Az "Austrian Wings" repülési magazin információi szerint az eset január 20-án történt Bécsből az albániai Tiranába vezető úton, de csak most vált ismertté. A jelentés szerint az AUA gépét villámcsapás érte, amikor a repülőtérhez közeledett. A fotó csak illusztráció. Forrás: Austrian A villámcsapás megrongálta az elektronikát és több téves figyelmeztetést eredményezett a pilótafülkében. A pilóták azonban biztonságosan le tudták tenni az Austrian Airlines sugárhajtású repülőgépét Albániában. A megsérült repülőgép ezután január 22-ig Tiranában maradt, írja az "Austrian Wings". A rendszerek "megőrülnek" A gépet ezután OS 1472-es járattal utasok nélkül szállították vissza Bécsbe. Napjainkban a villámcsapások nem jelentenek veszélyt a modern kereskedelmi repülőgépekre és az utasaikra, a jelentés szerint azonban az erős elektromos töltés megzavarhatja a fedélzeti rendszereket. Ezenkívül a villámlás a pilótafülkében lévő műszereket és kijelzőket is "megőrjítheti" - magyarázza "Austrian Wings". Ebben az esetben is ez történt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az ABB Robotics által támogatott Flexing for the Future címen elkészített 2035 Global Powertrain Forecast jelentés arról ír, hogy az autógyáraknak rugalmasabban és az együttműködés magasabb szintjén kell megközelíteniük a termelési és a logisztikai infrastruktúra kérdését, ha a következő évtized során is fenn kívánják tartani jövedelmezőségüket és az eddig elért minőségi színvonalat. A gyártók az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló ambiciózus célokra, valamint a szabályozások és a fogyasztói attitűdök hatalmas regionális eltéréseire olyan platformok és gyártó létesítmények létrehozásával válaszolnak, amelyek a hajtásláncok rendkívül összetett egyvelegét képesek befogadni a benzin- és dízelüzeműtől a hibriden át egészen az akkumulátorral működő elektromos hajtásokig, hogy az olyan feltörekvő technológiákról már ne is beszéljünk, mint a hidrogén üzemanyagcellák. Ez a változatosság olyan új szintre emeli a komplexitást, amely messze túlnyúlik a gyárkapukon, és már globális logisztikai és ellátási láncokat igényel. Mivel a hagyományos belső égésű motorral (ICE) szerelt hajtásláncnak már nem sok köze van a legújabb elektromos járművekhez, a támogatandó alkatrészek és eljárások puszta sokfélesége már önmagában is hamar kezelhetetlenné válik. Ezen túlmenően a piaci feltételek, a kormányzati ösztönzők, a jogszabályok és a háttértechnológiák változásának hatalmas sebessége megkívánja, hogy az autógyártók törekedjenek termelő üzemeik műszaki rugalmasságának fokozására, amennyiben megfelelően akarnak reagálni erre a bizonytalanságra. A jelentés azt sugallja, hogy a gyártóknak egyre inkább a digitalizáció és az automatizálás felé kell fordulniuk a variabilitás kezeléséhez szükséges rugalmasság megteremtése érdekében. A gyártók a hagyományos hosszú soros gyártási architektúrák megbontásával és dedikált modulrendszerű gyártócellák telepítésével tehetnek szert az egyes cellák módosításának vagy akár cseréjének a képességére anélkül, hogy meg kellene szakítaniuk a gyártás folyamatát, ami sokba kerül. A gyártás folyamatának ezek a veszteségmentes átalakításai lehetővé teszik az eredeti berendezésgyártók (OEM) számára, hogy kicsiben kezdjék meg az összeszerelési folyamat kulcselemeinek gyártását, majd újabb cellák üzembe állításával, illetve a meglévők áttelepítésével fokozatosan futtassák fel azt, ha a kereslet változása megkívánja. A folyamat műszaki rugalmasságának fokozásával nem csak e növekvő komplexitás kezelésének eszközrendszerét teremtjük meg, hanem lehetőséggé alakítjuk át azt. A jelentés azt állítja, hogy a rugalmasság fokozását segítő egyik legfigyelemreméltóbb technológia az lehet, ha még önállóbban működő logisztikai és anyagmozgató rendszereket alkalmazunk az üzemekben, miközben az OEM-ek a rugalmas anyagmozgatásban egyre inkább az autonóm mobil robotokra (AMR) támaszkodnak. Az üzem „digitális hasonmásának” létrehozásával a változtatások már előre bevizsgálhatók és optimalizálhatók, és miután egy gyártócella kialakítását a virtuális térben már tökéletesítették, az a való világ bármely pontján könnyen-gyorsan kiépíthető és maximálisan validálható. A cellarendszerű gyártás azt is lehetővé teszi, hogy a robotokat ún. „lift and shift” eljárás keretében átcsoportosítsák, vagy olyan területekre vigyék át, ahol nagy rájuk az igény, ami azt jelenti, hogy egy eszköz az eredeti rendeltetésén túl is meghosszabbíthatja élettartamát. Az ilyen kezdeményezések sikerének a kulcsa abban áll, hogy a gyártónak és az automatizálását végző partnernek szorosan együtt kell működnie. A jelentés vázlatosan kitér arra, hogy sok OEM és első vonalbeli beszállító számára kihívást jelent, hogy szakmai ismereteik köre leginkább csak bizonyos terméktechnológiákra és gyártási eljárásokra terjed ki. Éppen ezért az új megoldások gyors kidolgozásának legjobb módja a megfelelő külső partnerrel folytatott együttműködés. A beszállító technológiai szakértelmének és a külső cég automatizálási ismereteinek ötvözése lehetővé teheti olyan automatizálási megoldások közös létrehozását, amelyekben a termékeket már nemcsak „gyártásra”, hanem kifejezetten „automatizálásra” tervezik. Ugyanakkor, ahogy a jelentés szerzői megjegyzik, a rugalmas automatizálás megvalósítása nem pusztán a robotok beszerzésén múlik – abban a tekintetben is teljesen friss látásmódot igényel, hogy miként lehet a gyártás hatékonyságát maximalizálni ebben a bizonytalan és gyorsan változó gazdasági környezetben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A nyári szünet után Chattanoogában is piacra dobják azt a modellt, amelyet Zwickauból Amerikába szállítottak. Az amerikai változatnak néhány részletben el kell térnie az európai modelltől. VW ID.4: A modell ősztől az USA-ban is készül. (Fotó: Volkswagen) A VW az első, amely konkrét dátumot jelentett be az ID.4 USA-beli gyártásának megkezdésére. "Az ID.4 előszériás példányai most gördülnek le a futószalagról, a sorozatgyártás szeptemberben/októberben indul" - jelentette be Scott Keogh, a Volkswagen of America főnöke a CarBuzz amerikai portálnak. Reményei szerint a tavaly indult jármű várakozási ideje is lerövidül. Mert Európából eddig nem szállítottak annyi járművet, hogy az USA keresletét kielégítse. Tavaly összesen 16.752 ID.4-et adtak el az Egyesült Államokban. „Négyszer annyit is eladhattunk volna” – mondta Keogh. "A VW-kereskedők azt mondják, hogy több izgalmat láttak a bemutatótermekben, mint 1998 óta bármikor, amikor visszahoztuk a Bogarat." Összesen 40.000 foglalás volt a modellre, amelyet eddig csak kis mértékben tudtak teljesíteni. A VW eddig csak Európa és Amerika számára gyártotta az ID.4-et a zwickaui üzemben, ahol az ID.3, ID.5, valamint az Audi Q4 e-tron és a Cupra Born is legördül a futószalagról. A VW már a zwickaui gyártás megkezdése előtt bejelentette, hogy 2022-től az USA-ban is gyártja a járművet, de egyelőre nyitva hagyta a pontos dátumot. Cserébe az ott épített amerikai Passat idén kifut és eltűnik a piacról. Az USA ID.4 bizonyos részletekben eltérhet a jelenleg az USA-ban is kapható európai modelltől: Az LG által szállított akkumulátor helyett az SK Innovation (SKI) akkumulátorát építik be, némileg eltérő cellás kivitelben. Ezen kívül kellene egy adaptált középkonzol is, „ami inkább az amerikai stílusnak felel meg” – mondja Keogh. A jármű alkatrészeinek 96 százaléka változatlan. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Repülő autó technológia Az elektromos meghajtású, függőleges fel- és leszállásra képes repülőgép, az eV-TOL gondolata nem újkeletű. Az IBA társaság prognózisa szerint, amely légitársaságok számára szolgáltat repülési adatokat és elemzéseket, az ilyen típusú közlekedési eszközök piaca 2035-re várhatóan meghaladja majd 21 milliárd eurót. Jelenleg több mint 50 cég fejleszt eV-TOL technológián alapuló prototípus gépeket, amelyek akár 20 utas szállítására is képesek lehetnek. Az egyik ilyen cég a török ​​AirCar. Önvezető taxi 2017-es alapítása óta az AirCar folyamatosan keresi a kiutat a forgalmi zsákutcából. A Szilícium-völgy törökországi változatában működő AirCar ahelyett, hogy a kormányra várna, hogy az jobb és több utat építsen, eggyel magasabb szintre kapcsolt. Célja, hogy az ország legnagyobb szoftvergyártó cégével közösen egy teljesen elektromos meghajtású, önvezető és repülő taxit hozzon forgalomba. AirCar prototípus. Forrás: Euronews   Több ezer próba elvégzése után 2021-ben már meg is kezdődött a teljes méretű prototípus tesztelése, amelyekkel az AirCar vezérigazgatója, Eray Altunbozar szerint a vállalat várhatóan 2025 elején megkezdheti az utasszállítást. Vannak azonban még leküzdendő akadályok. Az egyik ilyen a mai tömegközlekedés mérete. Kihívások Dr. Andreas Bardenhagen, a Berlini Műszaki Egyetem professzora szerint, ha összehasonlítjuk egy vonat vagy egy busz által szállíható utasok számát egy modern kori helikopterével, utóbbi nyilván sokkal kevesebb utast fog jelenti. A kapacitásszámot a végtelenségig növelni pedig nem lehet, hiszen, ha több száz embert akarunk repülő taxikban elszállítani, akkor egy "nagyon zsúfolt légteret kapnánk". A másik bonyodalmat a repüléstechnikai eszközökre vonatkozó, eltérő nemzeti és nemzetközi szabályozások jelentik, amelyek szintén lassíthatják a repülőtaxi-szolgáltatás bevezetését és elterjedését. A fenntartható megoldás A nehézségek ellenére az AirCar felvállalta az ipari úttörő szerepét és az új jövő érdekében hajlandó letérni a járt útról. Altunbozar szerint a projekt nemcsak a közlekedés optimalizálásáról, hanem az olyan fenntartható technológiákról is szól, mint a lítium-ion akkumulátorok, kompozitok, dróntechnológiák és mesterséges intelligencia, amelyeket a repülő autók területén is hasznosítani lehet.   Flying Whales léghajója. Forrás: Euronews   A heli-kocsik ígérete az, hogy rövidebb távolságokon belül képesek leszenk utasokat szállítani, de mi a helyzet a teher-és áruszállítással? A francia Flying Whales szerint léghajói nem csupán 60 tonnás rakományok, nagy távolságokra való elszállítására lesznek képesek, hanem mindezt fenntartható módon teszik is majd meg. Sebastien Bougon vezérigazgató víziója, hogy vállalatuk forradalmasíthatja az egészségügyi ágazatot, akár komplett kórházak elszigetelt helyekre való légi eljuttatásával, hogy az ott élő emberek is ugyanolyan jó minőségű egészségügyi ellátásban részesülhessenek, mint a nagyvárosokban lakók. A repülő autók és új légi közlekedési módszerek immár nem utópisztikus álmok, erről a start-up cégekbe ömlő, több milliárd euró összegű befektetések is tanúskodnak. De vajon, ha a tervek megvalósulnak, az újdonság csak a gazdagok számára lesz kiváltság, vagy a repülő kocsik valóban megváltoztathatják mindannyiunk utazását? Csak egy dolog biztos: változás szele a levegőben van. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!