A nagy sportesemények logisztikája évtizedek óta fejtörést okoz a rendezőknek, de a tét ma már nem csak a kényelem. Egy zsúfolt metróállomás, egy beszűkülő stadionkijárat vagy egy rosszul ütemezett biztonsági ellenőrzés perceket vehet el, vagy akár emberi életeket is veszélyeztethet. A 2026-os világbajnokság észak-amerikai helyszínein a szervezők ezért a forgalmi és gyalogosáramlási szimulációt állítják a felkészülés középpontjába. A szimuláció előre megmutatja, hol alakulhatnak ki torlódások a stadionok környezetében. (Forrás: AI generált illusztráció) Miért lett a szimuláció a nagy események kulcseszköze? A közlekedési és gyalogosforgalmi szimulációs rendszerek egyre fontosabb szerepet kapnak a nagy nemzetközi sportesemények előkészítésében. A digitális modellek segítségével a szervezők előre felmérhetik a várható torlódásokat, tesztelhetik a különböző forgatókönyveket, és javíthatják a közlekedési rendszer ellenálló képességét. A modern szimulációs rendszerek ma már nem csupán a stadionok közvetlen környezetét vizsgálják. A cél az egész utazási lánc modellezése: hogyan indulnak el a szurkolók, milyen útvonalakat választanak, hogyan használják a közösségi közlekedést, mikor érkeznek a beléptetési pontokhoz, és hol alakulhatnak ki szűk keresztmetszetek. Hilary Aylesworth, az Umovity Software (PTV Group) termék- és technológiai vezérigazgatója szerint az ilyen események sajátos kihívást jelentenek. „A nagy sportesemények idején a közlekedési viszonyok gyorsan változnak, ezért a tervezés kiemelt jelentőségű.” — fogalmazott, hozzátéve, hogy a stadionon belül és kívül mozgó tízezrek biztonságos és hatékony továbbjutása a multimodális szimuláció klasszikus alkalmazási területe. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, jól mutatja egy stockholmi példa. Frida Aspnäs, a WSP közlekedési tanácsadója egy közelmúltbeli webináriumon arról számolt be, hogy az aréna környékére és a metróállomásokra készített szimuláció egyik fő tanulsága az volt: a nagy eseményeken több biztonsági ellenőrzési zónára van szükség, különben sorok torlódnak fel. A vizsgálatok nemcsak az aréna környezetére, hanem a metróállomásokra, gyalogos kapcsolatokra és a biztonsági ellenőrzési pontokra is kiterjedtek. A modellek segítségével olyan torlódási helyzeteket is sikerült előre azonosítani, amelyek egy valós esemény során jelentős fennakadást okozhattak volna. Mit tanultak a 2014-es brazil vb-ből? A szimuláció nem csak a látogatói élményt javítja — életet is menthet. A 2014-es brazíliai világbajnokság előtt több stadionnál is gyalogosáramlási és kiürítési szimulációkat végeztek, mert az előzetes számítások szerint a biztonságos kiürítéshez szükséges idő meghaladta a nemzetközi elvárásokat. A tömegszimulációk segítettek azonosítani a kockázatokat, értékelni a biztonsági intézkedéseket és olyan gyakorlati megoldásokat tesztelni, amelyekkel a szükséges kiürítési idő elérhetővé vált. A leglátványosabb eset a legendás Maracanã stadion volt: a szimuláció itt mutatta ki, hogy a kijárati rámpák túl szűkek a várható tömeghez képest. Pontosan az a fajta probléma, amelyet egy valós eseményen már késő észrevenni. Elég a tervezés, vagy a meccsnapon is figyelni kell? A szimuláció elsősorban a felkészülésben segít, a meccsnapon viszont már folyamatos rálátásra van szükség a közlekedési hálózat aktuális állapotára. Ilyenkor a valós idejű forgalmi adatok egészítik ki az előzetes modellezést: a szervezők összevethetik a korábban lefuttatott forgatókönyveket azzal, ami ténylegesen történik az utakon, csomópontokban és közösségi közlekedési kapcsolatokon. Miért fontos ez Magyarország számára? Magyarországon ugyan nem rendeznek a 2026-os világbajnoksághoz mérhető méretű sporteseményt, a tömegrendezvények közlekedési kihívásai itthon is ismertek. A Hungaroring nagy versenyhétvégéi, a stadionok körüli forgalom vagy a nyári fesztiválok mind olyan helyzetek, ahol a digitális modellezés és a valós idejű adatok egyre nagyobb szerepet kaphatnak a forgalomszervezésben. Az Autószektor több alkalommal is foglalkozott már intelligens forgalomirányítási és előrejelző rendszerekkel, amelyek hasonló szemléletet képviselnek — a cseh Karlovy Vary valós idejű forgalommenedzsmentjétől (Egy kisváros, amely lekörözte a nagyokat a forgalomirányításban) a torlódást fél órával előre jelző brit SCOOT 8 AI-ig (A világ első mesterséges intelligencia által vezérelt városi forgalomirányító rendszere), egészen addig, hogy az AI ma már nem csak figyel, hanem dönt is a közlekedésben (Nem csak figyel: az AI most tényleg átveszi a város irányítását?). A 2026-os világbajnokság így nemcsak sporteseményként, hanem közlekedésszervezési szempontból is fontos tesztnek ígérkezik. A rendező városok tapasztalatai várhatóan a jövő nagy rendezvényeinek és városi mobilitási projektjeinek tervezésében is hasznosulhatnak. Fogalomtár: multimodális szimuláció – több közlekedési mód (gyalogos, autó, busz, vasút, metró, kerékpár) együttes modellezése gyalogosáramlás-szimuláció – a tömegek mozgásának számítógépes vizsgálata rendezvényeken, közlekedési csomópontokban vagy közterületeken evakuációs modell – a létesítmények biztonságos kiürítésének vizsgálatára szolgáló szimulációs eljárás PTV Viswalk – gyalogos- és tömegáramlás-szimulációs szoftver PTV Flows – valós idejű forgalmi adatok elemzésére és megjelenítésére szolgáló rendszer WSP – nemzetközi mérnöki és közlekedéstervező vállalat   Forrás: Traffic Technology International – „Tech Profile: How simulation helps cities deliver safe and seamless mega events" Megjegyzés: Az eredeti cikk egy technológiai profilanyag, amely a nagy rendezvények közlekedési és tömegáramlási szimulációs módszereit mutatja be. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.

(Kép: DIESS E-Agrartechnik/Herbert Diess a LinkedInen keresztül) Herbert Diess, a VW korábbi vezérigazgatója azt tervezi, hogy jövőre egy új céggel közösen elektromos traktort dob ​​piacra. A 67 éves szakember bejelentette, hogy egy középkategóriás traktor lesz a gazdálkodók és az önkormányzati szolgáltatások számára. A mezőgazdasági gép cserélhető akkumulátorrendszerrel lesz felszerelve, amely lehetővé teszi a 24/7-es működést. Továbbá minden elterjedt munkagép, például fűnyírók és hóekék kompatibilisek lesznek a traktorral. Diess szerint a vállalat célja, hogy a 2027-es első szállításoktól kezdve versenyképes legyen a hasonló dízelüzemű járművekkel. „Gyorsan ki akarjuk terjeszteni versenyképességünket a lehető legtöbb gazdaságra” – írta. Ezt vonzó árakkal, kiváló minőséggel és a helyszínen termelt napenergia napi működéshez való felhasználásának lehetőségével érik el. „Teljesen a tervek szerint haladunk” A Diess E-Agrartechnik AG „teljesen a tervek szerint halad” a termékfejlesztéssel. A müncheni székhelyű vállalat állítólag egy már bevált németországi, ausztriai és svájci mezőgazdasági gépgyártó céggel, valamint beszállítókkal működik együtt. Diess nem hozta nyilvánosságra a partnercégek nevét. Diess cége még nem szerepel a német cégjegyzékben. A traktorok mellett a cég többek között töltőállomásokat és elektromos munkagépeket is kínálni tervez. A jövőben önvezető mezőgazdasági gépeket is terveznek. Diess a VW után: Felügyelőbizottsági elnök és szállodatulajdonos Diess 2018 és 2022 között volt a Volkswagen vezérigazgatója. Még elbocsátása után is több millió eurós vezetői fizetést kapott. 2025-ben, a nyugdíjjárulékokkal és a változó javadalmazással együtt, ez jó kilencmillió eurót tett ki – többet, mint utódja, Oliver Blume kapott. Diess végül 67. születésnapján, 2025 őszén vonult nyugdíjba a Volkswagentől. 2023 óta a müncheni születésű férfi az Infineon chipgyártó felügyelőbizottságának elnöke. Számos startupban is részt vesz, és korábbi nyilatkozatai szerint gyakran tölt időt Spanyolországban, ahol egy kis szállodát üzemeltet, szarvasmarha-tenyésztéssel és körteültetvénnyel.

A gyerek véletlenül magára zárta a kocsit, és nem lehetett kinyitni – tájékoztatott a nagyszombati kerületi rendőrség. „A 158-as segélyhívó operátora bejelentést kapott arról, hogy Somorján egy parkolóban egy felforrósodott BMW-ben rekedt egy másfél éves kisgyermek. Az eset úgy történt, hogy miután az édesanya kiszállt az autóból, a gyerek belülről véletlenül bezárta a járművet, és már nem tudta kinyitni. A megrémült kisgyermek hangosan sírt” – közölte a rendőrség, hozzátéve, a rendőrök és a tűzoltók betörték az egyik oldalsó ablakot, és kiszabadították a kicsit.

Az európai felsőoktatás versenyképessége, a nemzetközi hallgatói mobilitás, az ipari-egyetemi együttműködések, a mesterséges intelligencia, az innováció, valamint az egyetemek társadalmi szerepe – csak néhány azon témák közül, amelyek a kontinens legfontosabb felsőoktatási konferenciája, a QS Higher Ed Europe Summit fókuszában álltak június 24-én és 25-én. A fórum házigazdája idén a Széchenyi István Egyetem volt, amely a június 23-i nyitónapon Győrben látta vendégül a résztvevőket. Fotó: SZE A konferencia második és harmadik napjának Budapest adott otthont. A több mint hatszáz felsőoktatási, vállalati és kormányzati szereplőt vonzó eseményen a világ mintegy hatvan országából érkezett szakértők mellett a Magyarországra akkreditált nagykövetségek képviselői is szép számban voltak jelen. A fővárosi programot Báló András, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Határon Átnyúló Felsőoktatási és Nemzetközi Ügyekért Felelős Osztályának vezetője nyitotta meg. Hangsúlyozta: a nemzetközi rangsorok nemcsak listák, hanem lehetőségek is a fejlődésre, a tapasztalatcserére és a tanulásra. „A magyar egyetemek az elmúlt években jelentősen javítottak mind pozíciójukon, mind pedig globális láthatóságuk szempontjából. Ez jól mutatja intézményeink erős nemzetközi jelenlétét, szélesedő kutatási tevékenységét és folyamatos fejlődését” – jelentette ki. Hozzáfűzte: a rangsorok ugyanakkor önmagukban nem adnak teljes képet egy ország felsőoktatásáról – az intézmények mélyebb megismerésére azonban kiváló alkalmat ad például a QS európai csúcstalálkozója. Kifejtette: a kormányzat feladata napjainkban nemcsak az, hogy újra megnyissa az európai uniós forrásokat az összes hazai intézmény előtt, hanem az is, hogy a magyar felsőoktatás méltó szerepet kapjon a globális tudás-, tehetség- és innovációs transzferben. Dr. Lukács Eszter, a házigazda Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta: a QS június 18-án megjelent világranglistájának élmezőnyét olyan egyetemek alkotják, amelyek önmagukban is erős nemzetközi brandek, és sok esetben saját országuk felsőoktatásának legismertebb intézményei. „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy közülük több is képviselteti itt magát, köztük a Harvard Egyetem, a Trinity College Dublin, a Politecnico di Milano és rengeteg további kiváló egyetem” – részletezte. Kiemelte: azért rendkívül fontos, hogy a Széchenyi-egyetem házigazdája lehet a konferenciának, mert a magyar felsőoktatásnak leginkább arra van szüksége, hogy láthatóvá váljon a nemzetközi térben. „A QS szakértőivel folytatott beszélgetések során két tanácsot kaptunk: erősítsük tovább nemzetközi kutatási együttműködéseinket, és mutassuk meg bátrabban a világnak azt az oktatási és kutatási színvonalat, amellyel rendelkezünk. Ebben is rejlik a mostani konferencia értéke: lehetőség nyílik a közös gondolkodásra és együttműködések kialakítására azon intézmények között, amelyek hasonló célokat követnek” – szögezte le. Andrew Plant, a QS európai ügyvezető igazgatója előadásában rámutatott: a nemzetközi felsőoktatás helyzete egyre nehezebb lett az elmúlt években – a szabályozási környezet, valamint a hallgatói és technológiai igények is gyorsan változnak, amire az intézményeknek dinamikusan kell reagálniuk. Hangsúlyozta: a tehetség és az innováció előmozdításában a versenyelőny nem az egyéni kiválóságban rejlik, hanem a kollektív erőben. „Európának évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak az együttműködések terén, és a földrajzi adottságok miatt ez itt sokkal könnyebb, mint a világ többi részén. A kontinens kiemelkedő potenciállal rendelkezik az oktatók, a hallgatók és a már évtizedek óta fennálló partnerségek révén. Egyes intézmények azonban egyedül nem tudják meghódítani a világot – együtt, a partnerségekre építve viszont képesek lehetünk rá” – húzta alá. Nyitóelőadásban Ben Sowter, a QS alelnöke az európai felsőoktatás jelenlegi helyzetét és kihívásait mutatta be. Kiemelte: előrejelzéseik szerint 2100-ra több mint 315 millió európainak lesz majd diplomája, ami elengedhetetlenné teszi a tehetségek bevonzását és a minőségi utánpótlás képzését. Európára fókuszálva elárulta, hogy a kontinens továbbra is vezető pozícióban van, hiszen méretéhez képest itt található a legtöbb jól teljesítő intézmény. Ugyanakkor a nemzetközi toborzásához elengedhetetlen a jó megítélés – mind az ipar, mind pedig a potenciális hallgatók szempontjából. „Kutatásaink során 1890 különböző állástípust azonosítottunk, negyvenezer készséggel, ami alapján jobban megérthetjük a munkaerőpiacot annak érdekében, hogy segíthessük az intézményeket. Ezen adatok elemzése teljesen eltérő lehet iparágtól, országtól függően – hiszen vannak olyan területek, amelyek ipara meghatározza a szükséges kompetenciákat” – mondta el. Hozzáfűzte: a konferencia nyitónapján Győrben nagyon érdekes volt megtapasztalni a Széchenyi-egyetem és az Audi Hungaria közötti erős kapcsolatot. „A lokáció miatt kialakult partnerség mára szimbiotikus kooperációvá erősödött a két fél között, kölcsönösen hasznos és látványos értékeket teremtve” – vélekedett.A QS Higher Ed Europe Summit budapesti napjain a Széchenyi István Egyetem oktatói, munkatársai és hallgatói számos olyan témában vállaltak szerepet, amelyek az intézmény stratégiai fókuszterületei közé tartoznak. A szakmai programok egyebek mellett a felsőoktatás és az ipar együttműködésének lehetőségeit, a védelmi ipar és az innováció kapcsolatát, a mesterséges intelligencia felsőoktatásra gyakorolt hatásait, valamint az informatikai és digitális fejlesztések szerepét vizsgálták. Emellett kiemelt figyelmet kaptak a nemzetközi partnerségek, a tudománydiplomácia, a jövő munkaerőpiaci igényeihez igazodó készségfejlesztés, valamint azok a jógyakorlatok, amelyek elősegíthetik az egyetemek versenyképességének és társadalmi-gazdasági szerepvállalásának erősítését.