Oroszországban 20129 juanuárja és szeptembere között 1 271 392 új jármű került forgalomba, ami 2 százalékkal, vagyis 26 040 darabbal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte az Oroszországi Gépjárműgyártók Szövetsége (AEB).   Szeptemberben összesen 157 129 autót adtak el, ami 242 darabbal, vagyis 0,2 százalékkal kevesebb mint 2018 szeptemberében.      Joerg Schreiber, az AEB elnöke közölte: „Bár a múlt havi eladások alacsonyabbak voltak a tavaly szeptemberinél, az eredmény mégsem mondható rossznak, figyelembe véve az elmúlt hónapok negatív trendjét. Ha az évből hátra lévő 3 hónapra kivetítjük az eddigi eladásokat, úgy kalkulálunk, hogy 2019-ben összességében 1,76 millió új autó kerül az orosz piacra. Ez csekély mértékben ugyan, de minuszt mutat majd 2018 egészéhez képest."    „A piaci előrejelzések esetében bizonytalansági tényezőt jelent, hogy hírek szerint a moszkvai kormány 2020-ban jelentősen megemeli a hazai gyártású gépkocsik adóterheit. Ha ez valóban megtörténik, az alapvetően átírhatja az autógyártók hosszú távú prognózisait. Rövid távon azonban az intézkedés lendületet adhat az import autók értékesítésének”- tette hozzá Schreiber.   Ami az eladási rangsort illeti, szeptemberben ismét a Lada volt az orosz autópiac legnépszerűbb márkája: 31 516 darab kelt el. A legkedveltebb modell a Lada Granta: szeptemberben 11 208 darabot értékesítettek.     A Top 10 autómárka 2019 szeptemberében Oroszországban   1. Lada  2. Kia 3. Hyundai 4. Renault 5. Volkswagen 6. Toyota  7. Nissan 8. Skoda 9. GAZ LCV 10. Mercedes-Benz   A Top 10 modell:   1. Lada Granta 2. Lada Vesta 3. Kia Rio 4. Hyundai Creta 5. Hyundai Solaris 6. Volkswagen Polo 7. Lada Largus 8. Lada 4×4 9. Volkswagen Tiguan 10. Renault Logan   Mind a 10 modell Oroszországban készül.  

Annak érdekében, hogy a vállalat zöldebbé és költséghatékonyabbá tegye az autózást, többek között az alkatrészgyártáshoz szükséges polimerek új összetételének fejlesztésén dolgozik, illetve jelentősen modernizálta logisztikai rendszerét, és intelligenssé tette hegesztési hálózatát. A projekt eredményes megvalósítása több mint 100 szakember összehangolt munkájával érhető el. Innováció mint vezérelv A Suzuki Motor Corporation alapítója, Michio Suzuki tudta, mire vágynak a vásárlók. A vállalat száz évvel ezelőtt még szövőgépeket gyártott, ma, a mobilitás korában pedig biztonságos autókat állít elő. A szemlélet, miszerint az ügyfelek igényeire koncentrálva hozzanak létre értékes termékeket, azóta is a Suzuki család jelmondata. Ezt a szellemiséget követi ma is a vállalat valamennyi munkatársa világszerte. Ennek megfelelően a Magyar Suzuki Zrt. újító vállalatként arra törekszik, hogy elérhető áron kínáljon izgalmas és innovatív autókat. Az ennek érdekében folytatott folyamatos korszerűsítésben ért most fontos mérföldkőhöz a vállalat 2016 szeptemberében indult, átfogó kutatási-fejlesztési projektje. A Magyar Suzuki Zrt. vezette konzorciumi együttműködésben a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft, a PEMÜ Műanyagipari Zrt. és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara vesz részt, összesen több mint 100 szakember bevonásával. „Gyártástechnológiai fejlesztésünk újabb fontos szakaszához ért. Máris jelentős eredményeket sikerült elérnünk az innovációban, így a jövőben az igényeket még inkább kielégítő autókat kínálhatunk vásárlóinknak. A digitalizációnak köszönhetően a japán anyavállalat tervezőasztalairól hamarabb kerülnek az autók a hazai tömeggyártásba, ezáltal felgyorsítva az új modellek bevezetését a magyar piacra” – mondta a finisbe ért fejlesztések kapcsán Dr. Urbán László, a vállalat vezérigazgató-helyettese. Úton a digitális termelésirányítás felé A változó piaci igények és hatósági előírások hatására az autómodellek gyakran változnak, az új gépjárműmodellek fejlesztési ciklusa jelentősen lerövidül, ezért az eddiginél rugalmasabb raktározási rendszerre van szükség. Az innovációs projekt keretében a Suzuki digitalizálta belső alkatrészellátási rendszerét, mely alkalmas arra, hogy azonnal megjelenítse az anyagmozgással és készletekkel kapcsolatos visszajelzéseket, ezzel is javítva a hatékonyságot és csökkentve az emberi tévedéseken alapuló hibák lehetőségét. A vállalat a raktári folyamatok modernizálásával támogatja a gyáron belüli teljes elektronikus termékkövetést, a szerelőüzem alkatrész-ellátási folyamatait pedig egy speciális, anyagáramlást szimuláló szoftverrel optimalizálja. Robotok harmóniája A projekt keretében a vállalat megvalósította a ponthegesztési folyamat nyomon követéséhez a hegesztőrobotok hálózatba kapcsolását, illetve olyan kommunikációs hálózatot épített ki, amely képes a strukturált adatfeldolgozásra. Az innovatív rendszer felgyorsítja az új modellek bevezetését azáltal, hogy a karosszéria-elemek ponthegesztéseinek eddigi manuális ellenőrzését szoftveres ellenőrzéssel váltja fel, és kapcsolatot teremt a 3D-s modellek, valamint a valóságos karosszériák ponthegesztési koordinátái között. A fejlesztés lehetővé teszi a robotokból kinyerhető információk értékelését, így a gyártási idő rövidülése mellett hamarabb ki lehet szűrni az esetleges hibákat, meghibásodásokat, így a karbantartás is tervezhetővé válik. A Suzuki partnere segítségével kísérletet végez a lézerhegesztés bevezethetőségére, amely rugalmasabb, rövidebb ciklusidejű gyártást tesz lehetővé. Alkalmazásával a különböző ötvözetek és könnyűfémek egyszerűen, gyorsan és speciális eszközök nélkül illeszthetők össze. Új alapok Az alkatrész-prototípusokhoz használt alapanyagok jelentősen meghatározzák a végtermék tulajdonságait. A Suzuki és fejlesztési partnere a jelenleg használt alapanyagoknál fejlettebb égésgátlású és jobb műszaki paraméterekkel rendelkező polimereket fejleszt. A pályázat utolsó szakaszában nagyüzemi körülmények között vizsgálja a polimerek viselkedését, valamint összehasonlítja a jelenleg gyártott alkatrészeket az új anyagokból készültekkel. A vállalat célja, hogy ezzel is tovább növelje modelljei biztonságát, illetve hozzájáruljon a környezet megóvásához és autói üzemanyag-felhasználásának csökkentéséhez.  

Elsősorban persze befektetési alapok kérik a tanácsukat, de gyakran más, komoly tőkével rendelkező vállalatok is keresik a lehetőségeket az autóiparban. Ezek a befektetők többnyire nem ismerik igazán mélyrehatóan az autóipart, ugyanakkor vannak az iparágban tevékenykedő szereplők is, akik bár az értéklánc egy bizonyos részét jól ismerik, az autóipar többi része szinte ismeretlen számukra. De mibe akarnak fektetni? A tapasztalatok alapján a hagyományos üzletágak, mint a kereskedések vagy a szervizek nem érdeklik őket, inkább szolgáltatásokba fektetnének. Ez alól persze kivételt képeznek a kereskedői hálózatok terjeszkedési probálkozásai, amikor egy hálózat felvásárol egy másikat, vagy néhány új telephellyel bővíti portfólióját.  Gyakran az is igaz, hogy a potenciális befektetők nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel az iparágról - egy olyan ágazatról, amelybe belépésüket fontolgatják. Egyszerűen átültetik tapasztalatikat a kiskereskedelem más formáiból az autóiparra és feltételezik, hogy ugyanazok a trendek érvényesülnek, hogy hasonló megoldások relevánsak. Azt is feltételezik, hogy az összes piac hasonló - mivel egy koncepció működött az Egyesült Államokban, az európai piacon is működni fog. Gyakran azt is feltételezik, hogy a nagyon nagy, az iparágat potenciálisan átalakító vállalkozások kialakulása - például az olyan online szereplők, mint például az Uber, vagy az gyártók által finanszírozott különféle mobilitási vállalkozások (Drivenow) -, azt bizonyítja, hogy szilárd üzleti terv és kiszámítható profit áll mögöttük. A valóság persze sok esetben más. Az Uber és más hasonló szolgáltatók bár ismertek és azt gondolná az ember, hogy csak jól járhat, ha finanszírozza őket, de vajon tudják a teljesen kívülálló befektetők, hogy a fuvarszervező vállalat még sosem termelt profitot? Vajon tudják, hogy egyelőre nincs olyan car-sharing szolgáltató, ami nem veszteségesen működik? Az ICDP tapasztalatai alapján ritka, hogy egy külső szereplő az általuk adott tájékoztatás után is befektessen valamilyen autóipari vállalkozásba. Nem véletlen, hogy az autógyártók finanszírozzák az új szolgáltatásokat is és szinte azonnal felvásárolják a különböző kezdeményezéseket. Az autóipar az ő pályájuk és úgy tűnik, ha át is alakul egyfajta mobilitási iparággá, a fontos szereplők ugyanazok maradnak.

A közlemény szerint a Budapest és a Győr felé vezető oldalon is ütköztek össze járművek, a balesetben hárman megsérültek. MTI