A MINI John Cooper Works modellek mindig is egyet jelentettek a lélegzetelállító menetteljesítménnyel, így a 2.0 liter hengerűrtartalmú, négyhengeres benzinmotorral dolgozó, új MINI John Cooper Works Countryman is a génjeiben hordozza mindezt. A sokoldalú kalandor új generációja érezhetően tovább nőtt és minden korábbinál több helyet, illetve nagyobb kényelmet és biztonságot kínál, ALL4 intelligens összkerékhajtásának köszönhetően pedig minden terepen otthonosan mozog. „A MINI John Cooper Works Countryman a stílus, az erő és a kalandvágy egyedülálló kombinációját testesíti meg. Erőteljes, 300 lóerős motorjával és kisportolt megjelenésével tökéletes társ mindazoknak, akik valami egészen különlegeset keresnek” – mondta Stefanie Wurst, a MINI márka vezetője. Az új MINI Countryman formanyelvét a függőleges vonalvezetés és a minimalista jármű-sziluett kettőse jellemzi, amely mentén az új MINI John Cooper Works Countryman a kalandkészség, a sokoldalúság és a megbízhatóság érzését kelti. A modern formában újragondolt MINI John Cooper Works embléma az új MINI John Cooper Works Countryman modellen most először a klasszikus, fekete, vörös és fehér trikolor árnyalatban ragyog. Áramvonalas kialakításának köszönhetően az új MINI John Cooper Works Countryman légellenállási együtthatója mindössze 0,26, amely a kategória egyik legjobb értéke. A 221 kW / 300 lóerő maximális teljesítményre képes benzinmotorral így az újdonság 5,4 másodperc alatt letudja a nulla-százas sprintet, amelyhez 400 Nm csúcs forgatónyomaték és 250 km/óra végsebesség társul. Az alapfelszereltségként kínált ALL4 intelligens összkerékhajtás minden vezetési szituációban pontosan és megbízhatóan osztja el a kerekek között az erőforrás teljesítményét, miközben a Chili Red árnyalatú féknyergekkel dolgozó, nagyteljesítményű fékrendszer erőteljes és magabiztos lassulást garantál. A sport kipufogórendszer mély orgánuma azonnal felismerhetővé teszi az új MINI John Cooper Works Countryman modellt, az utastérben pedig valós időben generált motorhang fokozza a vezetés élményét. A hajtáslánc beindításának vérpezsdítő hangzását exkluzív, motorsport ihlette JCW szólamok nyomatékosítják. A 2.0 liter hengerűrtartalmú turbómotor maximális teljesítmény-leadását optimalizált dugattyúk és hajtókarok, valamint megerősített motortartó bakok segítik, miközben a továbbfejlesztett, kétcsatornás turbófeltöltő és az égéstérbe vezetett fojtatlan levegő minden kanyarban letaglózó menetteljesítményt és minden korábbinál dinamikusabb vezetési élményt ígér. A 30 milliméterrel immár 710 milliméter átmérőjűre növelt, 245 milliméter széles gumiabroncsok eközben a MINI klasszikus, gokartos vezethetőségéhez járulnak hozzá, a JCW modell sajátosságaként 19” vagy 20” méretű, aerodinamikailag optimalizált keréktárcsákra szerelve. Az új MINI John Cooper Works Countryman tizenkét ultrahangos szenzorral és négy kamerával felszerelve érkezik meg az utakra, így az opcionális extrafelszereltség részeként megrendelhető, átfogó Driving Assistant Professional csomag innovatív vezetést támogató rendszerei már a 2-es szintű, részben automatizált járművezetést is lehetővé teszik. Ez azt jelenti, hogy sávváltások előtt az intelligens vezetést támogató rendszerek képesek automatikusan felmérni a szükséges forgalmi réseket és felvenni a sávváltáshoz szükséges optimális sebességet, sőt mi több, 60 km/órás sebességig a vezető le is veheti a kezét a kormányról, amennyiben folyamatosan figyelemmel követi a forgalmat és képes bármelyik pillanatban közbeavatkozni. Az új MINI John Cooper Works Countryman kiállása egyszerre magabiztos és kidolgozott, amellyel teljesítményét és sokoldalúságát nyomatékosítja. A karosszérián egymást érik a típus-specifikus stílusjegyek, a függőleges vonalvezetés pedig a modell szélesen terpesztő tartását hangsúlyozza. Az új, LED-technológiás első fényszórók egyedülálló, JCW-stílusú kialakítása még egyedibb kiállást kölcsönöz a nóvumnak. Az új MINI John Cooper Works Countryman frontrészét továbbá a nyolcszögletű, újratervezett, magasfényű feketére fényezett hűtőrács és az ugyancsak újratervezett, háromszínű JCW embléma színesíti. Az újratervezett, Chili Red árnyalatú C-oszlopok stílusos kiképzése egyedi módon támasztja alá az elnyújtott tetőívet, miközben a karosszéria rövidebb kialakításának benyomását kelti. Az új MINI John Cooper Works Countryman jármű-sziluettje a karosszéria megnövelt magassága és szélessége ellenére is agilis modell benyomását kelti. A kontrasztokban gazdag karosszéria a Legend Grey fényezési árnyalatban fejezi ki leginkább a modell sportosságát. Hátulnézetből a függőlegesen elrendezett lámpák egyedülálló, JCW-stílusú kialakítása zárja a karosszéria függőleges vonalvezetését és nyomatékosítja az újdonság atletikus kiállását. Az új MINI John Cooper Works Countryman utasterét minimalista dizájn szerint álmodták meg a tervezők. A műszerfalat és az ajtókárpitokat egy felső és egy alsó részre osztották, a felső részen függőleges kilincsekkel és légbevezető rostélyokkal. Utóbbiak a tágas crossover utasterének nagyságát nyomatékosítják. A műszerfal, az ajtókárpitok és a prémium minőségű JCW sportülések vörös és fekete árnyalatai a MINI motorsportos örökségét hirdetik. A mérnökök a műszerfalat újrahasznosított poliészterből készült, kéttónusú textilből alkották meg. A nóvum utasterének hátsó része ugyancsak tágas és sokoldalú. A hátsó ülések 13 centiméteres intervallumban csúsztathatók előre és hátra, amely így nagyobb lábteret vagy nagyobb csomagteret garantál. Lehajtott hátsó ülésekkel az alapesetben 460 liter térfogatú csomagtér 1450 literig bővíthető, ezáltal még a terjedelmes tárgyak is könnyedén elférnek benne. Az újratervezett kapcsolósor öt egyedi kialakítású kapcsolón keresztül teszi elérhetővé a vezetési funkciókat. Minden másnak a nagyfelbontású, kör alakú, központi OLED kijelző ad helyet. Az itt aktiválható MINI vezetési üzemmódok (MINI Experience Modes) a márkára jellemző vezetési élményt most először átfogó digitális és vizuális élménnyel párosítják. A Go-Kart vezetési üzemmód rendkívül intenzív stílusban hangsúlyozza ki az új MINI John Cooper Works Countryman sportos kvalitásait, a futómű-technológia agilitását és stabilitását is sportosra hangolva. Go-Kart üzemmódban a központi OLED kijelző mögötti MINI kivetítő az utasteret is a John Cooper Works által inspirált piros árnyalatba öltözteti, miközben a gázpedál érzékenysége és reakcióideje a sportos vezetési élményhez igazodik. A brit prémiummárka első teljes értékű, hangalapú asszisztensének köszönhetően az új MINI John Cooper Works Countryman számos funkciója, így többek között a navigációs rendszer, a telefonálás és a szórakoztató tartalmak is hangutasításokkal vezérelhetők. A hangvezérelt interakció a kör alakú OLED kijelzőn is visszaköszön, grafikus elemekből, tipográfiából és avatárból álló animáció formájában. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Elakadt egy fában, majd az útról letérve egy parkoló személyautónak ütközött egy konténerszállító teherautó a II. kerületben, a Riadó utca és a Pasaréti út sarkán. A fővárosi hivatásos tűzoltók áramtalanították a teherautót, illetve eltávolítják a konténer tetejéről a fát.

A Debreceni Szakképzési Centrum (DSzC) és a BMW Group Gyár Debrecen által szervezett programok keretében a duális képzési lehetőségeket és a debreceni gyár által kínált karrierpályákat ismerhetik meg az érdeklődők. A kétnapos esemény résztvevői betekintést nyerhetnek emellett a BMW Group életében mérföldkövet jelentő gyár leendő működésébe, mely a személyes mobilitás új dimenzióját hozza el 2025-ben, annak megnyitásakor. Fotó: BMW A BMW Group Gyár Debrecen duális szakképzési programja száz tanuló részvételével idén szeptemberben vette kezdetét. A rendkívüli népszerűségnek örvendő, már az első évben kétszeres túljelentkezés mellett induló képzés akár egy egész életpályát megalapozó tudást kínál a hallgatóknak. A Járműipari Nyílt Napon az oktatásnak helyszínt adó, 6500 nm-en elterülő Képzési Központban ismerkedhetnek meg a szakképzésben tanulók, azaz a duális képzés potenciális hallgatói a programban rejlő lehetőségekkel.  A duális képzési program keretében a hallgatók a mechatronikai technikus, az elektronikai technikus, a gépjármű mechatronikai technikus, valamint az informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus szakmákat sajátíthatják el a Képzési Központ legkorszerűbb oktatási eszközökkel felszerelt tantermeiben és csúcstechnológiás gyártási környezetben. A hároméves képzés sikeres lezárását követően a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy a BMW Manufacturing Hungary Kft-nél helyezkedjenek el. A képzőegység és a tanműhelyek a Járműipari Nyílt Napon az általános és középiskolás tanulók, illetve a szüleik és tanáraik előtt állnak nyitva. A programok keretében az érdeklődők találkozhatnak a képzésben már résztvevő tanulókkal, meghallgathatják tapasztalataikat és együtt próbálhatják ki az eszközöket, miközben tájékoztatást kapnak arról, hogy milyen lehetséges karrierutakat kínál a BMW Group debreceni gyára. Johannes Trauth, a BMW Group Gyár Debrecen HR területért felelős alelnöke a sajtótájékoztatón méltatta a helyi oktatási intézményekkel való kiváló együttműködést, valamint kiemelte, hogy a Képzési Központ több okból is különleges épület, hiszen egy híd a debreceni gyár és a helyi közösség között. „Fontos számunkra, hogy jó szomszédok legyünk, fontos számunkra a debreceni közösség. A Képzési Központunkban szeretnénk képezni azokat a fiatalokat, akik a jövőnket jelentik, és mivel fontosnak tartjuk az élethosszig tartó tanulást, így munkavállalóink képzésére is folyamatosan hangsúlyt fektetünk” – tette hozzá az alelnök.  „Nehéz 13-14 évesen eldönteni, mi az, ami igazán érdekelhet egy életen át, mit akarok csinálni, ezért fontos az, hogy legyen tapasztalat, legyen megfogható az, hogy mit jelent a jövő számomra. A BMW képzőközpontjában minden adott ahhoz, hogy jó döntések születhessenek” – emelte ki Papp László polgármester, hozzátéve: Debrecen jövőjét a fiatalok jelentik. Tirpák Zsolt a Debreceni Szakképzési Centrum kancellárja elmondta: „A Képzési Központban innovatív, jövőbe mutató környezet, technológia és később munkakörnyezet várja majd a fiatalokat. Sikerült megmutatnunk a fiataloknak, hogy a szakképzés nem egy másodrangú képzés, hanem egy lehetőség. A BMW-vel 2018-ban elindított közös munka eredményeként megduplázódott több intézményünk tanulói létszáma.” A 4. Járműipari Nyílt Nap egy újabb sikeres állomás a BMW Group Gyár Debrecen életében.

Hangsúlyozta, munkájukat az motiválja, hogy az iparágat érintő tanulmányok és a globális tendenciák tükrében kijelenthető, hogy az akkumulátorok iránti igény, valamint az akkumulátorcella- és -komponensgyártás rendkívüli globális expanzió előtt áll, amit mind a hazai kutatóknak, mind az országnak érdemes kihasználnia. Törekvéseik gazdaságfejlesztési céljaikat is támogatják: magyarországi vállalati szereplőket és jelenleg még kiaknázatlan nyersanyagforrásokat is be kívánnak vonni az akkumulátor-értékláncba. A klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében az ezzel összefüggésben álló klímapolitikai törekvések nagy hangsúlyt helyeznek az energia- és mobilitási szektorok részleges vagy teljes dekarbonizációjára. Ismert tény, hogy az Európai Unió 2050-re tűzte ki a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást mint célt. A dekarbonizált energiarendszer azt jelenti, hogy a most fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közlekedés, szállítmányozás és energiatermelés fokozatosan átáll a megújuló energiaforrások mind magasabb arányú használatára. Fotó: HUN-REN TTK AKI Ennek az új és egyre komplexebbé váló energiarendszernek – amelynek része az elektromobilitás és a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználása – a kulcseleme az elektrokémiai energiatárolás. Gondoljunk csak bele, mit érhet egy tisztán elektromos gépjármű alacsony hatékonysággal vagy rosszul működő, akár veszélyesnek minősülő akkumulátorral felszerelve. Egyre többször hallunk arról is, hogy a megújuló energiaforrások még hatékonyabb felhasználása érdekében telepített akkumulátorok is integrálhatók a rendszerbe. Az elektrokémiai energiatárolás kicsit több mint 200 éves múltra tekint vissza, és Volta oszlopát tekinthetjük az első valódi elektrokémiai áramforrásnak. Ez a berendezés termesztésesen nem rendelkezett azokkal a műszaki paraméterekkel, mint a mai jól ismert Li-ion akkumulátorok, de a galváncellák működésének bemutatása és az elektrokémia mint természettudományos diszciplína megszületése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírt. Az elmúlt 200 évben számos fejlesztés született mind az elsődleges (primer), azaz nem újratölthető, mind a másodlagos (szekunder), azaz újratölthető elektrokémiai („galván”) cellák területén. Gondoljunk csak a nedves- vagy szárazelemekre, az ólomakkumulátorra, a NiCd vagy NiMH vagy éppen a most köztudatban forgó Li-ion akkumulátorokra. Általánosságban elmondható, hogy leginkább a magasabb energiasűrűség elérése, a biztonságosabb, felhasználóbarát alkalmazás motiválta a fejlesztéseket. A sorozatos fejlesztések – és némi kudarc – után 1991-ben dobták piacra a Li-ion akkumulátorokat. Az említett fejlesztéseket és tudományos koncepciókat 2019-ben kémiai Nobel-díjjal is elismerték. A 2000-es évektől kezdődően a Li-ion akkumulátorok látványos egyeduralomra törtek, és napjainkra lényegében szinte teljeskörűen kiszorították a NiCd, NiMH és egyéb akkumulátorkémiákat a mobilitási alkalmazások területén. Ennek legfőbb oka a Li-ion-technológia nagy fajlagos energiatartalmában keresendő, amely aktuálisan 250–270 Wh/kg értéket ért el cellaszinten. A fejlesztések napjainkban sem álltak meg, sőt rendkívüli intenzitással zajlanak. A korszerűsítések az energiatartalom és a ciklusélettartam növelését, a teljesítménymutatók optimalizálását, a gyártástechnológia fenntarthatóságát, hatékonyságának és szén-dioxid-lábnyomának csökkentését, sőt az akkumulátorcellák anyagának teljes körű újrahasznosítását célozzák. A Li-ion akkumulátorokat illetően érdemes megjegyezni, hogy egy akkumulátorcsaládról van szó. Ez azt jelenti, hogy a Li-ion-technológiának az az előnye is megvan, hogy többféle anód- és katódaktív anyag közül választhatunk, vagyis különféle elektródaktívanyag-kombinációk léteznek, amelyek mind működőképes elektrokémiai cellákat adnak. A teljesség igénye nélkül anódaktív anyagként szóba jöhet a természetes és a szintetikus eredetű grafit, a lítium-titanát és a szilícium. Katódaktív anyagként felhasználható a LiCoO2 (LCO), a Li(NixMnyCoz)O2 (NMC), a Li(NixCoyAlz)O2, a LiMn2O4 (LMO) vagy a LiFePO4 (LFP). Bármelyik anyagkombinációt is választjuk, mindegyik akkumulátorfajtában közös a működési alapelv (Li-ion-vándorlás, „hintaszékeffektus”), a szerves elektrolit használata és a 3V feletti cellafeszültség. Ha az akkumulátorfejlesztést érintő megatrendekről beszélünk, akkor a 2023-as évet tekintve kétségtelenül több terület, téma is említhető. Egyik legismertebb fejlesztési irány az LFP-alapú (lítium-vasfoszfát, LiFePO4) akkumulátorok optimalizálása. Az LFP típusú Li-ion akkumulátorok lényegesen olcsóbb katódaktív anyagot használnak, mint a gyakran használt NMC típusú cellák (lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid). Emellett a mangánnal szubsztituált LFP, azaz az LMFP (LiMnxFe1-xPO4) is fejlesztés alatt áll, részben gazdaságos és biztonságos volta, valamint az LFP-hez képest magasabb energiasűrűsége miatt. Egy másik fejlesztési irány az anódként funkcionáló grafit tulajdonságainak javítása azáltal, hogy szilíciumot felhasználva fizikai keveréket (blend) képeznek az anódgrafittal. Megjegyzendő, hogy a szilícium fajlagos kapacitása közel tízszer nagyobb, mint a grafité, így ugyanakkora kapacitás biztosításához lényegesen kevesebb anyagmennyiséget szükséges beépíteni a cellákba. A számítások és a kísérletek eredményeképpen a szilícium hozzáadásával elérhetővé válhat a 320–350 Wh/kg fajlagos energiatartalom a 3. generációs Li-ion akkumulátoroknál. A nagyobb fajlagos energianövekedés lehetővé teszi nagyobb hatótávolság elérését vagy kisebb akkumulátor használatát és akár a nyersanyagigény csökkentését is. Emellett a szilíciumanódos rendszer jobban alkalmas gyorstöltésre is. A fejlesztések harmadik iránya a szilárdtest-akkumulátor, bár jelenleg inkább hibrid rendszereket (úgynevezett „semi-solid state”) fejlesztenek. A teljesen (szervetlen) szilárdtest-akkumulátorokkal kapcsolatban számos anyagtudományi és elektrokémiai kihívás jelentkezik, amelyeket eddig nem sikerült megoldani. Ezért jelenleg a gélesített, oldószermentes polimer elektrolitok és kompozit katódok fejlesztése irányába terelődött a munka, amelyek képesek pufferelni az elektródokban jelentkező térfogatváltozásokat a Li-ion sorozatos beépülése és kiépülése során. Negyedik trend a mesterséges intelligencia használata az akkumulátorfelügyeleti rendszerekben (battery management system, BMS). A BMS nagy mennyiségű pillanatnyi adatot gyűjt és elemez a működés során, majd ezek alapján intelligens módon irányítja az akkumulátorpakk kisütési, töltési ciklusait a használati körülményektől függően. Ezzel javítja az energiahatékonyságot, és az akkupakk aktuális állapotáról kapott információk alapján optimalizálja a használatot, ami növelheti az akkumulátor élettartamát. Végezetül pedig érdemes megemlíteni a nátrium-ion akkumulátorokat is. Bár teljesítményük egyelőre elmarad a várakozásoktól, a fejlesztések intenzitása e téren is töretlen. A Na-ion rendszerek legnagyobb előnye, hogy lényegesen gazdaságosabb és fenntarthatóbb anyagokon alapulnak, mint a Li-ion akkumulátorok, sőt a meglévő Li-ion gyártástechnológia egyszerűen adaptálható a Na-ion rendszerekre. Az akkumulátor-értéklánc mentén tovább haladva elérkezünk az életciklusuk végét elért akkumulátorokhoz. Ezzel kezdetét veszi a diagnosztika, a „másodikélet”-felhasználások (2nd life) és az újrahasznosítás témaköre. A primer nyersanyagok korlátozott rendelkezésre állása és a jövőben globálisan legyártandó akkumulátorvolumen nagysága nem teszi lehetővé a lineáris gazdaságban való gondolkodást ezen a területen. Újrahasznosításukkal számos értékes komponens forgatható vissza az akkumulátorcella-gyártásba. Érdemes tudni, hogy az Európai Uniónak konkrét célértékei vannak arra vonatkozólag, hogy a következő évtizedekben az adott kémiai elemből mekkora hányadnak kell újrahasznosított forrásból származnia az új akkumulátorok gyártása során. Különösen érvényes ez a lítium, réz, kobalt, nikkel stb. esetében. Az újrahasznosítási technológiákat illetően a piro- és hidrometallurgiai eljárások dominálnak, amelyek közül a hidrometallurgia az EU számára preferált eljárás, ugyanis ezzel az életciklusuk végét elért akkumulátorokból az anyagok mintegy 80-90%-a visszanyerhető. Az egyelőre problémásan újrahasznosítható komponens a szerves elektrolit és a poliolefin (PP/PE) szeparátor. A HUN-REN TTK AKI Szilárdtest Energiatárolás Kutatócsoportja 2019 óta végez újgenerációs akkumulátorokhoz kapcsolódó kutatásokat. Ezt egy közel 10 éves, a témában folytatott németországi kutatás előzte meg. Munkájukat az motiválja, hogy az iparágat érintő tanulmányok és a globális tendenciák tükrében kijelenthető, hogy az akkumulátorok iránti igény, valamint az akkumulátorcella- és -komponensgyártás rendkívüli globális expanzió előtt áll. Napjainkban több kulcsfontosságú akkumulátorkomponens, valamint a szükséges primer nyersanyagok elérhetősége, rendelkezésre állása korlátozott. Ezenkívül a bányászott nyersanyagok akkumulátorminőségű anyagokká való finomítása is bizonyos országokra korlátozódik, ami fokozza az európai akkumulátoripar nyersanyagkitettségét. Emiatt a lokálisan rendelkezésre álló és a szekunder nyersanyagok szerepe az akkumulátorgyártásban nagymértékben felértékelődik. Most futó konzorciális projektjük keretében a HUN-REN TTK kutatói fenntartható Li-ion-akkumulátorkomponenseket és akkumulátor-prototípusokat fejlesztenek az ellátásbiztonság, a gazdaságosság és a fenntarthatóság szempontrendszerének szem előtt tartásával. Törekvéseik gazdaságfejlesztési céljaikat is támogatják: magyarországi vállalati szereplőket és jelenleg még kiaknázatlan nyersanyagforrásokat is be kívánnak vonni az akkumulátor-értékláncba. Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat