A Budapesti Közlekedési Központtal kötött stratégiai partnerség keretében a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Budapesti Közlekedési Központ két napon keresztül, 2022. január 10-én és 11-én ismét kiemelten ellenőrizte a budapesti buszsávok használatát. (Képünk illusztráció - Forrás: BKK) A rendőrök az autóbuszsáv jogosulatlan használata miatt 60 esetben, buszöbölben való megállás miatt három esetben helyszíni bírságot szabtak ki, egy sofőrt pedig feljelentettek, akinek az autója is ki volt vonva a forgalomból. A police.hu videója itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=POPcdARlgHw&feature=emb_imp_woyt Egyéb jogsértések miatt 14 további esetben szabtak ki helyszíni bírságot és két esetben tettek feljelentést: voltak, akik átlépték a záróvonalat, kézben tartott mobiltelefont használtak, lejárt okmánnyal közlekedtek, de olyan is volt, aki kerékpársávon állt meg, vagy nem adott elsőbbséget a gyalogosnak a zebra előtt. Három sofőr közigazgatási bírságot kapott, amiért piroson hajtott át. Egy embert egyedi azonosító jellel visszaélés bűntett gyanúja miatt elfogtak, két másikat pedig engedély nélküli vezetés miatt előállítottak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

  Mottó A változó geopolitika mellett háborúk és katonai szövetségek formálták a magyar hadiipart, melyben több zseniális mérnök alkotott úttörő járműveket, ezek nemcsak a katonai mezőnyben voltak világelsők, róluk szól technikatörténeti sorozatunk. Két magyar mérnökhöz köthetők a két világháború közötti korszak kiemelkedő katonai járművei: Straussler Miklós tervezte a normandiai partraszállásnál is bevetett Duplex Drive rendszerű harckocsit. A legendás Rába Botond terepjáró vontatót és a tervező Winkler Dezső életének izgalmas szökéseit a sorozat második részében mutattuk be. Mindkét mérnök a hadiiparban dolgozott, Winkler itthon alkotott, annak ellenére, hogy a németek többször elhurcolták, és nyugatra is szökhetett volna, mindig visszatért Magyarországra. Straussler az 1920-as években az Egyesült Királyságba kötözött és felvette az angol állampolgárságot Rejtett militarizálódás, nem csak a Rábánál Az 1920. június 4-én aláírt Trianoni békediktátum értelmében „.. tilos páncélos járműveket, tankokat, vagy hadicélokra felhasználható más hasonló gépeket Magyarországon gyártani és Magyarországba behozni.” Az első években ennek betartását szigorúan ellenőrizték az Antant hatalmak, ám ezt különböző trükkökkel megpróbálta kijátszani a magyar katonai vezetés. A csepeli Weiss Manfréd üzemében gyártott tankok és katonai vontatók a hivatalos műszaki dokumentációkban lánctalpas hegyi traktorként szerepeltek. Ezek tervezésében fontos szerepe volt egy zseniális magyar mérnöknek. Shermann tank úszóernyővel Partraszálló gép Straussler Miklós Péter 1891-ben született a magyarországi Isaszegen, majd rokoni kapcsolatait felhasználva az Egyesült Királyságba távozott, ahol 1933-től brit állampolgárként Nicholas Peter Straussler néven saját tervező irodáját alapított és szabadalmait értékesítette. Cégének fő profilja a vízi járművek voltak, ezeknél szerzett tapasztalatait később felhasználta kétéltűek fejlesztésekor. Straussler DD rendszerű harckocsi Bomb Trolley A magyar származású mérnök tervezte a kétmotoros és négykerék-hajtású Garner-Straussler G3-as tüzérségi vontató-terepjárót, melyet a a németek is alkalmaztak. Ebben az időszakban tervezte a brit hadseregnek 10 ezer darabszámban legyártott Alvis-Straussler Bomb Trolley vontatót és a Straussler V-4-es páncélost, melyet a Magyar Királyi Honvédség is tesztelt, de végül a svéd L-60 licenc alapján gyártott Toldi lett a befutó. Duplex Drive Straussler találmánya volt a harckocsikat úszóképessé alakító úszókeret és a Duplex Drive (DD) hajtószerkezet. Az első kísérleteknél egy Tetrarch tankot szereltek fel úszóernyővel, ez tartotta a víz felszínén a járművet, melynek motorjára propellert csatlakoztattak, ami úszás közben hajtotta és kormányozta a járművet, így a lánctalpas kétéltűként is szolgált. A DD Tetrarch első próbájára 1941 júniusában került sor a Brent Reservoir tavon. Több típuson is ki akarták próbáltatni a DD-t, de a Churchill, Cromwell, Centurion és a Ronson Carrier tankok felszerelésére már nem került sor. A páncélos magyar honvédségi tesztje 1943-ban     Forrás: Lissák Tivadar/Fortepan Úszáshoz túlsúlyos A háború utáni nehezebb típusok már nem voltak alkalmasak az úszóernyő használatára, de a könnyű harckocsik igen: az amerikai M2 Bradley és a brit FV432 tankok még a 80-as években is szolgáltak. A mérnök cége, a Straussler Mechanisation Ltd. prototípusokat tervezett és gyártott a brit Alvis Cars és Vickers-Armstrong cégeknek, valamint a magyar Weiss Manfréd Rt.-nek. Straussler tervezte az AC harckocsik több generációját. Az Alvis harckocsi egyik típusát a lengyelek és a szovjetek is tesztelték a II. világháború előtt. Az AC2-es továbbfejlesztett változata alapján a Weiss Manfréd gyárban készült a 39M Csaba páncélos, melyet a Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresítettek, a II. világháborúban a Wehrmacht is használta a típust. Csaba M39 páncélos Forrás: Lissák Tivadar/ Fortepan Licencet vett a HM A Weiss Manfréd és Straussler közötti megállapodást kihasználva a magyar Honvédelmi Minisztérium 1933. decemberében megvásárolta Straussler harckocsijának gyártási jogát, sőt, hetvenezer pengővel támogatta fejlesztését. A prototípus Csepelen készült, amivel Straussler jelentős megtakarítást ért el, mert még a magas szállítási díjakkal is megérte az üzlet, hiszen az angliainál jóval alacsonyabbak voltak a magyarországi költségek. Bemutató, 1940    Fotó: Szandtner Egon/Adományozó. Kádár Attila Forrás: Fortepan Dunai próbaúszás Az első V3-as prototípus bemutatóját 1936 januárjában, az első vízi próbát augusztus 18-án tartották: a pontonokkal felszerelt 6,5 tonnás harckocsi 8,5 perc alatt úszott át a Dunán Csepel-sziget és a Háros között. A sikeres teszt után tíz nullszériása járművet rendelt a Weiss Manfrédtól a HM, ám ettől később elállt, mert a prototípus gyakran meghibásodott és alkalmazása is nehézkes volt. Straussler V3-as tank uszópontonokkal, 1936-ban      Forrás: Alvis AC Ötszáz fontos büntetés Miközben a két világháború között mindkét oldalnak bedolgozott Straussler, cégét a békés 1957 év októberében 500 angol fontra büntették, mert egy Lypsoid gumiabroncsokkal felszerelt harckocsit Hollandián keresztül Magyarországra szállíttatott, amivel megsértette a brit exportellenőrzés előírásait. Straussler Miklós Kudarcos hattyúdal Eredeti műszaki megoldásai nem nyerték el a katonák elismerését, kudarcai ellenére Straussler Miklós még 1958-ban is forradalmi harckocsit tervezett, a kisméretű Straussler Main Battle Tank (a Straussler MBT) is úszóképes Duplex Drive rendszerű jármű makettjét és komplett tervdokumentációját Straussler 1961-ben mutatta be a brit hadvezetésnek, de túlságosan futurista és komplikált szerkezet ötletét gyorsan elvetették. Straussler 1966. június 3.-án hunyt el Londonban   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Akár szeretjük, akár nem az autósportot, az bizony elvitathatatlan, hogy a legtöbb mérvadó autóipari fejlesztés a versenypályákon született, amiből végsősoron mi felhasználók profitálunk a leginkább. Legyen az akármilyen biztonsági fejlesztés, vagy akár teljesítménynövelő módszer, a ma használt technológiákat kivétel nélkül a versengés szülte. Nem véletlen, hogy a mai napig résztvesznek gyári csapatokkal a legnagyobb autógyártók a legkülönbözőbb világbajnokságokban. Legyen az a Forma-1 a hibridrendszerek fejlesztésére, vagy éppen a Pure ETCR a villanyhajtások fejlesztésére. Mi sem jobb példa erre, mint a Hyundai rendkívül sikeres N programja, ami szintén a versenypályákon született. Minden 2012-ben kezdődött, amikor a dél-koreai gyár namyangi kutató- és fejlesztőközpontjában egy csoport lelkes mérnök gyakornok el kezdett dolgozni valami különlegesen. Ekkor születetett meg az első RM14 nevű koncepció, ami a Hyundai Veloster alapjaira épült, ám a hagyományos kialakítás helyett középmotoros, hátsókerekes rendszert terveztek a lemezek alá, és persze a mutatós szélesítések sem maradtak el. Akkor még nem tudták, hogy ezzel egy komplett programot indítanak útjára, mostanra pedig már az ötödik RM projektnél tartunk. Legújabb tanulmányautójuk, az RM20e már a gyári Veloster N TCR versenyautóra épült, és egyben ez volt az első elektromos változat is. Persze a legerősebb is ez: 794 lóerőt és 960 Nm nyomatékot ad le a villanyos hajtáslánc, amivel kevesebb, mint 3 másodperc alatt letudja a 0-100-at, miközben a végsebessége 250 km/h. Ugyanakkor kár lenne azt gondolni, hogy ez csak önző szórakozás a mérnökbrigádnak. Az RM koncepciók nem csak menők és mutatósak, hanem tesztalanyok is. Itt vallatják először azokat a komponenseket, amik később egy sorozatgyártott sportmodellben is bemutatkoznak. Például egy ilyen prototípusban tesztelték először a Hyundai e-LSD rendszerét, amit később az i30 N utcai modell megkapott. Vagy ott van az RM19 koncepció, amiben a nyolcfokozatú duplakuplungos automata határait próbálgatták, mielőtt bekerült az összes N modellbe. Ha tehát nem lennének ezek a vad tanulmányautók, akkor nem járhatnánk az utcán a zseniális i20 N vagy Elantra N modellekkel sem. Régóta pletykatéma, hogy egyszer utcára is elkészülhet egy középmotoros N csúcsmodell, de egyelőre semmi sem hivatalos. Az viszont igen, hogy a következő RM projekt hidrogén üzemanyagcellás lesz, ami sokat elárul a Hyundai sportmárkájának jövőjéről. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Ralph Rangnick német edző szigorú edzési szabályokat írhat elő a Manchester Unitednél. Ennek következtében a MU csatárát, Cristiano Ronaldót megfoszthatják attól a lehetőségtől, hogy valamelyik nagyon drága szuperautójával érkezzen a csapat edzésére. A brit Mirror értesülései szerint ilyen és ehhez hasonló szorításokat vezethet be az angol klub új edzője, Ralph Rangnick, aki a szigorú csapatfegyelem híveként ismert. A brit lap megjegyzi, hogy amikor Rangnick a német RB Leipzignél dolgozott, megtiltotta a klub játékosainak, hogy hétköznap saját autóikat használják, így kénytelenek voltak szerényebb „hivatali” járművekkel közlekedni. Hasonló gyakorlatot vezethet be a Manchester Unitednél is. Az új szabályok a többieknél érzékenyebben érinthetik a csapat elsőszámú sztárját, Cristiano Ronaldót, aki 2021 nyarának végén az olasz Juventustól igazolt a Manchester Unitedhez. A portugál labdarúgó közismert a méregdrága és szupergyors autók iránti szenvedélyéről, amelyekből évről évre egyre többen vannak a gyűjteményében. Az Aranylabdát többször is elnyert portugál világsztár garázsában számos sportkocsi és luxusautó található, köztük két Lamborghini Aventador, Ferrari F12 TDF, McLaren Senna és Rolls-Royce Cullinan SUV. 2020-ban Ronaldo megvásárolt egy exkluzív Bugatti Centodieci hiperautót, amelyet mindössze 10 példányban gyártottak az 1992-es EB110-es modell tiszteletére. A több mint 8 millió euró értékű sportkocsit 8,0 literes, W16-os négyturbinás motor hajtja, amely 1600 lóerőt fejleszt. Az autócsoda 2,4 másodperc alatt képes a nulláról 100-ra gyorsulni, maximális sebessége pedig 380 km/óra volt. Ráadásul ugyanebben az évben a portugál 35. születésnapi ajándékként kapott egy ritka Brabus G V12 900 lususterepjárót, amelyet élettársa, Georgina Rodriguez argentin születésű modell ajándékozott neki. A több mint 600 ezer eurót érő V12-es, 6,3 literes limuzint  900 lóerős motor hajtja. A Heavy SUV 3,8 másodperc alatt képes felgyorsulni 100 km/h-ra, maximális sebessége pedig 280 km/óra. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!