Július 1-től új korszak kezdődik a budapesti parkolásban, ezt kell tudni

2026.06.26.
Az új rendszerben különösen fontos, hogy olyan szolgáltatást válasszunk, amely mentes a rejtett költségektől egyszerű, megbízhatóés kényelmes. . Szintén fontos változás a fővárosban, hogy 2026. július 1-től 25 százalékkal emelkednek a parkolási tarifák. Emiatt még jobban felértékelődnek azok a digitális megoldások, amelyekkel az autósok egyszerűen kezelhetik a parkolásaikat, extra vagy rejtett költségek nélkül. Az év végétől a plug-in hibridek számára is fizetőssé válik a parkolás 2026. december 1-jétől kizárólag a tisztán elektromos járművek kaphatnak zöld rendszámot. A plug-in hibrid (PHEV) járművek elveszítik a zöld rendszámhoz kapcsolódó parkolási kedvezményeket, így a közterületi parkolás számukra is díjkötelessé válik. Jövő év elejétől a zöldrendszámosok is elveszítik az eddigi kedvezményeket 2027. január 1-jétől Budapesten megszűnik a zöld rendszámos járművek parkolási kedvezménye is. A fizetős parkolási zónákban található közterületi töltők használata során, a töltés ideje alatt is parkolási díjat kell fizetni. Szintén jövő évtől a 2000 kilogramm saját tömeget meghaladó személyautók után a normál parkolási díj kétszeresét kell majd fizetni, függetlenül attól, hogy milyen hajtáslánca van (elektromos, hibrid vagy belső égésű motoros). fotó: Zuglo.hu További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Erősebb a Rolls-Royce villanyautója

2026.06.26.
Jövőre készül bemutatni első tisztán elektromos, hatalmas SUV-ját a Rolls-Royce, erre időben felkészülve pedig már idén frissítik annak luxus kupé változatát, a már piacon lévő Rolls-Royce Spectre-t. Mi több, nem csak piacon van, hanem csakhamar a patinás brit márka második legeladottabb modellje lett a Cullinan után, szóval úgy tűnik, hogy a vásárló közönség szerint mégsem olyan szentségtörés a Ghost és a Phantom legendásan selymes futású V12-esét dobni a villanyhajtásért cserébe. Már a BMW új generációs, a Neue Klasse-ban debütáló akkumulátor celláit kapja a Spectre is, ezzel pedig 18%-os hatótáv növekedés könyvelhetnek el. 530-ról 630-ra növekszik az egy töltéssel megtehető hatótáv, és a töltési időt is sikerült 14%-kal lefaragniuk. Ha ez nem lenne elég, erőből is sikerült többet beletuszkolni a hajtásláncba. Az alap kétmotoros, összkerekes változat immáron 593 lóerős, míg a Black Badge névre hallgató top változat már 671 lóerős, mint egy Le Mans hypercar. A frissítet Spectre belépőára 116 millió forintnyi angol font, ugyanakkor nem szokták a gyári szinten hagyni az ügyfelek az autókat, így ennél csak drágább példányok gurulnak majd az utakon garantáltan. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Újabb kínai EV-t tiltott ki az Egyesült Államok

2026.06.25.
A Polestar csütörtökön közölte, hogy a Trump-kormány arra kényszeríti az elektromos járműgyártót, hogy a 2027-es modellévtől kezdve szüntesse be járműveinek értékesítését az Egyesült Államokban, miközben Washington fokozza a kínai járművek elleni fellépését. Ennek hatására a Polestar részvényeinek árfolyama csütörtök délután 6,3%-kal esett. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma nem adta meg a Polestar számára az engedélyt, hogy a „Connected Vehicles Rule” értelmében autókat értékesítsen; ez a szabályozás a 2027-es modellévtől kezdődően korlátozza a Kínához kapcsolódó járműtechnológiával felszerelt autók behozatalát és értékesítését. A Bluetooth, a Wi-Fi, a mobilhálózati kapcsolat és egyes műholdas kommunikációs technológiákra vonatkoznak azok a szabályok, amelyek az amerikai tulajdonosokra vonatkozó érzékeny adatok járművek általi gyűjtésének lehetőségével kapcsolatos nemzetbiztonsági aggályokon alapulnak. A szabályt 2025 januárjában fogadták el Joe Biden elnöksége alatt, és Donald Trump elnöksége alatt is hatályban maradt. Ez a lépés az Egyesült Államok legújabb jelentős intézkedése a Kínában gyártott és onnan exportált autók betiltása felé, miközben Washington a hazai autóipar megerősítésére törekszik. A törvényhozók olyan jogszabályt terjesztettek elő, amely tovább szigorítaná a korlátozásokat. A kínai elektromos járművek importjára emellett magas vámok is vonatkoznak. A svéd székhelyű vállalat - amelynek többségi tulajdonosa a kínai Geely Holding - közölte, hogy továbbra is forgalmazni fogja a meglévő Polestar 3 és Polestar 4 modelleket az Egyesült Államokban, és hozzáférést biztosít szervizhálózatához is. A Polestar közölte, hogy nem fellebbez az elutasítás ellen. A Kereskedelmi Minisztérium nem nyilatkozott az ügyben.

Így vált hivatalos mértékegységgé egy Toyota

2026.06.25.
Összesen mintegy kétezer olyan hajó üzemel a világon, amelyeket kifejezetten gépjárművek szállítására építettek, és még egyszer ugyanennyi, amely egyéb módozatok mellett a járművek „lábon-fel-lábon-le” (roll on, roll off, RORO) behajózására és szállítására alkalmas. Ez a globális flotta évente mintegy 30 millió járművet – túlnyomó többségükben személyautókat – szállít a földrészek között: nélkülük elképzelhetetlen volna a modern nemzetközi autókereskedelem. A hajóépítők és -üzemeltetők folyamatosan azon versenyeznek, hogy ki tud nagyon RORO hajót építeni – nem azért, mert ez rangot és dicsőséget jelent, hanem mert minél több járművet lehet egyetlen úton szállítani, fajlagosan annál gazdaságosabb a transzport. Idén áprilisban bocsátották vízre a Glovis Leadert: a 230 méter hosszú, 40 méter széles hajó maximális kapacitása 10 800 autóegység, azaz CEU (car equivalent unit.) Bajban lennénk azonban, ha megpróbálnánk tízezer-nyolcszáz személyautóval felhajtani a Glovis Leader tizennégy fedélzetére. A CEU ugyanis egy szabványos mértékegység, amelynek elnevezése ugyanolyan megtévesztő, mint a lóerőé – hiszen az egy átlagos ló egész napos átlagteljesítményét jelenti, ugyanakkor egy jó karban lévő paci rövid időre akár 15 lóerő kifejtésére is képes lehet. De akkor mégis, mennyi egy autóegység? Nos, egészen pontosan 4125x1550 mm (azaz durván 6,4 négyzetméter), ami túlságosan specifikusnak hangzik ahhoz, hogy légből kapott érték legyen – nem is az. Noha a RORO hajók elvét már a XIX. században alkalmazták vasúti szerelvények szállítására, közúti gépjárműveket az 1950-es évektől kezdve szállítottak ilyen célokra átalakított teherhajókon. Az első japán RORO hajó az Oppama Maru volt 1965-ben, ám ez még vegyes célú vízi jármű volt: személyautókat vitt Észak-Amerikába, visszafelé pedig gabonával megrakva hajózott. Az első, kizárólag személyautók szállítására szolgáló (pure car carrier, PCC) hajót a Toyota építtette, és 1970 júliusában állt szolgálatba. A Toyota Maru No.10 – amelyet a japán hajóépítők és tengermérnökök társasága 2019-ben felvett a hajózási dicsőségek csarnokába – fejlesztése során értelemszerű elvárás volt a megrendelő, azaz a Toyota Motor Company részéről, hogy adott mennyiségű, exportra szánt személyautót legyen képes szállítani. Mivel pedig a Toyota első exportcikke (a Land Cruiser terepjárótól eltekintve) a Toyota Corona volt, praktikusan ennek az építéskor aktuális szériáját választották mértékegységül. A harmadik generációs Corona (RT40) volt az első japán autó, amelyből több mint egymillió darabot adtak el, és ennek szedán kivitele volt az a modell, amely megteremtette a Toyota ismertségét Észak-Amerikában. Ezért nem csak logikus, de stílusos is volt, hogy Toyota Maru No.10 kapacitását a Corona szedán dimenziói (azaz 4125x1550 mm) alapján határozzák meg. Ebből az autóból pontosan 2500 darab fért el a hajó kilenc fedélzetén. Pontosabban fért volna. A sors iróniája ugyanis, hogy mire a Toyota Maru No.10 üzembe állt, a Toyota lecserélte a harmadik generációs Coronát, és egy modernebb konstrukciót: az RT80-as szériát állított a helyébe. Ez viszont már 4170 mm hosszú és 1570 mm széles volt, a hajó tehát valójában soha nem tudott annyi Toyota Coronát szállítani, mint amennyire tervezték. Fotók: Toyota, Flickr.com/Toyota UK, The Maritime Executive, Note Talán pont ennek az anomáliának köszönhetően ismerte fel a hajóipar, hogy képtelenség lesz mindig az aktuálisan népszerű típusokhoz méretezni a szállító járműveket. És ha már amúgy is csak közelítik a valóságot, az a legegyszerűbb, ha egy, már használatban lévő mértékegységet alkalmaznak. Ezért az építők elkezdték egyezményesen Toyota Coronában mérni hajóik kapacitását – így született meg az autóegység, a CEU fogalma, és így lehetséges, hogy ezen a téren is a Toyota diktálja az ütemet az egész autóipar számára. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  
Címkék: 

„Parkolhatok itt?”

2026.06.25.
Immáron a múlté a keresgélés szabad parkolóhelyek után. Ugyanis egy fejlesztésnek köszönhetően a mesterséges intelligencia már nem egyszerűen csak uralja a pilótafülkét, hanem proaktív vizuális asszisztenssé alakítja az autót. Proaktív, tehát előre gondolkodik, cselekszik és irányítja az eseményeket. Helyettünk. A Google Gemini integráció a Volvo és a Mercedes-Benz járműveiben jelenik meg fokozatosan, illetve bármely olyan autóban, amely támogatja az Android Auto rendszert, a csatlakoztatott okostelefonon keresztül elérhetővé válik a Gemini funkció. A rendszer az autó fedélzeti kamerájának és a Google mesterséges intelligenciájának közvetlen integrációján alapul. A Gemini képes valós időben látni és megérteni a környezetet, az autó szempontjából. A forradalmi alkalmazás a parkolás kezelésére is vonatkozik. A sofőr megkérdezi például „Parkolhatok itt?” és a rendszer nemcsak egy GPS adatbázist keres, hanem vizuálisan beolvassa és értelmezi a függőleges és vízszintes jelzéseket. A sofőr így azonnali választ kap, amely tisztázza a korlátozásokat, határidőket, engedélyezési kötelezettségeket vagy árképzési szabályokat, kiküszöbölve a büntetések és az időveszteségek kockázatát. A parkolás mellett a rendszer azonnali információkat szolgáltat az út mentén található nevezetességekről vagy éttermekről. A Google Maps magával ragadó navigációja reális 3D-s megjelenítést kínál az útvonalról. A fedélzeti képernyők részletesen bemutatják az épületeket, alagutakat, kereszteződéseket és felüljárókat. Ehhez hozzáadódik a hangutasítások frissítése. A méterben mért távolságok helyett a rendszer valós tereptárgyakat fog használni, például: „haladjon át a lámpán és forduljon balra közvetlenül a könyvtár után”. Forrás: autoappassionati.it  

A Széchenyi István Egyetem SZEnergy csapata címet védene a Shell Eco-maratonon

2026.06.25.
A tájékoztatás szerint a tavaly egy kWh energiából elért 327 kilométeres teljesítmény több mint harminc százalékkal volt jobb, mint a második helyezett eredménye. A csapat idén tovább optimalizálta a 2019-es debütálása óta egyre hatékonyabb járművüket, amelyet a közelmúltban mutattak be. A közlemény idézi Friedler Ferencet, a Széchenyi István Egyetem rektorát, aki szerint a SZEnergy sikerének titka a folyamatos megújulás. A hallgatók minden évben változtatnak valamit az autón, innovatív technológiákkal kísérleteznek, új megoldásokat próbálnak ki. Hozzátette, hogy energiahatékony elektromos hajtású jármű fejlesztésében jelenleg a győri egyetem csapata a legjobb a világon. Novák Bence csapatvezető ismertette, hogy a Shell Eco-maraton összevont európai és afrikai futamát idén is Lengyelországban, a Silesia Ringen rendezik ezen a hétvégén. A győriek SZEmission névre keresztelt járműve a városi kisautó kategórián belül villamos hajtással indul, emellett indulnak az autonóm versenyszámban is. Utóbbiban az autónak a pilóta beavatkozása nélkül, önállóan kell egy komplex feladatot elvégeznie, amelynek része akadályok kikerülése, valamint STOP tábla felismerése és vonal előtti megállása is. A járművön számos fejlesztést hajtottak végre, amely révén az könnyebb és kevesebb energiát fogyasztó lett. A gépészeti részleg idén a futómű és kormánymű módosítását tűzte ki célul, amelyhez új alkatrészeket terveztek és gyártottak. Madarász István gépészeti részlegvezető utalt arra, hogy a csapat már tervezi prototípus járművét is, amivel 2027-ben indulnának először a Shell Eco-maratonon. Timár András elektronikai részlegvezető szerint áttervezték az új akkumulátor csomagot és átalakították az akkumulátor felügyeleti rendszert, így helyet spóroltak a nyomtatott áramköri panelen, amit a jobb szerelhetőség érdekében át tudtak tervezni. Halir Szabolcs, az autonóm részleg vezetője elmondta, hogy a csapat az autonóm versenyben a negyedik helyezést érte el tavaly, amit idén javítanának. Az önvezető funkciókat megvalósító szoftverbe ennek érdekében "jelentősen belenyúltak". Kitért arra is, hogy a jármű elsősorban a kamera képe alapján tájékozódik, a LIDAR- rendszert csak akadályok érzékeléséhez használják, így nemcsak pontosabb képet kapnak a valóságról, hanem a jármű energiafelhasználását is csökkentették. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Nemsokára itt van: minden villanyautó akkumulátorának saját „személyije” lesz

2026.06.25.
Az autóipar elektromos átállásáról szóló vitákban általában az akkumulátorok kapacitása, a töltési sebesség vagy a hatótáv kerül a középpontba. A következő években azonban egy kevésbé látványos, mégis rendkívül jelentős változás érkezik az európai piacra. Az Európai Unió fokozatosan bevezeti az úgynevezett akkumulátor-útlevelet, amely gyakorlatilag digitális személyazonosságot ad minden nagy teljesítményű akkumulátornak. Battery Passport A Battery Passport, vagyis akkumulátor-útlevél célja, hogy az akkumulátor teljes életútja nyomon követhetővé váljon a nyersanyag-kitermeléstől egészen az újrahasznosításig. A rendszer nem csupán környezetvédelmi eszköz, hanem olyan információs infrastruktúra, amely alapjaiban alakíthatja át az elektromos autók piacát, a használtjármű-kereskedelmet és az akkumulátorok értékének megítélését. A szabályozás hátterében az a felismerés áll, hogy az akkumulátor az elektromos autó legdrágább és legfontosabb alkatrésze. Míg egy hagyományos autó esetében a motor állapotáról, a szervizelésekről vagy a futásteljesítményről viszonylag könnyen lehet információt szerezni, addig egy villanyautó akkumulátorának valódi állapota sokkal nehezebben megítélhető. Az Európai Unió ezért olyan rendszert kíván létrehozni, amely minden jelentősebb akkumulátorhoz egyedi digitális adatlapot kapcsol. Az akkumulátor-útlevél számos adatot tartalmaz majd. Nyomon követhető lesz többek között az akkumulátor gyártási helye, az alkalmazott nyersanyagok eredete, a karbonlábnyom, a gyártási folyamat egyes elemei, a javítások és a felújítások története, valamint az akkumulátor aktuális állapotára vonatkozó információk is. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jövőben egy használt villanyautó vásárlója sokkal pontosabb képet kaphat arról, milyen állapotban van az autó legértékesebb alkatrésze. Csökkenti a bizonytalanságot A rendszer jelentőségét nehéz túlbecsülni. Jelenleg az elektromos autók másodpiacának egyik legnagyobb problémája éppen az információhiány. Egy öt-hat éves villanyautó esetében a vásárlók gyakran bizonytalanok abban, hogy az akkumulátor mennyit veszített eredeti kapacitásából, milyen körülmények között használták, illetve várhatóan mennyi ideig marad még gazdaságosan üzemeltethető. Az akkumulátor-útlevél ezt a bizonytalanságot csökkentheti. A változás időzítése nem véletlen. Az európai elektromosautó-piac olyan szakaszba lép, amikor az első nagy volumenben értékesített villanyautók tömegesen jelennek meg a használtautó-piacon. Az International Energy Agency szerint Európában az elektromos autók állománya továbbra is gyorsan növekszik, ami azt jelenti, hogy néhány éven belül egyre több használt elektromos jármű kerül új tulajdonoshoz. A másodpiac fejlődéséhez azonban elengedhetetlen a transzparencia és a bizalom. Az akkumulátor-útlevél ugyanakkor nem csupán a vásárlóknak szól. A szabályozás egyik legfontosabb célja a fenntarthatóság növelése. Az Európai Unió azt szeretné, hogy az akkumulátorok teljes életciklusa átlátható legyen, beleértve a nyersanyag-kitermelést, a gyártást, a használatot, az újrafelhasználást és az újrahasznosítást is. A lítium, a nikkel, a kobalt és más stratégiai nyersanyagok iránti kereslet robbanásszerű növekedése miatt a döntéshozók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy ezek az anyagok a lehető leghosszabb ideig a körforgásban maradjanak. Az akkumulátor-útlevél lehetővé teszi majd annak nyomon követését is, hogy egy akkumulátort később energiatároló rendszerként használtak-e tovább, vagy milyen arányban hasznosították újra az alapanyagait. A rendszer gazdasági hatásai legalább ennyire jelentősek lehetnek. Az elemzők szerint az akkumulátor állapotának pontos dokumentálása idővel önálló értékteremtő tényezővé válhat. Elképzelhető, hogy két azonos korú elektromos autó közül jelentős áreltérés alakul ki attól függően, milyen állapotot mutat az akkumulátor-útlevél. Ez a folyamat bizonyos értelemben hasonlíthat ahhoz, ahogyan a szervizkönyv vagy a dokumentált előélet ma befolyásolja egy használt autó értékét. Mi a helyzet itthon? A szabályozás különösen fontos lehet Magyarország számára. Az ország az elmúlt években az európai akkumulátorgyártás egyik legfontosabb központjává vált. A CATL debreceni beruházása, az SK On komáromi és iváncsai gyárai, valamint a Samsung SDI gödi üzeme révén Magyarország meghatározó szereplője lett az európai akkumulátor-ellátási láncnak. Az új szabályozás így nemcsak a járműpiacot, hanem a hazai ipari szereplőket is közvetlenül érinti. Problémát is felszínre hozhat A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a vásárlók miként fogadják az új rendszert. A szakértők többsége szerint az akkumulátor-útlevél jelentősen növelheti a használt elektromos autók iránti bizalmat, ami felgyorsíthatja az elektromobilitás terjedését. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az átláthatóság új problémákat is felszínre hoz. Azok a modellek, amelyek akkumulátora a vártnál gyorsabban öregszik, vagy amelyeknél gyakoriak a javítások, könnyen értékvesztést szenvedhetnek el a másodpiacon. Az biztosnak látszik, hogy az akkumulátor a jövőben már nem fekete doboz lesz a vásárlók számára. Ahogy egy autó múltját ma az alvázszám és a szerviztörténet alapján vizsgálják, úgy néhány éven belül természetes lehet, hogy egy elektromos autó megvásárlása előtt az akkumulátor digitális útlevelét is ellenőrizzük. A villanyautózás következő nagy forradalma tehát nem feltétlenül a töltési sebességben vagy a hatótávban érkezik. Lehet, hogy az egyik legfontosabb változás egyszerűen az lesz, hogy végre pontosan tudni fogjuk, mi történik az akkumulátorral annak teljes életciklusa során.

Öt perc alatt újra tele? Kína átírná az elektromos autózás szabályait

2026.06.25.
Az elektromos autózás fejlődésének egyik legnagyobb korlátjaként évek óta a töltési időt – na meg a nem elégséges töltői infrastruktúrát – emlegetik. Bár az ultragyors töltők egyre nagyobb teljesítményre képesek, egy hosszabb út során még mindig percekben, rosszabb esetben órákban mérhető várakozással kell számolni. Kína azonban egy másik irányba indult el. Ahelyett, hogy tovább gyorsítaná a töltést, egyre nagyobb hangsúlyt helyez az akkumulátorcserére, vagyis arra, hogy a lemerült akkumulátort néhány perc alatt teljesen feltöltött egységre cseréljék. Először megbukott, azóta új szelek fújnak A technológia nem új, de sokáig zsákutcának tűnt. Az izraeli Better Place több mint egy évtizede próbálta meghonosítani az akkumulátorcsere-rendszert, ám az üzleti modell megbukott. Azóta azonban gyökeresen megváltozott az elektromos autók piaca. A járművek száma megsokszorozódott, az akkumulátorgyártás ipari méretet öltött, a kínai gyártók pedig olyan ökoszisztémát építettek ki, amelyben az akkumulátor már nem feltétlenül az autó része, hanem külön szolgáltatásként is értelmezhető. A folyamat élére a világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a CATL állt. A vállalat 2026 nyarán jelentette be, hogy Európában is kiépítené akkumulátorcserés infrastruktúráját, elsősorban a nehézgépjárművek és a logisztikai szektor számára. A rendszer lényege, hogy a jármű néhány perc alatt automatikusan új akkumulátort kap, miközben a lemerült egység töltése már a háttérben, optimalizált körülmények között történik. A koncepció első látásra egyszerűnek tűnik, valójában azonban alapjaiban változtatja meg az elektromos mobilitás üzleti modelljét. A hagyományos megközelítés szerint az autó tulajdonosa megvásárolja az akkumulátort is, majd minden töltésről maga gondoskodik. Az akkumulátorcserés rendszerben ezzel szemben az energiatároló önálló eszközzé válik, amelyet a felhasználó akár előfizetéses konstrukcióban is igénybe vehet. Ez több szempontból is előnyös lehet. Egyrészt csökkentheti az új elektromos járművek vételárát, hiszen az akkumulátor – amely az autó legdrágább alkatrésze – nem feltétlenül kerül a vásárló tulajdonába. Másrészt megszüntetheti az egyik legnagyobb pszichológiai akadályt, a hosszú töltési időt. A technológia különösen a haszongépjárművek esetében ígéretes. Egy kamion vagy távolsági autóbusz számára minden állásidő közvetlen gazdasági veszteséget jelent. Ha egy akkumulátorcsere öt perc alatt elvégezhető, az jelentős versenyelőnyt biztosíthat a hagyományos töltési megoldásokkal szemben. Nem véletlen, hogy a CATL első európai tervei is elsősorban a logisztikai szektorra koncentrálnak. A kínai piacon már ma is több ezer akkumulátorcsere-állomás működik. A Nio személyautói esetében a rendszer teljesen automatizált: a jármű behajt az állomásra, ahol robotok néhány perc alatt eltávolítják a lemerült akkumulátort, majd egy teljesen feltöltött egységet szerelnek be. A vezetőnek nem kell kiszállnia az autóból. Nem minden akadály hárult még el A technológia ugyanakkor komoly kihívásokat is rejt. Az egyik legnagyobb akadály a szabványosítás. Az autógyártók jelenleg eltérő méretű, kialakítású és feszültségű akkumulátorokat használnak, ezért egy univerzális cserehálózat kialakítása rendkívül nehéz feladat. Ahhoz, hogy a rendszer széles körben elterjedjen, a gyártóknak közös műszaki szabványokban kellene megállapodniuk – ez pedig egyelőre távolinak tűnik. Gazdasági kérdések is felmerülnek. Egy akkumulátorcsere-állomás létesítése jelentős beruházást igényel, hiszen nemcsak a robotizált infrastruktúrát kell kiépíteni, hanem nagyszámú tartalék akkumulátort is folyamatosan készenlétben kell tartani. A megtérülés ezért nagymértékben függ attól, hogy mekkora forgalmat tud kiszolgálni az adott hálózat. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a technológia zsákutca lenne. Egyre több elemző úgy véli, hogy az akkumulátorcsere nem a villanyautózás általános megoldása lesz, hanem meghatározott területeken válhat kulcsfontosságúvá. A városi flották, a taxik, a logisztikai vállalatok vagy a távolsági áruszállítás olyan felhasználási módok, ahol az állásidő minimalizálása sokkal fontosabb, mint a hagyományos töltés. Mi a helyzet itthon? Magyarország számára a fejlesztés különösen érdekes lehet. A CATL debreceni gigagyára az európai akkumulátorgyártás egyik legfontosabb beruházása, így minden olyan technológiai irányváltás, amely a vállalat jövőbeli stratégiáját érinti, közvetlen hatással lehet a hazai autóiparra is. Emellett Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt jelentős logisztikai csomópont. Ha az akkumulátorcsere-rendszerek elsősorban a nemzetközi áruszállításban terjednek el, a kelet–nyugati áruforgalomban fontos szerepet betöltő magyar közlekedési folyosók is potenciális helyszínei lehetnek egy jövőbeli infrastruktúrának. A kérdés ugyanakkor túlmutat az akkumulátorok cseréjén. Valójában arról szól, hogy milyen irányt vesz az elektromos közlekedés következő fejlődési szakasza. Az elmúlt években az iparág szinte kizárólag a töltési sebesség növelésére koncentrált. Elképzelhető azonban, hogy bizonyos szegmensekben nem a még gyorsabb töltők jelentik a megoldást, hanem az, hogy a töltést teljesen kiváltja egy automatizált akkumulátorcsere.  

Állami tulajdonba kerül a ZalaZONE járműipari tesztpálya

2026.06.25.
Nagy Márta bejegyzésében azt írta: a Parlamentben egyeztetett Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterrel, aki a múlt héten látogatást tett a ZalaZONE-ban, és találkozott a tesztpálya szakmai vezetésével. Száguldás az oválpályán A képviselő jelezte, hogy a ZalaZONE jelenleg közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva) működik, így a Tisza-kormány által elfogadott jogszabályok alapján "legkésőbb júliustól ismét állami tulajdonba fog kerülni". Az átvételt követően jelölik ki a ZalaZONE szakmai irányításáért felelős minisztériumot, "amely valószínűleg a tudományos és technológiai minisztérium lesz, de ez még nincs véglegesen eldöntve". A minisztérium első feladata az lesz, hogy alaposan átvilágítsa a ZalaZONE cégeit, gazdálkodását, működését, kihasználtságát és finanszírozását, "mert az előző kormányzat alatt sajnos számos hasonló nagy beruházásnál merült fel a nem megfelelő közpénzfelhasználás gyanúja" - fogalmazott a képviselő. Négyévszakos az üzemeltetés... A ZalaZONE mint kutatási és fejlesztési infrastruktúra, ha felelősen üzemeltetik, akkor Magyarország és Zala megye tudományos, innovációs és gazdasági életének egyik fontos eleme lehet. "Mindent meg fogunk azért tenni, hogy ez így legyen" - zárta a bejegyzését Nagy Márta. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója