A francia autógyár fejlesztési igazgatója Gilles Le Borgne frankfurti autószalonon tett bejelentése szerint a közös fejlesztésben készülő elektromos autó a tervek szerint 2020-ban kerül piacra. A Dongfeng 14 százalékban tulajdonosa a francia autógyárnak. A PSA/Peugeot-Citroen jelenleg a Peugeot iOn és Citroen C-Zero elektromos városi kisautókat forgalmazza. Mindkét modellt a Mitsubishi gyártja Japánban saját i-MiEV elektromos autójának platformján. Gilles Le Borgne frankfurti bejelentése szerint a PSA/Peugeot-Citroen folytatja az együttműködést az elektromos autók gyártásában a Mitsubishi autógyárral.

A japán autógyártó bejelentése szerint 122,77 millió részvényről van szó, amelyeket a tokiói tőzsde szerdai 3842,50 jenes záróárfolyamán vásárolna vissza, a kereskedési szünetben, a csütörtöki nyitás előtt. A két cég 2009-ben lépett együttműködésre, amit részvénycserével pecsételtek meg. A Volkswagen a Suzuki részvényeinek közel egyötödét, a Suzuki pedig a Volkswagen részvényeinek 1,5 százalékát vette át. A Suzuki a Volkswagen környezetkímélő hibrid technológiáját, a Volkswagen pedig a Suzuki kisautógyártásában szerzett tapasztalatait szerette volna elsajátítani. A Volkswagen emellett hozzáférést remélt az indiai piachoz is, ahol a Suzuki az egyik piacvezetőnek számít. Az együttműködés azonban nem hozta meg a várt eredményt egyik fél számára sem. A Suzuki 2011-ben mondta fel az együttműködést és adta el a Volkswagen-részvényeket. A Volkswagen viszont nem volt hajlandó megtenni ugyanezt a lépést, megtartotta a birtokában lévő Suzuki-részvénypakettet. A Suzuki ekkor kérte a bíróságtól a Volkswagennel létesült partneri viszonyának felszámolását, miután a Volkswagen elutasította erre tett ajánlatát és ragaszkodott a birtokában lévő Suzuki-részvények megtartásához. A bíróság a helyt adott a Suzuki keresetének.

1944. december 25-én Budapest körül bezárult a szovjet ostromgyűrű. Kezdetét vette a második világháború egyik leghosszabb ideig, 102 napig tartó városi harca, amely mind emberéletben, mind anyagiakban rendkívül súlyos károkat okozott. A pesti oldalon 1945. január 20-án már befejeződött, Budán azonban február 13-ig folyt a küzdelem a visszavonuló német és magyar csapatok, valamint az előrenyomuló szovjet egységek között. A fegyverek elhallgatásával az Autótaxinál azonnal elkezdődött a munka. Galambos Lajos, aki később a műszaki főosztály vezetője lett, már január 21-én a Kerepesi úti épületre kihelyezett hirdetményében tudatta, hogy másnap dolgozni kezdenek. Néhány nappal korábban, január 18-án a vállalat felszólítást kapott az iparügyi minisztertől, hogy a Karakószörcsökön működő gépkocsijavító üzemét a legrövidebb időn belül telepítse át Sopronba, a Siraki Ipari és Kereskedelmi Vállalat Lackner Kristóf utca 2. sz. alatti lovardájába. A műhelyt valószínűleg a visszavonuló német hadsereg javítószolgálataként akarták használni, ám eddig nem kerültek elő iratok, hogy a költözés végül is megtörtént-e. A vállalat március 14-én jelentette a Gyáriparosok Országos Szövetségének, hogy 400 dolgozója január 22-től felvette a munkát, a telephelyre beköltözött orosz katonai parancsnokságnak javítanak gépkocsikat. Fizetést egyelőre nem tudtak adni, a munkások az oroszoktól naponta kétszer meleg ételt és 25 dekagramm kenyeret kaptak. A vállalat képviseletére Galambos Lajost nevezték ki, egyúttal jelentették, hogy az üzem békebeli kapacitásának negyven százalékával működik, havonta harminc gépkocsi generáljavítását tudják megoldani. Ahhoz viszont, hogy a fuvarozást is megkezdhessék, üzemanyagra és gumiabroncsra lenne szükségük. A szovjet parancsnokság jelenléte némi védelmet nyújtott a dolgozóknak, és jól jött az étel is. Az Autótaxi 1945 tavaszán többször is a Nemzeti Segély Központhoz fordult élelmiszerért, de az nem tudott segíteni. Közben folyamatosan jelentkeztek a harcokat átvészelt alkalmazottak. A fizikai munkásokat visszavették, a volt tisztviselőket azonban február 15-től, további rendelkezésig csak előjegyezték. Fizetést senkinek nem tudtak adni, mint ahogyan az elmaradt járandóságokat sem tudták kifizetni. 1945 márciusában a kerületi elöljáróságtól azt kérték, hogy a Vörös Hadseregnek dolgozó alkalmazottaikat mentesítsék a közmunka alól. A harcok elmúltával a vállalat igazgatósága azonnal azzal kezdett foglalkozni, hogyan lehetne a taxiközlekedést megindítani. Erről tanúskodik egy augusztus 12-én, a vállalat vezérigazgatójának, Haltenberger Samunak budai, Toldy Ferenc utcai lakásában felvett jegyzőkönyv is. A későbbiekben is több igazgatósági ülést tartottak Haltenberger lakásán, mert megromlott egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy irodájába bejárjon. A vezérigazgató 1945. augusztus 29-én felkérte Burián Géza ügyvezető igazgatót, vegye át tőle a vezérigazgatói tisztségét, mert az Igazoló Bizottság azon a napon vezetői állásra alkalmatlannak minősítette, ennek következtében ezt az állást nem töltheti be. Másnap Burián Gézát meg is választották vezérigazgatónak, Haltenberger Samut pedig a vállalat elnökének. Burián biztosította elődjét, ha a körülmények lehetővé teszik a visszatérését, átengedi neki a tisztséget. 1945. november 30-án a Gépjármű Iparosok Szabadszakszervezete körlevében értesítette az autójavító cégeket, hogy a Közlekedésügyi Minisztérium gépkocsiosztályának vezetője, Seres Tibor osztálytanácsos közbenjárására az orosz parancsnokság nagyobb számú gépkocsi javítását kívánja a magyar félre bízni, a javítás költségeit kijavított tehergépkocsikkal számolják el. 1945 júniusában már tíz taxi forgalomba tudott állni. Érdekes képet mutatott a következő év januárjában a vállalat tulajdonában lévő kocsikról készült leltár. Az Aréna úti garázsban 270 Magomobilt és 13 Ford Eifelt vettek nyilvántartásba. Feljegyezték a hiányosságokat is. A felsorolás 43 tételnél „Eladva” bejegyzést, 11-nél „Alváz” feliratot tartalmaz. Jó szolgálatot tettek az öreg Magomobilok, amelyek már 1940 óta álltak az Aréna úton, és sem a magyar, sem a német, sem a szovjet hadsereg nem tartott rájuk igényt. A Ford Eifelek is működésképtelenek voltak. 1947 márciusától a műszaki tanácsos heti jelentésekben számolt be az elvégzett munkáról. A tehergépkocsik javítása mellett általában két-három roncstaxi újjáépítését, hat-hét motor, sebességváltó, öt hátsóhíd, hat-hét első tengely és ugyanannyi kormánymű helyreállítását jelentette. 1945 novemberében a Magyar Közhasznú Gépjárművállalatok Országos Egyesülete, a KÖGE értesítette az Autótaxit, hogy a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium a bérautó- és taxivállalatok részére új tarifarendszert határozott meg; a jogkört a tárca vette át a székesfőváros törvényhatóságától. A fuvardíjat a három-négyüléses kiskocsiknál kilométerenként 840, az öt-hatüléses nagykocsiknál 1000 pengőben állapították meg a helyi és a vidéki fuvaroknál egységesen.          

A Budapest-Bécs közötti autópályán Nickelsdorfnál (Miklóshalma), a Kópháza-Deutschkreuz közötti úton, valamint a Bucsu-Schachendorf közötti határ osztrák oldalán folynak ellenőrzések. Az osztrák rendőrség azt közölte, hogy napközben további tíz átkelőre is kiterjeszti az ellenőrzést. Nickelsdorfnál szúrópróbaszerűen állítják meg az autókat, de az ideiglenesen kiépített ellenőrzőpont miatt lassul a forgalom. Előzmények: - Az osztrák kormány kedd éjféltől ideiglenesen bevezeti a határellenőrzést több határszakaszon - jelentette be kedden a bécsi belügyminisztérium. Az erről szóló rendeletet kedd délután fogadta el a kormány. Az intézkedéseket a reggeli óráktól érvényesítik. A közlés szerint az ellenőrzések elsősorban Ausztria Magyarországgal, Olaszországgal, Szlovéniával és a Szlovákiával közös határát érintik. Pontos időpontot és helyszínt nem közöltek. Az Európai Bizottságnak írt tájékoztató levélben az osztrák belügyminisztérium kitért arra is, hogy a határellenőrzés bevezetése a harmadik országból érkezők nagy száma miatt, valamint a közrend és a biztonság veszélyeztetésének elkerülése érdekében szükségszerű. Az intézkedéssel a rendőrség, a mentők és az ellátási rendszer túlzott kihasználtságát kívánják ellensúlyozni. A tárca úgy fogalmazott, hogy a nagy segítőkészséggel, amelyet a Ausztria az elmúlt hetekben tanúsított, nem szabad visszaélni. Egyúttal utaltak arra, hogy az európai jog szerint Ausztria az érintett menekültek többségének ügyében nem illetékes. A menedékkérőknek el kell fogadniuk, hogy nem választhatják ki azt az uniós országot, amely majd védelmet nyújt nekik - áll a levélben. Az Európai Bizottság számára készített dokumentumban Ausztria kitért a közös európai megoldás fontosságára is, miszerint az egységes európai jogi keretek összességében csak akkor működhetnek, ha minden tagállam szolidárisan közös felelősséget vállal. Az unió szerint az Ausztria által bevezetett ideiglenes határellenőrzés megfelel a schengeni egyezmény előírásainak. A bizottság szerint az a cél, hogy a belső határok minél előbb újra megnyíljanak. A belügyminisztérium szóvivője szerint egyéb ausztriai határszakaszokra is kiterjedhet az ellenőrzés a beutazó menekültek számától függően - jelentette a Reuters hírügynökség.