Palkovics: Magyarország a kutatásban is legyen high-tech

2021.12.03.
Az innovációs és technológiai miniszter az osztrák AVL járműipari fejlesztő cég ZalaZone tesztpályához kapcsolódó iroda- és műhelyépületének bokrétaünnepén azt mondta: a 2010-es egy százalékkal szemben tavaly GDP-arányosan már 1,6 százalék volt Magyarországon a k+f tevékenységre költött forrás, ami tovább növekszik. Jelezte, hogy a világ egyik legjobbjaként számon tartott független járműipari fejlesztő AVL már 500 mérnököt foglalkoztat Magyarországon, és a zalaegerszegi tesztpálya közös működtetésében is részt vesz. Balaicz Zoltán polgármester (b), Robert Fischer, az AVL List GmbH technológiai vezetője (b2), Dirk Janetzko, az AVL Hungary Kft. ügyvezetője (b3), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (j2) és Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője (j) az osztrák AVL járműipari fejlesztő cég a zalaegerszegi ZalaZone tesztpályához kapcsolódó iroda- és műhelyépületének bokrétaünnepségén 2021. december 3-án. MTI/Varga György A miniszter kifejtette, hogy Magyarországon részben átalakult az alapkutatás rendszere az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrejöttével, aminek finanszírozását több mint kétszeresére növelték, és jelentős forrást biztosítottak az infrastruktúra fejlesztésére. Létrehozták a Bay Zoltán kutatóintézet hálózatát, ami egy sikertörténet kezdete lehet.űAz egyetemi háttér megteremtése érdekében 21 felsőoktatási intézmény az államtól független fenntartói formába került, a költségvetési forrásaikat több mint két és félszeresére növelték. A valaha volt legnagyobb fejlesztési összeget, 2700 milliárd forintot bocsátanak rendelkezésükre a következő 10 évben a további fejlődésre - részletezte Palkovics László. Felidézte, hogy 2016-ban döntött a kormány a zalai járműipari tesztpálya megépítéséről, amit sokan kétkedve fogadtak, de mára bebizonyosodott a létjogosultsága, a hatása pedig, hogy újabb beruházásokat vonz. Az AVL fejlesztésén kívül már épül a Széchenyi István Egyetem kampusza, a jövő év végére elkészül a Rheinmetall beruházásában a világ legmodernebbnek számító harckocsigyára, amihez tesztkörnyezet is kapcsolódik.ű Dirk Janetzko, az AVL Hungary Kft. ügyvezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a cég több száz fős szakembergárdája az érdi központ és két budapesti telephely mellett Zalaegerszegen és Kecskeméten is csúcstechnológiás fejlesztői környezetben dolgozik. Elsősorban k+f tervezéssel, szimulációval, teszteléssel, szoftverfejlesztéssel, kalibrációval és gyártástervezéssel foglalkoznak.ű Robert Fischer, az AVL List GmbH technológiai vezetője arról számolt be, hogy az épülő zalaegerszegi irodában az eddigiekhez hasonlóan elsősorban járműteszteléssel foglalkoznak majd, vagyis hajtásláncokat és komplett járműveket, önvezető technológiákat, illetve járműdinamikai rendszereket vizsgálnak, például a fékeket és a kormányrendszereket. A mintegy 7 millió eurós beruházás a tervek szerint 2022 februárjában készül el, és májustól vehető majd birtokba. Az AVL jelenlegi zalaegerszegi telephelyén 30 ember dolgozik, a most készülő második irodába 150 új munkatárs felvételét tervezi a cég. Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a tesztpálya miniszteri biztosa elmondta: a tesztpálya építése 99 százalékos készültségen áll, az év végére befejeződik, és várhatóan márciusban avatják fel. Az építkezés azonban soha nem zárul le, hiszen a gyártók elvárásainak megfelelően folyamatosan továbbfejlesztik - tette hozzá. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy a tesztpálya révén a zalai megyeszékhelyen már egyfajta gazdasági ökoszisztéma kezd kialakulni, amihez a termelés, a kutatás-fejlesztés és az egyetemi háttér is adott. Zalaegerszeg mindezzel már olyan szintre lépett, ami nemcsak Magyarországon, de európai, és akár világviszonylatban is elismerésre méltó. MTI
Címkék: 

Szaúdi Nagydíj - Hamilton volt a leggyorsabb az első szabadedzésen

2021.12.03.
Hamilton 1:29.786 perces köridőt autózott, míg a világbajnoki pontversenyben vezető holland Max Verstappen (Red Bull) a hajrában feljött a második helyre, 56 ezredmásodperces különbségre. A harmadik idő a finn Valtteri Bottasé (Mercedes) lett. Fotó: MTI archív - Balogh Zoltán A program a második szabadedzéssel folytatódik, már villanyfényes körülmények között. A 6,174 kilométer hosszú szaúdi pálya teljesen új, a Forma-1-es mezőny most először versenyez rajta, karakterisztikáját tekintve pedig a legtöbb szakértő szerint a Mercedesnek kedvez majd. Eredmények, 1. szabadedzés (élcsoport): 1. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 1:29.786 perc 2. Max Verstappen (holland, Red Bull) 1:29.842 3. Valtteri Bottas (finn, Mercedes) 1:30.009 4. Pierre Gasly (francia, Alpha Tauri) 1:30.263 5. Antonio Giovinazzi (olasz, Alfa Romeo) 1:30.318 6. Carlos Sainz Jr. (spanyol, Ferrari) 1:30.564   MTI
Címkék: 

A HUMDA veszi át az elektromobilitási pályázatok lebonyolítását

2021.12.03.
Kiemelték, hogy a jövőben a HUMDA Zrt. koordinálja az elektromos meghajtású közlekedési eszközök állami támogatású pályázati rendszerét, ez vonatkozik többek között az elektromos autókra, és az elektromos rásegítésű kerékpárokra is. Az átállás a folyamatban lévő pályázatokat mindössze annyiban érinti, hogy azokat a HUMDA koordinálja majd. Az érintettek a támogatások kapcsán az elektromobilitas@humda.hu e-mail címen tudnak érdeklődni. A változásokról a HUMDA közösségi médiafelületein, valamint az ügynökség honlapján, az https://elektromobilitas.humda.hu/ oldalon is lehet tájékozódni. A HUMDA közleménye szerint az ügyintézés hamarosan a megszokott ütemben folytatódik, addig a pályázók és a kereskedők türelmét kérik. Felidézik, hogy az ügynökség szeptemberben vette át a Zöld Busz Program koordinálását. Azóta több sikeres demonstrációs mintaprojektet szervezetek, köztük az "e-ULTIMATE" nemzetközi projektet, amelyben Zalaegerszegen egy elektromos és egy dízel meghajtású autóbusz napi működtetési költségeit hasonlították össze. A HUMDA emellett a napokban írt alá megállapodást a Volánbusz Közlekedési Zrt. és a Mobiliti Volánbusz Kft. alkotta konzorciummal arról, hogy jövőre 60 új elektromos busz érkezik hazai nagyvárosokba.
Címkék: 

A General Motors magasabb profitra számít

2021.12.03.
Mary Barra: A GM főnökasszonya elégedett lehet. Fotó: GM A legnagyobb amerikai autógy, a General Motors (GM) optimistábban tekint a jelenlegi pénzügyi évre annak ellenére, hogy az iparágban folyamatosan hiányzik a chip.  2021-ben mintegy 14 milliárd dollár (12,4 milliárd euró) üzemi eredmény várható – jelentette be a társaság szerdán az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletéhez intézett kötelező értesítésben.  A GM eddig 11,5 és 13,5 milliárd dollár közötti bevételre számított. Ez azt jelenti, hogy a GM a korábban vártnál is nagyobb profitugrás előtt áll a jelenlegi évben – annak ellenére, hogy a számítógépes chipek hiánya hónapok óta súlyos terhet jelent az autóipar számára.  A szűk keresztmetszetek miatt azonban az olyan gyártók, mint a GM, inkább a nagyobb és drágább autók, például pick-up-ok és SUV-ok értékesítésére összpontosítanak, és kevésbé a kisautókra.  A haszonkulcs általában magasabb a nagy járműveknél, ami pozitív hatással van a jövedelmezőségre. Bejelentették az akkumulátorgyárat A General Motors részvényei árfolyamemelkedéssel reagáltak a megnövekedett előrejelzésre. A GM korábban bejelentette, hogy közös projektet indít a dél-koreai Posco Chemical céggel egy észak-amerikai gyár felépítésére.  A tervek szerint 2024-re üzemelő üzemben olyan akkumulátorokhoz szükséges anyagokat dolgoznak fel, amelyekre a GM tervezett elektromos autós offenzívájához lesz szükség.  A konkrét helyszínről és a beruházási volumenről a cégek egyelőre nem adtak tájékoztatást - írja a német honlap.
Címkék: 

10 éves a Magyar Gumiabroncs Szövetség

2021.12.03.
A célunk 10 éve az volt, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a szakmát, a vásárlókat, a döntéshozókat, a közlekedés valamennyi résztvevőjét - mindenkit, akinek köze van a gumiabroncsokhoz. Nem a jó értelemben vett lobbizást tartottuk és tartjuk a legfontosabb feladatunknak, hanem a társadalmi felelősségvállalást, azaz annak tudatosítását, hogy a felelős abroncshasználattal az egész ország nyer - közölték hírlevelükben. Ha a felhasználók – legyenek azok profi teherautósofőrök, hétvégi autósok, buszvezetők vagy bárki, aki gumiabroncsokon gurul - megfogadják a szakértőink tanácsait, kimutathatóan kevesebb lesz a baleset, a személyi sérülés, az anyagi kár, és csökken a kórházi ellátások költsége, a környezetszennyezés és az üzemanyag felhasználás. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt tíz évben mi is hozzájárulhattunk ahhoz, hogy a motorizáció ugrásszerű növekedése ellenére jelentős lépéseket tettünk egy élhetőbb és biztonságosabb társadalom irányába.  Egy évtized után érdemes visszatekinteni, hogy az alapítóknak - Apollo Tyres (korábbi nevén Vredestein), Bridgestone Magyarország, Continental Hungaria, Goodyear Magyarország, Hankook Tire Magyarország, Michelin Hungaria, valamint Pirelli Magyarország szövetségeként – mik voltak az eredeti céljaik: A gumiabroncs iparról és a gyártott termékekről pozitív ismeretet adjon át a lakosság és közösségek számára, illetve tájékoztassa a gazdasági és politikai élet résztvevőit, hozzájárulva egy megfelelő és globálisan is versenyképes jogi, illetve szabályozási környezet kialakulásához. Elősegíti, képviseli és megvédi a gumiabroncs gyártó és elosztó ipar törvényes érdekeit Magyarországon. Támogatja és a nyilvánosság elé tárja az ipar hozzájárulását az élet különböző területeihez, mint például a szállítás, a közbiztonság és a fenntartható fejlődés. Képviseli a gumiabroncs ipart a kormánnyal, kormányzati intézményekkel, médiával és egyéb üzleti szervezetekkel való egyeztetések során, figyelembe véve a nemzeti és Európai versenyszabályokat. Koordinálja az ipar azon törekvéseit, hogy a törvények és szabályozások szakmai felügyelettel alakuljanak ki olyan környezetvédelmi, technikai és közbiztonsági ügyekben, melyek érintik a gumiabroncs-gyártást és felhasználást. Szervezetünk tagjai elkötelezettek a magyar gazdaság iránt, ők termelik meg a magyar GDP a 2%-át, és biztosítanak mintegy 6.600 embernek munkát, családjuknak megélhetést. HTA megalakulása óta hangsúlyozzuk, a Magyar Gumiabroncs Szövetség valamennyi tagja meggyőződéses híve a fenntartható gazdálkodásnak, és a lehetőség szerinti leginkább környezetbarát működésnek. Tagszervezeteink elkötelezettek azzal kapcsolatban, hogy az egyéni hulladékkezelés keretében a továbbiakban is a legmagasabb színvonalon teljesítsék a hulladékgazdálkodási kötelezettségeiket a jelenleg még érvényben lévő termékdíj rendszer keretében jelentkező díjfizetési kötelezettségük mellett, és természetesen a jövőben is. Munkánk részeként folyamatosan egyeztettünk, és tesszük mind a mai napig a szakmai irányító testületekkel, törvényhozókkal, iparági szabályozókkal és közlekedésbiztonsági szervezettekkel. A HTA stratégiai törekvései elérésében több hazai szakmai szervezettel kötött stratégiai és együttműködési megállapodást és működött együtt, időrendben: Partnerség a Közlekedésbiztonságért Egyesület (korábbi nevén GRSP Magyarország Egyesület), OBB (ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság), MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége), HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) és így a mindenkori magyar kormánnyal, MASZSZ (Magyar Autós Szakmai Szövetség) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogutója, az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A Szövetség kiemelt feladatának tekinti a felvilágosító kampányok, sajtóközlemények, rádió- és nyomtatott interjúk formájában végzett széles körű ismeretterjesztést a gumiabroncs-iparról és a gyártott termékekről annak érdekében, hogy a magyarországi gumiabroncs használatot tudatosabbá tegye. A fenti célok megvalósítása érdekében a HTA megalakulása óta tagja az Európai Gumiabroncs- és Gumigyártók Szövetségének (ETRMA), amely az európai gumiabroncs-ipar központi szövetsége. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt egy évtized során a HTA teljesítette az alapítók által kitűzött célokat, és hogy a HTA által célul kitűzött tudatos abroncshasználat elterjedése és meggyökeresedése összességében magasabb életminőséget eredményezett. Elkötelezettségünk nem változott, tíz éve változatlan: biztonságosabb közlekedés, fejlettebb közlekedési kultúra, a környezet fokozott védelme. Annak tudatosítása, hogy az abroncs nem csupán az egyik alkatrésze a járműnek, de egy olyan része, amelynek tudatos használata, cseréje és karbantartása a teljes társadalom életére pozitív hatással van.  

Újabb harminchat gyanúsított a műszaki vizsgaállomáson

2021.12.03.
Az ügyről azt közölték, a gyanú szerint a gépjárművek műszaki vizsgáztatásában meghatalmazottként eljáró, adminisztratív feladatokat végző ügyintézők megállapodtak a vizsgáztatást végzőkkel abban, hogy nekik a vizsgáztatási, ellenőrzési hivatali eljárásukkal összefüggésben alkalmanként legalább 5000 forintot fizetnek. Az ügyintézők összesen mintegy 300 millió forint vesztegetési pénzt adtak át a vizsgáztatást végző embereknek, akik a pénzt egymás között elosztották, illetve abból a vizsgaállomás egyes dolgozóinak is részesedést adtak.ű Az újonnan kihallgatott gyanúsítottak között volt, aki elismerte a bűncselekmény elkövetését - áll a közleményben. MTI

Nem csak Ausztria, Szlovákia is viszi a magyar munkaerőt

2021.12.03.
A kamara gazdasági pillanatkép, Győr gazdasága köszönti az 750 éves várost címmel szervezett összejövetelt, amelynek keretében a város öt meghatározó cégének és intézményének vezetője fejtette ki álláspontját. Németh Kinga Fotó: Audi Hungaria A beszélgetésben részt vett Németh Kinga, az Audi Hungaria személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja, Hetzmann Béla, a Rába vezérigazgatója, Szekeres István, a MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója, Havasi Ferenc, a Nemak ügyvezetője és Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora. Az első kérdés mindjárt izgalmas volt. Itthon tartható-e a magyar munkaerő? A kérdés Győr-Moson-Sopron megyében égető, a munkanélküliségi ráta 1 százalék alatt van. Az nem dolgozik, aki nem akar – hangzott el. Az eddig is köztudott volt, hogy Ausztria elszívja a munkaerőt Győr-Moson-Sopronból. A magasabb fizetések miatt tízezrek ingáznak naponta és tízezrek ingáznak hetente. Új jelenség, hogy Szlovákia is bejelentkezett a magyar munkaerőért. Meglepő adatok hangzottak el a kerekasztal beszélgetésen. Míg Győr-Moson-Sopron megyében az átlagfizetés bruttóban 1149 euró, ugyanez Pozsonyban, Szlovákia fővárosában 2240 euró. Markáns a különbség, így nem csoda, hogy főleg Mosonmagyaróvár térségéből, ahonnan Szlovákia közelebb van, mint Győr, megugrott a kijáró magyar munkások száma. A Rába vezérigazgatója. Fotó: Rába Egy további meglepetést is hallhattunk. A pozsonyi fizetések verik a magyar határral szomszédos osztrák tartomány, Burgenland fizetéseit, ahol az átlagfizetés 2083 euró. Ez is jóval magasabb, mint a kisalföldi átlag. A helyzet égető. A győri cégek szinte mindegyike komoly munkaerőhiánnyal küzd, hovatovább már a fejlesztések gátja lesz, hogy nincs munkás, nincs mérnök. Elsőként az Audi szólíttatott meg, a kérdés az volt, itthon tartható-e a munkaerő. Németh Kinga kifejtette: attraktív munkahelyekkel és feladatokkal a fiatalok itthon tarthatók, ha érzik és tudják, fejlődhetnek. Akiket csak a pénz ösztönöz, az el fog menni. Akinek pedig nem hivatása, hogy világpolgárként éljen, visszatalál. Meggyőződésem, hogy aki kötődik a kultúránkhoz, a városhoz és a munkahelyén fejlődni tud, itthon is megtalálja a boldogulását – fogalmazott Németh Kinga. Havasi Ferenc hosszú amerikai és németországi munka után tért haza, s úgy vélekedett, magasabb bérekkel itthon tarthatók. Ahhoz azonban, hogy a fizetéseket emelni tudjuk, hatékonyságnövelés szükséges, enélkül nem megy – fogalmazott. A VW pozsonyi gyára. Elszívó hatás. Fotó: VW A kör ördöginek látszik. Legalábbis rövid távon. A Rába vezérigazgatója azt mondta: ő azt próbálja megérteni, hogy aki az Audiban is tudnak dolgozni, miért dolgozik mégis a Rábában? A kérdés derültséget keltett a hallgatóság körében. Egy újabb témát vetett fel a moderátor, ez a kitörési pontokra vonatkozott. Szekeres István az exportnövelésben látja a kitörési pontot. A rektor az innovációban. Az Audi Hungaria képviselője az egyetemmel kialakított kiváló kapcsolatot emelte ki. Azon dolgozunk – mondta Németh Kinga, - hogy az egyetemmel megkeressük azokat a kicsi, közepes és óriási témákat, amelyekkel rövid távon meg tudjuk megmutatni, hogy a kapcsolat működik. Ezt a változást mi generáljuk, a mi felelősségünk. Zseniális lehetőség számunkra, hogy ilyen nagyszerű egyetem van Győrben. A kooperáció mindenkinek fontos, nekünk éppúgy, mint a KKV-knak. A magyar ember okos, flexibilis, gyorsan tanul és az elméleti tudást hamar gyakorlati tudássá alakítja – zárta gondolatait Németh Kinga. Szóba került az is, hogyan viszonyulnak a maszkhasználathoz és a védőoltáshoz? Németh Kinga elmondta: maszkpárti, és munkatársai nem értik, ha az Audiban kötelező viselni, akkor a városban és Magyarországon miért nem? Eddig is megtették a koronavírus elleni küzdelemben a szükséges intézkedéseket, s folyamatosan figyelik és elemzik a helyzetet. Az oltást nem tenné kötelezővé, de mindenkinek ajánlja, mert csak így óvható meg az egészségünk és a gazdaság az újabb korlátozástól. Ezt a véleményt osztották a beszélgetés résztvevői: Hetzmann Béla, a Rába vezérigazgatója, Szekeres István, a MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója, Havasi Ferenc, a Nemak ügyvezetője és Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora.
Címkék: 

Egy hetes rendőrségi razzia kezdődik

2021.12.03.
Fotó: police.hu A ROADPOL ellenőrzési terve alapján kerül sor Magyarországon az Alcohol & Drugs elnevezésű ellenőrzésre. Az egy hét során a rendőrségi akció elsősorban az ittas vagy bódult állapotban lévő járművezetők kiszűrésére irányul.        

Drónfejlesztő és -gyártó cégbe társult a Széchenyi István Egyetem

2021.12.03.
A drónok az ipar és a mezőgazdaság mind több szegmensében nyújtanak új, innovatív lehetőséget. A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja állami, tudományos és vállalati szereplőkkel partnerségben folytat kutatásokat ezen a területen. Az intézmény látja el a Magyarországi Drón Koalíció szakmai gesztorálását is. Drotár István, a Digitális Fejlesztési Központ központvezetője elmondta: mindezt nemzetközi színvonalú infrastruktúra – többek között a nemrégiben létrehozott dróntechnológiai labor – támogatja. A hallgatók bevonását, a kutatói utánpótlás biztosítását ezen felül a SZEviation hallgatói csapat segíti. Az egyetem a szakemberek oktatásában is jelentős szerepet játszik a drón- és képfeldolgozás oktatólaboratórium kialakítása, illetve a drónirányító- és adatelemző szakirányú képzés révén. A Széchenyi István Egyetem egyre fontosabb szerepet játszik a drónok kutatásában. (Fotó: Májer Csaba József) E téren jelent újabb előrelépést az egyetem, a szentendrei ABZ Drone Kft. és a győri MIB Invest Group Kft. részvételével létrehozott cég, az ABZ Innovation Kft., amelynek célja drónok és hozzájuk kapcsolódó kiegészítők fejlesztése és gyártása. Drotár István hangsúlyozta: a vállalkozás tevékenységéhez az egyetem magas szintű kutatás-fejlesztési és innovációs kompetenciáit adja hozzá. Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője kifejtette: cégük többéves tapasztalattal rendelkezik a drónok kereskedelme, szervizelése és a drónokkal kapcsolatos képzés területén. „Ez a szegmens dinamikusan növekszik. Ezért érdemes drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozni, amivel a nemzetközi piacon is megjelenhetünk, hiszen Európában jelenleg csak kis számban készülnek ipari drónok. A Széchenyi István Egyetem jelentős kutatás-fejlesztési potenciállal rendelkezik, ehhez mi elsősorban a termékek piacosításával kapcsolatos tudásunkkal tudunk hozzájárulni. Közösen még sikeresebb projekteket valósíthatunk meg” – emelte ki Török Gyula. Szekeres István, az MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, cégük olyan területekbe fektet be, ahol jelen van az innováció, a környezettudatosság. „Az elmúlt két évben az ingatlanfejlesztésre, az élelmiszeriparra, az ipari technológiákra fókuszáltunk. Az ipari technológiákon belül a pilóta nélküli repülő eszközök fejlesztését az egyik meghatározó irányként kezeljük. Ez az iparág hosszú távon meg fogja határozni a jövőnket. Dolgozunk azon, hogy Győr ezen a területen is felkerüljön a gazdasági térképre. Részvételünket a drónfejlesztésben és -gyártásban, valamint a repülőipari fejlesztésekben hosszú távon tervezzük” – fogalmazott. Hangsúlyozta: Győr gazdasági fejlődését csak a Széchenyi István Egyetem aktív részvételével tudják elképzelni. „Az egyetem aktivitása – ami a kutatás, az oktatás és az üzleti élet összekapcsolására irányul – új perspektívákat nyit meg a város gazdasági életében. Ebben hiszünk, ezt támogatjuk, ezért éreztük szükségesnek bekapcsolódni a programba. Tervezzük, hogy amennyiben találunk új kapcsolódási pontokat, más projektekben is részt veszünk” – fejtette ki Szekeres István. Dr. Dőry Tibor, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának elnöke kiemelte: a stabilitást, pénzügyi erősödést, nagyobb tervezhetőséget eredményező egyetemi modellváltás egyik fontos területe az olyan vállalkozásokban való részvétel, amelyek sikeréhez az egyetem meglévő kutatás-fejlesztési és innovációs kompetenciáival tud hozzájárulni. Erre példa az ABZ Innovation Kft., amelynek tevékenysége, céljai illeszkednek az egyetem erősségeihez. „A piaci trendek alapján egyre növekszik az ipari drónfejlesztő- és gyártó cég piaci potenciálja. Együttműködésünk számára jó alapot jelent a felsőoktatás, illetve az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kormányzat általi hosszú távú fejlesztési szándéka” – tette hozzá. A Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozásán, az Uni Inno Kft.-n keresztül vesz részt az ABZ Innovation Kft.-ben. Dósa Gábor, az egyetem üzletfejlesztési tanácsadója, az Uni Inno Kft. ügyvezetője elmondta: feladatuk az, hogy az intézményben támogassanak, segítsenek és felszínre hozzanak olyan kutatás-fejlesztési eredményeket, amelyek a piacon üzletileg hasznosíthatók. Ezekhez partnereket, hasznosító vállalkozásokat, forrást keresnek, iparjogvédelemmel kapcsolatos tanácsadást és támogatást biztosítanak annak érdekében, hogy piaci siker válhasson belőlük. Hozzátette: az új cég létrejötte ezen tevékenység egyik formája, amely minden résztvevő fél számára előnyökkel kecsegtet.  

Téli gumi, ablakmosó, jégoldó – a magyar sofőrök fele már felkészült a télre

2021.12.03.
Gumicsere, téli szélvédőmosó, jégkaparó és más téli segédeszközök bekészítése a kocsiba – a legtöbb magyar autósnak ezek jelentik a kocsijuk felkészítését a télre. A MOL kutatása szerint az autósok közel harmada 30-60 percet tölt a kocsi téli felkészítésével, 20 százalékuk még ennyit sem, felük viszont egy óránál is többet. Ezzel együtt is fontos, hogy a magyar autósok 96%-a számára fontos a gépjármű felkészítése a télre. Az autók felkészítése a közeledő hideg hónapokra nagyon fontos, amellett, hogy a biztonságos közlekedés záloga, sok bosszúságtól is megóvhatják magukat a sofőrök. Nincs is annál rosszabb és veszélyesebb szituáció, mint elindulás után tapasztalni, hogy befagyott a szélvédőmosó, arról pedig jobb nem is beszélni, mennyi veszélyt tartogat egy hasonló szituáció. Szerencsére ezt a hazai autósok is tudják – egynegyedük hóláncot is tart autójában, jégkaparót szinte mindenki, míg hóseprűt és folyékony jégoldót az autósok közel háromnegyedénél találunk meg. Az autójukat rendszeresen használók 79%-a ugyanis télen is ugyanannyit ül autóba, mint a többi évszakban, igaz, változtatnak vezetési szokásaikon vagy napi rutinjaikon: 40% ebben az időszakban gyakrabban ellenőrzi a folyadékszinteket és 94% téli ablakmosót tölt a tartályba. Az alapkiegészítőkön kívül páramentesítő kendő és a takaró is gyakori téli extra kellék, ritkábban tartozik bele a téli készletbe az indítókábel, a hólánc, vagy a pótizzó. Az autósok tizenöt százaléka télen ételt és italt is betáraz az autóba arra az esetre, ha az időjárás viszontagságai miatt az úton maradna. A téli kellékek megvásárlásakor az autósok kétharmada számol a benzinkutak shopjaival, ahol minden szükséges eszköz megtalálható. A téli kiegészítők között kis számban említették az autósok az ablaktörlők cseréjét, vagy akár olyan eszközöket is, amelyek a síkosságmentesítést szolgálják, mint például a sót, vagy a homokot és a lapátot. „Tízből négy autós 15 évnél idősebb járművel közlekedik. Az idősebb autók esetében a téli felkészítésnek még nagyobb jelentősége van az üzembiztonság szempontjából, arról nem is beszélve, hogy az autóink a gondos téli ápolásnak köszönhetően maradnak olyan állapotban, hogy hosszú ideig tudjuk használni őket. A MOL a biztonsághoz és a kényelemhez szükséges eszközök nagy választékát kínálja jól felszerelt töltőállomásain, felkészült kollégáink pedig segítenek a sofőröknek, ha szükség van rá” – mondta a kutatás adatai kapcsán Orosz András, a MOL Magyarország kiskereskedelmi vezetője. A hideg időben még inkább figyelni kell arra, hogy tele tankkal induljon el az autós, még rövidebb távolság esetén is – tankolni is ajánlatosabb gyakran, hogy ha az úton ragad az ember, a kocsi fűtése biztosított legyen. Az akkumulátor állapotának ellenőrzése is kulcskérdés, mert azok rendre a leghidegebb napokon adják meg magukat. Fontos az üzemanyag-ellátó rendszerből a kondenzvizet rendszeresen leengedni, az üzembiztonságot nagymértékben befolyásoló üzemanyagszűrőket karbantartani, vagy a régebbi típusú autóknál az üzemanyag-ellátó rendszert tisztítani. A nagy hidegekben a dízel autóknál kimondottan ajánlott prémium üzemanyagot tankolni, hogy minden körülmények között biztosan induljon az autó. Emiatt minden harmadik autós télen gyakrabban használ prémium üzemanyagot elmondása szerint.    

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója