A közlemény szerint a körülbelül egy kilométer hosszú új csővezeték a Mol Tiszaújváros-Százhalombatta között meglévő csővezetékét köti össze a HEXUM Tartálypark Zrt. vámosgyörki telephelyével, amely 180 000 köbméter tároló kapacitásával az ország stratégiai készleteinek tárolási feladatát látja el. A projektben szükségessé vált a HEXUM technológiájának kiegészítése, valamint egy Mol indító-fogadó állomás megépítése. A márciusban kezdődött kivitelezés - a Mol és a HEXUM közös finanszírozásával - a tervezett határidőre valósult meg - írják a közleményben. Hazuga Károly, a Mol Magyarország Downstream ügyvezető igazgatója a közleményben hangsúlyozta, a Mol folyamatosan dolgozik az ellátásbiztonság javításán. A HEXUM Tartálypark Zrt.-vel közösen megvalósított beruházás jó példája annak, hogy egy viszonylag kis beruházás jelentős hatást képes elérni az ország ellátásbiztonságára - írták. A HEXUM Tartálypark Zrt. Magyarország stratégiai (biztonsági) kőolaj-, és kőolajtermékek tárolásával és kiszolgálásával foglalkozik öt - Celldömölk, Pétfürdő, Vámosgyörk, Százhalombatta, Tiszaújváros - telephelyen, a biztonsági készletezés mellett kis mértékben kereskedelmi célú bértárolást és kiszolgálást is végez. Nyilvános cégadatok szerint a HEXUM Tartálypark Zrt. 2021-ben 11,62 milliárd forint értékesítési nettó árbevételt ért el az előző évi 11,07 milliárd forint után. A társaság adózott eredménye 2021-ben 889 millió forintot tett ki szemben a megelőző évi 2,4 milliárd forinttal. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Téli pihenőre megy a fogaskerekű az energia- és gazdasági válság miatt – jelentette be a napokban a BKK. Az üzemszünet a tervezett pályafelújítás végéig tart, a járat helyett buszokkal lehet utazni, az egekbe ugrott áramárak miatt így több mint 120 millió forintot spórol Budapest közösségi közlekedése. Amíg pedig arra vársz, hogy újrainduljon a fogas, ismerd meg a történetét.  Svájci szabadalom Magyarországon A Svábhegy a 19. század második felére a főváros egyik legszebb és legkedveltebb kiránduló- és üdülőhelyévé vált. A tehetősebb pest-budai polgárok, neves művészek – köztük Jókai Mór, Eötvös József, a Steindl család – egymás után építették nyaralóikat, villáikat a területen. Rövidesen felmerült az igény az egyre népszerűbbé váló – de addig csak lovaskocsival vagy gyalogosan elérhető – hegy közlekedésének fejlesztésére, illetve a fővárosi közlekedésbe való bekapcsolására. A svábhegyi (később Szabadság-hegy) fogaskerekű ötletét Széchenyi Ödön (gróf Széchenyi István fia), a budavári sikló megépítésének kezdeményezője vetette fel, miután megismerte Európa első hegyi fogaskerekű vasútját: a svájci Niklaus Riggenbach által tervezett és építtetett fogaskerekű 1871-ben Svájcban indult útjára, és az 1800 méter magas Rigi-csúcsra vitte fel utasait. Riggenbach szabadalmának lényege, hogy a két vasúti sín közé elhelyezett egy fogaslécet, amelyben a mozdony közepén lenyúló fogaskerék kapaszkodik, és így tud felmenni a hegyre.  Eleinte csak nyáron üzemelt A budai vasút megépítéséről szóló szerződést 1873 májusában írták alá Riggenbach cégével, a kivitelezéssel pedig a svájci születésű Cathry Szaléz Ferenc mérnököt bízták meg. Az Internationale Gesellschaft für Bergbahnen in Basel (BGfB) nevű vasúttársaság 40 éves üzemeltetésére is engedélyt kapott, amelyet később 13 évvel meghosszabbítottak. A vasút kevesebb, mint egy év alatt készült el, és amikor 1874. június 24-én üzembe helyezték, a harmadik fogaskerekű vasútvonal volt Európában. A „Fogas” normál nyomtávú, 2883 méter hosszú, egyvágányú pályán az Ecce homo rétről (ma Városmajor) indult, és a Diós-árok mentén haladva a Svábhegyig vezetett. A vasúti pálya teljes hossza 2883 méter, emelkedése a két végállomás között 259 méter volt. A gőzmozdonnyal működtetett vasút menetideje mindkét irányba – felfelé és lejtmenetben is – 20 perc volt.  A fogaskerekű Svábhegy állomása 1912-ben, ami az 1890-es meghosszabbítás előtt a végállomás volt (Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)  A fogaskerekű eredetileg turistavasútnak készült, ezért a megszületése utáni évtizedekben csak a nyári időszakban, április 15. és október 15. között üzemelt. Igaz, jelentős teherforgalmat is bonyolított, gyakran szállítottak építőanyagot a fokozatosan benépesülő terület építkezéseihez, és a környék vendéglátóhelyeit is a vasút segítségével látták el. Kezdettől fogva számos kritika is érte részben nyomvonala, részben magas jegyárai miatt. A forgalmat árcsökkentéssel, majd kedvezményekkel igyekeztek növelni. 1890-ben a vonalat a Széchenyi-hegyig építették ki, hossza 3733 méterre nőtt.  A fogaskerekű vasút mai útvonala (Forrás: Wikipédia/Kemenymate) Gőz helyett villany Miután a svájci vasúttársaság szerződése 1926-ban lejárt, a fogaskerekű a főváros tulajdonába és a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. üzemeltetésébe került. Egy évvel később átfogó korszerűsítésbe kezdtek, ami azzal is járt, hogy a környezetszennyező gőzmozdonyokat villanymozdonyokra cserélték. Növelték a sebességet, és a vonatok 30 helyett 15 percenként követték egymást.  A vasút villamosítása 1929-ben fejeződött be, július 2-án indult meg a világ első villamosított fogaskerekű vasútja. A járművek sárga színűek voltak, és egészen 1973-ig voltak használatban. Közben kitört a második világháború, és a fogaskerekű is jelentős károkat szenvedett. Az 1944. decemberi leállás után csak 1945 júniusában indult újra a forgalom. A fogaskerekű végállomása a Széchenyi-hegyen 1969-ben (Fotó: Fortepan / FŐMTERV) A következő időszakban a veszteséges üzemeltetés miatt ismételten szóba került a fogas megszüntetése, mivel már busszal is fel lehetett jutni az akkor Szabadság-hegynek nevezett Svábhegyre. A fogaskerekű végül megmenekült, sőt a kalauz nélküli közlekedés próbaterepe lett: 1961. december 4-én elsőként a fogaskerekűre helyezték fel a KN (kalauz nélkül) táblákat. Átfogó korszerűsítés A fogaskerekű 1968-ban került az akkor megalakult Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) üzemeltetésébe, majd 1973-ban, Budapest létrejöttének századik évfordulója alkalmából újabb korszerűsítésre került sor. Ez a felújítás nemcsak a vasútvonal megújulásával járt, új állomásépületeket, várókat emeltek, és lecserélték a járműparkot is. Ekkor állították forgalomba a ma is közlekedő piros-fehér SGP motorvonatokat, amelyek új rendszert igényeltek, ezért szükségessé vált a pálya felépítményének és a fogasléceknek az átépítése is. A piros színű fogaskerekű napjainkban (Fotó: BKK) Az 1990-es években is számos felújítást, korszerűsítést végeztek a fogaskerekű vasúton, amely 2008-ban a 60-as jelzést kapta a fővárosi közösségi közlekedésben. A nagy forgalmú nyári hétvégéken 12 percenként, egyébként napközben 15-20 percenként közlekedik. További fejlesztéseket is terveztek, többek között teljes műszaki rekonstrukciót, valamint a vonal meghosszabbítását a Széll Kálmán térig, illetve a Normafáig, de hogy ebből mi valósul meg, azt nem tudni.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset történt 2022. február 4-én késő délután az 5-ös számú főútön, Lajosmizse térségében. A balesetben három személyautó volt érintett. A nyomozás adatai szerint Felsőlajos irányából Lajosmizse felé közlekedett Opel Astra típusú személygépkocsijával egy 61 éves férfi és felesége. A főút 66-os kilométerénél ismeretlen okból áttért a bal oldali forgalmi sávba, ahol érintőlegesen nekiütközött a szemből érkező, és szabályosan közlekedő Volvo típusú személyautónak. Az ütközés hatására az Opel árokba borult, míg a vétlen sofőr elvesztette az uralmát a járműve felett, átsodródott a szemközti sávba és frontálisan összeütközött egy szintén szabályosan közlekedő Renault Thalia típusú személygépkocsival. A baleset következtében a Renault vezetője, egy 51 éves férfi olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette. A vele ütköző jármű 35 éves sofőrje súlyos sérüléseket szenvedett a baleset során. Az Opellel közlekedő idős házaspár nem sérült meg.     A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével gyanúsítják az Opelt vezető 61 éves férfit, aki az eljárás során szabadlábon védekezhetett. Ügyében az egyenruhások a szükséges eljárási cselekményeket elvégezték, és a keletkezett iratokat a napokban átadták az illetékes ügyészségnek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A 24 éves pilótának ez az első futamgyőzelme az F1-ben, csapatának, a Mercedesnek pedig az idei első sikere. Russell mögött Carlos Sainz Jr., a Ferrari spanyol versenyzője zárt másodikként, míg a másik Mercedest vezető, hétszeres világbajnok brit Lewis Hamilton harmadikként. Sainznak ugyanakkor motorcsere miatt öt rajthelyes büntetése van, így csak a hetedik kockából startolhat majd. A pénteki időmérő edzést meglepetésre megnyerő dán Kevin Magnussen (Haas) nyolcadikként végzett a sprintben, míg az immár kétszeres vb-győztes holland Max Verstappen (Red Bull) negyedik lett. A sprintfutam rajtjánál Magnussennek sikerült megtartania az első helyet, de a harmadik kör elején Verstappen simán megelőzte, majd az élmezőny többi tagja is sorra lehagyta. Verstappen sokáig magabiztosan száguldott az élen, ám a hajrához közeledve nagyon elkoptak a gumik az autóján, emiatt jelentős mértékben veszített a tempójából, s előbb Russellt, majd Sainzot, valamint Hamiltont sem tudta feltartóztatni. Az első sorból így Sainz büntetése nyomán a két Mercedes startol majd, mögöttük pedig a Red Bullok állnak majd fel a rajtrácsra. A rövidtávú viadal első nyolc helyezettje világbajnoki pontokat is gyűjtött, a győztes 8, a második 7, a harmadik 6, a többiek pedig sorrendben 5, 4, 3, 2 és 1 pontot szereztek. A 71 körös Brazil Nagydíj ma - közép-európai idő szerint - 19 órakor kezdődik.     A vasárnapi futam rajtsorrendje:     ------------------------------     1. sor: George Russell (brit, Mercedes) Lewis Hamilton (brit, Mercedes)     2. sor: Max Verstappen (holland, Red Bull) Sergio Pérez (mexikói, Red Bull)     3. sor: Charles Leclerc (monacói, Ferrari) Lando Norris (brit, McLaren)     4. sor: Carlos Sainz Jr. (spanyol, Ferrari) Kevin Magnussen (dán, Haas)     5. sor: Sebastian Vettel (német, Aston Martin) Pierre Gasly (francia, Alpha Tauri)     6. sor: Daniel Ricciardo (ausztrál, McLaren) Mick Schumacher (német, Haas)     7. sor: Csou Kuan-jü (kínai, Alfa Romeo) Valtteri Bottas (finn, Alfa Romeo)     8. sor: Fernando Alonso (spanyol, Alpine) Cunoda Juki (japán, Alpha Tauri)     9. sor: Lance Stroll (kanadai, Aston Martin) Esteban Ocon (francia, Alpine)     10. sor: Nicholas Latifi (kanadai, Williams) Alexander Albon (thaiföldi, Williams) További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!