Az utinform.hu azt javasolja, aki teheti, a 18-as jelű Érd csomópontnál hajtson le, és a 7-es főúton kerüljön. Visszatérni Martonvásárnál lehet. Az M1-es autópályán a Budapest felé vezető oldalon a 85-ös Komárom-Kisbér csomópont és a 67-es Tata csomópont között egy burkolatfelújítás miatt kiépített forgalomterelés előtt feltorlódott a kocsisor. Az M4-es autóúton Budapest határában a Liszt Ferenc repülőtér közelében felújítják a burkolatot. A Szolnok felé vezető oldalon, jelenleg a 25-ös és a 29-es km között csak a külső sáv járható. Csúcsforgalmi időszakokban jelentősebb torlódások is kialakulhatnak, ezért a repülőtér felé tartók hosszabb menetidővel számoljanak! Az M0-s autóút déli szektorán, az 1-es főúti végcsomópont felé vezető oldalon, az M1-es autópálya csomópontjában javítják a burkolatot. A Győr felé vezető lehajtóágon csak egy sáv járható. A munkaterület előtt a külső sávba kell sorolni, is is torlódnak a járművek.  

A NAK az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta, az alacsony sebességgel haladó mezőgazdasági gépek, lassú járművek mögött jellemzően feltorlódik a forgalom. Arra kérik az autósokat, hogy tanúsítsanak fokozott türelmet a kombájnokkal, traktorokkal, szállítójárművekkel szemben. Azt kérik továbbá, hogy a nagyméretű mezőgazdasági gépeket a járművezetők fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel közelítsék meg, felkészülve az esetleges irányváltoztatásra, és csak akkor kezdjenek előzésbe, ha a manőver biztonságos befejezéséhez szükséges útszakasz jól belátható. E járművek előzése, a mellettük való elhaladás jóval veszélyesebb, nagyobb odafigyelést igényel még jó látási körülmények között is - figyelmeztettek. Hozzátették, hogy a mezőgazdasági járművek előzésekor - amelyet azok vezetői félrehúzódással is segítenek - nagyobb oldaltávolságot célszerű tartani. Mezőgazdasági járművel minden olyan útszakaszon lehet közlekedni, ahol azt KRESZ-tábla nem tiltja. Azonban nem hajthat lassú jármű gyorsforgalmi és emelt sebességű útszakaszon. A mezőgazdasági munkákra használt lassú járművek maximum óránkénti 25 kilométeres, míg a mezőgazdasági vontatók legfeljebb 40 kilométeres sebességgel közlekedhetnek - ismertették.     Fontosnak nevezték, hogy e járműveken mindig működjön az összes jelzőfény, azokat sárvédő vagy felhajtott ütközésvédő ne takarja. A kombájnok esetében pedig szükséges az úgynevezett vágóasztal leszerelése - áll a közleményben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A brit magazin a teljes Prius modellcsaládot díjazta, méltatva a hibridmodell generációinak megbízhatóságát és hosszú élettartamát. „Évek és kilométerek telnek el, és a Prius nem akar lerobbanni. Megbízhatósága és tartóssága legendás, ami még lenyűgözőbb, ha figyelembe vesszük az akkumulátorok jelenlétét és az egész konstrukció összetettségét" – hangzott el a Top Gear Electric Awards 2023-as díjátadóján. A Toyota már az 1960-as évek óta fejlesztette a hibrid hajtását, jóval azelőtt, hogy a környezetvédelem kérdései globálisan nagy jelentőséggel bírtak volna, és az üvegházhatású gázok csökkentését célzó jogszabályokat bevezették volna. A Prius első generációja 1997-ben jelent meg a japán piacon, aztán az ezredforduló után az egész világon elérhetővé vált. Ez volt az első sorozatgyártású hibrid autó, közel hatéves életciklusa alatt 127 ezer fogyott belőle. A Prius a piacon kapható többi autóval ellentétben automatikusan váltott a benzines és az elektromos motorok között, vagy használta őket kombinálva, hogy a leghatékonyabb működést és a legalacsonyabb fogyasztást, károsanyag-kibocsátást érje el. Teljes hibridként képes volt rövid távokon csak az elektromos motorját használni, nulla üzemanyag-fogyasztással. Az igazi eladási sikert azonban a következő generációk hozták, mert nem csak a dizájn és a helykínálat, de a teljesítmény és a fogyasztás is minden nemzedékkel jelentősen fejlődött (a megbízhatósággal már az elején sem volt gond, az első Prius-nemzedék volt az első autó Európában, amelyet 5 év/100 000 km garanciával értékesítettek). A 2003-ban érkezett, közel 1,2 millió példányban értékesített második generációs Prius az igen áramvonalas (0,26-os alaktényezőjű) és modern formájú ferdehátú karosszériájáról, valamint a világ első elektromos klímakompresszoráról vált ismertté. A fogyasztása 15 százalékkal mérséklődött elődjéhez képest, mindössze 4,3 liter/100 km-re. A 2009-ben bemutatott, a taxisok körében máig igen népszerű harmadik generáció küldetése az volt, hogy a hibridhajtást még inkább mainstreammé tegye. A teljesítmény egyharmaddal nagyobb volt, mint az első generáció esetében, miközben a fogyasztás 23 százalékkal javult, és a CO2-kibocsátás először ment 100 g/km alá. Könnyen vezethető és praktikus volt, még áramvonalasabb karosszériája a második generáció dizájnjának logikus továbbgondolásából született. A harmadik nemzedék ezen kívül az 1,8 literesre növelt, szíjak nélküli benzinmotorjáról (már a vízpumpa is elektromos volt), az új plug-in hibrid változatáról, a választható vezetési üzemmódjairól és a környezetbarát anyagokból épített belső teréről volt híres. A 2015-ben érkezett a negyedik generáció a Toyoták közül elsőként kapta meg a globális TNGA platformot (Toyota New Global Architecture), amely merevebb szerkezetével, alacsonyabb súlypontjával, és az immár hátul is független, többlengőkaros futóművével korábban nem látott szintre emelte a Prius vezethetőségét és úttartását. Emellett a negyedik generáció még a szokatlanul merész dizájnjáról, a konvencionálisabb formájú plug-in hibrid változatáról, valamint az opciósan választható elektronikus összkerékhajtásáról vált ismertté. 26 év alatt több mint 5 millió Prius fogyott a világon, de ez a szám jóval magasabb is lehetne, ha 2010 óta a Toyota a típus bevált hajtásláncát nem építette volna bele az Auris/Corolla, illetve a Lexus CT modellekbe is. Öntöltő hibrid hajtású Toyotákból így bő negyedszázad alatt már több mint 20 millió készül a világon. A Top Gear azt ismerte el az életműdíjjal, hogy a Prius hajtása volt az előfutára azoknak a hibrid technológiáknak, amelyeket ma már a Toyota teljes autóválasztékában – a Yaristól a crossovereken és kompakt autókon át egészen a bivalyerős Lexusokig – használnak. 2022-ben a Corolla Cross modellben debütált az öntöltő hibridhajtás ötödik generációja, amely nemcsak takarékosabb, de erősebb is, és még jobb vezetési élményt nyújt. A Prius egyben a Toyota azon stratégiájának kezdetét is jelentette, amelynek célja az volt, hogy a márka a világ minden táján alacsony és zéró károsanyag-kibocsátású járműveket kínáljon az autósoknak, a létező összes fajta hajtáslánc-technológiával. Jelenleg több mint 60 modellből áll a Toyota kínálata, köztük hibridekből, plug-in hibridekből, valamint akkumulátoros és hidrogénnel működő, tüzelőanyag-cellás elektromos autókból. A Toyota a becslése szerint az összes villamosított autójával már több mint 160 millió tonna CO2-től óvta meg a Föld légkörét. A Prius ötödik generációja Az európai, köztük a magyar Toyota-kereskedésekben nemrég jelent meg a Prius ötödik generációja, amely gazdaságos és dinamikus plug-in hibrid hajtásával kiemelkedik a Toyota hibridek kínálatából. A sportos sziluettel rendelkező ferdehátú új hajtáslánca 223 lóerőt teljesít, a kocsi 6,7 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára, elektromos üzemmódban pedig már több mint 70 km-t képes megtenni egy töltéssel. A nagy hatótávolság többek között az új, 13,6 kWh-s lítium-ion akkumulátornak köszönhető, amely 4 óra alatt feltölthető. De akkor sincs gond, ha nincs lehetőség a töltésre, mert ilyenkor a Prius hajtása hatékony öntöltő hibridként működik. Az új Prius három változatban kapható Magyarországon. A Comfort ára 18 500 000, a Prestige-é 19 450 000, a csúcs Executive változaté pedig 21 900 000 forint. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Klaus Iohannis államfő az ünnepségen rámutatott: a brailai híd az ország legnagyobb infrastrukturális beruházása a rendszerváltás óta, amely Tulcea és Braila megye, tágabb értelemben - a Fekete-tenger és a Duna által határolt - Dobrudzsa és a többi országrész között teremt közúti kapcsolatot. Az elnök elismeréssel beszélt a japán és olasz építők professzionalizmusáról, úgy értékelte: a nemzetközi összefogással, a legkorszerűbb technológiával épült Duna-híd az EU és Japán közötti együttműködés kiváló példája. Iohannis szerint a közlekedési hálózat fejlesztése a bukaresti kormány fő célkitűzése kell maradjon, ehhez pedig az uniós alapok jelentik a legfontosabb forrást. Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint a 85 százalékban uniós forrásokból fedezett beruházásra költött félmilliárd euró nagy része az építkezés idején is a helyi gazdaságot fejlesztette, a híd pedig további fejlődést hoz a régió számára. A kormányfő úgy értékelte: a moldovai-ukrán-román hármashatártól 15 kilométernyire megépült híd fontos szerepet játszhat Ukrajna újjáépítésében és a Duna-delta idegenforgalmának növelésében. A bukaresti média által "román Golden Gate"-ként emlegetett híd nincs teljesen kész, ezért hétköznaponként az éjszakai órákban lezárják, hogy a munkások befejezhessék a daruk és állvá-nyok eltávolítását. A folyam keleti partján a két bekötőút közül is csak az egyik épült meg, a beruházás egésze várhatóan az év végéig készül el, megnyitását azonban nem akarták tovább halogatni, mert már az idei szezonban át akarták adni a turistaforgalomnak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!