A 2025-ös, immáron rendelhető plug-in hibrid elektromos Toyota Prius valójában kettős DNS-t kínál: akár 110 kilométeres tisztán elektromos hatótávolságot városi környezetben, valamint a Toyota legújabb hibrid technológiájának hatékonyságát a hosszabb utazásokhoz. Az ikonikus Prius ráadásul idén az innováció és a hatékonyság örökségére építve frissül, és új geo-fencing technológiát, valamint minden tekintetben gazdagabb alapfelszereltséget kínál. A Prius több mint negyed évszázada egyedülálló hatást gyakorolt a Toyotára és a világra az első sorozatgyártású öntöltő hibrid járműként. Emellett meghatározta a jövő elektrifikált trendjeit és elérhetőbbé tette az elektromos technológiát. Az 1997-es bevezetése óta a Prius globális eladásai több mint 5,3 millió darabot értek el, beleértve 350.000 plug-in hibrid modellt is. Az új technológiák úttörőjeként a Prius következetesen újító szerepet játszott az új innovációk terén. Az Európában kizárólag plug-in hibridként elérhető ötödik generáció a valaha volt legtisztább és leghatékonyabb Prius, amely 223 lóerős (164 kW) összteljesítményével dinamizmus terén is meglepetést tud okozni. A tisztán elektromos autózás és a hibrid hajtás kényelmének kettős DNS-ét kínálva az adott példány pontos felszereltségétől függően a Prius akár 72 kilométeres (WLTP kombinált adat), kipufogógáz-kibocsátás nélküli, szinte hangtalan tisztán elektromos hatótávolságot kínál. Ez a legtöbb esetben elég arra, hogy a napi ingázást tisztán elektromosan tegye meg. Kizárólag városi körülmények közötti közlekedés esetén a Prius tisztán elektromos hatótávolsága akár 110 kilométerre is nőhet. Hosszabb utazásokhoz, vagy amikor a töltés nem, vagy csak nehezen megoldható, a legújabb plug-in hibrid technológia kompromisszumok nélkül biztosítja az alacsony károsanyag-kibocsátású működést. A leghatékonyabb esetben az üzemanyag-fogyasztás mindössze 0,5 l/100 km, rendkívül alacsony, 11 g/km-es kombinált WLTP CO2-kibocsátás mellett – ez a Prius eddigi legalacsonyabb CO2-kibocsátása. Fejlett napelemes töltés Az első olyan Toyotaként, a márka korszerűsített napelemes töltését kínálja, az ötödik generációs Prius még önmagát is képes feltölteni, ami akár napi 8,7 km elektromos hatótávolságnak felel meg. Az elektromos hatótáv optimalizálása a geofencing révén A 2025-ös kivitel fenntartja az innováció és a fejlesztés hagyományát a Priusban, hiszen a nagyobb hatékonyság és kényelem érdekében intelligens geo-fencing funkciót vezet be, így a Toyota CH-R után ez lesz a második Toyota, amely ezt a rendszert alkalmazza. A geo-fencing rendszer a felhőalapú navigáción keresztül elemzi az út- és forgalmi viszonyokat. Ezeket az adatokat a felhasználó rendszeres útvonalainak és vezetési stílusának folyamatos tanulásával kombinálva a Prius képes maximalizálni az akkumulátor töltöttségét a közelgő alacsony károsanyag-kibocsátású zónákban, automatikusan váltva a hibrid és elektromos üzemmódok között. Ha az útvonal egy BEV-köteles zónán halad keresztül, a geo-fencing rendszer biztosítja, hogy az útvonal teljes egészében elektromos üzemmódban teljesíthető legyen, míg ha az úti cél egy alacsony kibocsátású zónán belül van, a rendszer automatikusan megőrzi a töltést, hogy az utat elektromos üzemmódban lehessen teljesíteni. Prémium kényelmi funkciók A 2025-ös Prius a geo-fencing technológia mellett további prémium funkciókat is alapfelszereltségként kínál minden kivitelben. Az alkalmazásalapú digitális kulcs segítségével akár öt felhasználó is kényelmesen hozzáférhet és elindíthatja az autót okostelefonjával, a készülékek pedig az első utastérben elhelyezett vezeték nélküli töltőn keresztül egyszerűen tölthetők. Az új alapfelszereltség mellett a 2025-ös Prius továbbra is kiemelt figyelmet fordít a biztonságra, és a Toyota T-Mate rendszerének legújabb generációjával és a Toyota Safety Sense rendszerrel érkezik. Ezek a legújabb vezetéstámogató és balesetmegelőző funkciókat tartalmazzák a biztonságot, a könnyű kezelhetőséget és a nyugalmat fokozó rendszerek mellett.      

Mostanra bevett szokássá vált Európában, hogy széndioxid kvótát vásárolnak azok az autóipari szereplők, akik nem tudják teljesíteni az egyre szigorodó Európai Uniós emissziós szabályokat. Ennek nyilván azok a gyártók lehetnek a legnagyobb győztesei, akik kizárólag emissziómentes autókat gördítenek le a gyártósorokról, ezáltal messze túlteljesítik az előírt kvótát. Ilyen például a Tesla, aki értékes CO2 kvótát értékesít például a Stellantisnak, a Toyotának, a Fordnak, a Mazdának és a Subarunak is, ezzel megmentve őket a borsos büntetéstől. A Mercedes például házon belül vásárolna elsősorban, ugyanakkor az átalakított Smart egyelőre nem adott el annyi autót, hogy mérvadó szinten csökkenteni tudják így a CO2 kvótájukat. Így bizonyos források szerint a Polestartól és a Volvótól vásárolnának még kvótát. Egyébként a Tesla bevételeinek kb. 3%-át teszik ki a CO2 kvóta értékesítések, míg a Volvo csoportnál ez csak 0,3%. Eközben a Renault vezérigazgatója, Luca De Meo hozzátette, hogy mintegy 15 milliárd eurós kiesést jelenthet az európai autógyártóknak a szigorú CO2 szabályozás, ha minden gyártót egybe veszünk. Ezért az ACEA decemberig regnáló elnökeként arra kérte az EU döntéshozóit, hogy enyhítsenek a 2025-re előírt szabályokon. Mi több, néhány európai kormány, például Olaszország is azért szólalt fel, hogy töröljék el a 2025-ös büntetéseket. A Mercedes közben hozzátette, hogy a piaci környezet és az ügyfelek fogják eldönteni a zöldítés és a villanyos átállás tempóját. Addig is viszont szeretnék elérni a 2025-re tervezett károsanyag-kibocsátásukat. Jean-Philippe Imparato, a Stellantis európai működésért felelős vezére hozzátette: az autógyártó megcélozta, hogy 2025-ben ne keljen fizetniük büntetést az Európai Uniónak. Szerinte a csoport európai villanyautó eladásai 12%-ról 21%-ra növekedhetnek idén, ám minden hiányzó százalékpont 300 millió eurós büntetést jelent számukra. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A közlekedési ágazat tavaly számos kihívással nézett szembe hazánk mellett Ausztriában is. A globális ellátási láncokat befolyásoló, elsősorban a nemzetközileg aktív logisztikai vállalatokat érintő geopolitikai konfliktusok, valamint a visszafogott gazdasági teljesítmény számos vállalat által szállított mennyiségre és így a forgalomra is negatívan hatott. Az alacsonyabb fuvardíjak szintén alacsonyabb forgalmat eredményeztek. A közúti szállításban tavaly 370,6 millió tonna árut szállítottak az Ausztriában nyilvántartásba vett gépjárművekkel, ami 5,1 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A szállítási teljesítmény 2,6 százalékkal 26,1 milliárd tonnakilométerre esett vissza. A vasúti szállításban is jelentős visszaesés volt tapasztalható: Ausztriában a szállítási volumen 92,4 millió tonna körül alakult. Ez mintegy tizenegy százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A Dunán is kevesebb árut haladt tavaly: 2023-ban hatmillió tonna árut szállítottak, ami szintén 5,1 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. A szállítási volumen így történelmi mélypontra csökkent. Ez kizárólag a határon átnyúló bevételek csökkenésének volt köszönhető, az Ukrajnából Ausztriába irányuló szállítás szinte teljesen leállt. Néhány szállítmányozó azonban forgalomnövekedést könyvelhetett el - itt különösen a Hödlmayr emelkedett ki. Ausztriában a Hellmann Worldwide Logistics a legnagyobb vesztes, ha az árbevételt nézzük, de csoportszinten a vállalat azt állítja, hogy "a tartósan kihívást jelentő piaci körülmények ellenére sikeresen zárta az elmúlt évet, és a piaci trenddel szemben stabilan tudta tartani a megrendelések volumenét". A várható forgalomcsökkenés a világjárvány idején az átlagon felüli fuvardíjak normalizálódásának köszönhető. 5. Cargo-Partner Árbevétel: 1307,1 millió euró A Cargo-Partner 2023-ban ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. 1983-ban Stefan Krauter vezérigazgató mindössze öt fővel alapította a "air cargo partner" vállalatot a bécsi repülőtéren. Mára a vállalat globális szállítási és logisztikai szolgáltatóvá nőtte ki magát, 40 országban több mint 4000 alkalmazottal és 1,3 milliárd eurós éves forgalommal. A termék- és szolgáltatási portfólió az évek során folyamatosan bővült a tengeri és a teherautós fuvarozásra vonatkozó ajánlatokkal is. Az osztrák logisztikai vállalatot 2023 májusában eladták a tőzsdén jegyzett japán Nippon Express Holdings vállalatnak, a felvásárlás 2024. január 4-én zárult le. A Cargo-Partner márkanév azonban megmarad. A Cargo-Partner 2023-ban megkapta az Osztrák Export Díjat, miután 2022-ben rekordévet zárt, több mint kétmilliárd eurós forgalommal. 4. Rail Cargo Group Árbevétel: 1 907,1 millió euró A Rail Cargo Group (RCG) számára a tavalyi évet a vállalat szerint "kihívásokkal teli piaci környezet jellemezte". A geopolitikai hatások, a magas energiaköltségek és ennek következtében az ipari recesszió a kulcsfontosságú piacokon a kereslet jelentős visszaeséséhez és a kapacitáskihasználtság érezhető csökkenéséhez vezetett az RCG számára 2023-ban. Míg a villamos energia ára 2023-ban a válság előtti szinthez képest Ausztriában több mint kétszeresére nőtt, sőt nemzetközi viszonylatban esetenként megháromszorozódott, addig a gázolaj ára csak alig több mint 20 százalékkal emelkedett. Ez különösen az egyvagonos fuvarozást (EWV) és a kontinentális intermodális fuvarozást érintette, ahol a vasút közvetlen versenyben áll a nehéz tehergépjárművekkel. A bevétel azonban  valamivel alacsonyabb volt, mint 2022-ben (1,94 milliárd euró). 2023-ban az RCG közel 420 ezer vonatot juttatott el rendeltetési helyére, és tavaly nettó 78,5 millió tonnát szállított el. Az RCG 2023 elején két terjeszkedési tervét is megvalósította: 2023. január 1-jétől Sanghajban saját alkalmazottakkal rendelkező fióktelep működik. Szerbiában szintén új fuvarozó céget alapítottak. Az RCG 2023-tól 13 országban működik, többek között hazánkban is. 3. Gebrüder Weiss Árbevétel: 2464 millió euró A Gebrüder Weiss 2,47 milliárd eurós nettó árbevétellel zárta a 2023-as üzleti évet, ami mintegy 18 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A csökkenés ellenére a vállalat a 2015 és 2020 közötti növekedési trendje felett van. Az Air & Sea üzletág nettó árbevétele 774 millió euróval a korábbi szinten stabilizálódott a vállalat szerint; a magas fuvardíjaknak köszönhetően például a Gebrüder Weiss az előző évben 1,27 milliárd eurót termelt ebben az üzletágban. A szárazföldi szállítás és logisztika üzletágak forgalma a csökkenő energia- és üzemanyagárak ellenére stabilan 1,45 milliárd euró maradt (2022: 1,48 milliárd euró). 2. Osztrák posta Árbevétel: 2740,8 millió euró Az osztrák posta tavaly közel tíz százalékkal több bevételt ért el, különösen a csomagküldés és logisztika üzletág növekedett erőteljesen. Míg a teljes bevétele 8,7 százalékkal 2,74 milliárd euróra javult, addig a csomag és logisztikai divízió 16,6 százalékkal 1,42 milliárd euróra növelte bevételét. Ausztriában tavaly mintegy 200 millió csomagot szállítottak. Ez mintegy kilenc százalékkal több, mint az előző, 2021-es rekordévben. A csomagmennyiség növekedése elsősorban a csökkenő infláció következtében megnövekedett fogyasztói bizalomnak köszönhető. Különösen a Kínából érkező csomagok volumene nőtt. Az osztrák posta 2023-ban átlagos napokon közel 800 ezer csomagot szállított Ausztria-szerte, és ez a szám decemberben mintegy egymillió csomagra emelkedett. A napi csúcsot több mint 1,4 millió szállított csomaggal érték el. Idén a svájci posta a Temu e-kereskedelmi óriáscéggel való együttműködést is bejelentette, ami valószínűleg a csomagmennyiség további növekedését hozza magával. 1. LKW Walter Árbevétel: 2780 millió euró Az LKW Walter idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Ami 1924-ben egy kis egyszemélyes bécsi szállítmányozó cégként indult, mára több mint 40 nemzet több mint 1650 alkalmazottját foglalkoztató vállalattá nőtte ki magát. A vállalat kezdetben a gyűjtőfuvarozásra specializálódott, majd közel 30 évvel később az első nemzetközi fuvarozás Olaszországba indult, ami a vállalat nemzetközi növekedését jelentette. A vállalat 1984-ben kezdte meg a kombinált fuvarozást, amely azóta is a fő zászlóshajója. Az LKW Walter ma már többet szállít vasúton, mint közúton. A vállalat naponta összesen mintegy 8000 teljes rakományt kezel, elsősorban a fogyasztási cikkek, a fa-, a papír-, a vegyipar, a fém-, az autó- és az elektronikai ipar termékeinek szállítására összpontosítva. A közúti szállításról a vasúti és rövid távú tengeri szállításra való áttéréssel a vállalat jelentősen hozzájárul a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Az LKW Walter 2023-ban több mint 579 ezer intermodális szállítást bonyolított le Európa-szerte, ami mintegy 329 ezer tonnával csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást.  

A világ egyik legnevesebb nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezete, a Times Higher Education (THE) minden évben közzéteszi szakterületi ranglistáját. A január 22-én publikált, 2025-re vonatkozó rangsorban a világranglista indikátorait átvéve 11 tudományterületen elemezték az egyetemeket öt mutató – oktatás, kutatási környezet, tudományos publikációk, nemzetközi kapcsolatok és az iparból származó bevétel – alapján. A műszaki tudományok (engineering) kategóriában a tavalyi után másodszor szerepel a Széchenyi István Egyetem, pozícióját megerősítve, az 1251+ helyen. A rangsor minőségét mutatja, hogy a dobogóra olyan neves universitasok kerültek fel, mint az MIT (USA), az Oxfordi Egyetem (Egyesült Királyság) és a Stanford Egyetem (USA). Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem) A győri intézmény fejlődését mutatja, hogy emellett debütált az üzleti és gazdaságtudományok kategóriában, ráadásul rögtön a 601–800. helyen. Ezen a területen holtversenyben a legjobbnak számít hazánkban. Itt a lista élmezőnyét az egyesült államokbeli Harvard és Stanford Egyetem, valamint az MIT alkotják. „A mostani a THE ötödik rangsora, amelyen szerepel intézményünk. Közülük mindegyik fontos, de a legfontosabb a világranglista mellett éppen a szakterületi ranglista. Ennek oka az, hogy amikor a nemzetközi hallgatók egyetemet választanak, akkor elsősorban várost és szakot választanak, azaz a város által teremtett üzleti környezeten, az igénybe vehető szolgáltatásokon, valamint a természeti környezeten kívül meghatározó számukra a választott szak és az oktatók nemzetközi elismertsége. A mostani ranglista ennek visszaigazolását jelenti, amiért köszönettel tartozunk gazdaság- és műszaki tudományi karaink elkötelezett munkatársainak. A kiváló eredményhez jelentősen hozzájárultak az egyetem által szervezett rangos nemzetközi konferenciák, publikációs támogatási programunk, nemzetköziesítési tevékenységünk fokozása, illetve ipari bevételeink növekedése. Az utóbbit segíti, hogy több mint száz vállalkozásban, iparjogvédelmi oltalomban vannak érdekeltségeink hallgatóinkon, oktatóinkon, kollégáinkon keresztül” – hangsúlyozta dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. A Széchenyi-egyetem a THE világranglistáján az 1501+ kategóriában, „fiatal egyetemek” rangsorán és interdiszciplináris tudományos ranglistáján az 501–600. helyen, míg fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán a 601–800. helyen – ezen belül a „fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 200 legjobb egyeteme között –szerepel.