Az innováció abban egyedülálló, hogy viszonylag egyszerűen felszerelhető lesz a felfüggesztés egyik egységeként, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez. A hasznos teherbírás növelése mellett azonban van még egy fontos funkciója: a kiegészítő hátsó tengely amolyan „okos eszközként” szolgálhat hibrid vagy plug-in hibrid hajtás esetén. A szabadalmi dokumentációból nem derül ki, hogy ez esetben hol helyezkedne el az akkumulátor és a villanymotor. A találmányt "Csavaros felfüggesztés-készlet egy jármű hasznos teherbírásának növelésére" címmel szabadalmaztatta a Ford. A levehető tengelykészletet sorozatgyártott járművekre rögzíthető, és márkakereskedésekben fogják kiegészíteni velük a kisteherautókat, amennyiben a találmány egyáltalán forgalomba kerül. Az ugyanis az, hogy levédtek egy technológiát, korántsem jelenti azt, hogy meg is valósítják a gyakorlatban, és tömegesen elkezdik alkalmazni. A szabadalmi dokumentáció a Ford Super Duty teherautókhoz köti a találmányt. Lényegében arról van szó, hogy a jármű tulajdonosai igényük szerint növelhetik a jármű teherbírását, egy tengellyel és két kerékkel bővítve a felfüggesztést, a vállalat pedig  ugyanazon a szerelősoron többfajta felfüggesztéssel ellátott teherautót is gyárthat, és a hatkerekű készletet csak ott adja hozzá, ahol a megrendelő ezt igényli. Az újítás alighanem kapcsolatba hozható az autópiacon kialakuló új tendenciával, jelesül azzal, hogy a hatkerekű pickupok egyre népszerűbbek. Egy hatkerék-meghajtású F-150 Raptor R véhetően sok pénzt hozna a Ford konyhájára. A szakportálok mégis valószínűbbnek tartják, hogy levehető tengellyel rendelkező Super Duty lehet az első fecske, ha az elgondolás életre kel. A Fordnak a közeli múltban volt néhány érdekes szabadalma, amelyek egyelőre nem kerültek gyártósorra, legalábbis nem érkezett róla hír. Néhány hónapja védett le például olyan rendszert, amellyel a Ford Broncót állva is lehetne vezetni. Négy éve a vállalat a „kettő az egyben ajtót” szabadalmaztatta, illetve nemrég levédetett elektromos járművekhez használható, tetősínhez erősíthetó tartalék akkumulátort. Egyelőre nincs hír arról, hogy ezeket a szabadalmakat meg is valósítják, és azt sem kizárt, hogy a hatkerekű kialakítás sem látjuk soha a valós életben. Ettől függetlenül ez egy érdekes ötlet, amelynek minden bizonnyal lenne keletje. A Ford ugyanakkor a világon elsőként nemrégiben bemutatott egy elektronikus rendszámtáblát, amely első példányai hamarosan rendelhetőek is lesznek a márka több mint háromszáz kereskedelmi központjában.  

A kibertámadások által okozott kár tovább nőtt, különösen az egészségügyi ágazatban A PwC 71 ország 3 800 üzleti és technológiai vezetőjének körében végzett felmérése rámutat, hogy az információbiztonsági incidenseket elszenvedő vállalkozások száma tovább nőtt az elmúlt egy évben. A támadások az egészségügyi ágazat szereplőit érintették leginkább. A káros kibertámadások globálisan átlagosan 4,4 millió dolláros kárt okoztak a vállalkozásoknak, míg az egészségügyi ágazatban ez a költség 25%-kal magasabb – 5,3 millió dollár volt. A vizsgált időszakban az egészségügyi szervezetek válaszadóinak közel fele (47%) számolt be 1 millió dolláros vagy azt meghaladó értékű adatvédelmi incidensről. A többi szektor esetében ez az arány: technológiai, média és telekommunikáció 43%, pénzügyi szolgáltatók 38%, energiaszektor 37%, ipar- és autógyártás 33%, kiskereskedelem 28%. Mesterséges intelligencia: egyszerre áldás és átok Az üzleti és a technológiai vezetők körében egyre nagyobb aggodalomra ad okot a kiberbiztonsággal kapcsolatban a generatív mesterséges intelligencia (MI) elterjedése, hiszen alkalmazásával többek között jobban célozhatóak és sokkal hihetőbbé tehetőek a munkavállalókat célzó átverések. A generatív mesterséges intelligencia olyan technológia, amely múltbeli adatokra támaszkodva hoz létre újat legyen szó szövegről, képről, videóról, kódról, stb. Az informatikai szakemberek számára intő jel, hogy a válaszadók 52%-a szerint a generatív MI katasztrofális kibertámadásokhoz vezethet a következő 12 hónapban. Ugyanakkor az is elgondolkodtató, hogy tízből közel nyolc válaszadó (77%) kívánja a generatív MI-t etikus és felelősségteljes módon használni. Miközben látják a kockázatait, a vezetők háromnegyede kifejezetten érdeklődik a generatív mesterséges intelligenciában rejlő üzletfejlesztési lehetőségek iránt: 77%-uk egyetértett azzal, hogy a következő három éven belül segíteni fogja szervezetüket új üzletágak kialakításában, míg 75%-uk szerint az alkalmazottak produktivitását fogják növelni a következő 12 hónapban. „A vezetők technológiába vetett hite nem alaptalan, hiszen a generatív MI kiválóan alkalmas egy kiberincidensről – különböző rendszerekből és forrásokból származó – nagy mennyiségű adat szintetizálására, ezzel segítve a vezetőket a történtek megértésében, azaz egy incidens felismerésére és gyors elemzésére is kitűnően alkalmazható. A generatív MI képes arra is, hogy könnyen érthető nyelvezettel mutassa be az összetett fenyegetéseket, tanácsot adjon a megelőzési és megoldási stratégiákkal kapcsolatban, valamint segítséget nyújtson az incidensek kivizsgálásában” – emelte ki Durojaiye Péter, a PwC magyarországi és közép-kelet-európai kibervédelmi csoportjának, valamint az EMEA régió Cybersecurity Impact Centerének vezetője. A fenyegetettségek növekedése ellenére a vállalatok jelentős része nem ismeri és nem elemzi a kiberkockázatokat Az éghajlatváltozással kapcsolatos természeti katasztrófák számának folyamatos növekedése, a Covid-19-világjárvány szűnni nem akaró hatásai és a növekvő egyenlőtlenségek ellenére a megkérdezett vezetők a digitális technológiát a legfontosabb kockázatok közé sorolták a következő 12 hónapra nézve. Ugyanakkor a három legfontosabb kiberfenyegetés – a felhőhöz kapcsolódó kockázatok, a csatlakoztatott eszközök elleni támadások, valamint a hackelés és kiszivárogtatás – ellenére a vállalatok több mint egyharmada nem tett kockázatkezelési erőfeszítéseket, és csak minden negyedik vállalat javította kiberrezilienciáját az elmúlt 12 hónapban. A szervezeteknek mindössze két százaléka optimalizálja és fejleszti folyamatosan a kibertámadásokkal szembeni ellenállóképességét valamennyi területen. Egy másik megdöbbentő eredmény, hogy a megkérdezett vezetők több mint 40%-a nem érti a feltörekvő technológiák, például a virtuális környezeti eszközök, a generatív MI, a vállalati blokklánc, a kvantum-számítástechnika és a kiterjesztett valóság jelentette kiberkockázatokat. „A szervezeteknek fel kell ismerniük, hogy a jövő technológiáinak alkalmazása nem csak üzleti előnyt hozhat, hanem új kockázatokat is jelent, ezért ezek elemzése és kezelése kiemelten fontos a sikeres bevezetéshez. Például az MI széleskörű alkalmazásához figyelembe kell venni a hagyományos biztonsági és adatvédelmi kockázatok mellett a tanulási folyamattal és bemeneti adatokkal kapcsolatos kibervédelmi és üzleti kockázatokat is. Ugyanígy egy virtuális környezetben új értelmet nyer a személyes adatvédelem a nagyfokú biometrikus adatfeldolgozás révén, ami szintén túlmutat a korábbi adatvédelmi gyakorlaton” – összegezte Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kibervédelmi csoportjának igazgatója. Mit nyerhetnek a cégek a kiberbiztonsági gyakorlatok bevezetésével? A vállalatok csak kevesebb mint egyharmada alkalmazza folyamatosan és konzekvensen a legfontosabb kiberbiztonsági gyakorlatokat, holott ez kulcsfontosságú az incidensek elleni védekezésben. A felmérés szerint a kutatásban résztvevő cégek mindössze 5 százaléka rendelkezik információbiztonsági gyakorlatokat következetesen alkalmazó kiberbiztonsági csapatokkal – ők a digitális bizalom letéteményesei. Ezek a szervezetek kisebb értékű kibertámadásokat szenvedtek el a vizsgált időszakban, mint azok a vállalatok, akik nem alkalmazzák rendszeresen az információbiztonsági gyakorlatokat: míg az összes szervezet 36%-át érte 1 millió dolláros kárt meghaladó kibertámadás, ez az arány a digitális bizalom letéteményesei esetében csak 29%. „A gyakorlatok nem csak a tudatosságot és így a megelőzést segítik elő nagymértékben, de a begyakorolt reagálási tervek mentén sokkal hatékonyabban kezelik a bekövetkező incidenseket is” – tette hozzá Gyimesi Csaba. A többi válaszadóhoz képest pozitívabban látják a generatív MI lehetséges hatását is, szerintük: új üzletágakat fog kialakítani (49%, szemben az összes válaszadó 33%-ával); generatív MI-alapú eszközöket fognak használni a kibervédelemhez (44%, szemben az összes válaszadó 27%-ával); kevésbé valószínű, hogy a generatív mesterséges intelligencia katasztrofális kibertámadásokhoz fog vezetni (33%, szemben az összes válaszadó 22%-ával); nem várható, hogy a generatív MI-alapú eszközöket a vonatkozó belső szabályzatok bevezetése előtt alkalmazni fogják. A Global Digital Trust Insights eredményei A felmérésről: A 2024-es Digital Trust Insights felmérésben globális üzleti és technológiai vezetőket kérdeztünk vállalatuk kiberbiztonságának javításával és átalakításával kapcsolatban. A 2023 májusa és júliusa között végzett kutatás 3 876 vezető válaszain alapul 71 földrajzi területről. A felmérésben különböző méretű és iparágú szervezet vett részt, amelyek 40%-a 5 milliárd dollárt meghaladó árbevétellel rendelkezik. A válaszok 88%-a (3 428) külső szolgáltató felületén keresztül érkezett, 12%-a (448) a PwC hálózatából. Forrás: PwC Magyarország

Szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest 9,2 százalékkal, 861 062-re nőtt a forgalomba helyezett új személygépkocsik száma, miután augusztusban 21 százalék volt az éves növekedés. Az idei első kilenc hónapban 7 millió 941 ezer új személygépkocsit helyeztek forgalomba, ami 16,9 százalékos növekedés a tavalyi azonos időszakkal összevetve. A négy legnagyobb uniós autópiac közül Olaszországban volt a legjelentősebb a növekedés, 20,5 százalékos az első kilenc hónapban, majd Spanyolország következett 18,5 százalékkal, Franciaország 15,9 százalékkal és Németország 14,5 százalékkal. Szeptemberben a csak akkumulátorról üzemelő elektromos autókból (BEV) 127 149-et helyeztek forgalomba, 14,3 százalékkal többet a tavaly szeptemberinél, ezzel a piaci részarányuk 14,8 százalék volt. A forgalomba helyezett hibrid-elektromos autók (HEV) száma 30,5 százalékkal, 235 348-ra bővült éves összevetésben, a piaci részarányuk 27,3 százalék volt. A hálózatról is tölthető, "plug-in" hibrid (PHEV) autók eladása 0,4 százalékkal, 70 578-ra nőtt, piaci részesedésük 8,2 százalék volt. Szeptemberben a forgalomba helyezett új benzines autók száma éves szinten 5,5 százalékkal, 293 884-re nőtt, miközben a piaci részesedésük 34,1 százalékra esett az egy évvel korábbi 35,3 százalékról. A dízeles autók száma 12,5 százalékkal, 109 680-ra csökkent, piaci részesedésük a tavaly szeptemberi 15,9 százalékról, 12,7 százalékra zsugorodott. Az ACEA adatai szerint Magyarországon az idei első kilenc hónapban 83 009 új autót helyeztek forgalomba, 3,2 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbi 85 766-nál. Ezen belül 22,2 százalékkal több, 4199 BEV-autót, 19,3 százalékkal több, 4261 PHEV-autót, 6,7 százalékkal több, 33 302 HEV-autó, 14,2 százalékkal kevesebb, 30 675 benzines, és 8,9 százalékkal kevesebb, 10 108 dízeles autót helyeztek forgalomba. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!