A Bugatti újjászületésének is tekinthetjük a 2004-es évet, amikor piacra dobták az 1001 lóerős Veyront, amelynek erőforrását dr. habil Hanula Barna is fejlesztette. Egy újabb mérföldkőnek tekinthető a 2016-os év a márka történetében, ekkor debütált a világ első 1500 lóerős autója, a Chiron. - Most pedig, 20 évvel azután, hogy a Bugatti elkészítette az első hipersportkocsit, arra készül, hogy újra definiálja ezt a kategóriát legújabb modelljével, a Tourbillonnal - írta a boschblog.hu. Versenyzők helyett egy óráról kapta a nevét Több mint 20 év után ez az első Bugatti, amelyet nem az ikonikus W16-os motor hajt. Emiatt a márka szakított azzal a hagyománnyal is, hogy legendás versenyzőiről nevezi el modelljeit. Legújabb alkotásuknak, a Tourbillonnak egy 1801-ben készített, különleges óra lett a névadója. A remekművet, amelyet egy Franciaországban élő, svájci születésű mester alkotott, még ma is az óragyártás csúcsának tekintik a szakértők. A névadás természetesen nem véletlen, az időtállóság a Tourbillon tervezésekor kiemelt szempont volt. A járműben ezért számos olyan megoldást alkalmaznak, amelyek időtlenek, ilyen például a svájci órásmesterek által készített, analóg műszeregység. Ez a szerkezet több mint 600 alkatrészből áll, többek között titánból, zafírból és rubinból készül, és mindössze 700 grammot nyom. Ez a mestermű a kormánykerék szerves része, így a Tourbillon vezetője kormányzás közben mindig jól látja a műszereket. Ilyen aprólékosággal kidolgozott műszeregységgel talán még soha nem találkozhattunk gépjárműben. Szintén időtálló, különleges megoldás a középkonzol kialakítása is, amely kristályüveg és alumínium keveréke és bepillantást enged a kapcsolók és a motorindító „húzókar” bonyolult működésébe. Ezt az üveget úgy fejlesztették ki, hogy egyrészt tökéletesen tiszta, másrészt rendkívül erős és biztonságos legyen baleset esetén is. Persze az analóg műszerek mellett a legmodernebb technológiai megoldások sem hiányozhatnak a Tourbillonból. Ezért például egy, a motor indításáig rejtett, nagy felbontású digitális kijelzőt is elhelyeztek az utastérben, a középkonzol tetején, amely megjeleníti a jármű adatait, a tolatókamera képét és természetesen mobiltelefon is csatlakoztatható a fedélzeti rendszerhez. Elképesztő sebesség Mint minden Bugatti esetében, a Tourbillonnál is jellemző a több mint 400 kilométer/órás végsebesség, amely szintén meghatározó szempont volt a tervezéskor. Ahhoz, hogy az autó bírja a hatalmas sebességet, minden felületet finomra kellett csiszolni, az aerodinamikai és a termodinamikai szempontokat egyaránt figyelembe véve. A stabilitás és kormányozhatóság érdekében a hátsó légterelő elem nemcsak a leszorítóerőről képes gondoskodni, hanem lassításkor fékként is használható ­-vagyis ez esetben egy aktív aerodinamikai elemről beszélhetünk. A jármű egyensúlyának nagy része az új diffúzor-koncepciónak köszönhető, amely közvetlenül az utastér mögül indul felfelé, és gondoskodik arról, hogy a Tourbillon mindig tökéletes tapadási viszonyokat produkáljon. Legendás elődök ihlették a dizájnt És ha már Bugattiról van szó, természetesen a dizájn is meghatározó. A szakemberek több ikonikus modellből merítettek ihletet tervezésekor. A Bugatti Type 35-ből lehet ismerős a patkó alakú hűtőrács, a Type 57SC Atlanticból pedig az alacsony homlokfelületet és az arányok.  Mint más modellek, a Tourbillon is merész, kéttónusú fényezést kapott. A színek a negyedik kulcsfontosságú dizájnelem körül osztják ketté az autót: a Bugatti-vonalnál, amelyet a Type 41 Royale osztott vonalai ihlettek, és amely a Veyron és a Chiron alapvető dizájnelemeként született újjá. Praktikus és kényelmes utastér A Bugatti persze figyelt arra is, hogy kényelmes legyen a belső tér kialakítása. Ezért az üléseket a padlóhoz rögzítették, hogy a lehető legkönnyebbek és legalacsonyabbak legyenek, a pedálok pedig elektromosan mozgathatóak előre és hátra is, hogy mindenki a számára kényelmes vezetési pozíciót tudja beállítani. Ezeknek a megoldásoknak köszönhetően a belső tér tágas, így ideális hosszabb utazásokhoz és mindennapi használathoz is. Menet közben a szórakoztatásról egy különleges audiorendszer gondoskodik, amely hagyományos hangszórók és mélynyomók nélkül működik. A rendszer ugyanis a belső paneleket használja hangszóróként. Méregerős hibridhajtás Korábban a Bugatti W16-os motorja négy turbójával és elképesztő teljesítményével új mércét állított fel a belsőégésű motorok terén, és két évtizeddel a megalkotása után még mindig lenyűgöző. De a legendás gyártó most egy teljesen új motort fejlesztett a Cosworth segítségével a Tourbillonhoz. A 8,3 literes, V16-os szívómotorhoz egy elülső, két villanymotorral szerelt e-tengely és egy, a hátsó tengelyre szerelt villanymotor párosul. A Tourbillon összesen 1800 lóerőt képes leadni, ebből 1000-et a belsőégésű motor, 800-at pedig a villanymotorok biztosítanak. Az adatokat látva talán nem is meglepő, hogy a Tourbillon akár 60 kilométert is képes megtenni tisztán elektromosan. A 16 henger is maradt, csak egy kicsit másképp Az elektromos motorokat egy 25 kWh kapacitású, olajhűtéses, 800 V-os akkumulátor táplálja, amely a középen, az utasok mögött található. A négykerék-meghajtás és a teljes nyomatékvektorozás tökéletes tapadást biztosít. A rendkívüli erőt persze kontrollálni is tudni kell, erről a brake-by-wire rendszerű fékek gondoskodnak, amelyek a legmodernebb karbonkerámia technológiával készültek. A Tourbillon jelentősen megnövelt teljesítménye ellenére könnyebb lett, mint a Chiron. Emiatt, és a hibrid hajtásláncnak, az aerodinamikus vonalaknak és a járműben használt könnyű anyagoknak köszönhetően a Tourbillon jelentősen kevesebb károsanyagot bocsát ki elődeihez képest. Méreteihez képest igazi pehelysúlyú a Tourbillon A kisebb tömeg a Tourbillon teljesen új váz- és karosszériaszerkezetének is köszönhető, amely új generációs, T800-as karbon kompozitból készült. Emellett számos egyéb tömegcsökkentő újítást alkalmaztak, például az akkumulátort a monocoque részeként integrálták, és a hátsó diffúzor is kompozitból készült. Az autó elejét átjáró kompozit légcsatornák szintén a szerkezet szerves részét képezik. Az első és a hátsó segédvázon vékonyfalú alumíniumöntvény és 3D-nyomtatással előállított szerkezeti merevítések találhatók, amelyek szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a modell jelentősen könnyebb és merevebb legyen, mint elődje. Emellett a mérnökök a Chironhoz képest 45 százalékos tömegmegtakarítást értek el a felfüggesztéseknél, mivel egy új, 3D-nyomtatással, alumíniumból készült, organikus felfüggesztőkar mellett döntöttek. A hátsó részen egy mesterséges intelligencia által kifejlesztett, szintén 3D-nyomtatással készült, üreges szárnykar is található, amely javítja a jármű aerodinamikáját. 1,5 milliárd forint az alapár A Bugatti Tourbillont most kezdik el tesztelni, várhatóan 2026-ban vehetik át az első példányokat a vásárlók. Összesen 250 darab készül majd a modellből, nettó 3,8 millió eurós (mintegy 1,5 milliárd forintos) indulóárral. A kézi összeszerelést a molsheimi Bugatti Atelierben végzik. A Bosch kapcsolat Több olyan műszaki megoldás található a Bugatti különböző modelljeiben, amelyet cégünk mérnökei fejlesztettek ki. Ráadásul az együttműködés nem újkeletű, hiszen évtizedekkel ezelőtt a gyújtásrendszereket, az 1993-ban bemutatott EB112-höz, amely Giorgetto Giugiaro egyik legkülönlegesebb alkotása, a blokkolásgátló rendszert szállította a Bosch. A későbbiekben, a közös munka keretében készültek például alkatrészek az elektronikus motorvezérlő egységhez és a közvetlen benzinbefecskendező-rendszerhez is. Emellett szintén a Bosch szakembereinek segítségével tervezték a 400 km/óra feletti sebességre is képes, 1600 lóerős Chiron Super Sport modellekhez a szélvédő tisztításáról gondoskodó részegységeket. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!