A Bosch, a technológiák és szolgáltatások nemzetközi szállítója, a kedvezőtlen globális gazdasági folyamatok ellenére 2023-ban 2207 milliárd forintos árbevétel ért el Magyarországon, beleértve a nem konszolidált vállalatok árbevételét és a saját vállalatok közötti kereskedelmet is. Ez stabil teljesítmény az előző évi eredményhez képest. A Bosch csoport magyar piacon elért forgalma – a csoporton kívüli értékesítésből származó árbevétele – pedig 9 százalékkal 343 milliárd forintra nőtt. Kutatás-fejlesztésre 136 milliárd forintot fordított a vállalat, ami 21 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. Emellett a Bosch folytatta a már megkezdett magyarországi beruházásait, tavaly 145 milliárd forintot fordított arra, hogy a legmodernebb technológiákat és eszközöket használva szolgálja ki partnereit. 2023 végén a cégcsoport több mint 18 300 munkavállalót foglalkoztatott Magyarországon, közülük 3900-an dolgoznak a kutatás-fejlesztésben. A Bosch a jövő mobilitásának fejlesztésére és gyártására összpontosít A magyarországi Bosch csoport fejlesztési és gyártási tevékenysége során is a jövőt formáló területekre fókuszál, kiemelten az elektromobilitásra, az autonóm járművekre, a mesterséges intelligenciára és az ipari digitalizációra. A Bosch csoport legnagyobb gépjárműelektronika gyára a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft., ahol a kormányvezérlés és a vezetéstámogató rendszerek mellett a gyártott alkatrészek dinamikusan fordulnak a jövőorientált, komplex és csúcstechnológiát jelentő elektromos vezetési rendszerek felé. 2023-ban több új, az elektromos járművekhez használt teljesítményelektronikai megoldás gyártását is megkezdték. A Bosch várakozásai szerint 2030-ra az összes új autó 70 százaléka lesz tisztán elektromos Európában. A járműipari alkatrészek, valamint elektromos hajtásrendszerek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-nél innovatív befúvómotorok gyártását kezdték meg, és számottevően nőtt az újgenerációs motor-hűtőventillátorok forgalma. Az eBike Systems üzletág Miskolcon megkezdte az elektromos kerékpárok ABS rendszereinek végösszeszerelését. A szintén miskolci, kéziszerszámokat és eBike-akkumulátorokat gyártó Robert Bosch Power Tool Kft.-nél új, automatizált gyártósorokat helyezett üzembe az eBike Systems terület. A tervek szerint halad a két miskolci Bosch vállalat közös raktárának kivitelezése, amellyel az eddiginél hatékonyabb, automatizált logisztikai folyamatokra tudnak majd áttérni. A logisztikai központ átadása 2024 második felében várható. A járműipari alkatrészek gyártásával és fejlesztésével foglalkozó maklári Robert Bosch Automotive Steering Kft.-nél tavaly megkezdték a legújabb generációs elektromos szervokormányok sorozatgyártását prémium sportautók számára. Felfutott a haszongépjárművekbe való elektromos kormányművek (Servocom) forgalma is, amelynek sorozatgyártását 2022-ben kezdték el. Idén az elektromos szervokormányok gyártásában számítanak a leginkább bővülésre. 2025-re minden Bosch termékben lesz mesterséges intelligencia, vagy annak segítségével készül A Bosch nagy hangsúlyt fektet a mesterséges intelligencia használatára. A magyarországi telephelyeken a mesterséges intelligencia a gyártásnál tölti be a legfontosabb szerepet, egyebek között a gyártás-optimalizálásához szükséges adatelemzéseknél, a folyamatok ellenőrzésénél, valamint a gyártósorok karbantartásának tervezésénél. Miskolcon például mesterséges intelligencia támogatja az eBike-gyártósorok hibaelemzését, és azonosítja az eltérések okát. Makláron a szenzorgyártás során, statisztikai alapú korrekciót vezettek be, amely növeli a hatékonyságot és könnyíti a folyamatot felügyelők munkáját. A Bosch az oktatási együttműködéseiben is kiemelt szerepet szán a mesterséges intelligenciának, amely része az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Ipari Tanszékkel, a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiai Kompetencia Központtal, a Budapesti Gazdasági Egyetemmel, valamint a Miskolci Egyetemmel végzett közös munkának. A mesterséges intelligenciára helyezte tavaly a hangsúlyt a Bosch x Richter Innovátorok Napja rendezvény. A múlt év szeptemberében először, hagyományteremtő céllal indított együttműködés célja, hogy a két meghatározó magyarországi innovatív vállalat közösen inspirálja a jelen és a jövő generációit egy fenntarthatóbb és biztonságosabb jövő építésére. Idén az együttműködést kibővítve közös innovációs pályázatot hívott életre a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A Bosch x Richter Ipari Innovációs Díjra pályázó felsőoktatásban tanuló hallgatók napjaink társadalmi és gazdasági kihívásaira adott innovatív megoldásokat mutathatnak be az egészségügy és a mobilitás területén. Az oktatás továbbra is fontos eleme a Bosch stratégiájának. A Bosch kutatás-fejlesztési ökoszisztémájában az egyetemek elsőkézből tájékozódhatnak az ipari trendekről, hogy még hatékonyabban tudják támogatni a technológia fejlődését. A Bosch a közös projektekkel erősíteni tudja a kutatásait, a hallgatók pedig már egyetemi éveik alatt bekapcsolódhatnak ipari fejlesztésekbe. Bosch csoport: kilátások és stratégiai tervek 2024-re A cégcsoport a kedvezőtlen gazdasági és piaci körülmények ellenére az előző évhez képest 3,8 százalékkal, 91,6 milliárd euróra növelte árbevételét. Az 5,3 százalékos árbevétel-arányos üzemi eredmény 1 százalékponttal lett magasabb az előző éves eredménynél. Utóbbi jobban alakult a vártnál, ám még mindig elmarad a hosszútávon elvárt legalább 7 százalékos céltól, amit a Bosch 2026-ig tervez elérni. 2024 első negyedévében éves szinten 0,8 százalékkal csökkent az árbevétel, ami árfolyamhatások nélkül 2,7 százalékos növekedést jelent. A cégcsoport várakozásai szerint az előző éves árbevétel-arányos üzemi eredmény további javítása komoly erőfeszítéseket igényel. Alaptevékenységében, azaz a mobilitás üzleti szektorában a Bosch szisztematikusan hozza meg jövőbeni növekedését szolgáló stratégiai döntéseit, és idén mintegy 30 gyártási projektet indít el az elektromos járművekkel foglalkozó területen. A hidrogén technológiát illetően a Bosch csoport megerősítette üzleti várakozásait, amelyek szerint 2030-ra az ötmilliárd eurót is elérheti a szegmensből származó árbevétele. A Bosch Magyarországon A Bosch termékeivel 1898 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára jelentős cégcsoport lett. Hazánkban a Bosch csoport nyolc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A 2023-as pénzügyi évben 2207 milliárd forint teljes nettó árbevételt ért el, ebből a magyar piacra való csoporton kívüli értékesítésből származó árbevétele 343 milliárd forint volt. A magyarországi Bosch csoport több mint 18 300 munkatársat foglalkoztat (2023. december 31-én). Az egyes gyártó, kereskedelmi és fejlesztési egységekhez tartozó kereskedői és szervizhálózat a teljes országot lefedi.

A vádirat szerint a fiatal nő éjjel egy óra után, szeszes ital fogyasztását követően ült autóba, mellyel az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” tábla tilalma ellenére egy útkereszteződésbe hajtott a Suzuki Swiftjével, s a gépkocsi első részével nekiütközött a tőle jobbról érkező személyautó oldalának. A baleset következtében személyi sérülés nem történt. A vádlottat a rendőrök igazoltatták, melynek során fény derült az ittasságára. Az ügyészség a vádiratában tárgyalás mellőzésével büntetővégzés meghozatalát és abban pénzbüntetés, valamint járművezetéstől eltiltás kiszabását indítványozta, melynek a Veszprémi Járásbíróság a nem jogerős büntetővégzésében helyt adott és az elkövetővel szemben 280 ezer forint pénzbüntetést szabott ki, valamint 1 év 2 hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől. A balesetről készült videó itt tekinthető meg.

A BRFK tájékoztatása szerint szombat éjszaka arról érkezett bejelentés, hogy a 12-es főút mellett Verőcénél egy vérző fejű férfit találtak, akivel nehéz kommunikálni. A rendőrök kimentek a helyszínre, meghallgatták a sérültet, és arra következtetésre jutottak, hogy a férfi egy vízi baleset áldozata. A rendőrök a katasztrófavédelemmel és a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat munkatársaival azonnal megkezdték a környék átkutatását, ebbe drónokat is bevontak, a keresés vízről és szárazföldről egy időben zajlott. A kép illusztráció, fotó: MTVA/Nagy Zoltán Nem sokkal később egy férfi holttestét találták meg Verőcétől délre a Duna-parton, majd órákkal később egy női holttestet is találtak a Megyeri hídnál a Dunán, továbbá találtak egy sérült kis géphajót is. A rendőrök azt is megállapították, hogy az érintett időszakban a térségben egy szállodahajó tartózkodott, amelyet Komáromnál megállítottak, és megállapították, hogy az oldala sérült. Jelenleg a rendőrség a szállodahajó és a géphajó esetén is szemlét tart - ismertették a videóbejegyzésben. A BRFK az ügyben a vízi közlekedés több ember halálát okozó veszélyeztetésének gyanúja miatt indított büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen. A kisgéphajón 8 felnőtt ember tartózkodott, akik közül ötöt - három férfit és 2 nőt - jelenleg is nagy erőkkel eltűntként keresnek. A folyamatban lévő nyomozásba informatikai és hajózási szakértőket is bevontak. A nyomozás célja annak megállapítása, hogy terhel-e bárkit büntetőjogi felelősség a baleset bekövetkeztéért - tudatta a rendőrség.  

Reggelente az iskolák környéke egy felbolydult a hangyabolyra emlékeztet, mindenki siet, a gyerek a suliba, a szülő a munkába, rengeteg az autó, nagy a torlódás, sok a közlekedési veszélyforrás  – jól ismerik ezt azok a családok, ahol iskolás korú gyerek van. A Budapesti Közlekedési Központ a kerületi önkormányzatokkal, valamint a MOME Innovációs Központjával közösen azért indította el 2023-ban a Sulizóna programot, hogy ezen változtasson, és biztonságosabb környezetet teremtsen a gyerek számára az iskolák környékén. Biztonságos környezet után jöhet a bringa és a gyaloglás A projekt elsősorban a következő a problémákra kíván megoldást nyújtani: az iskolák megközelítése nem biztonságos; a szabálytalanul parkoló autósok csökkentik a járdafelületet, torlódást okoznak és olykor akadályozzák a közösségi közlekedést; a parkoló autók között nehéz észrevenni a gyerekeket és szülőket; valamint az autósok gyakran túl nagy sebességgel haladnak.  Első lépésben a reggeli és délutáni torlódásokat és a parkolásból adódó problémákat szeretnék visszaszorítani, valamint csökkentenék az iskolák bejáratánál áthaladó autók sebességét. A cél egy olyan önmagát magyarázó utcakép kialakítása, amely egyértelművé teszi minden, az iskola környezetében közlekedő számára, hogy olyan területre érkezett, ahol különös figyelemmel kell viselkednie. Így néz ki egy sulizóna (Fotó: BKK) Hosszabb távon azt szeretnék elérni, hogy miután csökkent a közlekedéssel járó veszély, minél többen menjenek szívesen iskolába gyalog vagy kerékpárral, akár egyedül, akár szülőkkel, és azért senki nem menjen autóval, mert a többi közlekedési formát nem tartja elég biztonságosnak.  Így alakítják át az iskola környékét A Sulizóna programban először könnyebben megvalósítható módszerekkel alakítják át az iskolák környezetét: Sulizóna táblákat helyeznek ki, útburkolatra festenek feliratot, rendezett parkolóhelyeket alakítanak ki, Puszi&Pá (Kiss&Ride) rövid megállásra alkalmas parkolóhelyeket létesítenek, továbbá az útpálya beszűkítésével – virágládák kihelyezésével – csökkentik az autók sebességét. Hogy pontosan mi valósul meg, az nagyban függ az adott iskola környezetétől.  Ha a kezdeti intézkedések sikeresek voltak, akkor a következő lépésben már építéssel járó beavatkozásokat is terveznek. Ilyen például a járdaszintre emelt és lerövidített gyalogátkelőhelyek, vagy az iskolák bejárata előtt egy-egy nagyobb, biztonságos zóna kialakítása. Jelenleg három budapesti iskola bevonásával zajlik a Sulizóna program, de a projekt folytatódik, és a BKK várja további intézmények jelentkezését. Az iskolák a kerületi önkormányzatnál jelezhetik csatlakozási szándékukat, az önkormányzatok és a BKK pedig minden szakmai támogatást és tudást megad a sulizónává történő átalakításához. Gyalog, tömegközlekedéssel, autóval A magyar gyerekek többsége gyalog jár iskolába, a megkérdezett szülők több mint harmada (35 százalék) válaszolt úgy, hogy van a családban olyan gyerek, aki reggelente gyalog indul suliba – derült ki az OMV 2020-as reprezentatív felmérésből, amely még a vírushelyzet előtti szokásokat vizsgálta. Persze azóta biztosan volt némi változás, de az arányok nagyjából látszanak.  A válaszadók 29 százaléka tömegközlekedéssel, 23 százaléka autóval viszi gyermekét, míg 12 százalék a kerékpárt választja. A többiek rollert, gördeszkát, görkorcsolyát vagy akár robogót használnak az iskolába vezető útjuk során.  Településtípusonként azonban vannak eltérések, hogy jellemzően milyen módon jutnak el a diákok az iskolába. A gyaloglás főként a vidéki nagyobb és kisebb városokban jellemző, az ilyen településeken élő szülők fele azt mondta, hogy a családból legalább egy gyerek sétál a suliba.  Azoknak a gyerekeknek az aránya, akiket autóval visznek iskolába, Budapesten és a megyei jogú városokban a legmagasabb, 30 és 31 százalék.  A tömegközlekedés aránya a fővárosban (52 százalék) és a kisebb településeken (41 százalék) kiemelkedő. Érdekes adat az is, hogy a gyerekek milyen messziről érkeznek az oktatási intézményekbe. A felmérés alapján a nebulók 28 százaléka 3-5 kilométerre lakik az iskolájától, míg a diákok közel harmadának 3 kilométernél kevesebbet kell megtennie. A tanulók majdnem negyede azonban 10 kilométernél is messzebbről jár iskolába. Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!