Európai felmérések alapján, ha valaki a leállósávon tartózkodik egy gyorsforgalmi úton, akkor átlagosan perc múlva baleset érheti. Az M0-n található egyik forgalomfigyelő kameránk felvételei alapján ha pedig a belső sávban áll meg egy autó, még ennyi időnek sem kell eltelnie, hogy bekövetkezzen egy baleset. Ebben a helyzetben alig perc után történt meg a csattanás - írta közösségi oldalán a Magyar Közút. A képre kattinva megnézheti a videót. Azért, hogy elkerülhetőek legyenek az ilyen balesetek, a következő tanácsokat érdemes megfogadni: ha érezzük, hogy a járművünknél műszaki hiba lépett fel, igyekezzünk minél előbb a leállósávra jutni, használjunk vészvillogót. Ha megállt a járművünk, maradjon bekapcsolva a vészvillogó és hagyjuk el minél hamarabb az autót, minden esetben a szalagkorláton túl várakozzunk a segítség megérkezéséig. - Az ilyen esetek miatt fontos a sebességhatárok, a jobbra tartás és a követési távolság betartása a többi autós részéről és az is, hogy mindig az utat, a forgalmat figyeljük vezetés közben, így azonnal és jobban tudunk reagálni egy-egy váratlan szituációra - hangsúlyozza a Közút. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

2022 júniusában 1 054 807 új autót regisztráltak Európában, ami önmagában is 17%-os visszaesés 2021 júniusához hasonlítva, amikor 1 268 508 modellt értékesítettek. Az idei szám egyébként annyira rossznak számít, hogy 1993 júniusa óta nem volt ennyire rossz hónapja az európai autóiparnak. A JATO adatai szerint 215 000 teljesen elektromos és plug-in hibrid autót regisztráltak 2022 júniusában Európában. Ez 8%-os visszaesés az előző év hasonló hónapjához hasonlítva, amikor 233 000 példányt regisztráltak. Még sosem esett ekkorát vissza az európai villanyautó piac, kivéve 2020 áprilisában, amikor betört a koronavírus járvány és bezártak a kereskedések. Egyébként az értékesített villanyautók 62%-a volt tisztán elektromos, míg 38% volt konnektorról tölthető hibrid. A JATO szerint leginkább a Renault, a Volkswagen, a Tesla, az Audi, a Skoda és a Ford érezték meg a villanyautós piac zsugorodását. Érdekes módon a Mercedes, a BMW, a Peugeot, a Kia, a Fiat és a Cupra növekedést ért el ebben a szegmensben. Kitekintve a villanyautós piacról az látszik, hogy a Peugeot 208 fogyott a legjobban idén júniusban: mintegy 24 488 autót regisztráltak, ami 38%-os növekedés a franciák számára. Második helyen a Dacia Sandero tanyázik 24 299 eladott autóval, míg harmadik az Opel Corsa 19 679 példánnyal. Őket követi a Fiat 500 (19 500), Dacia Duster (19 039), Volkswagen T-Roc (18 679), Volkswagen Golf (17 575), Renault Captur (17 556), Tesla Model Y (16 687), és a Toyota Yaris (15 216). Egyébként a Tesla Model Y nagyon erősen kezdett Európában. Olyannyira, hogy még most is kétszer annyit adnak el belőle, mint a második helyen lévő Fiat 500e-ből. Plug-in hybrid fronton a Ford Kuga uralkodó 3 952 eladott autóval, őt a Kia Sportage követi. További érdekesség, hogy a kínai márkák is erősödnek. Önmagukhoz képes 93%-os növekedést értek el júniusban, összesítve 13 800 eladott autóval. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Tizenkilencmillió forintot egyetlen könyvért? Van, aki megadta ezt a pénzt a Bugatti ünnepi kiadványának egyetlen példányáért. Nem véletlenül, mert ez volt 001-es számú a 330 darabos sorozatból. A márka autóihoz méltó 46 ezer dolláros árat licitáláson ért el, nem is akármilyen helyszínen, a kaliforniai Pebble Beach-en. A könyv címe The EB110 & The Last Bugatti Racing Cars, szerzője Johann Petit & Pascal van Mele. Ha valaki még elég gyors és van 900 dollárja, akkor megrendelheti a 110% nevű kiadónál a 700 fotóval illusztrált 440 oldalas könyvet, melynek van fekete borítós GT, kék borítós LM és ezüst színű IMSA kiadása, mindegyikből 110 példány készült. A 33x33 centis könyv nem csak drága, de nehéz is, a súlya 6 kg, szóval tetemes a szállítási költsége is. Csodás a tartalma, ahogy a márka története is, melynek csak egyik fejezete az EB 110-es, melynek apropóján a könyv készült, igaz, a Bugatti kicsit lekésett a modell harmincadik születésnapjáról, melyet harminc eredeti autóval ünnepeltek 2021. szeptemberében, Campogallianóban. Kemény pofonnal indult a márka története: „Csinálhat maga akármilyen gyors és szép autókat, bizonyos társadalmi osztályoknál nem számít az ár, csak a luxus, ezért mindig is Rolls-Royce-t vesznek, és nem Bugattit.” Az angol arisztokrata hölgy szavai szíven ütötték az akkor már másfél évtizede autókat gyártó Ettorét, aki elhatározta, hogy ledönti a brit autómítoszt a trónról, és megalkotta a Royale-t. Nincs még egy autó, mely első látásra ennyi eleganciát és erőt sugall, nem véletlenül, hiszen a festőművészi tehetséggel és műszaki érzékkel alaposan megáldott Ettore Bugatti minden idők legdrágább személyautóját alkotta. Ettore Bugatti 1881-ben született Milánóban, tizenhét évesen a Prinetti&Stucchi nevű kerékpárkészítőnél motorokat épített triciklikhez. 1909. szeptember 12-én saját vállalatot alapított Molsheim városában, ami akkoriban Németországhoz tartozott. Első autóit egyszerűen kezelhető, négyhengeres ( 800-1300 cm3) motorok hajtották, 1914-ben Bugatti már hengerenként négyszelepes motorokat gyártott. Az I. világháború idején repülőgépmotorokat tervezett, majd 1920-ban tért vissza az immár francia fennhatóság alá tartozó Molsheimbe, és az őszi Párizsi Autókiállításon bemutatta legújabb modelljeit, melyekből évi 100-150-et adott el. Az igazi sikert az 1921-es Brescia-i Grand Prix győzelem hozta meg, a formájuk miatt Tanknak is gúnyolt T35-sö modellek 1924. és 1929. között minden versenyt megnyertek. Sikereinek köszönhetően megnőttek a rendelések és Molsheimben ezerkétszázra bővült a dolgozói létszám. A virágzás idején Ettore és fia már csak a tervezésre összpontosíthatott, ekkor alkotta meg Jean Bugatti a jellegzetes patkó alakú hűtőt, mely az Atlantic és Atalante modelleket is fémjelezte.  A gyönyörű családi kastély parkjában apa és fia minden vásárlónak személyesen adta át új Bugattiját. 1926-ban készült a 6,5 méteres csodaautó, melynek hosszú orrába nyolchengeres, 12,7 literes, 300 lóerős motort építettek, ezt eredetileg repülőgépekhez tervezték. A T41 Royale modellből hét év alatt hat készült, napjainkban is a legértékesebb autók között van. A gazdasági világválság a gazdagokat és a luxuscikkeket gyártó cégeket is nehéz helyzetbe hozta, ezért a Bugatti kisebb, egyszerűbb és olcsóbb modellek gyártására állt át, ekkor született a 40-es típus, melyből nyolcszázat gyártottak. Az 1934-ben bemutatott 57-es karosszériáját és 3,2 literes, kettős vezérműtengelyes motorját is Jean Bugatti tervezte, a modell több versenyt nyert, többek között a 24 órás Le Mans-t. 1939 augusztus 11.-én Jean Bugatti tesztelése közben halálos balesetet szenvedett Molsheim közelében, a II. világháború pedig véget vetett az autógyártásnak. 1947 augusztus 21.-én meghalt a cégalapító Ettore is, kisebbik fia, Roland nem tudta talpraállítani a romokban heverő gyárat. Alapításától bezárásig 6006 Bugatti készült Molsheimben, a céget és a márkát 1963-ban megvásárolta a Hispano-Suiza-Mericier. Aztán több évtizedre eltűnt az autógyártók közül a Bugatti, melynek feltámasztásában Romano Artioli dél-tiroli bróker látott fantáziát, a cégalapító születésének 110-ik évfordulójára 1991-ben Modenában elkészült az EB, vagyis Ettore Bugatti nevének kezdőbetűivel és 110-es számmal jelzett utcai sportkocsi, mely 352 km/órás sebességre volt képes. Az ős EB 110-es fejlesztése 1988-ban indult, formáját Marcello Gandini tervezte, a márka autói akkoriban még Modena közeli Campogallianóban. Készültek. 1992-ben, a genfi autószalonon bemutatott Super Sport volt az utolsó olaszországi darab. Az ezüst színű, 39040-es alvázszámú és 355 km/órás sebességre képes EB110-es 1995-ben készült. 1993-ban még bemutatták az ItalDesign tervezésű EB 112-est. Artioli 1995-ös csődjéig még 139 darab Bugatti 112-es készült Modenában. A Bugatti márka 1998-ban került a VW tulajdonába, a német konszern új gyárat épített Molsheim közelében. 1999. szeptemberében mutatták be az EB Chiron 218-as kódú tanulmánymodellt: a négyüléses, négy-kerékhajtású luxuslimuzint 6,3 literes, 18 hengeres, 555 lóerős teljesítményű motor hajtotta. Októberben, a Tokyo Motor Shown tartották a Veyron premierjét. Az 1001. lóerős autó az egykori Le Mans győztes Bugatti csapat egyik pilótájáról, Pierre Veyronról kapta nevét. Többéves halasztás után, 2005-ben indult meg a világ legerősebb és leggyorsabb közúti autójaként beharangozott Bugatti sorozatgyártása. Több alkalmi modell és méregdrága Bugatti is készült: a dallamos nevű Centodieci is megidézi a legendás EB110-et. A Centodieci a nem kevésbé attraktív Chiron műszaki alapjaira épül és mindössze tízet gyártottak belőle Molsheimben. Megörökölte az ősmodell formáját, de közben vékony LED-fényszórókat, kisebb patkó alakú maszkot és oldalán ovális légbeömlőket kapott, változott az ablak és a tetővonal. W16 hengeres, 8 literes, 1500 lóerős motorjával álló helyzetből 2,4 másodperc alatt éri el a százas tempót, végsebessége pedig négyszáz feletti. A limitált Centodieci különkiadás minden példányáért nyolcmillió eurót, vagyis, 3,2 milliárd forintnyi összeget kellett leszurkolni, de a pénz nem volt elég, mert csak a márka törzsvevőinek kis rétege juthat hozzá. Ahogy a legújabb Mistral modellhez is. Napjainkig több mint nyolcezer Bugatti márkájú autó készült, ehhez jön még az a több ezer baby modell, amit gazdagok gyerekeinek gyártottak, ezekről is külön könyv jelent meg korábban. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Spielbergben élete első futamgyőzelmét szerezte Varga Tibor, aki összetettben a 6. lett a sorozatban és ugyancsak a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. által létrehozott utánpótlás-nevelési rendszer támogatásával versenyez. Vincze Martin a 7. helyen végzett, így a Dorna Sport S.L. fiatal motorosoknak szóló szériájának idei sorozatát nyugodtan nevezhetjük magyar, sőt, HUMDA Academy háziversenynek. Fotó: HUMDA Görbe Soma Misanóban versenyzett a hétvégén a JuniorGP sorozatban, ahol tizennyolcadikként látta meg a kockás zászlót. A motokrosszos Katona Áron a két futamon indult, egy harmadik és egy második helyet szerzett, összetettben az ezüstérmet szerezte meg a 85 köbcentiméteresek között az ADAC MX MASTERS jaueri versenyhétvégéjén. Számadó Máté az IDM Német Gyorsasági Motoros Bajnokságon, szintén az ausztriai Red Bull Ringen az első futamon hetedik, a másodikon pedig kilencedik lett a 28 fős mezőnyben. A gokartos Zsebő Marcell a Club Sport bajnoka lett Minimax kategóriában. – Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen tehetséges fiatalokkal dolgozhatunk együtt – mondta a HUMDA Zrt. elnök-vezérigazgatója. Weingartner Balázs emlékeztetett rá: a programmal a jövő Michelisz Norbertjeit és Talmácsi Gáborjait szeretnék megtalálni. – A mostani munkával tudjuk megalapozni azt, hogy néhány év múlva a legrangosabb sorozatokban magyaroknak is tudjunk majd szurkolni – tette hozzá. – Több mint száz versenyzőből választottuk ki azt a 29 versenyzőt, akit első körben bevontunk a programba – idézte fel a HUMDA Zrt. sport és közlekedésbiztonsági igazgatója. Őry Kornél, hozzátette: a HUMDA Academy tagjai nem csupán anyagi támogatásban részesülnek, de jogi-, kommunikációs- és marketing segítséget is kaphatnak, sőt, fizikai vagy mentális felkészülésük során is számíthatnak a HUMDA szakértőire. A HUMDA támogatásával versenyző Kiss Norbert jó hétvégét tudhat maga mögött; Csehországban pályacsúcsot autózott, valamint mindkét időmérő edzést és mindkét versenynap első futamát megnyerte. A második, fordított rajtrácsos futamokon is javítani tudott a rajtpozícióin, így 4. és 7. helyeken ért célba, annak ellenére, hogy kisebb technikai problémák hátráltatták és egy vetélytársa leszorította a pályáról. A Révész Racing háromszoros Európa-bajnoka elégedett lehet, hiszen növelni tudta fölényét a bajnokságban és 60 pont előnnyel utazik a kamion Európa-bajnokság jövő heti, belgiumi versenyhétvégére. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!