Hegyi Zsolt a videóban emlékeztetett, hogy 30 évvel ezelőtt, 1994. december 2-án történt Szajolban a vasúti közlekedés történetének egyik legnagyobb tragédiája: emberi hiba miatt egy szerelvény kisiklott és egy egész épületet sodort el. A balesetnek 31 halálos áldozata volt. "Szajol története és Szajol tanulsága beépült a MÁV-os identitásba, része lett a mindennapjainknak, része lett az utunknak és része lett a működésünknek" - fogalmazott Hegyi Zsolt. Úgy folytatta, hogy műszaki hibák és emberi mulasztások mindig lesznek, "a mi kötelességünk az, hogy ezeket megelőzzük, ezért veszünk annyira komolyan minden jelzőmeghaladást vagy minden váltófelvágást, mert mindig az utas és a biztonság az első, a biztonságnak nincsen alternatívája". A vezérigazgató szerint ezért is lehet az, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem történt végzetes tragédia a MÁV-csoport hibájából a vasúti közlekedésben. "Nap mint nap küzdünk azért, hogy ez így is maradjon. A MÁV Zrt. és a MÁV-csoport nevében fejet hajtok az áldozatok emléke előtt" - mondta Hegyi Zsolt. MTI  

A Dunacsún-Rajka határátkelőn végzett ellenőrzések során kiderült, hogy hét, harmadik országbeli állampolgár illegálisan tartózkodik a schengeni térségben. „Hat személyt hivatalosan kiutasítottak, és három évre kitiltották őket az EU területéről” – mondta Hájek, és hozzátette, egyiküket a medvei rendőrségi fogdában helyezték el. A rendőrség megállapítása szerint jelentősen csökkent az illegális migráció. A nyugat-balkáni útvonalon november 24-ig „mindössze” harminc illegális bevándorlót fogtak el, a tavalyi év azonos időszakában ez a szám 46 250 volt, ami 99,9 százalékos csökkenést jelent. Az akció során 15 szabálysértést és egyéb kihágást regisztráltak, de ezek nem külföldiekkel kapcsolatos esetek voltak. Az akció során két drónt is bevetettek az ellenőrzőpontok környékének megfigyelésére. A rendőrség főként a furgonokra és kisebb teherautókra, illetve más, az illegális migránsok szállítására alkalmas járművekre összpontosítottak.  

A logisztikai ágazat, vagyis elsősorban az áruszállítás és raktározás teljesítménye nagymértékben összefügg a gazdaság állapotával és nemzetközi kereskedelmi integrációjával. Az idei harmadik negyedévben a külföldi vonatkozású közúti áruforgalom – az inflációs válság által még kevésbé érintett – 2022-es csúcshoz képest 18,4 százalékkal, míg a vasúti forgalom 17,1 százalékkal csökkent. A nemzetközi szállítmányozás visszaesése jelentős mértékben összefügg a gyenge nemzetközi gazdasági környezettel, illetve a külföldi ipari megrendelések csökkenésével. A hazai logisztika ugyanakkor, részben Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan, így is viszonylag nagy részarányt képvisel a nemzeti össztermékből. „Napjainkban a logisztika bruttó hozzáadott érték-arányos súlya 5,3 százalék, míg például a járműipar esetében ugyanez a mutató – a beszállítókkal együtt – 6 százalék körül mozog. Ezt az egyébként sem alacsony értéket tervezi a gazdasági kormányzat közel duplájára, 10 százalékra emelni 2030-ig, melynek érdekében már számos lépés történt a közelmúltban, a különböző vasútfejlesztési beruházások elindításától a logisztikai parkok célzott támogatásán át a közúti sofőrhiány kezelését célzó kezdeményezésekig” – mondta az ágazat jövőképével kapcsolatban Szabó Melinda, az MBH Bank ágazati elemzési vezetője.    Látszanak a kitörési pontok A nehéz gazdasági környezetből fakadó akadályok ellenére, már érzékelhető, mely területeken mutatkozik kitörési lehetőség az ágazat számára. Az MBH Elemzési Centrum szakértői megvizsgálták, hogy a logisztika hozzáadott értéke hogyan függ össze más ágazatok teljesítményével, és azt találták, hogy rövidtávon a kiskereskedelem, hosszabb távon az ipar trendjei befolyásolják leginkább a szektor eredményeit. „Ha 10 milliárd forinttal nő a kiskereskedelem hozzáadott értéke a GDP-hez az előző negyedévhez képest, akkor ugyanebben a negyedévben 1,64 milliárd forinttal nő a logisztikai ágazat GDP-hez hozzáadott értéke. Hosszabb távon ugyanakkor inkább az ipar és az építőipar teljesítménye válik meghatározóvá. Egy debreceni BMW-gyárhoz hasonló ipari üzem például két év alatt 47 milliárdos hozzáadott értéknövekményt jelent a logisztika ágazatnak” – emelte ki Báthori Bence, az MBH Bank ágazati elemzője. Az országba betelepülő gyártóvállalatok kiszolgálását célozza többek között az alföldi vasúthálózat nemrég bejelentett, nagyléptékű fejlesztése, amely a Kecskemét-Debrecen-Szeged autóipari háromszög kiszolgálását 600 milliárd forintos vasútipari beruházássorozattal támogatná. Eközben a kelet-nyugat-irányú európai áruforgalom egyik kiemelt csatornája lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal is, mely Pireusz kikötőjéből teremt majd közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. A beruházással a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között. Hasonlóan kiemelt jelentősége van logisztikai szempontból a nemrég újra hazai tulajdonba került Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek: Ferihegy személy- és áruforgalma már 2022-ben is a nemzetgazdaság GDP-jének mintegy 2,7 százalékát generálta – és ez a teljesítmény az elmúlt években csak tovább fokozódott. Az évről évre dinamikusan növekvő reptéri áruforgalom, különösen az e-kereskedelmi csomagok jelentős részét tovább szállítják hazánkból az unió más célpiacaira, így megállapítható, hogy a budapesti reptér mára Európa egyik e-kereskedelmi központjává vált – ezzel az árukezelés közvetlen hasznán túl komoly lökést adva számos logisztikai és raktárközpont építésének. A lízingpiacon még borúsak a kilátások Az MBH Csoporthoz tartozó Euroleasing a közúti áruszállításban használt nagyhaszon gépjárművek legnagyobb hazai finanszírozója. A társaság adatai szerint a szállítmányozó eszközök – vontatók, pótkocsik, buszok – finanszírozása az idei év első három negyedévében nem mutat csökkenést, ugyanakkor az új forgalomba helyezett járművek darabszámában már érzékelhető némi visszaesés. A jelenség elsődleges magyarázata, hogy az elmúlt években az eszközök ára nagymértékben emelkedett, így a finanszírozás volumenében kevésbé mutatkozik a járművek számának visszaesése. „A kapacitásfelesleg okán a fuvarszakma csak részben tudta tovább hárítani a megemelkedett működési költségeket (például autópályadíjak), így a szektor már közel egy éve veszteségesen működik.  Sajnos a jelek azt mutatják, hogy a feldolgozóipari beszerzési menedzser index értéke 2009 és 2020 után a legalacsonyabb értéket mutatja az elmúlt egy évben, így az ágazat rövidtávú kilátásai nem túl pozitívak” – mutatott rá Göblös Gergely, az Euroleasing eszköz értékesítési igazgatója. Támogatott hitelek helyett banki kölcsön Az MBH Bank a logisztikai ágazat egyik legnagyobb hitelintézeti partnere: az ágazatban működő cégek 25%-a vezet számlát az MBH Banknál. „A raktárlogisztikai beruházások elsősorban ingatlanfejlesztésekhez, energiahatékonysági beruházásokhoz és a raktárak infrastruktúrájának korszerűsítéséhez, például automatizáláshoz kötődnek, míg a fuvarlogisztika területén leginkább telephelyvásárlásra és -bővítésre, illetve szállítóeszközök beszerzésére vesznek igénybe banki forrásokat” – mondta Tuli Tamás, az MBH Bank intézményi, intragroup és kiemelt kapcsolatok igazgatója. A vállalati ügyfelek számára jelenleg kihívásként jelentkezik, hogy a korábbi években rendelkezésre álló támogatott vagy kedvező árazású hitelek – például a Baross Gábor Hitelprogram vagy a Növekedési Kötvényprogram forrásai – jelenleg nem elérhetőek. A kieső finanszírozási lehetőségeket az MBH Bank saját forrású, piaci árazású termékekkel pótolja, melyek mellett a beruházás teljes életútját lefedő kiegészítő szolgáltatásokat, például tanácsadási és pályázatírói támogatást is biztosít ügyfeleinek.  

Az M5-ös autópályán, Kecskemét térségében, a 77-es km-nél, egy Budapest felé tartó nyergesvontató átszakította a belső szalagkorlátot, és áttért a szemben lévő oldalra, emiatt mindkét irányban csak egy sáv járható. A Röszke felé vezető oldalon a torlódás 2-3 km, a főváros felé 1 km.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!