Százból három teherautós bliccel az utakon, legalábbis ennyit láttak a kihelyezett kamerák és a mobil egységek az e-útdíj bevezetésekor. Az arány javul, az utóbbi hónapokban már inkább 2,5 százalékról beszélhetünk – mondta a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) vezérigazgatója a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) által szervezett, Lábunk a földig ér című konferencián.Az útdíjról szóló kerekasztal beszélgetésen Börzsei Tibor elmondta, a büntetés a rendőrség feladata, amely eddig ezres nagyságrendben szabott ki bírságokat, és több tízmilliós összeget fizettek a hibás teherautósok. Börzsei Tibor hangsúlyozta, azt javasolják a fuvarozóknak, hogy OBU-val, bevallási közreműködőkön keresztül fizessék meg az útdíjat. Jelenleg a teljes értékesítés 37,8 százaléka érkezik be a flottakövetőkön keresztül, de az arány egyre nő, néhány hét alatt 4 százalékkal emelkedett. A várakozás szerint az OBU-val bevallók aránya kétharmadra nő, de ez akár 75 százalék is lehet.Az útdíjbevétel elérte a 60 milliárd forintot, egy átlag munkanapon 580,5 millió folyik be a költségvetésbe. Év végéig 84 milliárdot kellene beszedni, hogy a költségek levonása után teljesüljön a kormány 75 milliárdos tiszta bevételi terve. A NÚSZ vezetője azonban arra számít, hogy 80-82 milliárd forint lesz a 2013-as mérleg, de az év végi forgalom még hozzátehet ehhez. Az igazgató kiemelte, az e-útdíj rendszere stabil, alig néhány üzemzavar fordul elő és számos kényelmi funkcióval készülnek fejleszteni a rendszert.A bevallási közreműködők képviseletében Szász János, a Secret Control GPS Kft. kereskedelmi igazgatója elmondta, 50 ezer fölötti jármű flottafelügyeletét látják el Európában, ezek közül tízezernél többen vannak, akik a hazai e-útdíjat rajtuk keresztül fizetik meg. A kereskedelmi vezető szerint dinamikusan nő az OBU-ra váltók aránya, havonta akár 2000-2500-as növekedés is várható a teljes piacon. Elsősorban információhiány okozhatja, hogy nem terjed annyira az OBU-k használata, mint várható lenne. A fuvarozókat nem az riasztja el, hogy drágának találják az eszközöket, hanem főként a vidéki és a kisebb, néhány autóval működő vállalkozásokhoz jutnak el nehezen. Holott a rendszer egyre megbízhatóbb, hónapról-hónapra csökkent azoknak a fedélzeti egységre érkező riasztásoknak a száma, amelyeket a GPS, vagy a GSM-hálózat hibaüzeneteként kaptak a fuvarozók. Szász János újdonságként említette, hogy egy új térképes tervezőszoftvert fejlesztettek, amellyel számtalan alternatív útvonal választható, így azonnal új útdíjkalkuláció készíthető. A másik fejlesztés pedig a fuvarok könyvelésében, elszámolásában segít, ezzel pontosan tovább lehet számlázni az útdíjat a megrendelők felé. Nem egészen 5 százalékkal nőtt a főutak forgalma az e-útdíj bevezetése óta – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Szűcs Lajos hozzátette, azt a fuvarozói igényt még nem tartja megoldhatónak, hogy ne a szakaszra való felhajtáskor, hanem az adott út végén számolják fel a díjat. Ennek az az akadálya, hogy vannak olyan rövid, sok kereszteződéssel szabdalt szakaszok, amelyről sok helyen lehajthatnak a fuvarozók.Az elmúlt öt évben a válság miatt 40 százalékkal csökkent Magyarországon a fuvarozó vállalkozások száma, az útdíj júliusi bevezetése óta pedig a több mint 12 ezer vállalkozásból mindössze 300 fuvarozó adta vissza az ipart – de nem tudható, hogy az e-útdíjnak mekkora szerepe volt ebben – mondta a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára. Karmos Gábor a KAVOSZ Zrt. útdíjhiteléről kifejtette, a vártnál jóval kevesebben vették igénybe, 130 vállalkozás kérte összesen 1100 járműre a kocsinként legfeljebb egymilliós hitelt. A hitel csak augusztus 20-tól volt igényelhető, addigra sok fuvarozó megoldotta másképp a likviditási problémáját. A hitel sok költséggel és adminisztrációval járt, ezen valamennyit javíthat, hogy 0,5 százalékkal kevesebb lesz a kezelési költség és felére csökken a papírmunka.A főtitkár ugyanakkor jónak ítéli a kereskedelmi gázolaj rendszerét, amelyre 17 forintos literenkénti visszatérítést kapnak a fuvarozók. Hangoztatta, ezzel a költségvetés is jól járt, hiszen itthon vásároltak üzemanyagot a fuvarozók, ami növelte az adóbevételeket. Szintén üdvözölte, hogy a gépjárműadó az EU minimumára csökkent. Az MKFE több témában is tárgyal még a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Többek között azt szeretnék, hogy a külföldön kifizetett útdíjak 7,5 százalékát is leírhassák az iparűzési adóból, valamint szorgalmazzák, hogy támogassa az állam a sofőrképzést. A piacon ugyanis jelenleg sofőrhiány van, egyre több vállalkozás külföldieket vesz fel. Munkahelyeket teremthetne, ha olyan program indulna, amely segít a magyar sofőrök képzésében. Belátható, hogy egy munkanélkülinek nincs pénze arra, hogy önerőből finanszírozza a CE kategória megszerzésének milliós költségét.

A BMW kétnapos sajtóúton mutatta be az újságíróknak a magyarországi beszállítókat. Ezen kiderült, hogy a régióban Magyarország a BMW legnagyobb beszállítója, összesen 54 itteni cég gyárt különböző alkatrészeket a cégcsoportnak és további 42 vállalatot potenciális jövőbeli beszállítói partnernek tartanak.Lipcsében gyártják a BMW i3-as villanyautót - magyar alumínium váltóházakkal. Baudouin Denis, a BMW Magyarország ügyvezető igazgatója "láthatatlan gyárnak" nevezte a magyarországi beszállítói bázist, akiknél összesen mintegy egymilliárd eurót költenek el alkatrészekre.A BMW régiós beszerzéseit koordináló Mátyus Péter elmondta, hogy a cég folyamatosan keresi a régióban és Magyarországon is az új beszállítóit, az autóipar rendkívül magas követelményeinek azonban nehéz megfelelni. Minden szerződéskötést komoly minősítési eljárás előz meg és az is szempont, hogy a cég a termékfejlesztés kezdeti szakaszában is közreműködjön. Ehhez arra van szükség, hogy olyan mérnököket is alkalmazzon, akik együtt tudnak dolgozni a BMW fejlesztőmérnökeivel. Mátyus Péter szerint Magyarországon egyelőre kevés gyártó látja be, hogy szükség van ilyen mérnöki kapacitásra.Egyebek között ez az oka annak, hogy az 54 magyarországi beszállító közül nem éri el a tízet a magyar tulajdonú cégek száma, a többi mind külföldi társaság leányvállalata.Az egyik kivétel az 1993-ban alapított békéscsabai Csaba Metál Zrt., amelynél látogatást tehettek az újságírók. A cég tulajdonosa Majoros Béla, aki egy korábbi kovácsműhelyt bérelt ki, majd nagynyomású alumíniumöntéssel kezdett foglalkozni. Tavaly már 28 millió euró volt a cég árbevétele, az idén pedig 35 millió eurót várnak.A továbbra is egyedüli tulajdonos kezében lévő Csaba Metál többek között az Audinak, a BMW-nek, a Chryslernek, a Fordnak, a Jaguárnak, és a Volkswagennek állandó beszállítója, de kis darabszámú megrendeléseket is vállal: készítettek például 5000 darab alumínium vészkioldókart a Ferrarinak és a Maseratinak.Az elmúlt két évben 100 új munkahely jött létre a Csaba Metálnál, jelenleg már több mint 660 ember dolgozik itt.A BMW idén nyáron bemutatott villanyautójához, az i3-ashoz a Csaba Metál gyártja a váltóházat, amelyből összesen 190 ezer darabra kapott megrendelést, ezt a mennyiséget a tervek szerint 7 év alatt kell legyártaniuk.A BMW egy másik hazai beszállítója a német tulajdonú egri ZF Lenksysteme Hungária Kft., amely kormányzástechnikai berendezéseket és más alkatrészeket készít személy- és haszonjárművekbe. A német ZF cégcsoport 18 gyárat üzemeltet a világ 8 országában. A 2008-ban alapított egri cég termelésének 80 százalékát a hidraulikus szervókormányművek adják, a maradék 20 százalék pedig kormányoszlopokból és kormánytengelyekből áll. A 600 embert foglalkoztató cég az idén 200 millió eurós bevétellel számol.A BMW tavaly közel 1600 BMW-t és 123 Mini-t adott el Magyarországon.A társaság az elektromos autók piacán is sikerre számít, a 170 lóerős villanymotorral szerelt i3-as modellre például világszerte már 8000 megrendelés érkezett úgy, hogy még nincs a szalonokban az autó.Nyolcezer megrendelés az elektromos BMW-re.A BMW villanyautóinak sorsa egyelőre még képlékeny Magyarországon, ugyanis a 2013 év végi piacra lépést csak azokban az országokban tervezik, ahol az elektromos közlekedés iránti igény a legígéretesebb és ahol a közterületi töltési infrastruktúra a leginkább kiépült. Magyarország egyelőre nem tartozik ezen országok közé, de az MTI úgy tudja, több gyártó is igyekszik majd elérni a kormányzatnál, hogy az elektromos meghajtású autók vásárlói kapjanak olyan kedvezményeket - például ingyenes parkolás -, amelyek segítenek elterjeszteni az elektromos közlekedést.MTI

Az idei év első háromnegyedében az életbiztosítási szegmens 324,2 milliárd forintos összesített díjbevételt könyvelhetett el, miközben a korrigált díjbevétel – amelyben az egyszeri díjas életbiztosítások csak 10 százalékos súllyal szerepelnek - mintegy 1,7 százalékkal esett vissza az előző év első kilenc hónapjához képest. 2012 első kilenc hónapjában 207 milliárd, az idei első háromnegyed évben 203,6 milliárd forint díjbevétellel zártak az életbiztosítási ágazat szereplői. Az egyszeri díjas életbiztosításokból idén szeptember végéig befolyt 134,1 milliárd forint még így is közel 15 százalékkal marad el a 2007 azonos időszakában elért 157,5 milliárd forinttól.A nem életbiztosítási szegmens 293,4 milliárd forint díjbevétellel zárta az idei első kilenc hónapot, megközelítőleg 1 százalékos csökkenést mutatva az egy évvel korábbi, hasonló időszakhoz képest.  Az életbiztosítási ág összetételét vizsgálva jól látszik, hogy a rendszeres díjas biztosítások volumene továbbra is stagnál, és csak az egyszeri, eseti befizetések volumenében mutatkozik pozitív elmozdulás.A nem életbiztosítási üzletágon belül a gépjármű-biztosítások piacán az előző év azonos időszakához képest egyes területeken erőteljes visszaesés mutatkozik.A casco termékekből származó díjbevételek csaknem 12 százalékkal, a 2012 első háromnegyed évben elért 54,1 milliárd forintról 47,8 milliárd forintra csökkentek. A szerződések darabszáma 821 ezerről 798 ezerre zsugorodott, miközben az átlagdíj az elmúlt egy évben 79 200 forintról 76 700 forintra – több mint 3 százalékkal - esett vissza.  A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán 4 százalékos csökkenés mutatkozik 2012 azonos időszakához képest, az átlagdíj pedig 3,3 százalékkal mérséklődött. Mindezek alapján jól látszik, hogy a kgfb átlagdíja közel azonos szinten maradt 2013-ban. 2012 hasonló időszakában a kgfb éves átlagdíja 19 796 forint volt, ami 2013 harmadik negyedévére 656 forinttal - 19 140 forintra – csökkent.