És ezt bizony egyetlen másik külföldi autós médiumnak sem sikerült elérnie, talán még soha. Persze nekünk, akik valamennyire érdeklődünk az autók iránt, tele van a Youtube falunk különböző autós tartalmakkal. Az igazán elvetemültek már kipörgették az oldschool amerikai autós műsorokat és az összes Top Gear részt, és nem ritkán bukkan fel egy-két belsőkamerás versenyautó felvétel sem. Ugyanakkor azt nem sok autós tartalom tudta elérni, hogy az édesanyám, sőt, a nagymamám is pontosan tudja, hogy miről beszélek, amikor azt mondom: Top Gear. Tudod: a Clarkson, a Hammond és a May. Mert bár a Top Gear története jóval korábbanra nyúlik vissza, az megkérdőjelezhetetlen, hogy a legjobb triót ők alkották. Ez volt az az időszak, amikor évi 20 rész készült, Michael Schumacher volt a Stig és sztárokat ültettek egy „kedvező árú autóba”. Láthattuk, ahogy Rowan Atkinson majdnem felborul egy Lianával, előtte pedig Clarkson arca torult el egy Ariel Atomtól. Úgy tudtunk meg rengeteget az autókról, hogy közben szórakoztunk. Ez nem is autós újságírás volt elsősorban, hanem szórakoztatás. Persze, gyakran felhozzák ellenük, hogy a valóságban nem is annyira jó sofőrök és megírt szöveg nélkül egyáltalán nem értenének ennyire az autókhoz. Én pedig mindig azt válaszolom, hogy „és akkor mi van?”. Jól szórakoztál? Kielégítették a legmélyebb autós vágyaidat is? Naná! Jobban, mint mások. A Goodwood magazinja egészen odáig ment, hogy szerintük „Clarkson, Hammond és May hatása nagyobb volt egy autós generációra, mint Enzo Ferrarié.” Pont azért, mert nem csak azokhoz jutottak el, akiknek raliautó volt a falán, hanem tulajdonképpen bárkihez, aki szórakozni akart. Igen, néha nagyot mondtak, igen, meg van rendvezve az egész. De ez a trió vérprofi és betölthetetlen űrt fognak hagyni az autós médiában. Annó a Gran Turismo egyik részében az ő hangjukon mutatták be az autókat. A hideg kirázott. Csak a hangjuktól. Mert vérprofik. Sokan, sokszor belekezdtünk már autós videók gyártásába. De gyorsan elhal a dolog, amikor rájössz, hogy az ő minőségi szintjük egyszerűen elérhetetlen. Mert vérprofik. Ez a három brit fickó egy generációnak mutatta meg, hogy az autókért való rajongás nem furcsa. Sőt, az, hogy folytatták a Grand Tourral a Prime-on, többet tett a 2010 utáni autóiparért, mint az autógyártók maguk. Ezért pedig köszönettel tartozunk nekik! Köszönünk minden élményt Clarkson, Hammond és May! További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az idei első három negyedévi 3,1 milliós németországi személygépkocsi-gyártás 1 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A válság előtti, 2019-es termeléshez képest az első kilenc havi gyártás 13 százalékkal csökkent. Szeptemberben a német személygépkocsi-gyártás 393,6 ezres volument ért el, ami 9 százalékkal volt több a tavaly szeptemberinél. Január óta 2,4 millió új személygépkocsit exportált Németország, 3 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az első három negyedév exportja közel 10 százalékkal maradt el a 2019-estől. Szeptemberben éves bázison 11 százalékkal több, 305,4 ezer új személygépkocsit exportáltak németországi gyártóüzemekből. A tavalyi év azonos hónapjához képest szeptemberben 19 százalékkal több belföldi megrendelést regisztráltak. A külföldről beérkező rendelések szeptemberben 6 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Összességében szeptemberben négy százalékkal csökkentek a megrendelések. Az első három negyedév megrendelései 2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az év első kilenc hónapjában összesen 2,12 millió új személygépkocsit helyeztek forgalomba Németországban, egy százalékkal kevesebbet, mint az előző év első három negyedévében és 23 százalékkal kevesebbet a 2019-es bázisnál. Szeptemberben már a harmadik egymást követő hónapban csökkentek az új regisztrációk az előző év azonos időszakához képest: 208,8 ezer új személygépkocsit helyeztek forgalomba Németországban, 7 százalékkal kevesebbet, mint az előző év szeptemberében. Részben vagy teljesen elektromos autót 409,4 ezret helyeztek forgalomba az első három hónapban, 20 százalékkal kevesebbet mint az előző év első három negyedévében. Szeptemberben 5 százalékkal többet, 49,4 ezret helyeztek forgalomba. Az első kilenc hónapban 276,4 ezer teljesen elektromos járművet helyeztek forgalomba, 29 százalékkal kevesebbet az egy ével korábbinál. Szeptemberben a forgalomba helyezések éves bázison kilenc százalékkal 34,5 ezerre nőttek. A VDA arra számít, hogy az új elektromos személygépkocsik forgalomba helyezése a német piacon 2024 egészében 21 százalékkal 551 ezerre csökken. Korábbi prognózisában a VDA 17 százalékos éves csökkenést jelzett 578 ezer darabra. A csökkenés a tisztán elektromos-akkumulátoros szegmensben nagyobb, 29 százalékos lesz 372 ezerre. A korábbi előrejelzés 25 százalékról és 393 ezerről szólt. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az első részben a Múzeum gyűjteményébe autók közül mutattunk be néhányat, most az archívumba pillantunk be. A 2017-ben elkezdett megújulás a mai napig tart, s az elmúlt évek tapasztalai alapján megállapítható, hogy sokáig senki nem tudta pontosan, hogy mi mindent rejt a Múzeum archívuma – mára már picit tisztult a kép. A tisztánlátást nem csupán a részletes, aprólékos leltárkönyvek hiánya nehezíti. Sajnos a régmúltban lefektetett dokumentum-megőrzési irányelveknek köszönhetően jópár hagyaték szétszórodott a különböző archívumi részlegek között: a fényképeket, negatívokat, dokumentumokat külön-külön kezelték, ráadásul ha az irategyütteshez könyv vagy újság is tartozott, akkor azt a könyvtárban helyezték el. Elvben az irattárban elhelyezett szerződésekből, átadási papírokból lehetne képet kapni ezekről a hagyatékokról, ám számos irat az évtizedek során elveszett. Szerencsére később ezen a gyakorlaton lazítottak, így a „Témagyűjteménynek” nevezett részlegen belül több érdekességre is bukkanhat a kutató. A másik probléma, hogy a fotók, negatívok, csík- és diafilmek leltározása során nem különböztették meg az eredeti és a másolatban érkező képeket. Az archívum átnézése során ezt a poblémát sikerült orvosolni. Azzal együtt is, hogy hosszú még az út, már most be lehet számolni néhány különlegességről. A munka most is folytatódik, s mindig tartogat meglepetéseket. Vannak olyan érdekességek, amelyeket itt csak említeni tudunk: pl. a Marta gyár alaprajza az első világháború idejeből, ezen kívül a „Géperejű jármű műszaki rajzgyűjtemény”, amelyben például a Fejes-féle lemezautó részletrajzai is megtalálhatók, továbbá a Magyar Waggon és Gépgyár gépjármű-részlegének 1913-1945. közti rendelési könyve, amely nélkülözhetetlen forrás a Rába történetének feltárásához, illetve Galamb József és Farkas Jenő angol nyelvű életrajzi interjúinak legépelt változata, amely az egykor a Fordnál dolgozó magyarok élettörténetébe nyújt betekintést. Hasonló interjúkat a Közlekedési Múzeum munkatársai is készítettek a magyar repüléstörténet még az 1950-es évek végén, 1960-as évek elején élő szemtanúival. Köztük szerepelt Csermely Károly is, akinek visszaemlékezéseiből a hazai gépjárműkereskedelem kezdő lépéseinek újabb részletei rajzolódtak ki. Tazio Nuvolari az 1936-os Magyar Nagydíj győztese Alfa Romeo versenyautóján a Népligetben. Jelzet: MMKM TFGY 2018.1109.1. 1961-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképcsarnokából többszáz üvegnegatív került át a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe. A válogatás eléggé eklektikusra sikerült, hiszen ökröket hajtó kisgyerektől, bicikliző majmokon (!) át az 1930-as években készült utcai felvételekig széles a negatívok tematikája. Természetesen számos, a két világháború közti időszakban készült motoros kép is található a gyűjteményben: autó- és motorversenyek riportfotói, autójavítók stb.   Csonka 8/10 LE személyautó a Műegyetem épülete előtt a Budai rakparton. Jelzet: MMKM TFGY 2018.1336.5. Szemmáry György, aki az 1900-as évek elején Csonka János munkatársaként tevékenykedett, majd az aradi Marta autógyárban helyezkedett el 1966-ban számos üvegnegatívot, iratokat és könyveket ajándékozott a Múzeumnak. Képei számos kiadványban megjelentek. MÁG Magosix az 1927-es Magyar Túraúton. Munkácsi Márton felvétele. Jelzet: MMKM TFGY 8586. Somogyi Andor a MÁG egykori főmérnöke 1966-ban látogatta meg a Múzeumot. Bálint Sándor még évtizedekkel később is szeretettel emlékezett a „kisöregre”, akinek visszaemlékezései és fényképei hozzájárultak a MÁG történetének feltárásához. Trolibusz építése a Ganz üzemcsarnokában, 1933-ban. Jelzet: MMKM TTOKMGY 2019.2.1. I/1248 Az elmúlt évtizedekben az Országos Műszaki Múzeum és a Közlekedési Múzeum is kapott albumokat, fényképeket, „kékmásolatokat” és üvegnegatívokat, amelyeket a ”Technikatörténeti Okmány és Iratgyűjteményben” sikerült egységes anyaggá rendezni úgy, hogy az egyes dokumentumtípusokat továbbra is külön kezelik. Egykor ilyen buszokkal intézték a vidéki autóbuszközlekedést… 24 személyes Ford-alapú utánfutós szerkezet. Jelzet: MMKM TFGY 4168. Hangay Gyula, Quitt Emil és Fuchs Jenő 1924-ben alapították meg a Start Autófelszerelési és Műszaki Vállalatot Budapesten, amely Budapesten, Esztergomban, továbbá Jász-Nagykun-Szolnok megyében, majd Tata környékén is üzemeltett autóbusz-járatokat. A vállalat még a második világháború után is folytatta működését egészen az államosításokig. Hangay Gyula, aki az első világháborúban az aszódi repülőgépgyárban dolgozott 1960-ban adott át fényképeket a Múzeumnak. Sir Malcolm Campbell, a világ legyorsabb emberének dedikált fényképe. Jelzet: MMKM TEMGY 34 Sir Malcolm Campbell 1933-ban látogatott Budapestre. Az apropó egy nemzetközi újságíró kongresszus volt, amelyre Campbellt, mint a Daily Mail sportrovatának vezetőjét delegálták. Persze sokan kíváncsiak voltak arra az emberre, aki alig néhány hónappal korábban a sebességi világrekordot 272 mérföld/óra azaz 437 km/h-ra javította Bluebird nevű járművével. A képet Campbell „barátjának” Illésnek ajánlotta. Illés István (1883-1968) már az első világháború előtt autós újságírással foglalkozott, majd 1922-1938. között a Királyi Magyar Automobil Club hivatalos lapjának, az Autónak volt a szerkesztője. A második világháború után a Közlekedési Múzeum gépjárműközlekedési gyűjteményének létrehozásában is segítséget nyújtott. Glattfelder-karosszériás Renault az első magyar Kiskocsiversenyen 1912-ben. Jelzet: MMKM TEMGY 78/Fortepan 133325 Vértessy (korábban Vértes) Vilmos István (1884-1973) gépészmérnök, miniszteri tanácsos, államvasúti üzletigazgató, országgyűlési képviselő élete alkonyán úgy döntött, hogy az általa összegyűjtött vasúti és gépjárműtörténeti iratanyagot megosztja a nyilvánossággal. Hagyatékából a Magyar Nemzeti Múzeum és a Közlekedési Múzeum is részesült. Fiatal korában részt vett szinte az összes magyar autóversenyen, s megőrizte azok dokumentációját, így az első világháború előtti rendezvények programfüzeteit és ott készült fényképeket is. Mátra reklámlap. Jelzet: MMKM TEMGY 2009.1.1 Urbach László (1904-1977) az 1920-as években sikeres motorkerékpár-versenyző és kereskedő volt. A második világháború előtt mutatta be saját fejlesztésű Mátra motorkerékpárját, amely az egyik legsikeresebb hazai kismotorkerékpár lett. Gyártását a második világháború után is, egészen az államosításig folytatták. A megváltozott politikai és gazdasági környezetben Urbach először nehezen boldogult. Az ötvenes években először a Messerschmitt Kabinenroller törpeautó hazai gyártását próbálta megszervezni, majd kulcsszerepet játszott a Dongó segédmotoros kerékpár illetve a Berva robogó kifejlesztésében. Ocskay Zoltán szakíró gondozásában még az idén megjelenik egy kötet életéről, amelynek fontos része Urbach László lánya, Urbach Zsuzsa által a Múzeumnak átadott hagyaték. Valószínűleg az első Panhard-Levassor Magyarországon. Jelzet: MMKM TEMGY 101/972 „Hétfőn délután négy órakor Törley József Párizsból 9 nap alatt uj 20 lóerejű Panhard-Levassor kocsiján Budapestre érkezett. Ez volt az új kocsi első útja. Az utat kényelmes tempóban nagy pihenőkkel tették meg. A kocsinak semmi baja sincsen. Az automobil megérkezése nagy feltűnést keltett, mert a kocsi Párizs—Budapest felírással volt ellátva s francia-magyar zászlókkal díszítve. Az óriási kocsi tetején a bőröndök voltak elhelyezve, elől ült a gépész és Törley. A zárt üveges hátsó részben Törley Gyula és Krisztinkovich Béla, kik együtt tették meg az utat Párizsból Budapestre” írta a Pesti Hírlap 1902 szeptemberében. A fénykép ifjabb Krisztinkovich Béla hagyatékából származik. 1931-ben ez a Nagy Géza-karosszériás Lancia Dilambda nyerte a legszebb magyar karosszéria díját a Concours d’Elegance szépségversenyen. Jelzet: MMKM TEMGY 103/973 Nagy Géza a két világháború közti korszak legismertebb hazai karosszériaépítője volt. Múzeumba került hagyatékában nem csupán a fotó, de a kupa is megtalálható!   Pentelényi János által tervezett személyautó-modell az 1950-es évekből. Jelzet: MMKM TEMGY 2008.2.1.Pentelényi János (1911-1996) miután lediplomázott a Weiss Manfréd műveknél helyezkedett el. A második világháborút követően ott építette 500, majd 600 cm3-es motorral szerelt kisautóját. A Pentével végzett kísérleteknek 1949-ben az vetett véget, hogy Pentelényit kinevezték a Csepel Autógyár főkonstruktőrének. A hagyatékában fennmaradt fotókból úgy tűnik, hogy szabadidejében továbbra is személyautókon törte a fejét. Austin A40 az 1959-es Budapesti Ipari Vásáron. Jelzet: MMKM TFGY CS475 Magyarországon 1950-től adminisztratív úton lehetetlenítették el a magánhasználatú személyautó-tartást. Az enyhülés 1958-ban jött el,s már akkor is megjelent néhány „nyugati” autó a Budapesti Ipari Vásáron. Egy évvel később már a Közlekedési Múzeum fotósa is meglátogatta a rendezvényt, s a Múzeum számára érdekes járművekről, tárgyakról készített képeket. MÁVAUT főműhelyében épített városnéző-mikrobusz szerelvény Tihanyban. Jelzet: MMKM TEMGY 2020.3.1. /I/00244 1970-ben a vidéki Autóbuszközlekedési Vállalatok hálózatából létrejött a Volán Tröszt. Az átalakulás részeként a vállalat fényképarchívumát, köztük fotóalbumokat és többezer fényképnegatívot átadtak a Közlekedési Múzeumnak. A javarészt leltározatlan anyag feldolgozása az elmúlt években számos kiváló szakember segítségével megtörtént.  

Egy olyan szoftver fejlesztését kapták feladatul a grazi egyetemen a diákok, amely képessé teszi a robotokat arra, hogy autonóm módon, vagyis önállóan legyenek képesek döntéseket hozni. Fél éven át dolgozott hat hallgató a Grazi Műszaki Egyetem (TU Graz) Human-Centered Computing (HCC) Labs – Emberközpontú Számítástechnikai Laboratóriumában, majd egy kísérlet során próbálták ki egy ANYmal nevű négylábú robottal az eredményt – mondja Koczka André. A feladatot Gerald Steinbauer, az egyetem docense adta, aki a diákcsapat konzulense volt. Fotó: volksgruppen.orf.at A leginkább kutyára hasonlító robot mintegy nyolc kilométernyi utat tett meg a városban önállóan, emberi beavatkozás nélkül, hogy az egyetemtől eljusson a kijelölt célállomásra. Eközben, hogy spóroljon az akkumulátorával, villamosra is szállt: a megállóba a közlekedési lámpákat is figyelembe véve jutott el, valamint felismerte, hogy megérkezik a villamos, az ajtaja kinyílik, és felszállhat. A villamoson azután „leült“, így is növelve a saját kapacitásának idejét, és ezzel kiterjesztve azt a távolságot, ameddig eljuthat. A robotot az egyetem kapta Svájcból, amit a Bundesministerium für Finanzen (Pénzügyminisztérium) finanszírozott. Koczka André kiemelte, hogy ez azért is fontos, mert így nem egyetlen projekt számára biztosították ezt a nagy értékű eszközt. A robot használatával számos területen van módja a hallgatóknak arra, hogy fejlesztéseket végezzenek. Koczka André most egy másik robottal, egy a MERCATOR nevű, négykerekű platformhoz hasonlóval végez fejlesztéseket, együttműködésben a hadsereggel. Ennek az egyik célja, hogy hegyi, erdei terepen képes legyen a jármű közlekedni, és akár sérültet is szállítani. Az elsődleges szempont itt is az önállóság. A robot a szoftvernek köszönhetően képes döntéseket hozni, önállóan mozogni, így számos területen lehet bevetni. Koczka André ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a robotika célja sosem az, hogy kiszorítsa az embert, hanem az emberek életkörülményeinek javítása. Olyan helyen ahol sugárzás, vagy mérgező anyag lehet a levegőben, esetleg természeti vagy egyéb katasztrófa sújtotta területen, ahol az ember életveszélybe kerülne a segítségnyújtás közben, egy önálló mozgásra képes robot lehet a megoldás. De a robotok működtetésére, sőt azok elkészítésére is emberi munkaerőre van szükség. Forrás: VOLKSGRUPPEN.ORF.AT