Varga Tibor az első magyar versenyző, aki a MotoE-világbajnokságban indul, a fiatal tehetség hazánk egyik kiemelkedő motorversenyzőjének számít, 2022-ben és 2023-ban a HUMDA által tavaly létrehozott Hungarian Motorsport Academy utánpótlásnevelési rendszer tagjaként már nemzetközi színtéren is bizonyított. A versenyző 2020 és 2022 között az Észak-, Közép- és Kelet-Európa fiatal tehetségeinek lehetőséget biztosító Northern Talent Cup sorozatban többször is dobogós helyezést ért el, 2023-ban pedig az ESBK 600 Stock valencia futamán ért célba másodikként. A legmodernebb elektromos meghajtású motorkerékpárokat felvonultató MotoE-világbajnokság a MotoGP sorozat szerves része. A világbajnokság versenyzői kizárólag Ducati V21L elektromos motorkerékpárokkal versenyeznek, amelyek lenyűgöző műszaki paraméterekkel rendelkeznek. A 150 lóerős teljesítményű és 140 Nm maximális nyomatékú motorkerékpárok rendkívüli gyorsulása képesek, az óránkénti 100 kilométeres sebességet mindössze 2,5 másodperc alatt érik el, a maximális sebességük pedig 282 kilométer/óra. A 2025-ös szezon különlegessége, hogy a MotoE sorozat a Magyar Nagydíj keretében először látogat el országunkba, ahol a közönség hazai pályán szurkolhat a magyar versenyzőnek. – Magyarország motorsport történetében egy új, izgalmas és magasabb szintű fejezet kezdődik. Nemcsak azért, mert visszatér a MotoGP és a Superbike, hanem azért is, mert a 2025-ös versenyhétvégék és azok betétfutamai a hazai motorversenyzőknek is komoly lehetőséget jelentenek. A támogatásunkkal Varga Tibor is előrébb léphet, szereplése egyúttal Magyarországot is felhelyezi az zéró emissziós motorsport globális térképére. Ez történelmi lehetőséget kínál a hazai motorsport fejlődéséhez, és új dimenziót nyit a fenntarthatóság és a technológiai innováció iránti elköteleződés terén - mondta Weingartner Balázs. A a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. igazgatóságának elnöke hozzátette, a MotoE-világbajnokság értékei a HUMDA két kiemelt stratégiai területének, az autó-és motorsportnak, illetve a közlekedés zöldítésének tökéletes találkozása. A hazai futam megrendezése, Varga Tibor világbajnokságon történő indulás, valamint a sorozat zöld üzentei, egy fantasztikus képet mutatnak a cég célrendszereinek szinergiájáról, önmagában a HUMDA létrejöttének okairól. Most az innováció, az utánpótlásnevelés, az emóciók és hazai sportsikerek egy helyen találkoznak. – Óriási megtiszteltetés számomra, hogy 2025-ben indulhatok a MotoE-világbajnokságon. Az elektromos motorok technológiája és az ezzel járó kihívások új fejezetet nyitnak a karrieremben, amelyet már alig várok. Rendkívül izgalmas és fantasztikus lehetőség, hogy a világ legjobb versenyzőivel mérhetem össze magam egy ilyen innovatív és fenntartható kategóriában. Mindig is érdekelt a zöld mobilitás, aktívan követem az iparág híreit, őszintén hiszem, hogy ez a jövő, büszke vagyok rá, hogy egy olyan futurisztikus versenysorozatban bizonyíthatok, mint a MotoE. Legfőbb célom, hogy a hazai közönség előtt kiemelkedő eredményt érjek el – hangsúlyozta Varga Tibor. A MotoE-világbajnokság nemcsak a versenyzés izgalmát hozza el, hanem komoly üzenetet is közvetít: a fenntartható mobilitás és a környezetvédelem szellemisége szorosan összefonódik a versenysorozattal. A Ducati V21L motorokat olyan technológiai megoldásokkal tervezték, amelyek elősegítik a zöldenergia alkalmazását és a globális kibocsátás csökkentését. A versenyhelyszínek energiaellátását részben megújuló energiaforrásokból, például napelemekből biztosítják a szervezők, ezzel is kiemelve az esemény fenntarthatósági célkitűzéseit. A 2024-es FIM Enel MotoE-világbajnokságot Héctor Garzó, a német Dynavolt Intact GP MotoE csapat versenyzője nyerte, a szezonban 9 csapat 18 versenyzője indult. A Dorna Sports 2019 óta szervezi meg a MotoE-sorozatot, amelynek versenyhétégéin általában két futamot rendeznek. A futamok rövidebbek, mint a MotoGP-ben, általában 6-10 körből állnak a pálya hosszától és az akkumulátor kapacitásától függően. Ez a rövid formátum dinamizmust és feszült küzdelmeket eredményez a MotoE-versenyeken. A MotoE-ben indul többek között Sete Gibernau kilencszeres MotoGP futamgyőztes versenyző; Tito Rabat, a 2014-es Moto 2-szezon világbajnoka; Nicolás Terol, a 2011-es szezon 125 köbcentiméteres kategória világbajnoka és Dominique Aegerter, a 2021 és 2022 évek Supersport világbajnoka is. A Snipers Team olasz motorverseny-csapat több mint 50 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a világbajnoki sorozatokban, a 2024-es szezonban a Moto3 kategóriában versenyeztek, 2025-ben új szereplők lesznek a MotoE mezőnyében. A 2025-ös magyarországi MotoGP- és Superbike-futamokra a jegyértékesítés várhatóan még idén megkezdődik. A HUMDA célja, hogy minél több honfitársunk számára legyen elérhető a motorverseny.  

„Az első debreceni tesztjárművek gyártása fontos mérföldkő az új gyár beindulása szempontjából” – mondta Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja. A járművek sorozatérettségéhez közeledve a gyár összes logisztikai és gyártási folyamatát valós körülmények között tesztelik és folyamatosan optimalizálják így biztosítva a zökkenőmentes sorozatgyártás kezdést. Egy üzemben az új modellek elindulása a szériagyártáshoz közeli járművek gyártásával kezdődik – ez fontos lépés a debreceni sorozatgyártás előkészítésében. Ennek során a próbagyártott járművek az összes gyártási lépésen áthaladnak. Ez azt jelenti, hogy az összes logisztikai folyamatnak, a gyártóberendezéseknek és a dolgozói műveleteknek már zökkenőmentesen kell működnie. Ezek a műveletek ugyanolyan összetettek, mint a tényleges sorozatgyártás esetében. Az alkatrészek korlátozott száma ellenére is a megfelelő logisztikai folyamatok keretében kell azokat rendelkezésre bocsátani. A debreceni gyár naponta fogadja a beszállított anyagokat és alkatrészeket, a gyártósorról pedig folyamatosan gördülnek le a tesztjárművek. Minden alkatrészt és minden gyártási lépést szigorúan ellenőriznek. Különös figyelmet fordítanak a legkorszerűbb gyártási rendszerek és eszközök validálására, beleértve azok digitális összekapcsolhatóságát is. A jövőbeli járműmodell rendszerpróbáinak lefuttatása segít a további optimalizálási lehetőségek azonosításában. Az elkövetkező hónapokban a folyamatok finomhangolására helyezik a hangsúlyt a megszerzett ismeretek alapján. Ebben a fázisban az új munkatársak is intenzív képzésben részesülnek a berendezésekkel és a gépekkel kapcsolatban. A termelés összes részlegének szoros együttműködése biztosítja, hogy a sorozatgyártás sikeres megkezdésekor minden folyamat zökkenőmentesen illeszkedjen egymáshoz. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az NGM és kínai partnere, az Ipari és Információ-technológiai Minisztérium közös rendezvénye kormányzati és piaci szereplők részére biztosít platformot az elektromobilitás különböző aspektusainak megvitatására. A szakmai területek tekintetében hangsúlyt kap az akkumulátorokhoz kapcsolódó értéklánc, azon belül kiemelten a magyar beszállítói hozzáadott érték feltérképezése, az ökoszisztéma rövid távú céljainak meghatározása, illetve az EU elvárásainak megfelelő akkumulátor-újrahasznosítás megszervezése. Magyarország már ma is élen jár a high-tech akkumulátorok előállításában, az akkumulátorfeldolgozás és az értékes nyersanyagok újrahasznosítása azonban még hiányzó iparágnak számít belföldön és egész Európában is - írták. A közlemény szerint a november 26-án megrendezésre kerülő kerekasztal érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy az elektromos közlekedéshez kapcsolódó ökoszisztéma Magyarországon az elérhető legkorszerűbb és leggazdaságosabb technológiákra épülő "pre- és post-treatment" üzemek létrehozásával erősödjön tovább. Az esemény lehetőséget biztosít a kapcsolatfelvételre olyan cégekkel, melyek aktívan támogatják a fenntartható és környezetbarát akkumulátor-újrahasznosítási technológiák alkalmazását. A rendezvény amellett, hogy újabb kapcsolatokat hozhat létre Magyarország és a high-tech akkumulátoripar maghatározó szereplői között, a virágzó magyar-kínai gazdasági kapcsolatokat is tovább erősítheti. Hozzátették, hogy ma már Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Kelet-Közép-Európában, a kínai vállalatok tavaly több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget. Magyarország számára a kínai beruházások kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen Kína mára a működőtőke-állomány tekintetében a 6. legjelentősebb befektető belföldön. A kerekasztal megbeszélés hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben még több olyan jelentős kínai gigaberuházás megvalósulhasson hazánkban, mint a CATL és a SEMCORP akkumulátor gyárai, vagy a BYD, amely Európában elsőként itt kezdi meg csúcsmodern elektromos autóinak gyártását - emelték ki, hozzátéve: ezáltal tovább erősítheti Magyarország gazdasági híd szerepét a keleti és nyugati tőke, tudás, valamint csúcstechnológia között. A magyar kormány a járműipart és az akkumulátorgyártást is kiemelt stratégiai ágazatként kezeli és mindent megtesz az elektromobilitás előmozdítása érdekében, amit a magyar-kínai kapcsolatok szorosabbá tétele és a magyar-kínai kerekasztal is tovább erősíthet - olvasható a közleményben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Ismerve a milliárdosból lett politikus hatalomgyakorlási stílusát, ennek a kérdésnek a megválaszolására még a legvakmerőbb gazdaságpolitikai vagy autópiaci elemzők sem vállalkoznának. Jóslatokba persze lehet bocsátkozni, kiindulva az autóipar jelenlegi helyzetéből, Donald Trump kampányígéreteiből és nyilatkozataiból. A globális autóipar helyzete mostanság nem túl rózsás, különösen a nyugati szegletében akadnak komoly gondok, mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Ennek oka egyrészt a világjárvány által megszaggatott beszállítói láncok sérülékenysége, az erőltetett villamosítási törekvések és azok megtorpanása, másrészt az energiaárak megugrása az ukrajnai háború és Oroszország elleni szankciók miatt, és ide kell sorolni Kína gyors menetelését az autóipari világelsőbbség felé. Ha csak az elmúlt napok-hetek autóipari híreit nézzük, világosan látszik a nyugati, azon belül is az európai autópiac gyengélkedése, tapintható válságjelek mutatkoznak rajta. Emiatt pedig az autóiparhoz kötődő ágazatok helyzete sem sokkal jobb. A világ második legnagyobb autóipari konglomerátumának, a tíz márkát magában foglaló Volkswagen cégcsoportnak a vezérigazgatója, Oliver Blume a minap arról beszélt, hogy középtávon akár 30 ezer főtől válhatnak meg egyedül Németországban. Blume hosszú távú strukturális problémákat említett az eladások visszaesésének és a márka válságának okaként. (A Dieselgate-botrány önmagában 31,3 milliárd eurós veszteséget okozott a német cégnek). Mialatt Blume a helyzet stabilizálása érdekében kiadáscsökkentést szorgalmazott, az osnabrücki Volkswagen-gyár dolgozói sztrájkba léptek, tartva az állásuk elvesztésétől. De nem csak a VW háza táján vannak bajok, az elmúlt napokban több nagy autógyártó jelentett be elbocsátásokat. Az Audi vezérigazgatója, Gernot Döllner arról beszélt, hogy Németországban 4,5 ezer alkalmazottat bocsátanak el. Egyes elemzések szerint összességében az elektromos autókra való átállással 2035-ig 186 ezer fővel csökkenhet a német autóiparban dolgozók száma. Nem csoda, hiszen a belsőégésű motorok nélküli autók összeszereléséhez sokkal kevesebb alkatrészre van szükség, így kevesebb emberre is, viszont a szigorú klímacélok elérése iránt elkötelezett nyugati politika erőteljesen a villamosítás felé hajtja az autóipart. Az autóiparhoz erősen kötődő vállalatoknál is felütötte a fejét a munkaerőfelesleg.  A világ legnagyobb autóipari beszállítója, a Bosch németországi autóipari divíziójában 5500 fős létszámleépítést harangozott be. A Michelin gumiabroncsgyártó 2026-ig két franciaországi gyárát akarja bezárni, amelyek 1250 alkalmazottat foglalkoztatnak. S közben gondok vannak a Stellantis háza táján is. A nyugati szaklapok arról írtak, hogy 14 márkát számláló cégcsoportnál – amely a világon a negyedik legnagyobb – megtörténhet az, hogy megszűnik néhány, dicső múltra visszatekintő márka. A legfenyegetettebbek közé sorolják a Maseratit, a Lanciát és a DS Automobiles-t, amelyek viszonylag apró szeletet hasítanak ki a konglomerátum pénzügyi tortájából. De nem csak az európai gyártók jelentettek be elbocsátásokat. A Ford négyezer alkalmazottat akar elküldeni Európában, ami 14 százalékos leépítést jelent a kontinensen. A Nissan mintegy kilencezer alkalmazottól válna meg. A gondok a csökkenő eladásokkal, valamint a Teslával és a BYD-val folytatott versennyel hozhatók összefüggésbe. Ilyen borús autópiaci hírek közepette nyerte meg az amerikai elnökválasztást Donald Trump. Leginkább a kampányban elhangzott nyilatkozataiból és fogadkozásaiból lehet arra következtetni, hogy milyen hatással lesz ez autóipar jövőjére, és döntései a globális vagy csak az amerikai autóipar érdekeit fogják-e szolgálni.   Talán az egyik legmarkánsabb ígérete az volt november első napjaiban, hogy kivétel nélkül minden importtermékre, így az autókra is 10-20 százalékos új vámokat vet ki, hogy megvédje a munkahelyeket az amerikai piacon. A bejelentés azonnal megtette a hatását. Több német autómárka részvényei jelentősen veszítettek értékükből. A BMW papírjai közel 7, a Mercedes-Benz 5,4, a Volkswagen AG részvényei 3,5 százalékkal estek. A Porsche papírjai történelmi mélypontra, 4,1 százalékot zuhantak.  Vagyis elegendő volt már a kampányban is egy erős nyilatkozat ahhoz, hogy megingassa az európai autóipari részvények árát.    „Azt akarom, hogy a német autós vállalatok amerikai autós vállalatokká váljanak” – mondta Trump, kétséget nem hagyva afelől, hogy az amerikai autóipar fellendítése érdekében semmi sem tántorítja el a protekciónista politika folytatásától.  Jó hír az elektromos jövőtől berzenkedőknek Trump fogadkozása a michigani kampánygyűlésen. Azt mondta, hogy elnökké választása esetén nem fogja megengedni egyetlen szövetségi államnak sem, hogy betiltsa a benzinmotoros autók értékesítését, gyártását és üzemeltetését. Keményen bírálta a demokrata elnök, Joe Biden elképzelését, hogy 2030-ra az Egyesült Államokban eladott autók fele elektromos legyen. Trump határozott álláspontja, hogy a közlekedés tömeges villamosítása nem fogja megmenteni a gyengélkedő amerikai autóipart. A megválasztott elnök álláspontja a villamos áttérésről alighanem szembemegy az őt erőteljesen támogató Elon Musk világlátásával. A Tesla beindításával Musknak jelentős szerepe volt a globális villamosítási óriáshullám elindításában, és bizonyos tekintetben azóta is ő diktálja az iramot. Hírek szerint a Tesla-vezér Trump kabinetjében a kormányzati hatékonyságért felelős tárcát fogja vezetni társbérletben, amit egyes szakportálok „dupla bajnak” neveztek. Shawn Fain, a legnagyobb észak-amerikai járműipari szakszervezet, az UAW (United Auto Workers) elnöke „munkaölőnek” nevezte Trumpot. A hagyományosan demokratákhoz húzó érdekképviselet ráadásul Trumpot és Muskot is beperelte, azzal vádolva őket, hogy megfélemlítik a sztrájkoló autóipari munkásokat. A kampány hevében Trump többször is felszólította az autógyártókat, hogy közvetlenül az Egyesült Államokban építsenek nagy autógyárakat, és ne Mexikót válasszák.  Azzal fenyegetőzött, hogy 200 százalékos vámot vet ki a Mexikóból importált autókra, ami az Egyesült Államok történelmében legmagasabb vámtarifákat eredményezne. Tavaly hárommillió autót szállítottak Mexikóból az Egyesült Államokba, és közel a felük a GM, a Ford és a Stellantis járművei voltak. De ha Trump valóra váltaná a fenyegetését, megfosztaná a mexikói hídfőállásokat építő kínai autógyártókat is attól a lehetőségtől, hogy megkerülve a vámokat pénzt keressenek az Egyesült Államok  piacán. A védővámok bevezetéséhez a Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás módosítására lenne szükség, ami nagy falat lenne egy amerikai elnöknek, de nem Donald Trumpnak, aki már előző elnöksége idején is bebizonyította – például a párizsi klímakonvenció  vagy az iráni atomdosszié egyoldalú felmondásával -, hogy ilyen tekintetben nincsenek skrupulusai. A leírtakból és kampányszlogenekből persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de valami azt sejteti, hogy az amúgy is turbulens globális autópiacon még egy jó ideig aligha lehet békére és harmóniára számítani.