Az MTI-hez szerdán eljuttatott felmérés szerint a korábbi években sokkal gyorsabb volt az elektromos kocsik árcsökkenése. A 2010-ben Németországban üzembe helyezett villanyautók átlagosan még több mint 100 százalékkal voltak drágábbak, mint a hagyományosak, 2014-ben pedig már csak 45 százalék volt az árkülönbség. Ehhez képest nem jelent érzékelhető változást a tavalyi 41 százalékos eltérés.      Magyarországon sem volt lényeges árváltozás - mutat rá a közleményben Huba Eörs, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere. A legnagyobb darabszámban értékesített Nissan Leaf listaára 2014 óta gyakorlatilag nem módosult, ahogy a BMWi3-é és a VW e-Golfé sem.      Ha az elmúlt három év trendje folytatódik, akkor 2020-ra átlagosan mintegy 16 százalékkal lesznek drágábbak a villanyautók a hagyományos kocsiknál. Ahhoz azonban, hogy áttörés következhessen be az elektromos autók eladásában, 10 százalék alá kellene csökkennie az árkülönbségnek - állítják a szakértők. Valamelyest jobb a helyzet a hibrid járműveknél - amelyekben a belső égésű motor mellett elektromotor is van -, ezek átlagosan mintegy 25 százalékkal drágábbak a hagyományosaknál.      A felmérés szerint az elektromos autók üzemeltetése olcsóbb, mint a benzineseké, de az olajárak zuhanása miatt már nem annyival, mint korábban. Jelenleg hagyományos belsőégésű motorral gyártott kocsival 2,4-szer drágább egy kilométert megtenni Németországban, mint egy villanyautóval, míg 2012-ben még csaknem 3-szor drágább volt. Az elkövetkező években azonban várhatóan ismét növekszenek az olajárak, az elektromos autók hatékonysága pedig javul, ami az üzemeltetést tekintve a villanyautók malmára hajtja a vizet.  MTI

A Nissan által végzett felmérés szerint az ázsiai szigetországban 35 ezer benzinkút működik, miközben 40 ezerre nőtt a elektromos töltőállomások száma, utóbbiak többsége azonban magántulajdonban van.      A e-töltőállomások gyarapodásának lendületet adott az, hogy a japán kormány támogatást biztosít az elektromos vagy hibrid gépkocsik vásárlásához. Különösen az elektromos autók esetében az ázsiai ország messze lekörözi a világ más államait. A piacnövekedés ösztönzésének fontos eleme a töltőinfrastruktúra fejlesztése. Mivel az elektromos töltés megfizethetőbb, a potenciális vásárlók félresöprik félelmüket attól, hogy távol otthonuktól nem fogják tudni felöltetni autójukat - idézte Joseph G Petert, a Nissan pénzügyi igazgatóját a The Guardian brit napilap honlapja.   Ez már nem probléma Japánban, ahol 6469 ultragyorstöltő működik CHAdeMO csatlakozóval rendelkező elektromos autók számára. Európában 3028, az Egyesült Államokban 1686 ilyen típusú ultragyorstöltő van. Megfigyelők azonban emlékeztetnek arra, hogy a Nissan által közzétett adatokban szereplő e-töltők többségét magángarázsokban szerelték fel, és csupán egyetlen gépkocsi-tulajdonos használja. Iparági szakemberek előrejelzése szerint az egyetlen használót kiszolgáló töltőállomások hamarosan a múlté lesznek az Airbnb-hez hasonló szolgáltatás révén, amely lehetővé teszi, hogy a magántulajdonosok más gépkocsivezetőkkel megosszák töltőállomásuk használatát. MTI

A csökkentéssel a benzin átlagára 333-334 forintra, a gázolajé 326-327 forintra mérséklődött. Legutóbb múlt szerdán változtak az árak, akkor a 95-ös benzin átlagára bruttó 3, a gázolajé bruttó 4 forinttal emelkedett. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. MTI

A vádlott a péntek délutáni csúcsforgalomban állt Budán az autójával, amikor motoros tolvajok betörték a kocsi ablakát, kirántották a táskáját és elszáguldottak.      A nő autójával a tolvajok után eredt, fél kilométeres üldözés után fellökte a motorjukat, ami miatt az egyik tolvaj halálos sérüléseket szenvedett. Társa elmenekült a helyszínről. Az üldözésben több másik autó is megrongálódott, és egy vétlen ember könnyebb sérüléseket szenvedett.      Az életben maradt - visszaeső - tolvajt korábban 2 év 11 hónap szabadságvesztésre ítélték a motoros rablás és más vagyon elleni cselekmények miatt, ebben az eljárásban pedig másfél év felfüggesztettet kapott segítségnyújtás elmulasztása miatt.      A bíró szóbeli indoklásában kiemelte: a vádlott még az üldözés során is jogos védelmi helyzetben cselekedett, de a vétlen közlekedők sérelmére megvalósult a közúti veszélyeztetés.      Az ügyész kedden vádbeszédében felidézte, hogy az üldözés során a nő számos közlekedési szabályt megszegett, 70-80 kilométeres sebességgel haladt, átlépte a záróvonalat és áttért az út bal oldalára, figyelmen kívül hagyta a tilos jelzést. Magatartása számos vétlen ember, járókelők és autósok testi épségét is veszélyeztette.      Az ügyész szerint jogos védelmi helyzet nem állt fent, mert a lopás befejeződött és újabb támadás reális veszélye sem állt fent. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vádlott szándéka nem terjedt ki testi sértésre, emberölésre.      A halált okozó közúti veszélyeztetés mellett a vádban szerepelt rongálás is, a halmazati büntetés akár a tíz évet is meghaladhatta volna, az ügyész azonban csupán felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott, elsősorban azért, mert a vádlott különleges sértetti helyzetben cselekedett.      A másodrendű vádlottnak, aki a helyszínről elmenekülve magára hagyta vérző, kicsavart tagokkal egy autó alatt fekvő társát, segítségnyújtás elmulasztása miatt letöltendő fogházat indítványozott az ügyész.      Az elsőrendű vádlott ügyvédje perbeszédében védence felmentését indítványozta. Álláspontja szerint a szándékos ütközés nem bizonyított, és bár a nő közlekedési veszélyhelyzetet valóban előidézett, legfeljebb annak alapesete, tehát nem a halált okozó minősített eset valósulhatott volna meg, ám a jogos védelmi helyzet miatt emiatt sem lehet elmarasztalni a vádlottat.      Az ügyvéd szerint jogos védelmi helyzetben volt védence amikor üldözőbe vette a tolvajokat. Idézte a Kúria jogos védelemmel kapcsolatos jogegységi döntését: a jogtalan támadás elhárításának kockázatát, következményeit a támadóknak kell viselniük, ennek korlátja csak az lehet, amikor a védekező fél tiszta fejjel, tudatosan, mintegy megtorlásképpen választja a súlyosabb védekezési módot.      A vádlott az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy mindig törvénytisztelő ember volt, de arra nem készülhetett fel, hogy fényes nappal az utcán támadás éri. Mikor a két férfi a motorról rátámadt, ösztönösen cselekedett. "Nagyon sajnálom, hogy balesetet okoztam, de nem volt szándékos, csak annyit szerettem volna elérni, hogy eldobják a táskát" - mondta.      A másodrendű vádlott, aki ügyvéd nélkül vett részt az eljárásban, az utolsó szó jogán azzal védekezett, hogy sokkos állapotban volt, amikor menekült; ahhoz mindenkinek joga van, hogy mentse az életét, az ő társát pedig halálra gázolták.      A férfi elmondta, hogy elfogadja a büntetést, de felfüggesztettet kérne, mert jó útra tért, van családja, munkája, és az új életét veszélyeztetné egy letöltendő szabadságvesztés.      A bíró szóbeli indoklásában azt emelte ki, hogy az elsőrendű vádlott a tolvajokkal szemben jogos védelmi helyzetben volt, ami mindaddig fennáll, míg reális esély van arra, hogy visszaszerezze jogos tulajdonát. Ám a jogos védelmi helyzet sem veszélyeztetheti vétlen személyek életét, testi épségét, vagyonát.      Az elsőrendű vádlott bűnösségét a kerületi bíróság közúti veszélyeztetés alapesete és rongálás miatt mondta ki.      A másodrendű vádlott esetében a bíróság az ügyészségtől eltérően elegendőnek tartotta a segítségnyújtás elmulasztásáért a felfüggesztett szabadságvesztést.      A bíróság mindkét vádlottat eltiltotta a járművezetéstől.      Az ügyész mindkét vádlott esetében súlyosításért, a nő és védője felmentéséért fellebbezett.