Az INA horvát olajipari vállalat és a Mol Nyrt. tavaly megállapodott az OMV Slovenija többségi részesedésének felvásárlásáról. A tájékoztatás szerint a Mol március 9-én 39 szlovéniai benzinkútra kötött adásvételi szerződést a Shell-lel. A közlemény szerint ez az egyik kulcsfontosságú pontja annak, hogy az Európai Bizottság (EB) kedvező döntést hozzon az OMV Slovenija Mol által kezdeményezett felvásárlásáról. A Mol-csoport a lépéssel megerősíti elkötelezettségét a piaci versenyképességre vonatkozó, EB által támasztott valamennyi követelmény teljesítése mellett, és kifejezi készségét az átvételi folyamat lezárására a következő hónapokban. Az OMV Slovenija 120 töltőállomásból álló kiskereskedelmi hálózatával az ország második legnagyobb üzemagyag-forgalmazója, amely három különböző márkanév alatt működik: OMV, Euro Truck és Avanti/DISKONT. Az INA jelenleg 7,75 százalékos részesedéssel rendelkezik az OMV Slovenijaban, a Mollal kötött szerződés értelmében pedig részesedését 33 százalékra növeli. A Mol MTI-hez kedden eljutatott közleményében megerősítette a tranzakció részleteit, és egyebek mellett azt írta, az OMV Slovenija üzletág megvásárlása erősíti a versenyképességet a szlovén piacon, tekintettel arra, hogy a Mol-csoport teljes termelési, logisztikai és feldolgozó kapacitását a jelenleginél nagyobb mértékben lehet majd hasznosítani a tágabb régióban. A Mol a regionális piacon a kőolajtermékek egyik vezető független beszállítója, minekután sikeresen irányítja és fejleszti a teljes logisztikai láncot - tették hozzá. Az ügylet lebonyolítása alatt az összes benzinkút - beleértve a 39-et is - változatlanul üzemel. A Mol Shell-lel kötött megállapodása alapján az eladott töltőállomások dolgozóinak munkaviszonya a tranzakció lebonyolítását követően is folytatódik. A Mol-csoport három finomítót és két petrolkémiai üzemet üzemeltet Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban, valamint csaknem 2500 benzinkútból álló hálózattal rendelkezik Közép- és Délkelet-Európa 10 országában. A Mol-csoport üzemanyag-kiskereskedelmi szegmense piacvezető a legtöbb országban, ahol működik. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A szenzoros érzékelővel vagy a parkoló asszisztenssel felszerelt autók ugyan egyre inkább terjednek, de még ma is kínálnak "fapados" modelleket, amiket bizony érezni kell. Hát még a régebbi évjáratúakat, amelyeknél nem is volt opció ez a segédlet. Ezeknél tudni kell felmérni, hogy hová fér be az autó orra, hogy mennyire van a járdaszegély, vagy hogy az utas ki tud-e szállni, ha még pár centit továbbtekerjük a kormányt. És nem mindneki ilyen Fittipaldi:  A parkolás sokaknak nehézséget okoz és úgy érezhetik, olyan ez, mint egy hadművelet: helyzetfelismerés és begyakorolt koreográfia kell hozzá. Pedig van egy módszer, ami nagyban megkönnyíti a manővert. Igaz, csak a saját otthonunkban működik, az utcán és a parkolóházakban nem. De ha naponta kell beállnunk a garázsba és már többször kitört rajtunk a frász, mert majdnem súroltuk a falat, hát érdemes alkalmazni az ún. labdás módszert. Ez arról szól, hogy ki kell mérni, melyik a garázsban az a pont, ameddig az autó még sértetlenül be tud állni. Namármost, ez lesz a viszonyítási alap, ide kell egy teniszlabdát fellógatni a mennyezetre. Az autóval addig lehet előre menni, ameddig a labda meg nem érinti a szélvédőt. Akkor stop, egy centit sem tovább! Így biztosan nem szakítja le a lökhárítót és megóvja autója karosszériáját. Forrás: motori.news További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Kulcs nélkül indult az autózás: az 1886-oas Benz Patent Motorwagen esetében a motorindításhoz elég volt a lendkereket megforgatni. Később megjelent a nem kevésbé izomerőigényes kurbli. 1910-ben készült az első autókulcs, mely a gyújtóáramkört zárta, de a motorindítás továbbra sem ment tornamutatvány nélkül. Az első belsőégésű motoros automobil megszületése után több mint negyedszázaddal született az elektromos starter: a Cadillac márkát alapító Henry Leland munkatársa, Charles F. Kettering készített sorozatgyártásra alkalmas önindítót: az 1912-es Touring Edition modellt V-nyolchengeres, 5,5 literes motor hajtotta 60 mérföldes óránkénti sebességgel. Mercedes 190 SL sportkocsi kulcsa   Fotó: Boros Jenő Ahogy napjaink sportkocsijainál, úgy a száz évvel ezelőtti modelleknél is gombnyomásra indult a motor. Az elektromos önindító megjelenésével már elég volt elforgatni a kulcsot, mely a hatvanas éveben többfunkciós lett: nyitotta az ajtót és a csomagtér fedelét, majd az üzemanyagbetöltő nyílását. A klasszikus reszelés után eljött a lézervágott, lapon mart autókulcsok korszaka: az új generációsok szára vastagabb és kevésbé hornyolt, vágásához használt gép drágább, ezért ilyenekkel nem rendelkezik minden műhely. Szóval ez már nem a haszáltautós kulcsmásolós mesterek területe. Az ezredfordulón a kulcsok fejébe transzponderchip került, ezek pótlása többnyire csak a márkakereskedésekben lehetséges. Az indításgátlók biztonságát növelték az ugrókódos rendszerek. Amerikai próbálkozás az ajtónyitásra      Fotó: Boros Jenő Az ezredfordulón az amerikai autóknál jött divatba a kilincs fölé épített tasztatúra, melyen bele lehetett pötyögni a nyitókódot, az utólag is beépíthető megoldás nem terjedt el, a kulcsok okosodása viszont nem állt meg. A keyless go megoldással már elő sem kell venni a kulcsot a zsebből, táskából, mert az autó közelében nyitja a központi zárat, és beülés után is így indítható a motor. A klasszikus kulcstollakat már csak akkor kell kihajtani, ha lemerül a távirányító telepe, vagy az autó akkumulátora, ami miatt nem nyílnak a központi zárak. Egyre több gyártó alkalmaz vonalkódos megoldást és közlekedésbiztonsági eszközzé fejleszti az indítókulcsot. Az autó ajtajában lévő lézeres leolvasó az általunk generált és mobiltelefon képernyőjén megjelenített vonalkód azonosítása után nyitja az ajtót. Az EU felmérése szerint évente közel tízezer ember hal meg az utakon ittas vezetésből származó balesetekben, ezek megelőzését és a büntetés megúszását szolgálják az alkoholszondás kulcsok. Nem véletlen, hogy ezen a területen a közlekedésbiztonságban és nem utolsósorban az ittas vezetésben is élenjáró svédek tették meg az első lépést, mert náluk minden harmadik balesetnél szerepe volt az ittas vezetésnek. Elsőként a Saab épített autójába szondával kombinált jeladós indítókulcsot, melynek csutorájába fújva ellenőrizhető volt a vezető alkoholszintje: az elektronika ennek megfelelően engedte, vagy tiltotta a motorindítást. Nehezen játszható ki, mert hőmérsékletfigyelője észreveszi, ha nem tüdőből, hanem pumpából érkezik a levegő. Hasonló eszközt fejlesztett 2007-ben a Volvo, melynek Breathalyzer nevű szerkezete az ittas vezetőket igyekszik távol tartani az utaktól, azáltal hogy egyszerűen nem engedi elindítani a járművet. Az Alcoguard üzemanyagcellás technológiára épül, ilyen módszerrel működő eszközöket használ a legtöbb európai rendőrség is. A vezetőnek indítás előtt egy drót nélküli, kézben tartható mobil egységbe kell fújnia, a lehelet kiértékelése után a mobil egység rádiójellel továbbítja az adatokat a kocsi elektronikus rendszerének. Amennyiben a véralkohol szint meghaladja a 0,2 g/literes értéket, a motor nem indul be. A lélegzetelemző eredményeit a motor leállítása után 30 percig tárolja a rendszer, így a vezetőnek rövid megállások után nem kell újra elvégezni a tesztet. A Volvo Alcoguard szonda tesztjének eredményeit három fénykibocsátó dióda mutatja a mobil egységen. Zöld: 0.0-0.1 g/l alkohol, a kocsi motorja beindul. Sárga: 0.1-0.2 g/l alkohol, a kocsi elindul, de a vezetőnek nem kellene vezetnie. Piros: több mint 0.2 g/l alkohol, a kocsi motorja nem indul be. A Toyota 2007-es automata rendszere leállítja a járművet, ha érzékeli, hogy a vezető ittas, ezt a kormányba épített kéznedvesség érzékelőkkel állapítja meg. Később több modellbe is bekerült a vezető szemének mozgását, pupilláját elemző éberségjelző. A Honda és a Hitachi közös fejlesztése a kártyába épített alkoholszondás indításgátló: a 2016-os eszköz alsó mérési küszöbe 0,015 mg/l véralkohol-tartalom, vagyis pontosabban mér, mint az itthoni zéró tolerancia 0,1 mg/l-es küszöbértéke. Az Európai Bizottság terve, hogy 2050-től ne történjen halálos közlekedési baleset, a kampány részként az ittas vezetésre vonatkozó zéró tolerancia szabályt valamennyi tagországra kiterjesztené, ebben segítenének az autókba épített műszerek is. Sokan csak a rendőrségi ellenőrzésre gondolnak, pedig a bírságnál fontosabb szempont, hogy ittas vezetés esetén akkor sem fizeti a biztosító a károkat, ha az alkoholos befolyásoltságú személy nem hibás! Az okos vezető után itt az okos karkötő, az elsőt 2015-ben a Jaguar kínálta F-Pace modelljéhez: a mottó, hogy ne cipeld magaddal és zárd be a slusszkulcsot az autóba, így biztosan nem veszted el, vagy nem ázik el vízbeeséskor. Az autót zárni és nyitni az Activity Key karkötővel lehet. Ez is a slusszkulcséval megegyező frekvencián működik: biztonsági megfontolásból mindig csak az egyik eszköz működőképes. És végül egy igazi amerikai klasszikus ötlet: volt már ilyen, de feledésbe merült, pedig ez is életmentő lehet. 1995-ben a Corvette különlegesen erős változatához, a ZR sportkocsihoz mellékelt tini kulcsot a Chevrolet, mely megzabolázta a 411 lóerőnyi ménest. Szóval amennyiben a papa mégis odaadhatta bulira igyekvő fiának a bivalyerős kocsit, akkor a különleges kulcs biztonságos korlátok között tartotta a V8 hengeres teljesítményét. Az ötletet később a Ford fejlesztette tovább, és 2009-től már mindegyik modelljéhez kínálja a MyKey programozható kulcsot. mely 80 mérföldre, vagyis 130 km/órára korlátozzaa az autó sebességét, és 45, 55 illetve 65 mérföld/órás tempónál is figyelmeztető hangjelzést ad, olyat, mint a be nem kapcsolt biztonsági öv pittyegése. A MyKey rendszer korlátozza a hi-fi hangerejét és a biztonság érdekében nem engedi kikapcsolni a kipörgésgátlót, megelőzendő a költséges és veszélyes gumiszaggató mutatványokat. A biztonsági kölyökkulcs valamennyi Ford, Lincoln és Mercury modellhez jár. Az apa-gyerek kérdésre a legkorszerűbb megoldás a virtuális kulcs. A Xiaomi okostelefonok már digitális autókulcsként is működnek, vagyis ajtónyitásra, zárásra és motorindításra is alkalmasak a kompatibilis BMW és MINI modelleknél. Ami még izgalmasabbá teszi a rendszert, hogy a Google Wallet integrációval rendelkező szolgáltatás keretében nem kell fizikailag átadni a kulcsot/kártyát, így távolról is kölcsönadhatjuk kocsinkat. Az Apple 2020-ban mutatta be a Nio elektromos autókhoz használható virtuális kulcsrendszert. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az autógyártás világa eddig elkerülte a Földközi-tenger szigetét. Ez változhat, mert a 2016-ban alapított Günsel autómárka a Törökország által szuverén területként követelt sziget északi részén akarja tömegesen gyártani a kisméretű elektromos autót, a B9-et. A háromajtós B9 modern megjelenést kínál. Belül egy rendezett pilótafülke található nagy érintőképernyővel, amely kijelzőként és kezelőfelületként szolgál az infotainment és a jármű funkcióihoz. A kormány mögött a vezető egy digitális műszercsoportot néz. (Kép: Günsel) Az 1,4 tonnás autót 140 kW/188 LE teljesítményű villanymotor hajtja. Az állórajtból 100 km/h-ra való sprint 7,7 másodpercet vesz igénybe, a határ 150 km/h. Az 52,6 kWh kapacitású lítium-ion akkumulátor 350 kilométeres hatótávolságot tesz lehetővé. A 80 százalékos gyorstöltés 30 perc alatt lehetséges. A Günsel eredetileg bejelentette, hogy a sorozatgyártás hamarosan indul. A gyártó honlapja azonban egyelőre nem adott konkrét információt az árakról.