Furcsa rendőrségi akció volt szombaton késő este Bécs 22. kerületében. Ennek oka apa (54 éves) és fia (24) vitája volt. A fiatal férfi közös lakásukban garázdálkodott, és kérés nélkül elvitte apja kocsijának autókulcsát. Nem sokkal ezután a 24 éves férfi beindította a luxus-BMW motorját, pedig nem volt jogosítványa. A Heute cikke. Képernyőfotó. Este 10 óra körül kihívták a rendőröket, és azonnali kutatást indítottak. A gyanúsítottat a lakás közvetlen közelében sikerült megállítani, de nem volt hajlandó elhagyni a járművet. Nem sokkal ezután bezárta a járművet, és tovább akart menni. A bécsi rendőrség szerint az egyenruhások több lövést is kénytelenek voltak leadni az első abroncsokra, hogy ne történjen semmi rosszabb. A 24 éves férfi végül nem tudta folytatja útját. Az első gumik teljesen megsérültek. Gyorsan úgy döntött, hogy kiszáll a járműből, így ideiglenesen letartóztatták. Az eset során senki nem sérült meg.  

Vannak olyan vásárlás előtti szemlék, amelyek hamar véget érnek. Ilyen volt nemrégiben egy Toyota Corolla Verso 1.8 vásárlás előtti átvizsgálása, amelyről csak igen röviden tudok írni, de annál velősebb tartalommal. Bent állt a szalonban OK, kicsit csaltam, a borítóképen egy még 2021-ben vizsgált 2.2 D4-D motoros Corolla Verso látható. A kereskedés, ahová most ügyfelünk hívott minket nem a klasszikus murvás udvar konténer kombó, hanem az igényességre hajazó aszfaltozott tárolóval rendelkező, a legjobb vételeket üvegfalú szalonban tartó használtautó-kereskedés volt. És hol állt a Toyota? Hát persze, hogy bent a szalonban, úgy mintha a kereskedő legféltettebb portékája lenne, persze, lehet, az is volt, a többi kocsit nem néztük. Nos, a 2008. év eleji Corolla Verso Spanyolországból érkezett, ahol, mint tudjuk, mindig süt a nap és a korrózió képtelen felütni a fejét. Jó import autóhoz méltóan 199 ezer kilométer volt az órájában, ennyivel is hirdették. Az ára kereken kétmillió volt, ami – ha rákeresünk egy évjárat szűkítéssel a típusra – nagyon is jó árnak mondható. A 120-170 ezer kilométerrel árusított Verso-k inkább a 2,5 millióhoz vannak közelebb, de jelenleg 214k km-rel is találunk Corolla Verso-t 3 millióért. Van magasabb futással jóval drágább példány is A hétszemélyes kocsiról nem adtak bő lére eresztett leírást. összesen hat extrát soroltak fel, megemlítették az autóbeszámítás lehetőségét majd a cég mottójával zárult a hirdetés. Van szervizkönyve De még milyen! A dokumentum első és egyetlen bejegyzése a kocsi egy éves korában született még 2009. nyarán, ekkora 17.000 km volt a kocsiban. Azt gondolhatnánk, hogy ezt legalább márkaszerviz csinálta, de nem. Mondjuk tök mindegy. Spanyol műszaki vizsgák sora Körbe írtuk kívülről A kocsi tulajdonképpen nem nézett ki olyan rosszul 15 éves dacára. Az ajtók élei leverve, kisebb fénysérülés jobb hátul. A tetővázkoszorú szigetelése a baloldalon hiányzott. Alufelniken állt, de sajnos minden kerék peremsérült volt. Az első gumik 2022-es gyártású Kormoran abroncsok voltak, gondolom mielőtt kiállították belátták, hogy a korábban rajtalévő semi-slick gumikon már állni sem tud az autó, nem hogy menni. Hátul a 8 éves Pirellik még 4-5 mm-es profilmélységet hoztak. (Muszáj itt is megjegyeznem, hogy ha nem tudunk 4 db új gumit venni, akkor mindig hátra kell tenni a jobb állapotú gumikat, ez itt nem sikerült.) Aztán jött a rétegmérő Az elemek külső felén a legkisebb mérhető érték 250 mikron volt, ez a gyári értékeknek kétszerese. De nem örülhettünk sokáig a motorház fedélen mérhető, viszonylag elfogadható rétegeknek, mert jött a kocsi baloldala, ahol az első sárvédő maximuma 1.100, a hátsó ajtóé és sárvédőé 1.300 volt. A rock and roll a jobboldalon folytatódott, itt az első sárvédőn 943, a hátsón (Kapaszkodj!) 2.700 mikrométeres rétegvastagság adódott. Nem akarom cizellálni, a kocsi minden elemét javították és a szokásosnál több gitt ment el rá. Persze van az az élethelyzet, amikor becsúszol két autóbusz közé úgy, hogy nekimentél valakinek és hátulról pedig beléd jöttek, de ez a valószínűtlenebb. Inkább azt tudom elképzelni, hogy szívós, kitartó munkával minden elemre sikerült egy-egy kisebb-nagyobb sérülést összehozni, majd az a rétegmérő tanúsága szerinti minőségben javítani. A szemle véget ért Ilyen durva esetekben, ha kint van velünk a megbízó a vásárlás előtti használtautó-vizsgálaton, akkor félre-, ha nincs, akkor felhívjuk és a száraz tények közlésével finoman próbálunk célozni rá, hogy valószínűleg nem ezt a kocsit keresi. Így történt ez a Corolla Verso-nál is. Ezért nincsen részletes fotódokumentáció az autóról, nem raboltuk egymás idejét feleslegesen. A kocsi azóta eltűnt a hirdetésekből, ma már szolgál valakinél, akinek esetleg fogalma sincs róla, hogy 1-2 éven belül a javítások alól ki fog kandikálni a rozsda és fogalmunk sincsen, hogy egy nem várt balesetben, hogyan fog viselkedni, mennyire véd majd az autó karosszériája. A másik megfontolandó dolog, hogy éppen a bűvös 200.000 km előtt néhányszáz kilométerrel járó autóról beszélünk, aminek semmilyen kézzel fogható karbantartási története nincs. Sem egy számla, sem szervizkönyv. Magyarul semmit sem tudunk arról, hogy valójában mennyi lehet benne, de ha igaz a 200k km, akkor is ott a kétség, hogy mennyit mentek korábban a kocsival egy olajjal. Természetesen nem kértük meg a kereskedőt arra sem, hogy bányássza ki a kocsit az üvegkalitkából, így a próbaút is elmaradt, elég volt ennyi. Egy 2.2 D-4D kiadás vizsgálata még a Covid idején 2021-ben. Ügyfeleink maszkban. Egyébként a Corolla Verso hétszemélyes kivitelű és mint ilyen a családi egyterűek kategóriájába tartozik, ami No1. a használt autó vásárlás lehetetlen küldetései között. A jelenség nem újdonság, csak azért írtam róla néhány sort, hogy néhány autóvásárló fejében felmerüljön: ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen (ld. nagyon jó áron kínált, csillogó verda olcsón), akkor az valószínűleg nem is igaz. Amennyiben ez mégsem így lenne, akkor pedig kell szólni nekünk. További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát!

1969. július 20. a történelmi dátum, amikor az Apollo-11 küldetése során az első ember, Neil Armstrong a Hold felszínére lépett. Azóta eltelt bő fél évszázad, itt az ideje a következő „hatalmas ugrásnak”. Bár a híres kijelentés, mely a Holdra lépéskor hangzott el, a következő expedíciónál csak részben lesz helytálló, ugyanis a „kis lépés egy embernek” ezúttal nem fog megvalósulni. A Peregrine nevű jármű nem szállít majd embereket a fedélzetén, A lunar lander öt NASA tudományos eszközt visz majd, amellyel a holdi környezetet kívánják tanulmányozni. A felszállást december 24-én tervezik Floridából. A szondának, miután eléri a Hold pályáját, január 25-ig várnia kell, mielőtt megkísérelné a leszállást, hogy a célhelyen megfelelő fényviszonyok legyenek. A landolást önállóan, tehát emberi beavatkozás nélkül hajtják végre, de a vállalat irányító központja természetesen figyelemmel kíséri a műveletet. Az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett az Artemis program mellett, amely arról szól, hogy újra embereket vigyenek a Holdra. Ha minden jól megy, 2024 novemberében személyzetet hoz a Hold körüli pályára és 2025-ben a Holdra száll az első nő és az első fekete férfi. Ehhez többet kell tudni a holdi környezetről, erre szolgál a Peregrine-küldetés is. Forrás: agi.it, fanpage,it  

Második nagy nemzetközi címét szerezte meg Michelisz a TCR World Tour szezonzáró, makaói versenyhétvégéjén. A futam előtt a hímesházai pilóta még harmadik helyen állt Yann Ehrlacher és Rob Huff mögött 1 ponttal lemaradva, de a kaszinóvárosban a pole pozíciót és az első futam első helyét is megszerezte, így viszonylag nyugodtan várhatta az utolsó futamot, amelyen elég volt a kilencedik hely is a bajnoki címhez. A Hyundai Elantrával versenyző 39 éves magyar versenyző a szezon során összesen 20 futamon indult, ebből négyet megnyert és további három alkalommal volt dobogós, összesen 440 pontot szerzett. 2019 után most a második alkalommal nyerte meg a legrangosabb címet a TCR szabályrendszerben, ami gyakorlatilag két világbajnoki címmel ér fel. Michelisz idei teljesítménye nem csak a bajnoki cím miatt marad emlékezetes. Az első három fordulóban már két győzelme és egy második helyezése volt, ami karrierje legerősebb kezdését jelentette. Kiegyensúlyozott teljesítményét mutatja, hogy az idény 20 futamából csak egyen nem szerzett pontot (sajnos éppen a Hungaroringen, ahol a második futamon összeütközött egy előtte megpördülő autóval). Idén győzelmet aratott a legendás ausztráliai pályán, Bathurstben is, ami gyermekkori álmai közé tartozott. A bajnoki cím megnyerését és a hazautazást követően a még jetlagtől szenvedő Michelisz első útja itthon a főszponzora, az OMV által megrendezett budapesti sajtótájékoztatóra vezetett, ahol értékelte a szezont, elárulta a jövőre vonatkozó terveit, és kifejtette a véleményét a rajongókat leginkább érdeklő kérdésekről. Az idei szezonzáró hétvégéről: „Elmondhatatlanul büszke vagyok, hogy megszereztem a TCR World Tour bajnoki címét. Ez a szezon nagyon kemény volt, hihetetlenül kiélezett volt a verseny, és pályafutásom talán legjobb, leginkább összeszedett teljesítményére volt szükségem a győzelemhez. Az az igazság, hogy 2019-ben az volt bennem a malajziai harmadik futam leintése után, hogy én ezt a feszültséget még egyszer biztos, hogy nem fogom kibírni. Az is nagyon izgalmas utolsó futam volt, sőt, az talán még izgalmasabb, mint a mostani. Akkor biztos voltam benne, hogy egészségkárosító hatású számomra az ilyen mértékű izgalom. Úgyhogy az idei évben reménykedtem benne, hogy ha harcban leszek a bajnoki címért, akkor egy kicsit simább lesz az ehhez vezető út, de ez végül csak részben volt így.” A tavalyi szezonról: „Nagyon nehéz volt a tavalyi évem. Szerintem, ha nem követem el azt a buta hibát, az elején, akkor harcban lehettem volna a bajnoki címért, de egyszerűen nem voltam elég összeszedett, és emiatt az, hogy nem nyertem bajnokságot, borzasztóan zavart. Úgy voltam vele, hogy ezt a hibát, vagy ezt a hiányosságot az idei évben valahogy orvosolni kell. Az, hogy milyen eszközökkel, az egyébként soha nem egyértelmű, de én azt éreztem az első pillanattól kezdve, hogy nem akarok másokra figyelni, mert tudtam azt, hogy ha saját magammal foglalkozom és nem hibázom, akkor ott lehetek a végén az esélyesek között. Sokkal nyugodtabb voltam, mint 2019-ben, ez a hozzáállás nagyon sokat segített a szezon hajrájában.” A test-test elleni közdelemről: „A túraautózásban mindig benne van a pakliban a test-test elleni, koccanásokkal járó küzdelem, elég régóta csinálom már ezt ahhoz, hogy tudjam. Nyilván voltak idén is olyan helyzetek, amin felhúztam magam. Ilyen volt például az uruguayi eset, amikor az egyik versenytársam az egyenesben próbált meg lelökni a pályáról, vagy Sydney-ben, amikor második helyen haladtam, de az előttem haladó versenyző büntetést kapott, így igazából én vezettem a futamot. Ekkor úgy jöttek nekem hátulról két autóval, hogy visszaestem négy-öt-hat pozíciót. Ez mind-mind nagyon sok pontomba került, és borzasztóan bosszantott is. Emiatt a vetélytársakkal sörözni, meg szörfözni nem járunk együtt, csak a csapattársammal. Mi, pilóták kitomboljuk magunkat az adott versenyhétvégén, aztán két héttel később találkozunk és kis túlzással, mintha semmi nem történt volna. Tehát mindenki elfogadja, hogy más autókat vezetünk és ki-ki harcol a saját érdekeiért.” A szezon fénypontjáról: „Idén a bathursti hétvége nagyon különleges volt, van rá bizonyítékom, hogy egy tizenpár éves interjúban egyszer már elmondtam, hogy ha választani lehet, akkor Ausztráliába szeretnék valamikor eljutni, és a bathursti pályán szeretnék valamikor futamot nyerni. Nekem a top 3 kihívást mindig is Nürburgring, Makaó és Bathurst jelentette, épp ezért borzasztó nagy elégtétel volt idén, amikor az utolsó előtti versenyhétvégén Ausztráliában ezen a legendás pályán is futamot tudtam nyerni.” A motiváció megtartásáról: „Nyilván ilyen rövid idővel a bajnoki cím megszerzése után az emberben van egy ’jóllakottság’ érzés, de azt már megtapasztaltam, hogy ez nem tart nagyon sokáig. 2019-ben azt hittem, hogy innentől kezdve igazából megvagyok, és nincs cél, amit el szeretnék érni, de aztán az érzés kezdett elmúlni, és tudom, hogy most, a második után ez még gyorsabban fog jelentkezni. Várom a következő pillanatot, amikor a bajnoki címért küzdhetek és esetleg, ha úgy akarja a Jóisten, akkor valamit újra nyerhetek is.” Arról, hogy más-e ez a bajnoki cím, mint az első: „2019-ben kicsit nagyobb volt az eufória a bajnokság megnyerésekor, ami annak köszönhető, hogy az életben az első szerelem és az első bajnoki cím a legintenzívebb. Második alkalommal is nagyon-nagyon jó érzés nyerni, de valahogy az ember már felkészültebben várja ezeket az érzéseket. Azért most is elérzékenyültem, amikor átmentem a célvonalon, szépen le is hajtottam a plexit, hogy hadd legyek egy kicsit magammal. Nehezen önthetők szavakba ezek a pillanatok.” Az utolsó verseny kulcspillanatáról, amikor úgy tűnt, Huff-nak mégis van esélye megnyerni a futamot (és a bajnokságot): „Makaóban nekem a második futamon, függetlenül attól, hogy mit csinálnak a többiek, a nyolcadik helyen kellett célba érnem, hogy biztosan megnyerjem a bajnokságot. A kilencedik helyen haladtam, de az autóm elég gyors volt hozzá, hogy tudjak még előzni egyet, vagy akár szerintem kettőt is, ha kellett volna. A csapatnak volt felkészült forgatókönyve erre a helyzetre. Emiatt nekem a második futamon már egy pillanatig nem volt kérdés, hogy meglesz a bajnokság onnantól kezdve, hogy balesetmentesen átvészeltem a rajt utáni néhány kanyart, és nem lett műszaki hibám. Láttam én is, hogy hol tartanak a legfőbb riválisok, de úgy érzem, fel voltunk készülve minden eshetőségre. Én is izgultam, de a szezon során voltak – bármennyire furcsa is kimondani – izgalmasabb, számomra még nagyobb pulzust eredményező szituációk, mint ez az utolsó futam.” A magyar versenymérnökéről: „Nagy segítséget jelentett, hogy idén is Boriszov Dániel volt a versenymérnököm, akivel nyolc éve ismerjük egymást, még a versenycsapatomból, a M1RA-ból. Ő már szinte kitalálja a gondolataimat, és az, hogy egy nyelvet beszélünk, nagy könnyebbség, mert amikor a beállításokról, vezetés közbeni érzésekről kell beszélni akkor az apró nüánszokat, finomságokat sokszor még az anyanyelvén is nehéz kifejeznie az embernek.” Más szakágak kipróbálásáról: „Igaz, hogy a szerződésben az van, hogy nem ralizhatok, de olyan régóta nyaggattam a Hyundai-t, hogy azzal a feltétellel elengedtek az idei Rally Hungary-re, ha nem csinálok semmi butaságot. Nyilván ezzel a teherrel a vállamon úgy voltam vele, hogy nem szeretném őket cserbenhagyni, de közben erősen dolgozott bennem a vágy is, hogy végre kipróbáljam magam a raliban. Jó lehetőség jött, hogy ezen a nyíregyházi Európa-bajnoki futamon részt vegyek, és azt mondtam magamban, hogy most, 39 évesen már nem elengedem el ezt azért, mert félek attól, hogy esetleg megsérülök. A jövőben is szeretnék még ralizni a túraautózás mellett, jobban vonz ez, mint a hosszú távú versenyzés, mert nekem a pályaversenyzésben a sprintfutamok tetszenek inkább. Persze egyszer azt is kipróbálnám. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!