Tudtuk, hogy komoly változásokat hoz majd magával az Európai Bizottság által a kínai villanyautókra kiszabott extra import vám, és ezek közül az egyik aspektus az európai és kínai gyártók közötti együttműködés megszakítása lehet. Ennek az előszelét máris tapasztalhatjuk a BYD háza táján, amelyik épp most vásárolta ki a Mercedes-Benzt a közösen alapított elektromos, prémium márkájukból. A maradék 10%-ot is felvásárolva a Denza autómárka immáron teljesen a BYD tulajdona, ugyanakkor nem tudni, hogy ez milyen értéket képvisel. Ezzel mintegy 13 éves együttműködés szűnik meg a kínai és a német gyártó között köszönhetően az új vám tarifának. Egyébként 2011-ben még 50-50 százalék megosztásban alapították a márkát, de a gyenge eladások miatt ezt 2021-ben 10-90%-ra módosította a Daimler. Később a Denza D9 egyterű kategóriája legeladott típusa lett 2023-ban, ami új löketet adott a márka megítélésének. Az utóbbi hetekben mutatták legújabb, Z9GT típusukat, ami egy kupésított kombi kasznival rajzolt, akár hárommotoros csúcsmodell lesz. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Hiába honolt a második világháború után Európa szerte béke, más országokhoz hasonlóan Romániában sem a polgári közlekedés, hanem inkább a hadsereg kiszolgálása maradt a járműipar fő profilja. Pedig a bukaresti Malaxa intézet és a Brassói IAR mérnökei is terveztek egy népautót. A német Kdf_Wagent idéző karosszériába három hengeres motort épített a Petre Carp vezette fejlesztő csapat. Az 1945-ös Malaxa igazi tömegmodell lehetett volna, de egyke maradt, ráadásul azt is rekvirálták a szovjetek, méghozzá a gyártósorokkal együtt. Stan-Bortnowski építészmérnök vázlata 1944-ből              Forrás: LBT A Malaxa egy 1945-ben tervezett autó volt Romániában, mivel a nemzeti gépiparnak háborús termelést kellett átalakítania polgári cikkekre. Ezt a modellt a Nicolae Malaxa Társaság Stúdiójának csapata tervezte Petre I. Carp mérnök irányításával. Néhány prototípus készült különböző romániai repülőgépgyárakban (IAR Brassó, ASAM Cotroceni stb.), Nicolae Malaxa anyagi támogatásával – innen ered az autó neve. Mint később kiderült a keresztapa múltja miatt nem csengett jól a név egyik rendszerben sem. A Malaxa léghűtéses 3 hengeres 2 ütemű 33 lóerős teljesítményű farmotorja a hátsó kerekeket hajtotta 105-115 km/h sebességgel, 100 kilométerenként fogyasztása 10 liter benzin-olajkeverék volt. Akkoriban nem csak egyszerűsége miatt kedvelték a kétütemű motorokat, hanem azért is, mert az összetett és nehézkesebb üzemanyagellátása miatt háború idején ezeket nem rekvirálta a hadsereg. Az emlék még friss volt, ezért a konstruktőrök ezzel a népfélelemmel is számoltak az autótervezésnél. Hidraulikus sebességváltója négyfokozatú volt, önzáró differenciálműve a terepjárásban segítette. A kétajtós Malaxa fém csővázszerkezetére négy ponton rögzítették az acél, alumínium és fa elemekből álló karosszériát. A gumibetétes rugózás és a független kerékfelfüggesztésű futómű viszonylag komfortos utazást biztosított az öt utasnak. A modell alapjául szolgált volna még egy kisméretű, 1 tonnás teherautóhoz és egy kéthengeres, 20 lóerős motorral szerelt kétüléses személyautóhoz, a tervezés eredeti időpontjában, az árát 1938-ban még 100 ezer román lejben számolták. A Romániában készült autók számáról nincs adat, de az biztos, hogy a háború után a gyártást leállították és a gépsorokat a Szovjetunióba szállították. A korabeli feltételezések szerint ennek egyik magyarázata, hogy egy magas rangú moszkvai káder elutazott az autóval Szófiában és a bulgáriai túrán annyira megtetszett neki a Malaxa, hogy a gyárral együtt akvirálta. Gabriel Manole formatervező napjainkban készült grafikája a Malaxa autóról Az autó bukásában vélhetően közrejátszott Malaxa is, aki sikeres volt vasútmérnökként és üzleti vállalkozásai is bejöttek, ám színes politikai megmozdulásival és párttámogatásaival többször is konfliktusba kerül a román hatalommal. Már az 1930-as években szimpatizált a náci ideológiával és finanszírozta az összes politikai párt tevékenységét, beleértve a román szélsőjobboldali Vasgárda szervezetét is. Hitelszerzés fejében korrumpálta a királyi tisztviselőket, sikerült uralnia az acélipart és amikor a náci Németország egyre nagyobb befolyásra tett szert Romániában, Nicolae Malaxa 1939-ben együttműködött Hermann Göringgel a zsidó Auschnitt vagyonának elkobzásában. 1940-ben Malaxát rövid időre bebörtönözték azzal a váddal, hogy a korábbi években zsaroláshoz folyamodott. Több hónappal az Antonescut megbuktató királyi puccs után, 1945 februárjában, a szovjet megszállás kezdetén bukaresti Malaxa gyáraiban titokzatos és erőszakos események történtek. Az üzemben szónokoló Nicolae Rădescu független miniszterelnök összeütközésbe került az erősödő Román Kommunista Párttal, ezért beszéde közben a munkások megzavarták, az incidensben több ember meghalt. A kommunisták megerősödése után a Mihály király gazdasági tárgyalásokra az USA-ba küldte Malaxát, aki kihasználta a lehetőséget a menekülésre és letelepedett New Yorkban, ahová követte családja is. Miután a Groza-kormány kiutasította, Románia 1948-ban megvonta Malaxa és fia, Constantin román állampolgárságát. A CIA 1953. januári jelentésben pénzügyi cápának, köpönyegforgatónak és Románia leghitványabb emberének címkézték, aki a Vasgárda támogatása mellett utolsó romániai éveiben együttműködött a Román Kommunista Párttal. Amíg Malaxa Argentínában járt, az amerikai Bevándorlási és Állampolgársági Szolgálat rövid időre megvonta visszatérési engedélyét. Közben összebarátkozott és üzletelt Richard Nixonnal, akinek 1962-es kaliforniai kormányzói kampányakor ismét kiteregették Malaxa színes múltját. Nicolae Malaxa soha nem kért amerikai állampolgárságot, 1965-ben 81 éves korárban New Jersey-i lakhelyén halt meg. A Ganz 1936-os Árpád sínbusza Forrás: Surányi/Fortepan Magyar kapcsolat Az Indóház Kiadó gondozásában megjelent, Ganz vasúti járművek 1920-tól 1959-ig című könyvében Szécsey István így ír a román mérnök-üzletember magyarországi kapcsolatról: 1934 februárjában a Ganz budapesti látogatásra invitálta Malaxát, és elvitte az egyik SNCB-motorkocsi futópróbájára. A jármű megtetszett a román üzletembernek, és Európa legjobb típusának nevezte azt. Még aznap megbeszélés kezdődött Ganz gépi berendezések vásárlásáról. Az Uzinele Malaxa (UM), az Astra és az Unio 1934. május 10-én harminc, június 19-én 25 VI JaR 135/185 motoros gépi berendezést rendelt a Ganztól, amely azokat 1934–35-ben adta át. Malaxa 1935-ben húsz, az Astra és az Unio két-két kéttengelyű személykocsiba építette be a magyar nagyüzem berendezéseit. Nicolae Malaxa kezdeményezésére 1936-ban licencmegállapodás született a Ganz-rendszerű mellékvonali motorkocsik romániai gyártásáról, még abban az évben elkészült a Malaxa gyárban a Regal iker-motorkocsi, mely lényegében két Ganz tervezésű Árpád motorkocsi összekapcsolásából állt, Jacobs rendszerű forgóvázzal a kapcsolt kocsivégeken. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az indiai Ultraviolette cég bemutatta az F99 elnevezésű elektromos szuperbike-ot. Ez az első ilyen típusú jármű helyi gépjárműpiacon. Az F99-es motor 3 másodperc alatt gyorsul százra. Az új termék jövőre kerül forgalomba. Addig is már fogadják az előrendeléseket. Az előzetes adatok szerint az körülbelül a szuperbike 800 ezer indiai rúpiába kerül majd, ami átszámítva 9560 dollár körül mozog. Az árát azonban hivatalosan még nem közölték. Az F99 egy 90 kilowattos, 120 lóerős folyadékhűtéses motort kap. A modell bejelentett végsebessége eléri a 256 km/h-t. A prototípus 178 kilogrammot nyom. Váza acélból és alumíniumból, teste szénszálból készült. Hasonló anyagokat használnak a felfüggesztéshez és a fékekhez, ami gyakori megoldás a modern prémium szuperbike-gyártók körében. Az F99 Brembo féknyergeket és kettős tárcsaféket is kapott.

A videó a képre kattintva indul!