Az elektromos rollerek diadala Emlékszem a Kovid idején lett népszerű hazánkban is az elektromos rollerezés. Én még pont a lezárások előtt be is szereztem egyet magamnak, mert megtetszett az újdonság, és mivel sokszor kell extrém rövid távolságra járnom, így még az ötvenes robogómat is sajnálom ilyen rövid időre beindítani. Tudom, járhatnék kerékpárral, vagy gyalog. De azzal senki nem tud vitatkozni, hogy rollerrel mennyivel gyorsabb, és egyszerűbb. Beszereztem hát a járművet, és elkezdtem használgatni, de már az első alkalomtól rájöttem, hogy milyen veszélyes szerkezetek ezek. Én például közútra még egy robusztusabb géppel sem merészkednék. Kerékpárúton, vagy a járdán szeretek közlekedni, méghozzá úgy, hogy közben ne zavarjam a gyalogosokat. Ha kell megvárom, míg lesz helyem, és akkor megyek csak tovább. Azt viszont rövid idő alatt itt is megfigyeltem, hogy mint bármely más járműkategóriában, a legtöbb rolleres itt sem foglalkozik a külvilággal, csak megy, amerre kedve tartja. Figyelmen kívül hagyja a közúti jelzéseket, a közlekedési lámpákat, aztán meglepődik, ha valaki ezért felelősségre vonja. Az edukáció hiánya ebben az esetben is az elsődleges probléma. Hiszen divat lett az elektromos roller, már szinte minden nagyobb városban bérelni is lehet ilyen járművet. De a biztonságos használatukra sehol, és senki nem hívja fel a figyelmet. Milyen szabályok vonatkoznak ezekre a járművekre? Nincsenek egységes szabályok az ilyen járművekre vonatkozóan, azonban a European Transport Safety Council (ETSC) azt javasolja, hogy az EU dolgozzon ki egységes kötelező műszaki követelményeket, és 20 km/h-s kötelező végsebességkorlátozást, ami az unió területén belül minden államban érvényes lenne. Állami szinten már több országban is (pl. Németországban vagy Spanyolországban) szabályozták az elektromos rollerek használatát. Hazánkban jövőre lép életbe egy új KRESZ törvény, ami teljesítmény alapján különbözteti meg ezeket a járműveket. A kis teljesítményű rollerek 25 km/óránál kisebb sebességre képesek. Használatuk 12 év felett engedélyezett, járdán maximum 10 km/órás, máshol 20 km/órás sebességgel közlekedhetnek. Nagyobb teljesítményű rollerek 45 km/órás sebességre képesek, a használatuk 14 év felett engedélyezett, és a segédmotorokra vonatkozó szabályok érvényesek rájuk. Kötelező kötni rájuk felelősségbiztosítást, járdán pedig nem használhatók. Mindkét kategóriára érvényes, hogy utas nem szállítható rajtuk. Tehát itthon ezekkel a szabályozásokkal vágunk majd neki a következő szezonnak, és kíváncsi leszek, hogy a kisebb-nagyobb szabályszegések, balesetek, amik eddig heti szinten megjelentek a hírekben a rollerezőkről, kedvezőbb tendencia felé fordítják-e majd az irányt. Jöjjön a konkrét eset Már jócskán délután, nyugodt forgalomban, kivilágítva haladtam autómmal egy belterületi úton, ahol az út jobb szélén volt felfestett kerékpársáv. Ilyenkor általában még jobban figyelek rájuk, és ha az úttest szélessége megengedi, akkor kicsit közelebb maradok a felezővonalhoz, ha mellőznöm kell egy biciklist. Nem mentem gyorsan, mert éppen a kisfiammal beszélgettünk valami nagyon fontos dologról, talán a repülőgépekről. Szemem sarkán megjelent előttem 30-50 méterrel egy rolleres. Sebességét nagyjából 25-30 km/h-közé tenném. Én 50-55 km/h-val haladtam. A főút hirtelen egy mellékúthoz ért, a rolleres fiú pedig szétnézés, irányjelzés nélkül bevágott a mellékútra. Erősen fékeznem kellett, és jobbra húzni az autót, mert legalább az irányváltása stabil volt a rolleresnek, így tudtam, hogy már nem fog megtorpanni, áthúz előttem. Csak mindezek után tudtam neki jelezni a dudámmal, hogy nem volt minden rendben. Vissza nem fordultam oktatni, mert időre mentünk a repülőtérre a fiammal. A duda után a fiú rám nézett, és ment tovább. Már nem emlékszem pontosan, de mintha szemében azt láttam volna, hogy nem érti mi történt. Nem látta át, hogy egy ilyen manőver egy másik közlekedési helyzetben, másik autóssal akár egy elgázolásban is végződhetett volna. Tudják mi a baj korunk fiataljaival? Túl sok számítógépes játékon szocializálódnak, ahol szinte mindig van egy új élet, és lehet folytatni a játékot. A közút viszont nem megbocsátó, itt csak egy életük van. Mi lehet a tanulság? Nekem az, hogy még óvatosabb legyek, akár autóval, akár motorral közlekedjek. A semmiből is találkozhatok ilyen manőverekkel, és tudom, hogy ha ebben a helyzetben akár csak érintem a rollerest, amitől ő elesik, biztos, hogy én húzom a rövidebbet. Még akkor is, ha a KRESZ minden rám vonatkozó részének eleget tettem. A fiatalok körében nagyon népszerű ez a közlekedési forma, de a kockázataival nem minden esetben vannak tisztában. Pedig csak egy egyszerű fizika: fék, futómű csak mutatóban van egy ilyen járművön, és az, hogy a ropi kormányba kapaszkodunk, egy kifejezetten dilettáns, álló testhelyzetben? Nos, nagyon nehéz így kimozogni bármilyen váratlan szituációt. Szerintem ezerszer biztonságosabb egy kerékpár, vagy akár egy robogó is. A legénynek pedig csak azt üzenném (ha olvassa esetleg cikkemet), hogy legközelebb lehet, hogy nem lesz ilyen szerencséje, és beszélje meg szüleivel őszintén azt, hogy mi történt, ő, hogy élte meg, és vajon miért dudált rá a bácsi? Remélem, hogy a szülei majd elmondják neki, hogy a közlekedés, a közút egy olyan nagy közös társasjáték, ahol bizony mindenkinek be kell tartania a szabályokat (jelen esetben tájékoztatni a többi közlekedőt irányváltási szándékáról) még akkor is, ha már a nap végére fáradt, és örül, hogy végre hazaér edzésről vagy különóráról. A közúton nincsenek, nem lehetnek hátráltató körülmények, a nap minden szakában, az év minden napján, minden időjárási körülmény közepette figyelni kell, mert a baj egy szempillantás alatt megtörténhet. Mert őt is, engem is, mindenkit hazavárnak!