 fiatal férfi sérült meg, akik közül négyen a helyszínen meghaltak. Egy embert újraélesztettek, őt mentőhelikopterrel vitték kórházba. További egy ember súlyos, hat pedig könnyű sérülésekkel került a soproni és a győri kórházba. Fotók: MTI/Filep István További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az autógyártó és az elektronikai cég azt egyelőre nem jelentette be, hogy az Egyesült Államokon belül hol épül majd fel a gyár. A közös sajtóközlemény szerint az építkezést 2023 elején megkezdik, az üzem pedig 2025 végén kezdhet termelni. A két gyártó azt is közölte, hogy a bő-vülő amerikai elektromosautó-piac megfelelő ellátása igényli a helyi akkumulátorgyártást, amit ösztönöz az elektromos autók vásárlása után bevezetni tervezett adóhitel is. Az adóhitel része a kongresszus által augusztus első felében elfogadott klímavédelmi törvénynek. A Honda jelenleg nem kínál teljesen elektromos autómodellt az Egyesült Államok piacán, ahol 2024-ben tervezi megjelenni egy elektromos városi terepjáróval (SUV). Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban több autógyártó is bejelentett akkumulátor-gyártásra vonatkozó együttműködéseket. A Hyundai Georgia államban épít üzemet, az olasz-amerikai Fiat Chrysler Automobilies és a francia PSA egyesülésével létrejött Stellantis konszern szintén egy gyár építését jelentette be tavaly, a Mercedes-Benz pedig már idén meg-kezdte a termelést Alabama állambeli új gyárában. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Még tavaly áprilisban jelentette be a Bentley, hogy szeretné megépíteni Amerika legmagasabb tengerparti felhőkarcolóját Miamiban. Nos, úgy tűnik, hogy a tervekből hamarosan valóság lehet, mi több, minden egyes apartman saját garázst fog kapni, annak ellenére is, hogy egy 228 méter magas épületről fogunk beszélni. Igen, mindez úgy lehetséges, hogy liftek fogják felvonni az autókat az adott emeletre. Mivel a projekt a Dezer Developmenttel közösen készül, ezért Dezervatornak fogják hívni az autólifteket, amik akár a 61-dik emeletre is képesek lesznek felvinni a tulajdonos autóját. Állítólag saját érzékelővel szerelik majd fel az autókat, amiknek automatikusan kinyílik majd a liftajtó és egy autómosóhoz hasonló fényjelzés tudatja majd, hogy meddig álljanak be az autójukkal a lakók. Ezután a kerekeket az abroncsoknál rögzítik, és a sofőr együtt felvontatja az autót a megfelelő emeletre. Mivel teljesen üvegfalú a lift, ezért minden emelet közös részére betekintést nyerhetnek majd. Minden emeleten 144 négyzetméternyi garázshely várja a lakókat, ahol négy autónak lesz elég hely, természetesen a modern kornak megfelelően villanyautóknak kialakított töltőhellyel. Az épület 2026-ben készülhet el, és a legolcsóbb lakásért is 4,2 millió dollárt kérnek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A GAZ M21-es Volga gyalogosgyilkos jelvénye     Fotó: Boros Jenő Sokáig szárnyas figurák, krómozott szarvasok, vörös zászlók uralták a motorháztetőt Keleten, Nyugaton. Aztán a biztonság került előtérbe és sorra tűntek el a látványos, de gázoláskor a gyalogosokat felnyársaló díszek, miközben szaporodtok biztonsági eszközök. Napjainkban már kötelező norma, hogy az autó ne csak a benne ülőket, hanem a többi közlekedőt is védje, vagy legalább enyhítse az elütött bringás, gyalogos sérüléseit. Sőt, az EU piacán új autókat már nem is szabad forgalomba helyzeni vészfékasszisztens nélkül, ami akkor is megelőzi a balesetet, ha a vezető figyelmetlen. Minden Škodához, még a legolcsóbb Fabiához is alapáron jár Front Assist környezetfigyelő rendszer, ami fékez is, ha gyalogos lép elé Már a tervezésnél eldől, hogy vészhelyzetekben mennyire partner egy autó, hiszen a gyalogosvédelmet a kocsi magassága, a lökhárító élének keménysége, a motorháztető deformációs képessége, az első tetőoszlopok, valamint a szélvédő és keretének keménysége határozza meg. Előny az alacsony építés, mert ilyenkor nem repül magasra és utána nem zuhan nagyot az elütött gyalogos, jelentősen csökkenti a sérülések mértékét a puha motorháztető, valamint az orr-részbe épített légzsák. Voltak érdekes ötletek a nemkívánatos autós-gyalogos találkozókra: egy 1911-es hírlapi rajz minden járműre csúszdát javasolt, hogy ne a kerekek alá kerüljön a figyelmetlen gyalogos. Születtek a karikatúránál hatásosabb, de nem éppen életrevalóbb elképzelések is: két brit mérnök a lökhárító helyére erősíthető, tábori ágyra hasonlító ponyvás szerkezettel próbálkozott 1939-ben. Volt olyan megoldás, ahol az elütött gyalogost kímélni akarták az autó elejére szerelt rácsokkal, gumiból-szivacsból készült paddal és a kerekek alá kerülést megakadályozó lökőhengerekkel. Napjainkban is születnek fura ötletek: a Google autonóm autójához benyújtott 2016-os a US Pattent Office szabadalom szerint ragacsos anyaggal fednék a motorháztetőt, így az elgázolt gyalogos fékezéskor nem repülne le az autóról... Gyalogoselütés vizsgálat a Mercedesnél, 1965-ben    Forrás: Daimler AG Az Edisonnál több találmányt jegyző Barényi Béla az autóiparban valósította meg 2500 tervének többségét. A magyar származású szakember alapította és vezette évtizedeken át a Mercedes biztonságtechnikai részlegét, mely 1955-ben nyújtotta be gyalogoskímélő találmányát: a Német Szabadalmi Hivatal 1 005 858-as számon vette nyilvántartásba a könnyen deformálódó orrkiképzésű autó leírását. Barényi esztétikus és praktikus megoldása mellett más ötletek is születtek. A brit RRL tesztje Ford Cortinákkal Liener György az 1977-es kiadású Autótípusok című könyvében számol be a brit Road Resource Laboratory kísérletéről. A gyalogosok sérüléseit a Ford Cortina elejére épített, gázoláskor felcsapódó kerettel próbálták enyhíteni azzal, hogy a test ne zuhanjon vissza az útra, és az elütött ember ne kerüljön a kerekek, vagy más jármű elé. A bábus kísérleteknél jól működő automatikus berendezést a sima vonalú lejtős motorházra erősítették, de a fura eszköz nem terjedt el. Amit száztizenegy éve karikatúrával gúnyoltak, az napjainkban törvény: mert már előírás az autók orrának gyalogosbarát kialakítása. Autoliv megoldás egy SAAB-on De mekkora is az esélye a gyalogosnak a túlélésre, ha elüti egy autó? Látszólag nem sok, pedig élete megmenthető, sérüléseinek mértéke is jelentősen csökkenthető, ha a gázoló jármű orrát már ennek megfelelően tervezték és alakították ki. Felismerték ezt a törvényhozók is, és az Európai Unióban 2005. októberétől a típusbizonyítvány megszerzésének feltételei között szerepel, hogy meg kell növelni az autók orrészén a túlnyúlást, a gyűrődési zónában lágyabb anyagból készült fényszórókat, könnyebben deformálódó motorháztetőt és lökhárítót kell alkalmazni. Nem lehet a karosszérián éles merev csuklópánt, kiálló jelvény, ablaktörlőlapát: az elütött gyalogos sérüléseit csökkenti az emberi testhez idomuló puha motorháztető és a lökhárító deformálódó habelem-betétje. Gyalogoskímélő rendszer a Boschtól A gázolásos balesetek során a legsúlyosabb fejsérüléseket a motorháztető alatti kemény szerkezet, a szélvédő alsó része és az A oszlopok okozzák. Az elütött gyalogosok rendszerint azért halnak meg, mert fejük a motorháztetőre csapódik, ezért növelni kell a motor és a motorháztető közötti távolságot, hogy utóbbi könnyen behorpadjon és puha anyagának energia elnyelésével enyhítse a fej ütődését. Első lépcsőben, 2005-ben 35 km/órás, 2010-től 40 km/órás sebességnél kellett teljesíteni a szabályokat, melyek szerint az autók kettős gyűrődő zónájú orra is a gyalogosok biztonságát szolgálja, csakúgy, mint a nyugalmi állapotban motorháztető alá bújtatott ablaktörlők. Sok gyártó a törvény által előírtnál is hatásosabb szerkezetekkel próbálkozott. Radarral, lézerrel, infrakamerával is növelték a közlekedés biztonságát, mert ezekkel ködben, sötétben is észlelhetőek a gyalogosok, az új fejlesztések vész esetén automatikusan fékeznek vagy kikerülik az akadályt. A gyalogos-elütés tesztekhez is műszeres bábukat alkalmaznak. Elütésteszt a Honda biztonságtechnikai központjában A biztonsági öveket gyártó svéd Autoliv például aktív motorháztetőt készített: az első lökhárítók érzékelői jeleket küldenek - légszákokat és biztonsági öv feszítő szerkezeteit is vezérlő – központi elektronikának, mely egy mechanikus szerkezettel megemeli a puha motorháztetőt, közben légzsák bújik elő, ezzel is csökkentve az elütött gyalogos sérüléseit. Gyalogoselütés sérüléseit enyhítő légzsákok, párnák       Forrás: Ford Motor Company Az amerikai Ford terepjáró motorháztetejéből bújtak elő gyalogosmentő légzsákok, melyeket a lökhárító nyomásérzékelője vagy a szélvédő mögé épített kamera jelzései alapján fúvódtak fel. A lökhárítóba épített üvegszálas optikával figyel a Siemens VDO Automotive új rendszere, az Audi Electronic Venture háromdimenziós képszenzorjai a kocsi környezetét pásztázza folyamatosan. A Ford megfigyelő rendszere Sok kísérletezés után a Volvo sorozatgyártású autónál elsőként vezette be a gyalogos légzsákot, melyért nem kell felárat fizet, mert a V40-es modellhez már alapfelszereltségként járt. Nem ez a márka első partnervédő eszköze: a Volvo 2010-ben mutatta be teljes körű automatikus fékezésre alkalmas gyalogosészlelésre és ütközésveszélyre figyelmeztető rendszerét, mellyel akár 35 km/órás sebességnél is elkerülhető volt a gázolás akkor is, ha vezető másra figyelt és nem reagált időben a veszélyre. Ennél nagyobb sebességnél az ütközés előtti legnagyobb mértékű lassítás a cél. A gyalogos-elütéshez is műszeres bábukat alkalmaznak a teszteknél. Volvo biztonsági rendszer Az autó elejébe ágyazott hét érzékelő jeleket továbbít a vezérlőegységnek és amikor az a jármű útjába eső élőlényt vagy tárgyat észlel a módosuló jeleket kiértékeli, és ha emberi lábként értelmezi a továbbított információkat, akkor kinyílik a gyalogos légzsák. A motorháztető csuklóinak pirotechnikai szerkezete gázolás esetén kioldja a motorháztető-panel hátsó részét, ezzel egy időben az aktiválódó légzsák felfúvódáskor feltolja a motorháztetőt, amely tíz centiméterrel emelkedik meg, és ebben a helyzetben marad. A motorháztető és a motortér kemény részei között kialakuló rés miatt a puhább anyagú motorháztető deformálódhat, ezzel is tompítva az ütközést a gyalogos becsapódásakor. V40-es és gyalogos találkozója    Forrás: Volvo Felfújt állapotban a légzsák lefedi az ablaktörlőket, a szélvédő harmadát és az A oszlopok alsó részét. Vészhelyzetben néhány századmásodperc alatt felfúvódik a légzsák, a rendszer 20 és 50 km/órás sebesség között aktív. A gázolásos balesetek 75 százaléka 40 km/óránál alacsonyabb sebességnél történik. Az a legveszélyesebb, ha a gyalogos, vagy kerékpáros kemény aszfaltra, járdaszegélyre zuhan, ez ellen csak a speciális öltözet segít, így néhány év múlva akár életmentő divattá válhat a légzsákos ruha, melyet már motorosoknak már kitaláltak. A német ADAC elütéstesztje Tragikus számok Kínában minden negyedik halálos kimenetelű balesetnél gyalogos az áldozat, az Egyesült Államokban 12 százalékos, az európai utakon 14 százalékos az arány. A lakott területen belül, zebrán elütött gyalogosok aránya az elmúlt öt évben 41 százalékról 44 százalékra nőtt. Magyarországon tavaly tízezernél is több embert ütöttek el, közülük 4335-öt kijelölt gyalogos-átkelőhelyen. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!