Az idén immár 20 éve környezetbarát hibrid modelljeivel hódító Toyota, és luxusmárkája, a világ vezető prémium hibrid gyártójaként ismert Lexus együttesen tavaly közel 10,2 millió új autót értékesített világszerte. Ezzel a japán gyártó minimális lemaradással a második helyre szorult az autógyártók rangsorában (csak hogy az idei év első negyedévének végére már vissza is szerezze az elsőséget), ám mindezt úgy tette, hogy közben messze a Toyota volt a legnépszerűbb autómárka a legtöbb országban. A brit Regtransfers által összesített adatok, és az azok alapján készült infografika  tanúsága szerint ugyanis a Toyota márka tavaly 49 országban végzett az értékesítési statisztikák élén, amit egyetlen másik márka sem tudott még csupán megközelíteni sem. Ez persze nem véletlen annak ismeretében, hogy a Toyota évek óta az egyetlen autógyártó (és autómárka), amelynek három modellje is szerepel a világ tíz legnépszerűbb autója között (az Európában nem forgalmazott Camry, a hibrid meghajtása révén idehaza is rekordokat döntögető RAV4 és az örök kedvenc, világelső Corolla), miközben a Hilux révén a világ legnépszerűbb pickupját is jegyzi. Világszintű eladások A modelljeinek legendás megbízhatóságáról, elnyűhetetlenségéről és alacsony fenntartási költségeiről ismert, újabban azonban látványos, trendi dizájnjával is hódító japán autógyártó elképesztő világszintű sikerének titka kétségtelenül a húsz éve általa kifejlesztett és világhódító útjára indult hibrid technológia: az elmúlt húsz évben a Toyota és a Lexus több, mint 10,5 millió hibrid autót értékesített világszerte, és miközben az első 1 millió hibrid modell eladásához 10 év kellett, addig az utolsó 1 millió már kevesebb, mint 1 év alatt talált gazdára, a hibrid értékesítések növekedésének üteme pedig folyamatosan növekszik. Világszintű eladások 2016-ban egyébiránt a világ autópiaca 2012 óta a legdinamikusabb növekedést produkálta, aminek motorja Kína (+3,2 millió új autó) és az EU voltak (+1,1 millió új autó). Az idei évben a szakértők hasonló dinamikájú növekedést várnak, aminek köszönhetően a Toyota akár 10,58 milliós értékesítéssel is zárhatja az évet (szemben az eredeti, 10,2 milliós céllal), ami a vállalat fennállásának legjobb eredménye lehet. 

Az Európán belüli segélyhívások megkönnyítésére a kontinens legtöbb országában bevezetésre került a 112, mint egységes segélyhívószám. Így van ez Magyarországon is, de a működése nem mindig tökéletes – saját tapasztalatok alapján eddig sosem volt tökéletes. Az elmúlt hetekben több híradást is megélt az az eset, amikor a 112 tárcsázását követően az operátor félreértette a segítségre szorulók helymeghatározását – konkrétan a településnevet, Tóalmás helyett Tolmács –, és rossz helyre küldte a mentőcsapatokat, aminek sajnos súlyos következménye, a sérült elhalálozása lett a következménye.   Már ezt megelőzően fordultam a segélyhívót működtető ORFK sajtóosztályához ezzel kapcsolatos kérdéssel, ugyanis velem is történt hasonló. Még június végén haladtam az M85-ös autóúton Csorna felé, amikor egy rövid ideig tartó, de annál intenzívebb, jégesővel, erős széllökésekkel tarkított csapadékzónába értem. Az autóúton haladók közül többen is a nemlétező „leállósávba” húzódtak – ez gyakorlatilag egy murvás padka – míg én néhány másik autóssal együtt erősen csökkentett sebességgel haladtunk tovább. A csapadékzóna kb. 1 km-es lehetett, utána napsütésben lehetett tovább haladni a még vizes burkolaton, de további csapadék ott már nem esett. Néhány percnyi autózást követően érkeztem el az M85-ös M86-os utak csomópontjához, Csorna előtt. Itt azt láttam, hogy a két pálya Y elágazásához, a két „szár” közé kihelyezett nagyméretű, zöldszínű műanyag terelőelemet a Szombathely felé vezető pálya belső sávjába sodorta a szél. Mivel ezen az útszakaszon kevés a pihenőhely, ahol megállva biztonságosan kikereshető az interneten a közútkezelő telefonszáma, a 112-t hívtam. Az operátor jelentkezését követően pontosan meghatároztam a helyet az útszám, a pályatest (jobb pálya) és száz méteres pontossággal a kilométerszelvény megadásával. Azt is elmondtam, hogy velem nem történt baleset, csak egy potenciális veszélyhelyzetet jelentek be. Miután ezt megtettem, az operátor addig nem volt hajlandó más kérdéssel foglalkozni, mint hogy történt-e személyi sérülés. Az idő közben telt… Miután ezt – nem, nem történt, még ütközés sem – immár másodjára is közöltem vele, azt kérdezte, meg tudom-e mondani a legközelebbi település nevét? Ez egyébként Csorna volt, de ezt az útszám és km-szelvényből neki tudnia, látnia kellene… Tette mindezt a helyszín meglehetősen pontos meghatározását követően, amiben a pályatest is szerepelt, ugyanis nem mindegy, melyik irányból közelíti meg a helyszínt az intézkedésre kötelezett. A dolog külön érdekessége, hogy a hívást az egyik országos segélyhívó fogadó központ, Szombathely közeléből indítottam, amiről feltételezhető – netán elvárható? – lenne, hogy legalább a saját környezetüket jobban ismerjék az operátorok, de jelen esetben ez sem volt igaz. (Egy másik, sokkal korábbi esetben egy budapesti cím megadásakor a kerület volt kérdéses, a páros-páratlan számozásból nem sikerült egyből beazonosítani, pedig egy súlyos vészhelyzetben egy helyismerettel nem rendelkező hívásindító esetén ennek is lehet jelentősége…) Az eset után pár nappal az ORFK sajtóosztályához fordultam, az alábbi kérdéssel: „Hogyan fordulhat elő az, hogy a segélyhívó szám operátorai egy mobiltelefonról indított hívás esetén nem tudják legalább mobilcella szinten, honnan érkezik a hívás, és miért tesznek fel olyan kérdéseket, amikből arra lehet következtetni, hogy földrajzi, térképészeti ismereteik meglehetősen hiányosak? Nem ismerik az ország úthálózatát, településeit, pedig fordulhatnak elő olyan helyzetek, amikor a bejelentő – akár saját sérülése, állapota, stb. miatt – nem tud tisztán fogalmazni, nem tudja megállapítani a helyzetét, stb. Ilyenkor a másodperceknek is jelentősége lehet.” A válaszra pontosan egy hetet kellett várnom, pont aznap érkezett, amikor a halálos kimenetelű eset is történt: „A Hívásfogadó Rendszer hatékonyan támogatja a hívásfogadást. A technikai eszközök és – amennyiben arra lehetőség van – a bejelentő szóbeli kikérdezése hozzásegíti az operátort a bejelentett esemény helyszínének pontos meghatározásához, ezzel is növelve az állami veszélyhelyzeti feladatellátás színvonalát. A hívásfogadó általi – egy esetleges baleset bekövetkezésére vonatkozó – kérdés feltevése a bejelentésben említett eset teljes körű tisztázása miatt vált szükségessé. Az ilyen és ehhez hasonló jellegű – a megkereső által feleslegesnek ítélt – kérdések azt a célt szolgálják, hogy a készenléti szervek számára teljes körűen biztosításra kerüljenek azon információk, melyek birtokában lehetővé válik, hogy a veszélyhelyzet elhárításához szükséges erővel és eszközzel vonuljanak az esemény helyszínére és kezdjék meg tevékenységüket.” Mivel nemhogy pontos választ nem kaptam, hanem megnyugtatót sem, ezért újra feltettem a kérdést, egy interjúkéréssel kiegészítve. Erre 3 napon belül érkezett válasz: „A bejelentett helyszín beazonosítása kapcsán feltett kérdései kapcsán tájékoztatjuk, hogy a 112-es hívásfogadó operátora a bejelentő elmondása alapján az esemény helyszínét a Hívásfogadó Rendszer elektronikus adatlap felülete segítségével határozza meg. A munkájához segítséget nyújt a Hívásfogadó Rendszer grafikus felülete, amelyen az adatlap kitöltése után automatikusan megjelenik a bejelentő helyzetére vonatkozó jelzés. Az adatlap kitöltéséhez az operátor pontosító kérdéseket tehet fel, közvetlen életveszély esetén azonban bizonyos kérdésektől eltekinthet. Kérjük, minden további tekintetben tekintse irányadónak előző válaszunkat. Az Ön által megjelölt interjú elkészítéséhez nyilatkozót nem áll módunkban biztosítani.” Az elmúlt nem egész egy hónap nagyobb és kisebb nyilvánosságot kapott történései rávilágítanak arra, hogy a 112-es segélyhívószám mögött lehet bármilyen jól működő, gondosan megtervezett, letesztelt és üzemeltetett informatikai rendszer, ha a telefonkészülékeket kezelő operátorok földrajzi ismeretei nem kielégítők, akkor a rendszer hatékonysága messze van az optimálistól. (A képek illusztrációk.)

A BMW Group 2017 júliusában új szolgáltatás világpremierjét ünnepli: bemutatkozik a BMW Connected+, amely széleskörű személyre szabhatósági opcióival és még mélyebb rendszer-integrálhatóságával emeli új szintre a felhasználók átfogó vezetési élményét. A BMW Connected+ mellett ráadásul az autóban rendelkezésre álló üzleti funkciók sora is tovább bővül: a Microsoft Exchange forradalmi újításának köszönhetően 2017 őszétől a BMW összes modelljében elérhetővé válik a Skype üzenetküldő-, beszélgető- és kapcsolattartó alkalmazás. 2017 hajnalán, a vadonatúj BMW 5-ös sorozatban debütált a BMW Connected Onboard szolgáltatás-paletta, amely újabb mérföldkőként érkezett meg a személyes mobilitás minden részletében kidolgozott felhasználói élménye felé vezető úton. A BMW Connected Onboard a jármű központi képernyőjén már az indulás pillanatában átfogó információkkal szolgál a navigációs rendszerben aktivált úti cél távolságáról, az utazás várható időtartamáról és az érkezés idejéről, valamint az úti cél aktuális és előre jelzett időjárásáról. Az idén nyáron bemutatkozó BMW Connected+ mindezt vadonatúj funkciókkal emeli még magasabb szintre, a személyre szabott mobilitási szolgáltatások új korszakát hozva el a jelenbe. A BMW Connected+ digitális hidat alkot az okostelefonok és a gépkocsik között, igény szerint a jármű központi képernyőjén jelenítve meg a felhasználó okostelefonjának maximálisan személyre szabott kijelző-tartalmát. Az okostelefon funkcióinak kezelése így az autóban ülve minden korábbinál egyszerűbbé és intuitívabbá válik, miközben a legújabb szolgáltatások már a legösszetettebb forgalmi szituációkban is kiigazodnak és naprakész információkkal szolgálnak.