A kínai Haval június közepén megkezdte hibrid crossovere, a Beast értékesítését. Az autó a modern L.E.M.O.N platformon alapul és lehetővé teszi különféle típusú hajtásláncok használatát. Az autó külső dizájnja kapcsán érdemes kiemelni a hűtőrácsot, amelybe harmonikusan illeszkednek a frontoldali fények.  Az autó külső megjelenése – nevéhez hűen - agresszivitást sugároz. Méreteit tekintve a crossover hossza 4780 mm, a tengelyek közötti távolság pedig 2800 mm. A hibrid meghajtás egy 1,5 literes turbómotorra épül, összteljesítmény - az elektromos rásegítéssel - eléri a 246 LE-t. Mindez 7 fokozatú automata sebességváltóhoz kapcsolódik. A hibrid technológiának köszönhetően az autó benzinfogyasztása 100 kilométerenként mindössze 5,5 liter. A kínaiak nagy reményeket fűznek az oroszországi értékesítéshez. Az autó a jelenlegi árfolyamon 1,5 millió rubelbe, átszámítva kb. 10 millió forintba kerül. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Miközben bővül az SUV és EV modellek listája, könyörtelenül szedi áldozatait a divat meg a villamosítás: egyre több klasszikus kategóriát törölnek listájukról a gyártók. Januári cikkünk óta jóval hosszabb lett az elmúlt hónapok áldozatainak névsora, most következzen az újabb és bővített összeállítás. Azt hihetnénk, hogy a dízelek és benzinfalók tűnnek el a szalonokból, mert egyre szigorúbbak a forgalomba helyezési kritériumok a környezetvédelem és a közlekedésbiztonság érdekében, de ez nem igaz, pedig a paragrafus szigorú. A zöldítés keretében egy új személykocsi átlagosan 95 gramm szén-dioxidot bocsáthat ki kilométerenként, minden többletért grammonként 95 euró bírságot kell fizetnie a gyártónak. A B-szegmensű és lépcsőhátú Thaliától már korábban elbúcsztunk       Forrás: Renault Ennél is szigorúbb lesz a Fit for 55 csomag, mely azt írja elő, hogy az éghajlatot károsító kibocsátásokat 2030-ig 55 százalékkal kell csökkenteni (1990-hez képest). 2050-re pedig az EU-nak klímasemlegessé kell válnia, azaz attól kezdve minden károsanyag-kibocsátást meg is kell kötni. Több gyártó és kormány szerint is törölni kellene a 2030-as határidőt. A patyolatakció költségei milliárdokba kerülnek a gyártóknak, amit nem minden kategóriában tudnak kigazdálkodni. Ennek következménye, hogy először éppen a legkisebb és legtakarékosabb belsőégésűeket vezetik ki a gyártásból, miközben egy súlykompenzációs EU-s kiskapunak köszönhetően a nagyobb és nehezebb SUV/crossover modellek megússzák a büntetést, vagy legalábbis enyhébbet kapnak…Nesze neked környezetvédelem! Kecses volt és jó áron adták a Peugeot SW 207-est       Forrás: PSA Ráadásul folyamatosan egyre nagyobbak az autók, ami együtt jár tömegük növekedésével. A terepes fazonúak súlya már közelít az amerikai modellekéhez. Leginkább a divatos autók ölik a környezetet, hiszen a terepjárós fazonú autók hiába elektromos hajtásúak, légellenállásuk és súlyuk miatt pazarlóbb energiafelhasználásuk. A magasabb építés nem csak nagyobb fogyasztással, krosanyagkibocstással jár, de rontja a jármű stabilitását is. Sok tulajdonos tisztában van ezzel, de szeret magasan ülni…Ennyi erővel persze építhetnének sámlit is a normál autók tetejére. Az ezredfordulón Cordoba Vario jelvénnyel kínált kiskategóriás kombit a Seat A SUV-mániának köszönhetően folyamatosan tűnnek el bevált modellek. Jónéhány praktikus családi autó már az ezredfordulón eltűnt a piacról. Alig volt konkurenciája a Suzuki Swift Sedan változatának, és bár sokáig sikeres volt a Renault Thalia meg a VW Polo Classic, nem lettek követői. Az áldozatok között szerepelnek a kiskategóriás, egészen pontosan a B-szegmensű kombik, melyek mezőnyéből a 206-os és 207-es után eltűnt a Peugeot SW, vagyis a puttonyos változat. Hiába keressük a listákon a Renault Clio Grand Tourt, a Seat Cordoba Variot vagy a VW Polo Variantot. És már a legújabb Fabiából sem készít kombit a Skoda. A kiskategóriás kombiknál is drasztikusabban mértékben szűkült az egyterűek választéka. Amint már korábbi összeállításunkban beszámoltunk róla az európai piacról eltűntek olyan korábbi sikeres van-modellek, melyek nem csak méretükben voltak praktikusak és családiasok, hanem gyártásukban is. Ugyanabban a spanyolországi gyárban készült a Ford Galaxy-VW Sharan-Seat Alhambra trió. Hasonló kooperáció keretében gyártották az 1994-es olasz-fancia Eurovan családot, melynek tagja volt a Jumpy-Scudo-Expert trió, majd ennek műszaki alapjaira állt össze a Citroën Evasion-Fiat Ulysse-Lancia Zeta és Peugeot 806-os kvartett. 2002-ben megújulva és némileg módosított jelzéssel került piacra a 807-es/C8-as/Phaedra/Ulysse. Később a Stellantis családba került a francia és olasz márka, majd a német Opel és a brit Vauxhall. Az európai változatokat is elérte a tarlóvágás, mert Zafira jelvénnyel már egy egészen más egyterűt forgalmaznak, ráadásul csak átmenetileg. Mert nem az egyesülések és a belső kannibalizmus, hanem inkább a környezetvédelmi szigorítások és a változó divat miatt tűnnek el a piacról klasszikus egyterűek. Ilyen volt 2019-ig a Zafira (felső kép) és ilyen most (alsó kép)       Forrás: Opel/Stellantis Már a PSA-val történt egyesülés után búcsúzott az eredeti Zafira, bár ilyen jelvénnyel forgalmazzák még hétüléses Citroëneket és Peugeot-kat, de már nem sokáig, mert idén leálltak a belsőégésű motorosok gyártásával és a klónokból már csak villamoshajtásúak készülnek Peugeot Traveller, Citroën SpaceTourer és az Opel Zafira Life, valamint a Peugeot Rifter, Citroën Berlingo és Opel Combo Life jelzéssel. A van-kategóriából eltűntek olyan klasszikusok, mint a Citroën Xsara Picasso, a Renault Scénic, a Ford B és C Max. A minivan szegmens eleve „halott”, nyilatkozta a legtekintélyesebb német ágazati elemző, Ferdinand Dudenhöffer, a Duisburg-Essen-i egyetem (UDE) autóipari kutatóintézetének (Center Automotive Research - CAR) vezetője a Handelsblattnak, melynek iparági forrásai szerint a Mercedes törli terméklistájáról az A- és B-osztályos modelleket. Kifutómodell lesz a kecskeméti Mercedes B-osztályosa     Forrás: Gyártó A radikális profiltisztítás és költségcsökkentés jegyében korábban még születtek olyan párosok, mint a Škoda Superb és a VW Passat, ám a bizniszmenedzser kategóriában is változnak az igények. A csekély piaci részesedés és kis darabszám miatt korábban kivonult a D-szegmensből Accordjával a Honda és 6-osával a Mazda. Várhatóan ez vár a Ford Mondeóra is, a Samsung által gyártott Renault Talisman sorsa már korábban megpecsételődött az európai piacon, ahová nem érkezik több Kia Stinger. A Stellantisba történt beolvadás után kétséges az Opel Insignia sorsa is. Alaposan megváltozik a VW Passat koncepciója: idén már nem készül Emdenben négyajtós lépcsőhátú változat, ennek szerepét már átvette a divatosabb Arteon, mely kupés formájával többszázezer vásárlót hódított meg. Aki pedig nagyobb csomagterűt akar, annak ott a shooting brake, ami legalább annyira dögös, mint a ferdehátú változat. Vagyis az igényes üzleti kategóriában is erre buknak a menedzserek, az Arteon immár ötödik éve jelzi, hogyan változik az autódivat még egy konzervatívnak tartott kategóriában is. Menedzsermodellként a VW 2023-ban dobja piacra az elektromos ID AERO-t, mely a Passatot váltja majd kínálatában. Az elektromos VW ID AERO száll ringbe a Passat kategóriában A SUV-divat hatására alaposan megritkul a klasszikus kompaktok és kombik mezőnye: a Ford Puma megfúrta a Focus famíliát, és az Audi, a BMW, valamint a Mercedes is a magasabb építésű, terepes fazonú és nem utolsósorban nagyobb nyereséget hozó változatokra áll át, ahogy a Dacia is, mely erősen suv-osra formázta a Lodgy utódját, a Joggert. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

(Képek: Dorotheum) A volt szövetségi kancellár mallorcai nyaralója környékén közlekedett a leírásban szereplő "1975-ös Volkswagen 1303 Cabriolet"-el. A nyitott Volkswagen nagyrészt eredeti állapotában maradt meg. Kreisky (1911-1990), 1970-től 13 évig osztrák kancellár, a mallorcai Calviában telepedett le az 1970-es évek végén. 1978. május 5-én az 1-PM-8483 lajstromszámú kabriót saját nevére jegyezték be. "Számos fotón látható Kreisky a családjával és a Bogárral, még egy részletes interjút is készítettek vele a szigeten" - írja a Dorotheum honlapján. "Még akkor is, amikor Kreisky már súlyos egészségügyi problémákkal küzdött utolsó éveiben, ragaszkodott ahhoz, hogy a Beetle kabriót vezesse." Az 1303-as volt a német gyártás utolsó bővítési szakasza. Elődjétől átvette a boxer erősebb, 50 LE-s motorváltozatát. A legszembetűnőbb külső jellemző az immár ívelt szélvédő volt, ami a fontos észak-amerikai piacon érvényesülő új biztonsági előírásoknak köszönhető. A gyártás során a görgős kormányzásról új fogasléces kormányrendszerre váltottak, mielőtt a limuzin gyártása, amely a Golfban kijelölt utódra talált, 1975-ben Németországban befejeződött. A továbbra is erős eladási adatok miatt az osnabrücki Karmannban folytatódott a kabriók gyártása. Amikor 1979-ben bejelentették a végét, nagy volt a felháborodás, de a Wolfsburg döntésén már a tüntetések sem tudtak változtatni. 1980. január 10-én, csütörtökön a gyártást leállították. A "Marino Yellow" járművet 87 klasszikus jármű aukcióján kínálják júliusban a Dorotheum Járműközpontban. A Dorotheum szerint a becsült érték 30-40 ezer euró között mozog. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Oké, persze, a nagy digitális felületek menők, hisz modern hangulatot kölcsönöznek a legegyszerűbb autó utasterének is. Ugyanakkor hosszabb együttlét után bizony zavaró tud lenni, ha a jól megszokott fizikai gomb helyett valahol egy menü mélyén kell apró gombokat nyomkodva felkutatni egy hasznos funkciót. Már, ha egyáltalán sikerül valaha megszoknunk. Mostanában ugyanis igyekeznek annyira sok mindent beépíteni az infotainment rendszerekbe, hogy kezdenek átláthatatlanná válni, és olyan funkciók is a kijelzőre kerültek, amik amúgy a hétköznapi használat során elengedhetetlenek. Mindezzel nem is lenne baj, ha kellően intuitív, jól kezelhető, átlátható, multifunkciós felületet hoznának létre a gyártók, de sajnos a legtöbb hagyományos autógyár még eléggé gyerekcipőben jár, ha infotainment rendszerek szoftvereiről van szó. Ráadásul úgy tűnik, hogy nem csak a felhasználókat zavarhatja a túl nagy és túl sok kijelző az utastérben. Érdemes meghallgatni, hogy mit mond erről egy európai prémium márka vezető dizájnere. Thierry Métroz a DS Automobiles formatervezője most az Autocarnak nyilatkozott, melyben elmondta, hogy az érintőképernyők igazából nem illenek bele a márkájának autóiba, és azon dolgoznak, hogy miként lehetne úgy megújítani az utasteret, hogy ezeket elfelejthessék végre. „Az a célunk, hogy a jövőbeli autóinkban egyetlen kijelző sem legyen.” – mondta Métroz. „Az a baj a kijelzőkkel, hogy, ha kikapcsolod őket, akkor csak egy sötét kockával találod szembe magad, tele ujjlenyomatokkal. Ez nem annyira szexi és nem is annyira luxi.” A dizájner szavai üdítően hatnak abban a világban, amely épp affelé halad, hogy az egész műszerfal egy digitális felület legyen (lásd: Mercedes-Benz EQS). „Nagy trend jelenleg, hogy teleszórják kijelzőkkel az utasteret, de szerintem ez egy kicsit hülyeség. A DS-nél nálunk fordított a filozófia: több műszerfal, kevesebb képernyő.” – tette hozzá Métroz. Persze elismerte a dizájner, hogy ilyen mennyiségű információt kijelzők nélkül eljuttatni a felhasználókhoz nem lesz könnyű, mi több, hatalmas kihívásnak nevezte. Ugyanakkor csapatával azon lesz, hogy keressenek egy kevésbé tolakodó megoldást, ami több nyugalmat ad a térnek, mint a szemünkbe világító hatalmas képernyőtenger. Ráadásul nem csak az érintőképernyők leköszönéséről beszélt Métroz ebben a riportban. Szerinte a teljes villanyosítással át kell gondolniuk a hűtőrácsok szerepét a formaterveken. A DS 2024-től szeretne átállni a teljes emissziómentes palettára, és mivel a villanymotoroknak nincs szükségük olyan szintű hűtésre, mint a hagyományos belsőégésű motoroknak, ezért a formatervezőknek nagyobb alkotási szabadságot ad, hogy mit rajzolnak azok helyére. Métroz szerint forradalmi megoldásokat tapasztalhatunk hamarosan az autók orr részének kialakításában. „Van egy hatalmas felületünk, ahol szabadon újragondolhatjuk a dizájnt.” – mondta el a szakértő. „Lehetőségünk van megerősíteni az első fényjelzések hangsúlyosságát. Olyannyira, hogy a friss tervrajzokon már szinte csak a fényszórókkal dolgozunk. Most már lehetőségünk van akár fényhidakkal körbeölelni a márkajelzést, és olyan fényeffekteket alkothatunk, amilyeneket korábban nem. Nagyon izgalmas most formatervezőnek lenni.” Egyébként a DS Aero Sport Lounge koncepcióval már láthattunk is előzetes terveket arra, hogy miként használná fel a hűtőrácsok hiánya miatt felszabaduló helyet a francia prémiummárka. Ott például egy hatalmas digitális felületetet alkalmaztak a márkajelzés köré, ami dinamikusan módosul az adott forgalmi szituációhoz viszonyítva. Ugyanakkor valószínűleg még ez is egy hagyományosabb megközelítés, hogy könnyebben emészthető legyen az átállás a teljesen új fronttal rendelkező modellek érkezéséig. Egy biztos, a DS almárka létrehozásával újra visszahozták a bohém, de mégis kifinomult francia formavilágot az európai autózásba, és rendkívül izgalmas lesz látni, hogy a francia prémiummárka mérnökei mit lesznek képesek kihozni a modernkor kihívásaiból, ami már biztos, hogy a villanyautókról fog szólni, és jó eséllyel a teljesen önvezetésről – bár utóbbi még egy lépéssel távolabb van. Már csak egy lépéssel. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!