Az agilis Magyar Automobil Club 1905. május 7. és 21. között ismét a városligeti Iparcsarnokban tartotta a II. Budapesti Nemzetközi Automobil Kiállítást. A 69 kiállító közel fele magyar cég volt: a hazai gyárkezdemények mellett autó- és motorkerékpár-kereskedők, automobil-öltözetet, sapkákat és utazótáskákat kínáló árusok is megjelentek. Több külföldi gyár önálló standot rendezett be, és az osztrák kereskedők is tiszteletüket tették.  A II. Budapesti Nemzetközi Automobilkiállítás részlete A kéthetes rendezvény során több mint tíz járművet sikerült eladni. Ám a kiállítások rendezése nem bizonyult jövedelmezőnek a Magyar Automobil Club számára. 1906-ban és 1908-ban még sor került kisebb léptékű seregszemlékre, de a legközelebbi önálló autókiállításra 17 évet kellett várni. Eközben magyar nyelven is elérhetővé váltak szakkönyvek, s megjelentek az első újságok. Az 1890-es évek végén a sportlapok, mint a Herkules, a Magyar Kerékpáros és Athlétikai Sport, a Sport-Világ, a Sportkedvelő, majd a Nemzeti Sport olvashattak az érdeklődők a hazai fejleményekről. Eközben a műszaki, gazdasági lapokban (Gazdasági Mérnök, Magyar Ipar, Honi Ipar) megjelentek az első olyan cikkek, amelyek az autók műszaki tartalmával foglalkoztak. Az első szakkönyv „Az Automobil” 1901-ben jelent meg. Szerkesztője Herzfeld Mór, a Gazdasági Mérnök munkatársa volt. 1905-ben jelent meg az első magyar nyelvű, önálló autós lap, a Magyar Automobil Újság. Később a Nemzeti Sportból kivált Automobil, későbbi nevén Magyar Automobil és Aviatikai Szemle, illetve 1911-től az Auto, s 1913-tól a német Motor magazin magyarországi mutációja szolgált friss szakmai hírekkel az újfajta közlekedési eszköz iránt érdeklődőknek. Átlapozva a száz évvel ezelőtti újságokat látszik, hogy az 1910-es évek elejére lassan kialakult egy szűk réteg, amely jövőjét a gépjárműkereskedelemben látta.  Az Automobil címlapja 1909-ben. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár 1910-ben Magyarország is a nemzetközi gépjármű-közlekedési szövetség tagjává vált. Ennek hatására bevezették az országos nyilvántartást. Így sokkal biztosabb hátteret kaptak a kereskedők is, mint amikor csak Budapesten osztottak rendszámot és zajlott a vizsgáztatás. Ekkor a történelmi Magyarország területén mindössze 937 személygépkocsit és 110 teherautót tartottak nyilván. Bár a lapok romló gazdasági helyzetről cikkeztek, amelynek következtében „egyre-másra szűnnek meg az üzletek”, akadtak vállalkozó szellemű cégek, sőt bankok is, amelyek gépjármű-kereskedelemre adták a fejüket. Csermely Károly ismert aviatikus és Hirsch Adolf sofőr közös vállalkozása volt a Magyar Auto-Garage Egy rövid életű vállalkozás 1910-ből. Róka Ármin az első világháború után a Chenard-Walcker gyártmányait képviselte, Stollár József sofőriskolát nyitott.   A fejlődést leginkább az segítette, hogy színre lépett megrendelőként a Hadügyminisztérium. Az osztrák székhelyű közös minisztérium már az 1900-as évek eleje óta tesztelte a gépjárműveket. Ausztriában 1908-ban hirdették meg a „segély-teherautó” programot: az előírt műszaki feltételeknek megfelelő teherautók gazdái visszakaptak a vételárból, ha vállalták, hogy az év bizonyos szakaszában járművüket a katonaság rendelkezésére bocsátják. 1910-ben Magyarországon is megjelent ez a program, s a követelményeknek megfelelő teherautók iránt megélénkült a kereslet. Következzék néhány vállalkozó és márka a XX. század elejéről. Arnold Spitz A Spitz garázs a Lehel úton 1905-ben Arnold Spitz az 1900-as évek legelején a legnagyobb bécsi autókereskedő volt. Ő képviselte a francia DeDion-Bouton márkát. Ez a cég nem csupán rendkívül sikeres kiskocsikat kínált, de külön árusította azok erőforrását is. A DeDion motort világszerte ezernyi konstruktőr felhasználta. Spitz ráadásul a Benz vezérképviseleteként is funkcionált, sőt saját maga is megálmodott egy túrakocsit. Mivel saját műhelye nem volt, ezért 1902-ben megkérte a Gräf-fivéreket, hogy az általuk összehozott gyárban készülhessen saját konstrukciója. Cserébe azt ígérte, hogy másnak nem adja át a konstrukciót. Ám amikor Magyarországon is elkezdett terjeszkedni, a győri Magyar Waggon- és Gépgyárral is liszensz-szerződést kötött. A  Gräf fivérek hamar értesültek a tervről, felbontották a szerződést Spitz-zel, aki hamarosan csődbe ment. A budapesti lerakat is bezárta kapuit. Laurin&Klement A cseh Laurin&Klement hazai lerakata 1913-ban nyitotta meg javítóműhelyét Budapesten a Váci utca 81 szám alatt. Forrás: Skoda Múzeum Egy osztrák kereskedő, Sigmund Weidmann 1907-ben a Laurin&Klement támogatásával nyitotta meg a budapesti képviseletet a Teréz kőrút 1 szám alatt. Néhány hónappal később a Nyugati pályaudvar közelében, a Semmelweiss utca 9 szám alatt bemutatótermet is nyitott, ahol a cseh autókon kívül az olasz Fiat gyártmányait is árusították. A Laurin&Klement motorkerékpárjai – azaz akkori szóhasználattal motorkerekei - népszerűek voltak hazánkban, s a cég szerette volna autóit is népszerűsíteni. Sőt, még ennél is többre vágytak: 1908-ban Václav Klement azzal a javaslattal kereste meg az Osztrák-Magyar Monarchia közös Hadügyminisztériumát, hogy a balkáni piacok ellátására összeszerelő üzemet létesítenének Magyarország területén. Erre végül nem került sor, de a magyar képviselet szépen fejlődött. A Fiattal nem sokáig foglalkoztak, de a Laurin&Klement és a szintén cseh Raf cég gyártmányai népszerűnek bizonyultak.  1913-ban az Andrássy út 10 szám alatt a cég méretének megfelelő kiállítóterem nyílt meg. Ezzel párhuzamosan egy, az akkori igényeknek megfelelő garázst és szervízt létesítettek a Váczi utca 81 alatt. A képviselet vezetését Herskovits Ignác intézte, akinek korábbi vállalkozásáról már írtunk. Szám Géza A Nagy  János utcai műhely – így festett egykoron egy márkaszervíz. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Szám Géza órásmester, mechanikus, aki 1900-1902 között gépjárművek építésével is próbálkozott, 1908-ban a Belvárosban, a Nagy János utca 5 szám alatti bérház udvarán rendezte be garázsát, amely egyben a francia Delaunay-Belleville francia luxusautók hazai képviseleteként is funkcionált. Szám 1911-ben adta el vállalkozását. 1915-re a hazai állomány 2877 személygépkocsira és 316 teherautóra növekedett. Ezt a csenevész állományt a háború megtizedelte. Négyesi Pál

Vargáné Szombati Andrea elmondta, a rendőrség jelenleg is vizsgálja, hogyan történt a baleset. A műszaki mentést a katasztrófavédelem munkatársai végezték el a helyszínen. Baráth Ilona, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője tájékoztatása szerint mire a szakemberek kiértek a helyszínre, a személygépkocsiba beszorult sofőrt a helyszínen lévő civilek ki tudták emelni az autóból. Összetört járművek 2017. szeptember 30-án a 47-es számú főút Békéscsaba és Mezőberény közötti szakaszán. MTI Fotó: Donka Ferenc   Az MTI információi szerint egy motoros konvoj haladt az úton, egy motoros találkozóra igyekeztek. Az útszakaszt a helyszínelés idejére a rendőrség lezárta. Összetört járművek 2017. szeptember 30-án a 47-es számú főút Békéscsaba és Mezőberény közötti szakaszán. MTI Fotó: Donka Ferenc

Hozzátette: a társaság személyhajózási üzletágának árbevétele az év első nyolc hónapjában 648 millió forint volt, 6,4 százalékkal emelkedve, a kompágazat árbevétele 836 millió forintra ugrott, ez 10,9 százalékos növekedés a korábbi év hasonló időszakához képest. A menetrendszerinti hajók 479 ezer utast szállítottak a tavalyi évhez hasonlóan. Csökkent az érdeklődés a hagyományos sétahajózás iránt, viszont nőtt a népszerűsége a programhajózásnak. A Bahart az egyik kempingjét bérbe adta, a korábbi működtetéséből származó eredményét jelentősen növelve, a jobb adottságú boglári kempingjében pedig 23 százalékos bevétel-növekedést regisztrált a tavalyi adatokhoz képest. „Összességében elmondható, hogy jó úton járunk, hiszen az elmúlt három évben a személyhajózás és a kompágazat forgalma is 30 százalékkal nőtt” - summázta a vezérigazgató-helyettes. A személyhajókon 2 százalékkal kevesebben utaztak, a komp azonban 2,8 százalékkal több utast, 3,5 százalékkal több járművet és 9,5 százalékkal több kerékpárt szállított, mint egy évvel korábban. Kollár József vezérigazgató elmondta, hogy a cég modernizálását szolgáló, két évvel ezelőtt meghatározott 5 éves stratégiai terv 364 célfeladatának felét teljesíti a társaság az év végéig. Az ebben megfogalmazott beruházásokra az elmúlt két évben a korábbiaknál jóval többet fordítottak. A vezérigazgató a beruházások között említette egy katamarán, egy motoros hajó, valamint egy komp felújítását, továbbá vitorláskikötők bővítését. A balatoni fejlesztésekről szóló kormányhatározatban a Bahart céljaira nevesített 12,6 milliárd forintról szólva kifejtette, hogy abból 5,6 milliárd forint szolgálná a második balatoni kompjárat kiépítését, azonban a projekt megvalósíthatósági tanulmánya öt éves, elavult, ezért első lépésként újat kell készíteni. További 2,1 milliárd forintot szánnak közforgalmú kikötők - és 2,3 milliárdot a közforgalmú hajóflotta megújítására, továbbá 2,6 milliárdot gyorshajóflotta-fejlesztésre. Dónucz László értékesítési igazgató elmondta: 23 motoros hajóval és 4 komppal biztosították a szolgáltatásokat nyáron. A Bahart által üzemeltett 22 kikötő között 48 útvonalon közlekedtek hajójáratok. Összegzése szerint már tavaly sikerült a gazdasági válság előtti szintre emelni az utasforgalmat, új jegykiadó rendszert vezettek be, bővült a programhajó-kínálat. Bevált, hogy idén a menetrendszerinti hajókon animátorokat is alkalmaztak és társasjátékozni is lehetett. Kifizetődőnek bizonyult, hogy az előszezonban nem óránként, hanem már márciustól 40 percenként közlekedtek a kompok, és kedvező fogadtatása volt az idén bevezetett Bahart-kártyának, illetve számos kedvezménynek is. A vezérigazgató tájékoztatása szerint a Bahart jegyzett tőkéje 4 milliárd forint, a tavalyi nettó árbevétele 2,6 milliárd forint volt, az évet 136 millió forintos adózás előtti eredménnyel zárta. Folyamatban van egy 500 millió forintos beruházási hitel felvétele a cég likviditásának javítására, és a meglévő hitelek átstrukturálására - közölte.