A Lucid és az észt hátterű Bolt stratégiai együttműködést kötött autonóm személyszállítási szolgáltatások európai bevezetésére. A vállalatok közös bejelentése szerint több európai országban és nagyvárosban legalább 25 ezer önvezető Lucidot helyeznének üzembe. A flotta a Bolt tulajdonában lenne, a vállalat pedig nemcsak az autókat üzemeltetné, hanem kiépítené a szükséges töltési, karbantartási és flottairányítási hátteret, valamint a városokkal és a közlekedési hatóságokkal is együttműködne. A távolabbi cél még ambiciózusabb: 2035-re 100 ezer autonóm járművet kapcsolnának a Bolt hálózatához. A negyedik szinten már nincs szükség sofőrre A robotaxik a Lucid készülő Midsize elektromos platformjára épülnének, és a tervek szerint negyedik szintű, vagyis SAE Level 4 automatizálásra lennének képesek. Ez azt jelenti, hogy meghatározott útvonalakon, területeken és időjárási körülmények között emberi beavatkozás nélkül közlekedhetnek. A járművek várhatóan az Nvidia Hyperion rendszerét használják majd. Ez nagy teljesítményű fedélzeti számítógépet és szabványosított érzékelőkészletet foglal magában, önmagában azonban még nem jelent kész önvezető szoftvert. Az Electrek elemzése szerint a partnereknek ezért további technológiai szolgáltatót is be kell vonniuk a teljes autonóm rendszer megvalósításához. A bejelentés még nem menetrend A Bolt komoly működési hátteret tesz a projekt mögé: több mint 200 millió ügyfelet szolgál ki, 50-nél több országban és 850 városban van jelen. A Lucid az elektromos hajtásláncot, a szoftveralapú járműarchitektúrát és az önvezetésre előkészített autókat biztosítaná. A látványos számok ellenére a projekt még korai szakaszban jár. A Midsize platform sorozatgyártása nem kezdődött el, ráadásul a programot korábban elhalasztották. A hivatalos közlemény nem tartalmaz bevezetési dátumot, bár a Financial Times értesülése szerint az első szolgáltatások akár 2028-ban elindulhatnak. A 25 ezres flotta tehát egyelőre célkitűzés, nem már megrendelt és engedélyezett robotaxik tömege. A technológián túl az európai típusjóváhagyás, a nemzeti szabályozások és az egyes városok engedélyei döntik majd el, mikor jelenhetnek meg ténylegesen az utakon.

A kínai piacfelügyeleti hatóság azonnali visszahívást rendelt el a BYD egyes Qin és Tang sorozatú modelljeire. A Reuters beszámolója szerint az intézkedés összesen 183 211, 2014 és 2022 között gyártott járművet érint. A mostani akció mérete meghaladja a vállalat korábbi, rekordnagyságúnak számító visszahívásait is. A BYD hivatalos márkaszervizeiben díjmentesen cserélik ki a hibás alkatrészt. A féklámpa adhat téves jelzést A visszahívás oka a fékpedálhoz tartozó ütközőbetét gyártási hibája. Ez a kisméretű alkatrész idővel megrepedhet, illetve leválhat a helyéről. Szélsőséges esetben emiatt a féklámpa kapcsolója nem érzékeli megfelelően, hogy a vezető felengedte a pedált, így a lámpák folyamatosan világíthatnak. A hatósági tájékoztatás alapján tehát nem a fékrendszer hidraulikus működésének vagy a fékhatásnak a megszűnéséről van szó. A hiba mégsem veszélytelen: a folyamatosan világító féklámpa megtévesztheti a mögöttes forgalmat, mert a többi közlekedő nem tudja megállapítani, mikor lassít ténylegesen az előttük haladó autó. Ez különösen sűrű városi forgalomban vagy autópályán növelheti a ráfutásos balesetek kockázatát. A javítás fizikai alkatrészcserét igényel, vagyis a problémát nem lehet vezeték nélküli szoftverfrissítéssel megszüntetni. Nem ez az első nagy BYD-akció A kínai gyártó 2025 őszén több mint 115 ezer Tang és Yuan Pro modellt hívott vissza konstrukciós, illetve akkumulátor-beépítési problémák miatt. Korábban közel 97 ezer Dolphin és Yuan Plus elektromos autónál a kormányvezérlő egység hibája jelentett tűzveszélyt. A mostani visszahívást a kínai hatóság jelentette be. Egyelőre nincs hivatalos információ arról, hogy az érintett Qin és Tang modellekből exportáltak-e Európába, illetve kerülhetett-e közülük Magyarországra. A hazai BYD-tulajdonosoknak ezért csak akkor kell intézkedniük, ha az európai importőr vagy valamelyik márkaszerviz külön értesítést küld számukra.

A BMW debreceni üzeme szeptembertől éjjel-nappal gyártja az iX3-at, miután a vállalat a korábban bevezetett második mellé egy harmadik műszakot is elindított. A gyár a sorozatgyártás megkezdésétől számítva mintegy nyolc hónap alatt érte el ezt a szintet, ami a BMW szerint a vállalat új üzemei között az eddigi leggyorsabb termelési felfutás. A lépés közvetlen előzménye az elektromos SUV iránti erős kereslet. A modell világpremierjét követő egy évben Európában már százezer ügyfél rendelte meg az iX3-at. A gyártási tempót jól mutatja, hogy néhány héttel a harmadik műszak bevezetése előtt elkészült az ötvenezredik Debrecenben gyártott példány is – írja az elektromobilitási szakportál, az Electrive. Hans-Peter Kemser, a BMW Group Gyár Debrecen elnök-vezérigazgatója szerint a gyors felfutáshoz a dolgozói létszámot is a termeléssel párhuzamosan kellett növelni. A gyártási eredményekhez jelenleg több mint ötezer munkatárs járul hozzá. Debrecen lett a Neue Klasse kiindulópontja Az iX3 nem egyszerűen egy új elektromos BMW, hanem a Neue Klasse modellgeneráció első sorozatgyártású tagja. A hátsókerék-hajtású iX3 40 teljesítménye 235 kW, WLTP-hatótávolsága pedig elérheti a 635 kilométert. Az összkerékhajtású iX3 50 xDrive 345 kW-os rendszerteljesítményt, akár 805 kilométeres hatótávot és legfeljebb 400 kW-os egyenáramú töltést kínál. A több mint 400 hektáros debreceni telephely fejlesztésére a BMW kétmilliárd eurót meghaladó összeget fordított. A kizárólag elektromos autókat készítő üzem a vállalat iFACTORY koncepciója szerint működik, amelynek középpontjában a digitalizáció, a rugalmas termelés és a fenntarthatóság áll. A debreceni gyár szerepe ráadásul tovább nő: a BMW hivatalos közleménye szerint még az ősz folyamán megkezdődik egy második, teljesen új Neue Klasse-modell gyártása is. A típus nevét a vállalat egyelőre nem hozta nyilvánosságra.

A Toyota az elsők között jelent meg hivatalos importőri és márkakereskedői hálózattal a rendszerváltás utáni Magyarországon. A kezdetek még szerények voltak: 1992-ben 1412 új Toyota került a magyar utakra. A márka ismertségének növelésében azonban már ekkor fontos szerepet kaptak a flottaértékesítések. A Carina és a Corolla mellett különösen nagy sikert aratott a Hiace. A haszonjárműből már az első évben közel 400, a másodikban pedig csaknem ezer példány talált gazdára. A vállalkozók és a mezőgazdasági termelők körében eközben a robusztus Hilux vált rövid idő alatt népszerűvé. A RAV4 és a Yaris új korszakot nyitott A modellpaletta bővülésével párhuzamosan a Toyota értékesítése is gyors növekedésnek indult. 1994-ben megérkezett a később kategóriateremtővé váló RAV4, 1996-ra pedig már a tízezredik magyarországi Toyota is gazdára talált. Az újabb nagy áttörést 2000-ben a Yaris hozta el. A kisautó nemcsak sikeres tömegmodellé vált, hanem az Év Autója díjat is elnyerte. Két évvel később a Magyarországon értékesített Toyoták összesített száma átlépte az 50 ezret, 2006-ban pedig már a 100 ezres mérföldkövet is maga mögött hagyta a márka. A Toyota eközben nemcsak egyre több új autót értékesített, hanem fokozatosan növelte súlyát a teljes hazai járműállományban is. Az ezredforduló környékén az Opel, a Volkswagen, a Suzuki és a Škoda uralta a magyar autóparkot – részben a régiós, illetve helyi gyártásnak köszönhetően –, a Toyota részesedése pedig még 2002-ben is alig haladta meg a két százalékot. Azóta azonban szinte folyamatosan erősödött a márka jelenléte. Részesedése 2008-ban megközelítette a 3,9 százalékot, 2020-ban meghaladta az 5,6 százalékot, 2025-ben pedig a Toyota önmagában már csaknem 6,9 százalékát adta a teljes magyar személyautó-állománynak. A Lexust is beleszámítva a két márka együttes aránya elérte a 7,3 százalékot. Ebben annak is komoly szerepe van, hogy a tartósságukról és strapabíróságukról ismert Toyoták az átlagosnál hosszabb ideig maradnak forgalomban. A korábban eladott példányok jelentős része tehát még évekkel, sőt évtizedekkel később is a magyar utakat járja. Közel százezer autó a Corolla családból A növekedéshez természetesen újabb és újabb sikeres modellekre is szükség volt. A Corolla névhez kötődő kompakt típusok – a hagyományos Corolla mellett a Corolla Verso, a Verso, az Auris és napjaink Corolla Cross modellje – együtt már csak néhány darabra vannak a 100 ezres magyarországi értékesítéstől. A Yarisból eddig 66 ezer, a Hiluxból közel 28 ezer, a RAV4-ből pedig több mint 20 ezer példány talált gazdára Magyarországon. A Toyota a haszonjárművek piacán is maradandó nyomot hagyott. A Hiace értékesítése meghaladta a 19 ezer, a Dynáé a 7 ezer darabot, míg a Proace modellcsalád tagjaiból együttesen közel 14 ezret adtak el. A márka történetének egyik legfontosabb modelljévé váló RAV4 ráadásul nemcsak Magyarországon keresett. A típus világszerte a Toyota legnépszerűbb modelljévé nőtte ki magát, sikerét pedig jól jelzi, hogy a közelmúltban a gyártókapacitását is bővíteni kellett. A hibridek hozták el a következő fordulatot A Toyota magyarországi történetének másik meghatározó fordulópontját a hibrid hajtás elterjedése jelentette. A hazai piacon a második generációval bemutatkozó Prius már a 2000-es évek elején megmutatta, milyen irányba tart a márka. Az akkor még szokatlannak számító technológia később folyamatosan fejlődött, és egyre több modellben vált elérhetővé. A folyamat a 2020-as években gyorsult fel igazán. A Toyota tömegpiaci modelljei mellett a prémiumszegmensben jelen lévő Lexus is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az öntöltő hibridek napjainkra a magyar autópiac legkeresettebb modelljei közé kerüljenek. A Toyota növekedése – a teljes magyar újautópiaccal összhangban – a 2008-as gazdasági válság idején megtört. A krízist megelőző csúcsévben azonban már közel 15 ezer új Toyota került a magyar utakra, az eladások kétharmadát pedig akkoriban a Yaris és a Corolla adta. A márka 2015-től kapott ismét új lendületet. A Yaris továbbra is stabilan teljesített, miközben a szabadidő-autók gyors térnyerését kihasználva a C-HR és a RAV4 is egyre szélesebb vásárlói réteget szólított meg. A bővülő modellkínálat, a márka növekvő népszerűsége és a vásárlók bizalma végül piacvezető pozícióhoz vezetett: a Toyota 2022 óta minden évben a legtöbb járművet értékesíti a hazai újautópiacon. A 35. évforduló így nem pusztán egy kerek jubileum. A Toyota 2024-ben átlépte a 300 ezres magyarországi értékesítési mérföldkövet, a 2026 első felében elért újabb rekord pedig azt mutatja, hogy az egykor egzotikus távol-keleti márkának számító Toyota mára a magyar autópiac egyik legstabilabb és legnagyobb súlyú szereplőjévé vált.