A közúti közlekedési szabályok egyik kulcsfontosságú és igen terjedelmes része, hogy milyen sebességgel lehet haladni az adott útszakaszon. Nem véletlenül van így, hiszen a sebességhatárok arra szolgálnak, hogy kevesebb legyen a baleset, és biztonságosabb legyen a közlekedés. De mi a helyzet a minimális sebességhatárral? Szabálytalan-e, ha valaki túl lassan halad a forgalomban? Az attól függ, mondhatnánk, de lássuk részletesebben a kérdést. 

Nem szabad indokolatlanul lassan haladni

A KRESZ rengeteg sebességhatárt tartalmaz, amelyeket nem szabad túllépni. Ezeket a közlekedők jól ismerik, például lakott területen belül legfeljebb 50 kilométer/órával lehet menni.

Nem csak a gyorshajtás, a lassú haladás is lehet szabálytalan

Sokkal kevesebb előírás vonatkozik a minimális tempóra, és nincs általánosan meghatározott konkrét legkisebb sebesség, amit minden úton be kell tartani. 

A KRESZ csupán ennyit mond ki: 

Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.

Ez az általános kitétel minden úttípusra vonatkozik, vagyis városban, országúton és autópályán is érvényes. Hogy ez pontosan mennyi, az értelmezés kérdése, de aki 90 helyett 85-tel halad lakott területen kívül, még biztosan nem halad túl lassan. 

Emellett figyelembe kell venni a körülményeket is, ugyanis a KRESZ megjegyzi azt is: „a járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.” 

Így büntetik a gyorshajtást a magyar utakon Szigorították a gyorshajtásra vonatkozó szabályokat, ezentúl így büntetik a sebességtúllépést a hazai utakon.

Az egyértelmű, hogy ködben, csúszós úton nemcsak lehetséges, hanem gyakorlatilag kötelező a lassabb haladás. De a fenti passzus alapján akkor is indokolt lehet jóval alacsonyabb sebességgel autózni, ha valaki például törékeny árut szállít, műszaki probléma miatt nem tud gyorsabban haladni, sőt akár az is, ha a frissen műtött családtag ül a kocsiban, akinek nem tesz jót a rázkódás a kátyús úton.

Ilyen kocsival nem lehet autópályára menni

Az autópályákra és autóutakra vonatkozik egy speciális szabály, ami kapcsolódik a minimális sebességhez. A KRESZ kimondja, hogy ezeken az utakon csak olyan gépjárművel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 kilométer/óra sebességgel képes haladni. Ez leginkább egy technikai feltétel, nem jelenti azt, hogy nem lehet 60-nál lassabban menni, ha olyanok a körülmények, például dugó van, jeges-havas az út. Ugyanakkor az autópályákra, autóutakra is vonatkozik, hogy indokolatlan lassú haladással nem szabad a forgalmat akadályozni. 

Táblája is van a legkisebb sebességnek

Bár nem sok helyen találkozni vele, létezik a „kötelező legkisebb sebesség” tábla, ami kör alakú, és kék háttéren fehér számmal mutatja, hogy az adott úton legalább a megjelölt sebességgel kell haladni – kivéve, ha az út- és látási viszonyok, a forgalom vagy az időjárás miatt ez veszélyes lenne.

Ennek a jelzőtáblának a hatályát csak a „kötelező legkisebb sebesség vége” tábla oldja fel, amin pirossal átlósan áthúzva látható a kötelező legkisebb sebesség. 

Ha lassú vagy, menj a kapaszkodósávban

Amikor komolyabb emelkedő van egy úton, nem minden jármű tudja tartani a forgalom tempóját, jellemzően teherautók, kamionok lassabban haladnak. Ilyen útszakaszokon lehet kiegészítő sáv, ez a kapaszkodósáv. Tábla jelzi, és néha azt a sebességet is feltüntetik rajta, hogy egyes forgalmi sávokban mennyi a minimum sebesség.

A fenti retró videóban már nem minden sebességhatár érvényes, jelenleg a kapaszkodósávot azoknak a járműveknek kell használniuk, amelyek lakott területen kívül 70 kilométer/óránál, lakott területen belül pedig 40 kilométer/óránál lassabban haladnak.

Legalacsonyabb sebesség a vasúti átjáróban

Egy másik közlekedési helyzet, amelyre a KRESZ előír legalacsonyabb sebességet, az a síneken való áthaladás. A szabály szerint „a vasúti átjárón csak folyamatosan – megállás nélkül – legalább 5 kilométer/óra átlagsebességgel szabad áthaladni”. Maximális sebességet már több mint tíz éve nem tartalmaz a KRESZ, de azt igen, hogy fokozott óvatossággal kell megközelíteni a vasúti átjárót.

Bár a kirívóan lassú haladás valóban feltarthatja a forgalmat, és okozhat balesetveszélyes helyzeteket, sok esetben a türelmetlenség miatt történik baj. Vannak, akik nem bírják kivárni az alkalmat, hogy az országúton 70-nel autózó nyugdíjast biztonságosan meg tudják előzni, és meggondolatlan, kockázatos manőverbe kezdenek. Ez gyakran komolyabb veszélyt jelent, mint maga a kiváltó ok, a lassú haladás. Vagyis a közlekedőknek törekedniük kell arra, hogy indokolatlanul ne tartsák fel a forgalmat, de legalább ennyire fontos, hogy előzékenyek, türelmesek legyenek másokkal. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Tudod, milyen gyorsan szabad kerékpározni? A válasz nem is olyan egyszerű, mert több sebességhatár vonatkozik a biciklisekre, mint az autósokra.