Panhard-Levassor Émile Levassor és René Panhard a francia autóipar úttörői voltak. Első autójukat 1891-ben mutatták be. Levassor már nem motoros hintóban gondolkodott: a jármű motorját elöl, egy fedél alatt helyezte el; szíjhajtás helyett rudat alkalmazott; s ő készítette el az első váltót is. Ráadásul már az 1890-es években kormánykerékkel is ellátta gépkocsijait. A Panhard&Levassor sikerrel használta fel a német Daimler motorjait, amelyek francia liszenszét ők birtokolták. Később Armand Peugeot-nak is lehetővé tették a Daimler motorok felhasználását... Az első világháborúra a Panhard&Levassor lett Franciaország egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb autógyára. A francia államelnökök is Panhard-dal parádéztak. A két világháború között a Panhard&Levassor hat- és nyolchengeres típusokat kínált. A cég utolsó háború előtti típusa az aerodinamikus formájú Dynamic volt, amelyet 1936-ban mutattak be. A második világháború után a Dyna családi autó révén tudott a cég talpon maradni. Az utolsó Panhard személyautó 1967-ben készült el. Magyarországra valószínűleg 1902-ben érkezett az első Panhard-Levassor: „Hétfőn d. u. 4 órakor Törley József Párizsból 9 nap alatt uj 20 lóerejű Panhard-Levassor kocsiján Budapestre érkezett. Ez volt az uj kocsi első útja. Az utat kényelmes tempóban nagy pihenőkkel tették meg. A kocsinak semmi baja sincsen. Az automobil megérkezése nagy feltűnést keltett, mert a kocsi Párizs—Budapest felírással volt ellátva s francia-magyar zászlókkal díszítve. Az óriási kocsi tetején a bőröndök voltak elhelyezve, elől ült a gépész és Törley. A zárt üveges hátsó részben Törley Gyula és Krisztinkovich Béla, kik együtt tették meg az utat Párizsból Budapestre. Fogadtatásukra az automobil klub igazgatósági tagjai összegyűltek. Törleyt… az első magyar ember, aki ezt a nagy 1400 kilométeres utat automobilon megtette” - írta a Pesti Hírlap riportere 1902. szeptemberében. 1908-ra már három Panhard közlekedett Budapesten – sajnos az országos helyzetről nem maradt fenn kimutatás. Törley József (középen sofőrsapkában), Krisztinkovich Béla (az autóból integet) és családjuk a Párizs-Budapest túrát követően (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) A hazai képviselet megnyitására 1912-ben került sor. Budán, a Krisztina krt 32 szám alatti bérház földszintjén ekkor nyílt meg az Auto-Palace: “az öblös helyiségbe az est beálltával egymásután gördülnek be a hatalmas gépkocsik. A garage egy részét a legújabb Panhard-Levassor chassis-k foglalják el. A garage udvarán van a biztonsági készülékkel ellátott benzinfejtő, míg a bejárattal szemben a tágas és tökéletesen felszerelt javítóműhelybe jutunk. A javító-műhely oly kifogástalan berendezésű, hogy a vállalat a legkényesebb munkát is a legnagyobb biztonsággal látja el” - állt a korabeli reklám-cikkben. A cég tulajdonosa, Csudnay Emil (1884-?) meglehetősen színes egyéniség volt: 1906-ban váltóhamisítás miatt tartóztatták le, az 1920-as években Lettország tiszteletbeli konzulja lett, majd az 1930-as években ismét pénzügyi problémái miatt került a hírekbe. Az Auto-Palace az első világháborúig működött, s a korabeli lapokban élénk reklám-tevékenységet folytatott. Az sajnos nem ismert, hogy ez mennyire realizálódott konkrét eladásokban. Az első világháborút követően a Panhard nem tudott gyökeret verni Magyarországon: 1923-ban az Auto-Salon nevű cég reklámozta, 1925-ben már a leginkább a Citroënekre koncentráló Rt Francia Gépkocsik Behozatalára próbálkozott. Az 1927-es Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításon a francia autógyár saját standot bérelt, s helyi képviselőt keresett. Bárdi József, a hazai autókereskedelem egyik központi alakja le is szerződött, de a lelkesedés gyorsan elillant. Kivételes eset volt, hogy egy magyar tulajdonú Panhard-Levassort is bemutattak a társasági lapokban A második világháború után, amikor Magyarország a legkülönfélébb francia gépjárműveket, személy- és teherautókat, buszokat importálta a Panhardnak is lett újra képviselete. Ám ez a próbálkozás a változó politikai és gazdasági viszonyok között nem lett életképes. Egy magyar rendszámos Panhard Dyna 1960-ban (Forrás: Fortepan/92132) Simca Az olasz Fiat 1934-ben alapította meg francia leányvállalatát Société Industrielle de Mécanique et Carrosserie Automobile (röviden SIMCA) néven. A Simca a Topolino liszenszváltozatával érte el első sikereit, majd a második világháború után egy ideig Franciaország egyik legnagyobb autógyártó vállalkozása lett. Az 1951-ben bemutatott Aronde volt az első önálló típusuk, amelyből egy időben évi 100,000 darabot gyártottak. 1959-ben a Simca a Renault mögött a francia értékesítési lista második helyén állt. 1958-ban a Chrysler elkezdte felvásárolni a cég részvényeit. Az 1960-as években az 1000-es, majd az elsőkerékhajtású 1100 család révén sikerült továbbra is eladási sikereket elérni. Azonban a Chrysler egyre jobban beleszólt a cég működésébe, amely végül az összeomláshoz vezetett. Magyarországon 1946-ban megalakult a Magyar Külkereskedelmi Társaság, amely elsősorban érdekvédelmi tevékenységet fejtett ki. Fennmaradt levéltári iratokból azonban kitűnik, hogy 1947-ben a Simca 8 típusból, amely a Fiat 1100 francia liszenszváltozata volt 50 darabos szállítmányt importáltak Magyarországra. 1949-ben, amikor a magánautókereskedelmet már felszámolták, a MOGÜRT a Fiat 1100-Simca 8 párosból többszáz (!) darabot importált. Ugyan részletes statisztika csak 1960-ból áll rendelkezésre, de figyelemre méltó, hogy Simcából még akkor is 326 darab volt forgalomban. Kirándulás Simca Aronde-dal (Forrás: Fortepan/Bojár Sándor/178727) Kabos László, az ismert komikus 1959-ben egy Simca Aronde kormányánál okozott balesetet (Forrás: ADT) A francia autógyárral még az 1950-es években is megmaradt a jó viszony. 1950-től rendeleti úton tiltották meg a magánhasználatú személygépkocsi-tartást. Ezen a rendelkezésen 1958-ban enyhítettek, s egy évvel később máris megérkeztek az első újautó-szállítmányok, amelyek meglepő módon Simcák voltak! 1959. nyarán (!) már arról lehetett olvasni, hogy Budapesten a III. és a VII. számú autójavító foglalkozik a gépkocsik szervizelésével. Éppen ezért Valter Medárd, az Autófenntartó Ipari Tröszt osztályvezetője, Szekszárdi Imre, a III-as számú Autójavító igazgatója és Szakál Dénes az Autótaxi főmérnöke tanulmányutat tettek Franciaországba; „részt vettek a Simca Iskola tanfolyamán, ahol a gyártmányok szerkezeteit, illetve azok Javítását, beállítását és s különleges szerszámokat tanulmányozták”. Természetesen a Budapesti Ipari Vásár, majd a Budapesti Nemzetközi Vásár kiállítói között a Simca állandó szereplő volt. Budapesti Ipari Vásár, 1962 (Forrás: Fortepan/Bauer Sándor/113653) 1966-ban a Magyar Autóklub keretén belül létrejött a Simca szakosztály közel 100 taggal. Az alakulással kapcsolatos hírből az is kiderült, hogy nem csupán az Aronde, de később az 1000-t is meg lehett „normál kereskedelmi forgalomban” vásárolni. A márkaklub csupán néhány évig működhetett. Simca bemutató a Gellér szállóban Bánki Zsuzsa színésznővel (Forrás: Fortepan/Bauer Sándor/128007) A MÁVAUT 1965-ben indította be személygépkocsi-kölcsönzó szolgáltatását – elsősorban külföldiek részére. A flottába 4 db Simca is bekerült. A MÁVAUT által használt egyik Simca még civil rendszámmal (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) 1971-re a hazai Simca állomány meghaladta az 1000 darabot – ennek kb. egyharmada volt Aronde, ám az 1950-es években gyártott, V8-as motorral szerelt Versaille-ből is 11 darabot regisztráltak.

Az Automobilwoche beszámolója szerint azonban a német konszern vezetőinek nincs ilyen terve, eszük ágában sincs eladni a Lamborghini-t. A Bloomberg beszámolója szerint Herbert Diess, a Volkswagen vezérigazgatója a hagyományosan nagy márkákra akarja átcsoportosítani az elérhető forrásokat, azaz a Porsche, a Volkswagen és az Audi kerülne előtérbe. Hogy pontosan mi az igazság, nem tudhatjuk, de minden bizonnyal valamilyen változások várhatóak a Volskwagen csoportnál, ha a Lamborghini-t adott esetben nem is érintik.

A hazai kutyatartók sok esetben veszélybe sodorják négylábú barátaikat és saját magukat is autós utazásaik során – derül ki a Groupama Biztosító legfrissebb országos kutatásából. Pedig a nem megfelelően rögzített állat, legyen akár ölben, akár szabadon az utastérben, komoly veszélyben van. A biztosító számára fontos a közlekedésbiztonságot segítő kezdeményezések támogatása, ezért idén ősszel a Magyar Mentőkutyás Szervezetek Országos Szövetsége és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága segítségével mutatják be, hogyan utaztassuk kedvencünket biztonságosan. Magyarországon minden második felnőttnek van kutyája, a kutyatartók 57 százaléka pedig szokta szállítani négylábúját, vagyis minden második kutya utazik autóval bizonyos időközönként - derül ki a Groupama Biztosító országos, reprezentatív kutatásából. Ugyanakkor csupán elenyésző számban rögzítik őket biztonságosan, és ez nem csak a kutya, de az utasok, sőt más autósok biztonságát is veszélyezteti. „Csak abban az esetben mondhatjuk, hogy biztonságosan szállítják a kiskedvencet, ha valamilyen passzív biztonsági eszközt, például speciális hámot vagy rögzített boxot alkalmaznak” – összegzi tapasztalatait dr. Tokodi Panna az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának r. főhadnagya. „Egy 2 kilogrammos Yorkshire terrier rögzítetlen teste 50 km/h sebességű ütközésnél vagy fékezésnél 60 kilogrammos tárgynak megfelelő súllyal csapódik az éppen útjában álló akadálynak, adott esetben a szélvédőnek vagy az autóban utazóknak” – tette hozzá. Ebben az esetben nem csak szabálysértést követünk el, de a kutya épsége is kockán forog, ráadásul az utasok sincsenek biztonságban, hiszen ekkora tömegű becsapódás komoly sérüléseket tud okozni. Az 1992-ben létrehozott ORFK-OBB tevékenysége sokrétű, a balesetmegelőzés csaknem valamennyi területére kiterjed. Tevékenysége ellátása során koordinálja a Rendőrség balesetmegelőzéssel összefüggő feladatait és a közlekedésbiztonsági kommunikációs tevékenységét. Munkájának központi eleme az a tájékoztató és felvilágosító jellegű közlekedésbiztonsági kommunikáció, melyet a közlekedők valamennyi rétegére kiterjesztve végez. Négylábúak bevetésen A Groupama Biztosító évek óta nyújt tréningezési lehetőséget a nevét viselő Vezetéstechnikai Centrumban olyan közszolgálatot ellátó szervezetek számára, amelyeknek a vezetés minősége és technikája kulcsfontosságú mindennapi munkájuk során. Idén ősszel a Magyar Mentőkutyás Szervezetek Országos Szövetsége manőverezhet a Groupama Tanpálya aszfaltján. Az MMSZOSZ 2016-ban jött létre abból a célból, hogy a 30 éve Magyarországon működő Mentőkutyás szervezetek érdekképviseletét elláthassa. A szövetségbe tucatnyi önálló szolgálat tömörült, száz önkéntessel, s mintegy negyven kutyával. 2017 óta a 112-es egységes európai segélyhívószámon is riaszthatók. „Nagyon örültünk a Groupama Biztosító felajánlásának, hiszen rengeteget vezetünk. Tavaly például 97 bevetésen vettünk részt, ami összesen közel 12 000 kilométer autózást jelent, és mindezt kutyákkal együtt tettük meg” – mondta Juhász Zoltán, az MMSZOSZ Mentésirányítási Központ igazgatója. Így utazunk mi A válaszokból kiderült, hogy biztonságos módon csupán az esetek 21 százalékában utaznak a kutyák: csak minden ötödik autózás esetén óvják a gazdik házi kedvencüket speciális hám, biztonsági öv vagy boksz használatával. A felmérés szerint a kutyák szállításakor leggyakrabban valamelyik utas fogja az állatot az ölében (37 százalék) vagy a kutya a hátsó ülésen ül szabadon (27 százalék). Mindkét módszer magában hordozza a baleset veszélyét. Nem csak hirtelen fékezésnél okozhat gondot az efféle szállítás, könnyen előfordulhat, hogy a kutyát olyan inger éri, amelyre ösztönösen reagál – felpattan, előreugrik a vezetőhöz vagy elkezd ugatni. Ezek bármelyike megzavarhatja, megijesztheti a sofőrt, ami szintén szerencsétlenséghez vezethet. Miközben a megkérdezettek közül sokan választanak kevésbé biztonságos szállítási módot, tartanak is ennek következményeitől. A kutyát azok is féltik autózás közben, akik az ölükben utaztatják a négylábút. Esetükben 40 százalék tart attól, hogy valami baja lesz a kutyának. „Társaságunk kiemelten fontosnak tartja, hogy részt vegyen a biztonságos közlekedés elősegítésében, ezért célul tűztük ki, hogy együttműködő partnereinkkel egyfajta útmutatást nyújtsunk a kutyák biztonságos szállításához. Külön örülünk annak is, hogy idén is egy olyan szervezet számára tehettünk felajánlást, akik nagyon fontos, gyakran életmentő feladatot látnak el, ráadásul önkéntesen, és ehhez rengeteget kell vezetniük is, miközben kiképzett kutyájukat is szállítják autójukban – mondta el Magyar János, a Groupama Biztosító gépjárműbiztosítási főosztályvezetője. A nők a kutyáért aggódnak, a férfiak a kárpitért A kutatásból az is kiderült, hogy a tulajdonosok számára kedvencük utaztatása sok esetben okoz frusztrációt. Csupán 20 százalékuk vallotta, hogy semmi sem zavarja őket, amikor kutyájukat szállítják. A férfiak elsősorban autójukat féltik: 40 százalékuk sorolta a zavaró tényezők közé, hogy kutyaszőrös, sáros vagy nyálas lesz a járművük. A nők közül valamivel kevesebben tartják ezt bosszantónak, 30 százalékuk jelölte meg problémaként. Ám amikor a kutya komfortérzete a kérdés, a férfiakhoz képest 10 százalékkal több nő tart attól, hogy az állatnak rossz érzést okoz az autóban utazás. 5+1 tipp az utazáshoz A téma kapcsán megrendezett sajtóesemény házigazdája, Kovács Patrícia volt. A színésznő, valamint további két résztvevő, Nagy Réka és Szabó Kristóf influencerek – akik maguk is lelkes kutyatulajdonosok – megosztották tapasztalataikat négylábú barátaik utaztatásával kapcsolatban. Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága és a Magyar Mentőkutyás Szervezetek Országos Szövetsége segítettek összefoglalni a legfontosabb tanácsokat. Ha ezekre figyelnek a kedvencükkel utazók, nemcsak a kutya érzi majd magát jobban az autózás alatt, de nagyobb biztonságban is lesz.   5+1 tipp a kutyák biztonságos szállításához Ha ezeket betartja, biztonságos lesz az utazás, és a kutya is jól érzi majd magát! Használjunk kifejezetten kutyák számára fejlesztett biztonsági eszközt: hámot, biztonsági ülést vagy biztonsági övet Ha nincs speciális rögzítő eszközünk, a kutya a hátsó ülésen, egy utas felügyelete mellett utazzon, de semmiképp sem szabadon Ne engedjük, hogy a kutya kilógassa a fejét az ablakon, mert ez a járművezetőre, a többi közlekedőre és házikedvencünkre nézve is balesetveszélyes lehet Csomagtérben csak akkor szállítsuk a kutyát, ha azt rács választja el az utastértől Hosszú út esetén érdemes 2-3 óránként megállni, megmozgatni, megitatni a kutyát +1. Az ismerős szagok megnyugtatják a kutyát, ezért vigyünk magunkkal valamilyen otthoni, saját játékot vagy egyéb tárgyat   A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2019 júniusában került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18-65 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem és kor szerint.