Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy hibrid autó ára évről évre lassabban csökken, mint egy vele azonos korú, futásteljesítményű és állapotú benzines, dízel vagy elektromos autóé. Átrendeződött a legnépszerűbb modellek rangsora is: a Skoda Octavia megelőzte a Ford Focust, a Toyota Corolla pedig a 15. helyről a 9. helyre lépett előre. Egyre kevesebb az olcsó autó a piacon Augusztusban a meghirdetett személygépkocsik 35 százaléka tartozott a 2,5 millió forint alatti kategóriába, ami egy év alatt 4 százalékpontos csökkenés. Helyette a középkategória erősödött: a 2,5–5 és az 5–10 millió forint közötti sáv aránya is bővült, a 10 millió forint feletti hirdetéseké pedig nem változott érdemben. A kínálat átlagára ennek ellenére alig mozdult, 5,5 millió forint körül maradt, a meghirdetett autók közel 90 százaléka továbbra is 10 millió forint alatt érhető el.   Gyorsan bővül a hibridek és a dízelek kínálata A hirdetések közel felét benzines, 42 százalékát dízelüzemű autók tették ki, a hibridek és a tisztán elektromosok egyaránt 5 százalék körüli súllyal szerepeltek a felhozatalban.   Összességében több mint 11 ezerrel több használt autó állt a vásárlók rendelkezésére, mint egy évvel korábban.   A bővülés üteme ugyanakkor hajtáslánconként eltérő: a hibridek száma közel a felével, a dízeleké 15 százalékkal nőtt, míg a benzineseké 6, az elektromosoké 3 százalékkal.   Negyvenhárom százalékkal többet futottak a dízelek A két legnagyobb kategória használatában továbbra is jelentős a különbség: a benzines autók átlagosan 153 ezer, a dízelek 219 ezer kilométert tettek meg.   A benzines autók idősebbek 13,5 éves átlagéletkorral, szemben a dízelek 12,3 évével. A benzines kínálat ugyanakkor gyorsabban fiatalodik.   Újra nyílik az olló a hibrid és az elektromos autók ára között A hibridek augusztusban 10,6, az elektromosok 11,4 millió forintos átlagárral szerepeltek a kínálatban. A dízelek 2,5 százalékkal voltak drágábbak a benzineseknél, ami érdemben szűkebb különbség a korábbi hónapokban mért 5 százalék körüli értéknél. Az árat az életkor mellett leginkább az állapot alakítja: az újszerű autók több mint 20 százalékkal drágábbak az átlagos állapotúaknál, a sérültek viszont bő felével olcsóbbak. A Skoda Octavia lett a legnépszerűbb modell A márkák sorrendjében nem történt nagy változás: a legtöbb hirdetéssel a Volkswagen, a BMW és a Ford rendelkezett, a negyedik helyre pedig a Mercedes-Benz lépett elő az Opel előtt. A legnépszerűbb modellek versenyében viszont egy év alatt nyolc helyen változott a rangsor. A tíz legnépszerűbb modell közül az Audi A6 a legdrágább 6,4 millió forintos átlagárral, a Ford Fiesta pedig a legolcsóbb 1,9 millió forinttal. A legfiatalabb kínálata a Toyota Corollának van, a legidősebb a Suzuki Swifté, utóbbi ugyanakkor a legnagyobb drágulást is produkálta, átlagára egy év alatt közel 28 százalékkal nőtt.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Magyar Suzuki 2022-ben indította útjára az „Együtt az utakon” társadalmi felelősségvállalási programot azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a biztonságos és egymásra odafigyelő közlekedés fontosságára. Az idei már az ötödik kampány, amely minden közlekedőt – autóst, motorost, kerékpárost, rollereseket és gyalogost – közös felelősségvállalásra ösztönöz. A Magyar Suzuki idei „Együtt az utakon” kampánya arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a biztonságos távolságtartás nem pusztán szabály, hanem az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja annak, hogy minden közlekedő biztonságban hazaérjen. A kampány idén az ORFK-OBB által szervezett Biztonság Hete programsorozattal egy időben indul, így a két kezdeményezés egymást erősítve hívja fel a figyelmet a közlekedésbiztonság és a felelős közlekedői magatartás fontosságára. A távolság időt ad reagálni A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a biztonságos távolságtartás nem önmagában fontos, hanem azért, mert időt ad reagálni a váratlan helyzetekre. Egy hirtelen fékezés, irányváltás vagy figyelmetlen pillanat esetén ez a néhány plusz méter jelentheti a különbséget egy veszélyes helyzet és egy elkerült baleset között. A modern járművek egyre fejlettebb vezetéstámogató rendszerekkel segítik a közlekedést, de ezek sem képesek felülírni a fizika törvényeit vagy helyettesíteni a felelős döntéseket. A megfelelő követési és oldaltávolság továbbra is az egyik legfontosabb biztonsági tartalék minden közlekedési helyzetben. „A technológia sok mindenben támogatja a vezetést, de nem helyettesíti a figyelmet, a felelősségteljes döntéseket és az egymás iránti odafigyelést. Az idei Együtt az utakon kampánnyal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a megfelelő követési és oldaltávolság nem udvariassági kérdés, hanem a biztonságos közlekedés egyik alapfeltétele. Az a néhány plusz méter, amelyet meghagyunk egymásnak, egy váratlan helyzetben akár életet is menthet” – fogalmazott Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki kommunikációs vezetője. Saját magunkat figyelmesebbnek látjuk A kutatás  egyik legfontosabb tanulsága, hogy a közlekedők jellemzően kedvezőbben ítélik meg saját magukat, mint a többi közlekedőt. A válaszadók átlagosan 7,3 pontra értékelték, hogy mennyire figyelnek másokra, 7,2 pontra a biztonságos távolságtartást és a kiszámíthatóságot, valamint 7,1 pontra saját szabálykövetésüket egy tízfokú skálán. Ezzel szemben a különböző közlekedői csoportok megítélése jóval kritikusabb. A megkérdezettek a rollereseket tartják a legkevésbé kiszámíthatónak (2,6 pont), míg veszélyesség szempontjából is ők kapták a legmagasabb értéket (6 pont). A legzavaróbb közlekedési magatartások között a balesetveszélyes, hirtelen manővereket, a kiszámíthatatlan közlekedést, a vezetés közbeni telefonhasználatot, az irányjelzés elmulasztását és a gyorshajtást említették. Közös ezekben a helyzetekben, hogy váratlan reakcióra kényszerítik a többi közlekedőt – ilyenkor válik igazán fontossá az a néhány plusz méter, amely elegendő időt biztosíthat a biztonságos reagáláshoz. Tudjuk, hogy fontos a távolság, de nem tudjuk, mennyi az elég A kutatás szerint a közlekedők többsége nagyobb teret szeretne maga körül. Gyalogosként a válaszadók 47 százaléka 1–1,4 méteres távolságot vár el a mellette elhaladó kerékpárostól vagy rollerestől, a megkérdezettek negyede pedig ennél is nagyobb távolságot tart megfelelőnek. Autósként a megkérdezettek csaknem fele legalább egy méter távolságot tart ideálisnak, amikor motoros, kerékpáros vagy rolleres áll mellé a piros lámpánál. Az eredményekből az is látszik, hogy közlekedőként jellemzően nagyobb távolságot várunk el másoktól, amikor gyalog vagy kerékpárral közlekedünk, mint amekkorát autósként szükségesnek tartunk a sérülékenyebb közlekedők mellett. A kerékpárosok előzésénél is hasonló kép rajzolódik ki: a válaszadók 41,6 százaléka 1–1,4 méter, egyharmada pedig 1,5–1,9 méter oldaltávolságot tart biztonságosnak, ami azt mutatja, hogy a közlekedők érzik a nagyobb távolság jelentőségét, de nincs egységes elképzelés arról, mi számít megfelelőnek. Mindez azt mutatja, hogy a közlekedők érzik a megfelelő távolság jelentőségét, ugyanakkor nincs közös tudás arról, mekkora távolság nyújt valódi biztonságot. A követési távolságot ismerjük, a féktávot már kevésbé Pozitív eredmény, hogy a válaszadók csaknem háromnegyede a 130 km/órás sebességnél legalább három másodperces követési távolságot jelölte meg. Bár a szakmai ajánlás szerint a biztonságos követési távolság legalább két másodperc, a három másodperc pedig ennél is nagyobb biztonsági tartalékot jelent. Ugyanakkor a féktávolságot már sokkal többen alábecsülik: mindössze a megkérdezettek 39,9 százaléka tudta, hogy egy autó átlagosan körülbelül 130 méter alatt áll meg 130 km/órás sebességről egy másodperces reakcióidő mellett. A nedves útburkolat hatását ugyanakkor a többség helyesen érzékeli: a megkérdezettek közel fele szerint ilyenkor akár a duplájára, 37,9 százalék szerint pedig a többszörösére nőhet a megálláshoz szükséges távolság. "A felmérés egyik számomra legfontosabb tanulsága, hogy a közlekedők érzik a biztonságos távolságtartás jelentőségét, ugyanakkor sok esetben bizonytalanok abban, hogy ez a gyakorlatban pontosan mit is jelent. Rendőrként nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy egy-egy balesetet gyakran nem a sebesség önmagában, hanem a rendelkezésre álló idő hiánya okoz. A megfelelő követési távolság valójában nem méterekről szól, hanem arról a néhány másodpercről, amely lehetőséget ad a veszély felismerésére és a biztonságos reagálásra. Éppen ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy két vagy három másodpercet tartunk-e, hanem az, hogy mindig maradjon elegendő biztonsági tartalékunk a váratlan helyzetek kezelésére. Ha ezt a szemléletet sikerül megerősítenünk a közlekedőkben, már sokat tettünk azért, hogy kevesebb baleset történjen az utakon" – hangsúlyozta a kutatással kapcsolatban Berzai Zsolt rendőr alezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály Balesetmegelőzési Osztály vezetője. Mit mutatott a kutatás? Ezek voltak a helyes válaszok A felmérésben a közlekedőknek több, a távolságtartással kapcsolatos gyakorlati kérdésre is válaszolniuk kellett. Az eredmények alapján jól látszik, hogy a tudás sok esetben hiányos, ezért a kampány egyik célja ezeknek az ismeretek átadása. A legfontosabb tudnivalók a következők: •             Autópályán, 130 km/órás sebességnél az ajánlott követési távolság legalább 2 másodperc. •             130 km/órás sebességről, 1 másodperces reakcióidővel számolva egy személyautó átlagosan körülbelül 130 méter alatt áll meg. •             30 km/órás sebességről, 1 másodperces reakcióidővel számolva egy személyautó átlagosan körülbelül 15 méter alatt áll meg. •             50 km/órás sebességről, 1 másodperces reakcióidővel számolva egy személyautó átlagosan körülbelül 28 méter alatt áll meg. •             90 km/órás sebességről, 1 másodperces reakcióidővel számolva egy személyautó átlagosan körülbelül 70 méter alatt áll meg. •             Nedves útburkolaton a megállási távolság legalább a duplájára nőhet. •             Kerékpáros előzésekor 50 km/órás sebességig legalább 1 méter, 50 km/óra felett legalább 1,5 méter oldaltávolságot kell tartani.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

2026. szeptember 21-én, hétfőn 10 órától elkezdődik a dilatációs szerkezetek cseréje az Erzsébet híd két budai lehajtóján: a Rudas Gyógyfürdő, valamint az Attila út, azaz a Krisztinaváros felé vezető sávokon. A lehajtóágak végén található dilatációs szerkezeteket cserélik ki, emellett a dilatációk környezetében a vízelvezetést és a burkolatot is javítják. Teljes lezárás a Rudas Gyógyfürdő felé vezető lehajtón A Rudas Gyógyfürdő felé vezető lehajtót szeptember 21-én, hétfőn 10 órától teljes szélességében lezárják. A Szent Gellért tér irányába tartó közúti forgalom, valamint a közösségi közlekedési járatok az Erzsébet hídról az Attila út felé lehajtva tudnak kerülni a Szarvas tér–Krisztina körút–Szent Gellért rakpart útvonalon. A terelt útvonalon közlekedő 7-es, 107-es, 907-es, 933-as, 933A és 941-es autóbuszok megállnak a Döbrentei téren az 5-ös autóbusz megállójában is, a Rudas Gyógyfürdőnél pedig a sziklafal melletti megállóhelyet érintik. Félpályás korlátozás az Attila út felé vezető lehajtón Az Attila út (Krisztinaváros) felé vezető lehajtón szintén szeptember 21-én, hétfőn 10 órától kezdődik a munkavégzés. Ezen a lehajtón egy sávon haladhat a forgalom. Egy éjszakára, várhatóan október 5-ről 6-ra virradó éjszaka a lehajtót teljes szélességében lezárják, ez idő alatt a Rudas Gyógyfürdő felé vezető ágon lehet majd közlekedni, amit erre az időszakra ideiglenesen megnyitnak. A Hegyalja út irányába vezető lehajtón nem lesz korlátozás, a megszokott rend szerint lehet közlekedni. A munkavégzés várhatóan 2026. november 15-ig tart. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!