Az Európai Bizottság a következő többéves pénzügyi keretben (MFF – Multiannual Financial Framework, az Európai Unió hétéves költségvetési ciklusa) 515 milliárd eurót irányozna elő közlekedési célokra. A cikk készítésekor éppen 375,5 árfolyam alapján ez nagyságrendileg 193 000 milliárd forintnak, vagyis kb. 193 billió forintnak felel meg. Hogy a pénzmennyiség gigantikus voltát érzékeltessük: ez a magyar éves GDP közel 2,5-szerese, tehát valóban történelmi léptékű közlekedési keretről beszélünk. Ez az összeg nem pusztán infrastrukturális fejlesztéseket jelent, hanem stratégiai állásfoglalást is: Brüsszel a mobilitást gazdasági, geopolitikai és klímapolitikai kulcsterületként kezeli. A források gerincét a TEN-T (Trans-European Transport Network – transzeurópai közlekedési hálózat) fejlesztése adja. Ez az a rendszer, amely összekapcsolja az uniós tagállamok vasúti, közúti, vízi és légi folyosóit egységes, interoperábilis (átjárható és műszakilag kompatibilis) hálózattá. A cél az, hogy a kontinens logisztikai ütőerei ne szigetszerűen, hanem összehangolt rendszerként működjenek. A TEN-T korridorok az egész kontinenst behálózzák A tervezet külön hangsúlyt fektet a határon átnyúló vasúti kapcsolatokra, az árufuvarozási folyosók kapacitásbővítésére, a kikötői és belvízi infrastruktúra modernizálására, valamint az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítésére. Ez utóbbi az AFIR (Alternative Fuels Infrastructure Regulation – alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló uniós rendelet) célkitűzéseihez igazodik, amely kötelező töltő- és hidrogénállomás-hálózatot ír elő a főbb közlekedési folyosókon. A 515 milliárd euró azonban nem csupán betonról és acélról szól. A digitális közlekedési rendszerek, az ITS-megoldások (Intelligent Transport Systems – intelligens közlekedési rendszerek) szintén kulcsszerepet kapnak. Ide tartozik a valós idejű forgalomirányítás, a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikáció (V2X – Vehicle-to-Everything), valamint az adatvezérelt döntéshozatal. A geopolitikai dimenzió sem elhanyagolható. Az ukrajnai háború és az ellátási láncok sérülékenysége rámutatott arra, hogy a közlekedési infrastruktúra stratégiai eszköz. A javaslat támogatja az úgynevezett „dual-use” fejlesztéseket is, vagyis azokat az infrastruktúrákat, amelyek polgári és katonai célra egyaránt alkalmasak. Ez különösen a keleti tagállamok számára bír jelentőséggel. Az Európai Unió 2050-re klímasemlegességet vállalt, miközben a közlekedési szektor jelenleg az uniós szén-dioxid-kibocsátás mintegy egynegyedéért felel. A villamosított vasútvonalak, a nagy teljesítményű elektromos töltőhálózatok és a hidrogénes megoldások támogatása tehát nem csupán környezetvédelmi, hanem versenyképességi kérdés is. Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt a TEN-T hálózat egyik kulcsországa. Az észak–déli és kelet–nyugati árufuvarozási folyosók metszéspontjában fekszünk, így a vasúti és közúti fejlesztések közvetlenül befolyásolják logisztikai versenyképességünket. A Budapest–Belgrád vasút, az M1–M7 korridor, valamint a határátkelők kapacitásbővítése mind olyan projektek, amelyek az uniós finanszírozásból profitálhatnak. Ugyanakkor az alternatív üzemanyag-infrastruktúra kiépítése és a digitális forgalomirányítás fejlesztése a hazai közlekedésbiztonsági és klímacélok elérését is gyorsíthatja. A kérdés az, hogy Magyarország milyen projektekkel és milyen előkészítettségi szinten tud belépni ebbe a forrásversenybe. Az Autószektor az elmúlt hetekben több irányból is bemutatta, hogy a közlekedés nemcsak Európában, hanem az egész Világon rendszerszintű átalakulás előtt áll. A „A britek kormányzati szinten kapcsolják össze az autókat és az utakat” című cikk rámutatott, hogy az Egyesült Királyság állami szinten integrálja a jármű–infrastruktúra kommunikációt. Az „Egy kisváros, amely lekörözte a nagyokat a forgalomirányításban” példája azt mutatta meg, hogy adatvezérelt irányítással regionális szinten is látványos eredmények érhetők el. A „Multimodális áttörés Japánban – Hiroshimában már a telefon szervezi a közlekedést” pedig arra világított rá, hogy a közlekedési módok integrációja már nem jövőkép, hanem működő gyakorlat. Az 515 milliárd eurós uniós költségvetés-tervezet ezekhez a trendekhez biztosítana rendszerszintű, kontinensléptékű finanszírozási hátteret. A vita még hátravan az Európai Parlamentben és a tagállamok Tanácsában, de az üzenet egyértelmű: aki most nem készül fel, az kimaradhat Európa következő infrastrukturális korszakából. A kérdés már nem az, hogy lesz-e pénz közlekedésre, hanem az, hogy ki tud élni vele. Forrás: Global Highways, European Commission. Képek forrása: AI generált tartalom, ChatGPT 5.2, railway-technology.com, European Commission    

A Budapesti Rendőrkapitányság X. Kerületi Rendőrkapitányság illetékességi területén 2026. február 9. és 22. között összesen 248 gyorshajtást mértek be és szankcionáltak a fővárosi egyenruhások. Fotó: police.hu Két autós is a megengedett legnagyobb 50 km/h-s sebesség kétszeresével haladt. Egyikőjük az Albertirsai úton 103 km/h-val közlekedett, míg a másik a Keresztúri úton 107 km/h-val száguldott. Az első esetben 140.000, míg a másodiknál 210.000 forint közigazgatási bírságot ír elő a jogszabály. A Budapesti Rendőr-főkapitányság továbbra is kiemelt figyelmet fordít a közlekedésbiztonságra, azon belül is az egyik legfőbb baleseti veszélyforrás, a gyorshajtások visszaszorítására. Ennek érdekében a jövőben is rendszeresen lesznek sebességmérések. Mindig tartsák be a sebességhatárokat… "hogy mindenki hazaérjen!"

Angus Stone világszerte több millió rajongót varázsolt el. Tíz album – egy szóló, öt nővérével, Juliával, és négy saját projektjével, a Dope Lemonnal –, számos díj és világkörüli turné bizonyítja ezt. De az énekes, dalszerző és producer jellegzetes hangzása nemcsak zenei tehetségén, hanem a történetmesélés iránti különleges szenvedélyén is alapul. És Stone ezeket a történeteket nemcsak a zenében, hanem egy váratlan gyűjteményben is megtalálja. Angus Stone Fotók: Porsche „Érdeklődöm a tengerészeti tárgyak iránt” – mondja, miközben a Taycan 4S Cross Turismóval megáll kreatív otthona, a Sugar Cane Mountain Studios előtt. „Részletesen kidolgozott hajómodelljeim, valamint régi kormánykerekeim és horgonyaim vannak. Mindegyik csodálatos történeteket rejt magában.” Honnan ered ez a lenyűgözés? „A szüleimtől. Tengerészek voltak.” Kreativitása is belőlük fakad. Stone édesanyja tengerbiológus, édesapja angoltanár – és esküvői énekes – volt. Itt kezdődik zenei története. „Gyerekként a nővéremmel, Juliával mindig az esküvői asztalok alatt aludtunk el. Minden héten hallgattuk apámat és a zenekarát, amint feldolgozásokat próbálnak – ez mindkettőnket a zenéhez vonzott.” Ma már más források is befolyásolják. „Egyre inkább a filmek inspirálnak. Annyira csábítóak és varázslatosak – pontosan ezt várom egy daltól. Megnézek egy filmet, és egy másik világba repít. Imádom a Coen fivéreket, Wes Andersont és David Lynchet.” Egy kreatív kitérő Mielőtt Stone a zenéhez fordult volna, kezdetben egy másik kreatív utat járt be – egy teljesen más médiummal. De ez a kitérő nem távolította el a zenétől, hanem egyenesen visszavezette hozzá. „Ácsként kezdtem a tanulóéveimet. De egész nap az íráson és a zenén járt az eszem. Ez a belső súrlódás kulcsfontosságú a kreativitás szempontjából – így jöttem rá, hogy mit is akarok igazán csinálni az életben.” Ez a tapasztalat megerősíti alapvető kreatív megközelítését is: egy ötlet következetes megvalósítását a végéig. Ahogyan egy fizikai anyaggal is foglalkozni kell, a mottója is: „Be kell fejezned valamit, különben soha nem fogod kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.” Ez a megközelítés formálja számos felejthetetlen dalát – köztük a „For You”, a „Chateau” és a „Big Jet Plane” című dalokat, amelyeket a nővérével, Juliával vett fel. Zenéjének hatása továbbra is megérinti: „Egy vadidegen odamegy hozzám az utcán, és elmeséli, hogyan kísérte őt az egyik dalom egy különleges pillanatban. Ez emlékeztet arra, milyen gyönyörű ez a művészeti forma.” „A zene olyan lehet, mint egy ezer darabból álló kirakós.” A kapcsolatok központi szerepet játszanak Stone művészetében. „Amikor úton vagyok, mindig megkérem a turnémenedzseremet, hogy rajzoljon nekem egy térképet a vintage és antik boltokról. Aztán kis kalandokra indulok – és minden alkalommal valami különlegesre bukkanok.” Egy kis üzletben a kaliforniai Topanga Canyonban talált egy poros gitárt. „Beszéltem a tulajdonosával, és mesélt nekem a csodálatos életéről ezzel a hangszerrel” – mondja, miközben a húrokat pengeti. „Ez teljesen új életet adott a gitárnak – és a mai napig történeteket mesél nekem. Minden alkalommal, amikor a kezembe veszem. A Broken Brights felvételéhez használtam.” Mindez Stone kreatív folyamatának része. Néha egyszerűen csak arról szól, hogy napközben lejegyzeteli a gondolatait, és később a stúdióban továbbfejleszti azokat. „Más napokon maga a zene mutatja meg, merre akar haladni egy dal.” „Ez olyan, mint egy ezer darabos kirakós: a kész kép tiszta a fejedben, de darabonként kell összeraknod.” Az eredmény olyan, mint egy érzelmi csomó kibogozása. „Talán ez az, ami a legközelebb hozza hozzám az embereket – olyan módon, ahogyan egyébként soha nem ismernének meg.” Világkörútján mindezeket az érzelmeket a színpadra viszi. Lehetetlen kedvenc helyszínt választani, mondja – de az egyik kiemelkedik: „A francia rajongók szenvedélyesek és figyelmesek; a svájciak csodálatosak, akárcsak az ausztrál és új-zélandi rajongók, és az USA-ban játszani menő – de én nagyon szeretek a német közönség előtt fellépni.” Randevú a Porsche Múzeumban Stone nemrég Stuttgartban járt, és ellátogatott a Porsche Múzeumba. „A klasszikus sportautók tanulmányozása emlékeztetett arra, hogy mennyi időbe telik megírni a saját történetet – amit a Porsche mindenképpen elért. Minden evolúció ellenére a klasszikus Porsche formavilága mindig megmarad” – mondja, miközben egy ívet húz a Taycan sziluettjén. „Az idővel csak jobb lesz. Ugyanaz a hitelesség, amit az erőteljes dalok áradnak.” Stone számára a Taycan talán olyan érzést kelthet, „mint egy selyempárnára fektetett fej”, de a klasszikusok között már biztosított a helye – ugyanazon okból, amiért a nagyszerű zene időtlenné válik. „Mert mindegyik csodálatos történeteket hordoz magában.”  

Hiába erőlteti Európa a kínai és amerikai import korlátozását, hiába tesznek egyre nagyobb erőfeszítéseket a kontinens legnagyobb autógyártói - a Volkswagen és a Stellantis - az elektromos autók elterjedése nem az elvártak szerint gyorsul és egyáltalán nem kiegyensúlyozott régiónként. Míg a skandináv és Benelux-államok, illetve Németország élen jár, addig a kelet- és dél-európai régió messze elmarad az egy főre jutó elektromos autók számában. A TradingPedia csapata ebből a szempontból elemezte az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) 2024 és 2025 január-decemberi új autó regisztrációs adatai alapján a európai autópiacot. Előny északon Az európai elektromos járművek 2025-ös piacán nem azok a nemzetek az uralkodók, amelyek darabszámban a legtöbb ilyen autót értékesítik. Az egy lakosra jutó villanyautók és plug-in hibridek száma sokkal inkább a zöld technológiák melletti nemzeti elköteleződést mutatja. A villanyautó-piacot vezető Németország, Egyesült Királyság és Franciaország egyáltalán nem állnak előkelő helyen ezen a listán. A három legnagyobb európai piacon több mint kétmillió új konnektorból (is) tölthető járművet adtak el, azonban az elterjedtségük a népességhez viszonyítva más képet mutat. Németország egy főre jutó eladások tekintetében a kilencedik, az Egyesült Királyság a nyolcadik helyen áll, míg Franciaország a százezer lakosra jutó 653 elektromos járművel a 16. helyre csúszik vissza. Ezzel szemben a kisebb piacok, mint Norvégia és Luxemburg a nyerők az egy főre jutó eladási arányban, a százezer lakosra jutó 3096, illetve 2383 elektromos járművel, ami jól mutatja, hogy a népesség nagysága és a piac mérete mennyire eltorzíthatja az elektromos járművek elterjedésének ütemét. Íme, a jelentés néhány fontos megállapítása: Tavaly Németországban adták el a legtöbb zöld autót, a 856 ezer 540 új regisztrációból 545 ezer 142 volt akkumulátoros elektromos jármű (bev) és 311 ezer 398 plug-in hibrid (phev). Az Egyesült Királyság 698 ezer 491 autóval (473 ezer 348 bev és 225 ezer 143 phev) követte, míg Franciaországban 435 ezer 549 ilyen járművet értékesítettek (326 ezer 922 villanyautót és 108 ezer 627 konnektoros hibridet). Negyedik Hollandia lett 229 ezer 584 konnektoros autóval (156 ezer 139 bev és 73 ezer 445 phev). Németországban a konnektoros járművek piaca közel ötven százalékkal nőtt az előző évhez képest, az Egyesült Királyságban és Hollandiában pedig a negyedével. Franciaország volt az egyetlen jelentős piac, ahol enyhe csökkenés volt tapasztalható, ott főleg a phev modellek iránt esett vissza jelentősen a kereslet. Egy főre vetítve a kép jelentősen megváltozik. Norvégia vezet mind az egy főre jutó elektromos járművek számában, 3096 autóval (100 ezer lakosra vetítve), mind pedig elektromos autók arányát tekintve a teljes piacon. Utóbbi tavaly meghaladta a 97 százalékot. Luxemburg a második 2383 elektromos járművel, Izland pedig a harmadik 2217 konnektoros autóval. A skála alsó végén Bulgária és Románia áll, ahol 100 ezer lakosra vetítve mindössze 45, illetve 47 új elektromos járművet adtak el. Mindkét országban alacsony a teljes piacon az elektromos, illetve alig-in hibridek aránya, hét százalék alatti. Nem állunk jól Magyarország a 31 tagot számláló európai rangsorban a 25. helyen végzett, tehát a mezőny végén kullogunk. Nálunk 115 új elektromos autó és 74 plug-in hibrid jutott tavaly százezer lakosa vetítve, amivel nagyjából Lengyelország és Görögország szintjén vagyunk. Az elektromos járművek értékesítése 2025-ben Lengyelországban (+141 százalék), Litvániában (+119 százalék) és Lettországban (+115 százalék) nőtt a legjelentősebben. Ezzel szemben Máltán (-16 százalék), Észtországban (-12 százalék) és Romániában (-10 százalék) csökkenés volt tapasztalható az elektromos járművek regisztrációjában. Belgiumban 5,6 százalékkal csökkent ez a piac, ami nagyrészt a plug-in hibridek értékesítésének több mint 40 százalékos visszaesésének tudható be, annak ellenére, hogy az országban magas, 44,23 százalékos a villamosított járművek aránya. 2025-ben az európai új autópiacon érezhető volt összességében a zöldülés: a hibrid elektromos járművek (hev) vezették az eladásokat 4 millió 566 ezer 850 járművel, ami a teljes regisztrációk 34,4 százalékát jelentette. Az akkumulátoros elektromos és a plug-in hibrid járművek együttesen 3 millió 858 ezer 88 járművet számláltak, ami a piac 29,1 százalékát jelentette, meghaladva a benzinüzemű autókat (3 millió 467 ezer 41 jármű, 26,1 százalék részesedés). A dízelüzemű járművek az új regisztrációk mindössze 7,7 százalékát tették ki, míg az egyéb üzemanyaggal (folyékony-, sűrített gáz, illetve hidrogén) működő autók 2,7 százalékkal járultak hozzá. Európai rangsor az egy főre jutó villanyautók alapján (2025-ös adatok) Norvégia – 3096 jármű (3047 bev + 49 hev) 100 ezer főre vetítve Luxemburg – 2383 jármű (1842 bev + 541 phev) Izland – 2217 jármű (1488 bev + 729 phev) Dánia – 2179 jármű (2101 bev + 78 phev) Svédország – 1612 jármű (932 bev + 680 phev) Belgium – 1558 jármű (1222 bev + 336 phev) Hollandia – 1244 jármű (846 bev + 398 phev) Németország – 1024 jármű (652 bev + 372 phev) Egyesült Királyság – 999 jármű (677 bev + 322 phev) Ausztria – 982 jármű (666 bev + 316 phev) …15. Franciaország – 653 jármű (490 bev + 163 phev) …17. Spanyolország – 471 jármű (212 bev + 259 phev) …22. Csehország – 236 jármű (131 bev + 105 phev) …24. Lengyelország – 204 jármű (114 bev + 90 phev) 25. Magyarország – 189 jármű (115 bev + 74 phev) (forrás: ACEA, TradingPedia) Top 5 villanyautó Európában 2025-ben Tesla Model Y 128 ezer 246 autó Skoda Elroq 82 ezer 187 Renault 5/Alpine A290 78 ezer 756 Tesla Model 3 - 73 ezer 805 Volkswagen ID.4 - 72 ezer 977 (forrás: CleanTechnica)