A vadonatúj BMW 7-es sorozatot forradalmi járműtechnológiai innovációk rendkívül széles palettája emeli ki a luxuslimuzinok szegmenséből: a bajor gyártó zászlóshajójában tartotta világpremierjét a CarbonCore karosszériaváz-felépítés, a három BMW iPerformance modell BMW eDrive hajtáslánc-technológiája, a BMW Gesztusvezérlés és a távirányítású parkolás is, az autóipari újdonságok listája most pedig egy újabb nóvummal bővül. A BMW 750d xDrive és a BMW 750Ld xDrive modell-párosban (átlagos üzemanyag-fogyasztás: 5,7 – 5,9 liter / 100 km; kombinált károsanyag-kibocsátás: 149 – 154 gramm / km) mutatkozik be elsőként a világ legerősebb hathengeres dízelmotorja, amely már az alapfelszereltség részeként BMW xDrive intelligens összkerékhajtással érkezik meg a piacra, 294 kW / 400 lóerő maximális teljesítménnyel és 760 Nm csúcsnyomatékkal. A 3.0 liter hengerűrtartalmú hathengeres dízelmotor vadonatúj fejlesztéseinek műszaki alapját a BMW Group legkorszerűbb motorcsaládjának BMW TwinPower Turbo technológiája adta, amely immáron négy, eltérő fordulatszám-tartományokban és megosztott terhelés szerint működtetett turbófeltöltővel, valamint az eddigi legprecízebb, 2500 bar maximális nyomású Common Rail közvetlen üzemanyag-befecskendező rendszerrel dolgozik együtt. A technológiai innováció jelentős mértékű javulást eredményezett az eddig is kimagasló teljesítmény-leadást, vonóerőt és hatékonyságot produkáló előd erőforrás esetében: a vadonatúj BMW 750d xDrive 4,6 másodperc alatt (a BMW 750Ld xDrive modell 4,7 másodperc alatt) gyorsul fel álló helyzetből 100 km/órás sebességre, amely 0,3 másodperccel múlja felül a forradalmian új erőforrás elődjének hasonló értékét. A minden korábbinál dinamikusabb menetteljesítmény elsősorban a vadonatúj fejlesztésű többlépcsős turbófeltöltés érdeme, amely szerint a korábbi három helyett immáron négy turbófeltöltő dolgozik össze. Ezen autóipari innováció az alacsonyabb fordulatszám-tartományban is minden korábbinál gyorsabban felépülő turbónyomást és már alapjárattól rendelkezésre álló, letaglózóan intenzív gázreakciót garantál. A világ legsportosabb karakterisztikájú hathengeres dízelmotorjának legújabb generációja percenkénti 4400 főtengely-fordulatnál 294 kW / 400 lóerő maximális teljesítményt küld a BMW 750d xDrive és a BMW 750Ld xDrive modell-páros négy kerekére, az erőforrás még tovább optimalizált teljesítmény-leadása azonban leginkább az alacsonyabb fordulatszám-tartományban jelentkező gyorsabb és intenzívebb forgatónyomatékban kerül előtérbe: percenkénti 1 000 főtengely-fordulatnál a technológia már 450 Nm nyomatékot rak a gázpedál alá, a hajtáslánc 760 Nm csúcsnyomatéka pedig a percenkénti 2000 és 3000 főtengely-fordulat között mindvégig a sofőr rendelkezésére áll. A vadonatúj dízelmotor bőséges és hosszan tartó teljesítmény-leadása a nyolcsebességes Steptronic automataváltó tökéletes együttműködésének köszönhetően már a legalacsonyabb fordulatszám-tartományban is azonnali, lélegzetelállító gázreakciót kínál, a négy turbófeltöltő megosztott terhelésével pedig az erő még a magasabb fordulatszám-tartományban sem fogy el. A BMW 750d xDrive és a BMW 750Ld xDrive modellek végsebességét az elektronika 250 km/óránál korlátozza. A BMW valaha kínált legerősebb dízelmotorja mindeközben a teljesítmény és az üzemanyag-fogyasztás olyan páratlan egyensúlyát garantálja, amely még a prémium szintű erőforrások szegmensében is egyedülálló: a 14 kW / 19 lóerő teljesítmény-növekedést és a 20 Nm forgatónyomaték-többletet (amely hozzávetőlegesen 5 százalékos fejlődésnek felel meg) 11 százalékkal alacsonyabb átlagos üzemanyag-fogyasztás és emisszió kíséri a BMW 5-ös sorozatban, a BMW X5 és BMW X6 modellekben, valamint a BMW 7-es sorozat előző generációjában dolgozó 381 lóerős, 740 Nm csúcs forgatónyomatékú háromturbós dízelmotorhoz képest. A vadonatúj BMW 750d xDrive és BMW 750Ld xDrive modell-páros az EU-ciklus hivatalos tesztkörén 100 kilométerre vetített 5,7 – 5,9 liter átlagos üzemanyag-fogyasztást és kilométerenkénti 149 – 154 gramm kombinált károsanyag-kibocsátást produkált (az értékek a gumiabroncs-méretektől is függnek). A világ legerősebb hathengeres dízelmotorjának kimagasló hatékonyságát és teljesítmény-karakterisztikáját főként a most először alkalmazott negyedik turbófeltöltő, mindenekelőtt azonban a tökéletes összhangban együttműködő turbófeltöltési szisztéma határozza meg: akárcsak az előd erőforrás esetében, úgy a folyamatos teljesítmény-többletet ezúttal is többlépcsős turbófeltöltés garantálja. A magasnyomású turbófeltöltést két kompakt méretű, egyazon házba szerelt, változó turbinageometriájú feltöltő biztosítja, miközben az alacsonyabb nyomású, nagyobb turbófeltöltőt ezúttal két kisebb – és mint ilyen, gyorsabb reakcióra képes – egység váltotta fel. Az egyes turbófeltöltők működését és összehangolt munkáját, a magasnyomású rendszer terelőlapjainak állását, a feltöltési intenzitás folyamatosságát biztosító terelőlapok mozgását, a kipufogó fojtószelepét, a megkerülő szelep működését és az intercoolert a legmodernebb digitális dízelmotor-vezérlő elektronika (DDE – Digital Diesel Electronics) koordinálja, az éppen aktuális vezetési szituáció és a gázadás mértéke szerint. A két alacsonyabb nyomású és az egyik magasnyomású turbófeltöltő szinte folyamatosan dolgozik, padlógázas álló rajtos gyorsuláskor azonban a rendszer egy csappantyús elv szerint működő megkerülő szisztémával kizárja a két alacsonyabb nyomású egységet: a kívánt turbónyomás a magasnyomású turbófeltöltőnek köszönhetően így még gyorsabban felépül, majd percenkénti 2500 főtengely-fordulat körül a második magasnyomású egység is becsatlakozik a töltésbe. A vadonatúj dízelmotor hatékonyságának fokozása és optimális üzemi hőmérsékletének fenntartása érdekében a rendszer még az előd erőforrásénál is nagyobb kapacitású, közvetett töltőlevegő-hűtőt, az alacsony nyomású turbófeltöltők pedig kiegészítő hűtőrendszert kaptak. Ez utóbbi egy különálló, a motor központi hűtőrendszerétől független, alacsony hőmérsékletű hűtőkör, amely hőcserélőket és elektromos vezérlésű hűtővíz-szivattyút tartalmaz. A vadonatúj BMW 750d xDrive és BMW 750Ld xDrive modell-páros 2016 júliusában érkezik meg a piacra.

Az adatok szerint a füstöt a pilótafülkéhez közeli mosdóból jelezte egy érzékelő percekkel azelőtt, hogy a repülőgép eltűnt a földi radarokról. Az ACARS (Vircsaft Communications Addressing and Reporting System) a repülés alatt folyamatosan küld adatokat a földi légi irányításnak a gép rendszereinek működéséről, illetve esetleges meghibásodásáról. Az egyiptomi repülőről hibaüzenet érkezett a pilótafülke ablakának jégtelenítő berendezéséről, és egy másik füstjelző is működésbe lépett. Szakértők szerint mindezek arra utalhatnak, hogy műszaki hiba okozhatta a Franciaországba gyártott Airbus-A320-as típusú utasszállító repülőgép katasztrófáját. Bár pénteken az egyiptomi haditengerészet megtalálta a repülő néhány roncsdarabját, emberi testrészeket és néhány poggyászt a Földközi-tengerben 290 kilométerre északra Alexandria városától, ezek még nem elegendőek ahhoz, hogy ki lehessen deríteni, mi okozta a tragédiát. A gép feketedobozait még keresik: az egyiptomi haditengerészet mintegy 13 ezer négyzetkilométeres területet fésül át tüzetesen, de ha nincs eredmény, akkor kiterjesztheti a keresést. Seríf Fathi egyiptomi légi közlekedési miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy semmilyen lehetőséget nem zárnak ki, terrortámadásét sem, és utóbbinak nagyobb a valószínűsége, mint hogy műszaki hiba okozta a katasztrófát. Két nappal a tragédia után még egyetlen terrorszervezet sem jelentkezett elkövetőként, és az utaslistán a nyomozók nem találtak terroristagyanús, vagy terrorszervezettel valószínűsíthetően kapcsolatban álló személyt.  

Svenja Friedrich a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a VW dízelügye miatt elrendelt ellenőrzésen bevizsgált 53 modell közül 30-nál valóban kiugróan magas szén-dioxid-kibocsátást regisztráltak, ezért ezeket most egy külön vizsgálatban ismét ellenőrzik. Az első vizsgálatban a szövetségi közlekedési hivatal (KBA) próbapadon, tesztkörülmények között, és az utakon, hétköznapi használati körülmények között is tanulmányozta a modellek működését. Elsősorban a nitrogén-oxid-kibocsátást mérték és azt vizsgálták, hogy a VW-n kívül más német vagy külföldi gyártók is alkalmaztak-e a károsanyag-kibocsátási előírások kijátszására alkalmas szoftvert. A minisztérium szóvivője a KBA új vizsgálatáról nem közölt részleteket, így nem tudni, hogy mely gyártók és modellek érintettek, és azt sem tudni, hogy mikor fejeződik be az eljárás. Azt azonban hangsúlyozta, hogy az eredményeket nyilvánosságra hozzák. A szóvivő kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy mit tesz a kormány, ha kiderül, hogy valamely modell a gyártó által megadottnál több szén-dioxidot bocsát ki. Az ügynek a környezetvédelmi szempontok mellett pénzügyi jelentősége is van, mert a gépjárműadót a szén-dioxid-kibocsátás és a fogyasztás alapján állapítják meg, így előfordulhat, hogy bizonyos típusú kocsik után a kelleténél kevesebb adót fizetnek az üzembentartók.

A Google a dokumentum szerint ezzel akarja megakadályozni, hogy az ütközést követően további ütések érjék az elgázolt gyalogost. A május 17-én kelt szabadalom értelmében a különleges anyagból álló réteg a motorháztetőt, a lökhárítót és a gépkocsi elülső sárhányóit borítaná. A ragadós anyagot normális körülmények között egy érzékeny borítás fedné el, amely egy esetleges összeütközés hatására leválna, és a ragasztóréteg "légypapírként" tapasztaná a járókelőt az autó elejére. Röviddel azután, hogy a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) leszerződött a Google anyacégével, az Alphabettel, Sergio Marchionne, az autógyártó cég elnöke azt mondta, öt éven belül már a közutakon közlekedhetnek a vezető nélküli autók. Május elején az Alphabet bejelentette, hogy mintegy száz Chrysler Pacifica típusú hibrid minibuszt rendelt az FCA-tól, hogy megduplázza autóflottáját, amellyel a Google Car projekt keretében az önjáró autókat teszteli. Az internetes óriáscég 2009-ben egy Toyota Prius típusú személyautóval kezdte meg az önjáró technológia tesztelését. Jelenleg a projekthez mintegy hetven különböző márkájú és típusú autó tartozik, köztük a Google saját tervezésű, 2014-ben bemutatott járműve.