Az Allianz új gépjármű-kárbejelentő felülete a közép- és kelet-európai régió szinte összes leányvállalatánál, így az Allianz Hungáriánál is novemberben került bevezetésre. A vállalat honlapjáról elérhető felület a korábbinál sokkal modernebb és letisztultabb, könnyebben kezelhető, és számos olyan funkciót kínál, amely az ügyfeleket segíti az egyszerűbb navigálásban. A felhasználóbarát megjelenés és letisztultabb vizualitás mellett a kárbejelentés mechanizmusa is megújult:  a kárbejelentés során preferált csatornán, a bejelentést követően az ügyfelek személyre szóló kárstátuszlinket kapnak SMS üzenetben vagy emailen a további teendőkről, így részletes és egyértelmű útmutatást kapnak, hogy pontosan milyen fotókat, dokumentumokat szükséges feltölteniük ahhoz, hogy kezdetét vegye a kárrendezési folyamat. A kárbejelentést követően az ügyfélnek 48 óra áll rendelkezésére, hogy feltöltse a szükséges dokumentumokat. A következő lépés - amennyiben az ügyféltől kapott képek megfelelők és a kár jellege is lehetővé teszi-  egy személyes találkozó nélküli kárrendezési folyamat, amely során elkezdődik a bejelentett kár elbírálásnak a folyamata, és három dolog történhet: Az Allianz kártérítést, vagy szolgáltatási összeget ajánlj fel ügyfelének, Amennyiben az ügyfél nem fogadja el a felajánlott összeget, a biztosító szervizeket javasol, Amennyiben az ügyfél az általa választott javítóhoz szeretné vinni a gépjárművét, erre is van lehetősége, majd beküldheti a javítási számlát a biztosítónak. A kárrendezési folyamat összekapcsolódik az Allianz tavaly bevezetett Online Kárstátusz követő alkalmazásával is, ugyanis az ügyfél ezen keresztül követheti nyomon – négy lépésben - , hogy épp hol tart ügyének alakulása. A kár aktuális státuszának változásáról az Allianz Hungária Zrt. ügyfelei e-mailben vagy sms-ben értesülhetnek. A folyamatban újdonság, hogy a kárbejelentést követően a kárszemléhez szükséges fotókat is az ügyfél biztosítja, majd a választott javítónál megjavíttatja a gépjárművét és a végén egy úgynevezett Five-star rating (5 csillagos értékelés) rendszerben értékelheti is a kárügyintézést. Fotók: Allianz A kárbejelentés mellett az ügyfeleknek az Allianz Ügyfélportálon keresztül lehetőségük van kivétel nélkül mindent elintézni: kezelhetik vagy módosíthatják szerződéseiket, rendezhetik a biztosítási díjaikat, itt nézhetik meg a biztosítással kapcsolatos üzeneteiket és egyéni dokumentumaikat is, illetve online igényelhetnek dokumentummásolatot kötvényeikről. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Ennek során az összes szerelési folyamatot – mint például az egyes eljárások és a dolgozók kézmozdulatai – a valódiakat a legapróbb részletekig leképező virtuális helyiségekben tesztelik és optimalizálják. A virtuális tervezést időközben több termelési helyszínen is alkalmazzák, így – s nemcsak a koronavírus-járvány idején – üzleti utak és külföldi kiküldetések nélküli, digitális és hálózatba kapcsolt munkát tesz lehetővé. A 3D-szkennelés és a virtuális térbeli tervezés hatékonyabbá és hosszú távon fenntarthatóbbá teszik a folyamatokat. Hol használják a virtuális tervezést és miért olyan fontosak e téren a 3D-szkennelések? Egy-egy új Audi-modell gyártásának hagyományos tervezési folyamata során különböző prototípusokat alkalmaznak. A jármű-prototípusok a tervezés kezdeti időszakában egyedi darabokként, kézi munkával előállított alkatrészekből készülnek, ami különösen idő- és költségigényes. Az összeszerelés-tervezési részleg e prototípusok segítségével alakítja ki és optimalizálja a későbbi gyártási folyamatokat. Mi a dolgozó feladata? Hol kell lennie egy-egy alkatrésznek, hogy optimálisan elérhesse őket? Egyedül is felemelheti és beépítheti? Hogyan kell mozognia ehhez? Útban lehetnek más alkatrészek? Milyen szerszámokra lehet szüksége? Az Audi e-tron GT gyártástervezése során a digitális világba helyezték át e kérdések megválaszolását. Virtuális valóság (Virtual Reality; VR) alkalmazásával minden lépést és mozdulatot immár a digitális térben tesztelnek. A virtuális tervezés célja, hogy minden folyamat tökéletesen illeszkedjen egymáshoz és a szerelősor ütemezése is harmonikusan alakuljon az autó későbbi gyártása során. Ehhez pontosan és mérethűen kell leképezni a gyárcsarnok minden részletét, s ebben jut szerephez a 3D-szkennelés. Ennek során speciális hardverrel és szoftverrel virtuálisan leképezik a valódi gyárlétesítményt, a berendezésekkel, szerszámokkal és polcokkal együtt. A neckarsulmi termelési helyszínen működő Audi Böllinger Höfe üzem, ahol az Audi e-tron GT készül, így már szintén létezik a digitális világban is, amely modell alapjain az új, digitális tervezési módszereknek köszönhetően virtuálisan már évekkel előre megtervezhető a jövőbeli gyártás. Hogyan működik a 3D-szkennelés és milyen szerephez jut benne a mesterséges intelligencia? A megfelelő adatok előállításához alapvető fontosságú a szkenner, azaz a hardver, amely ez esetben mintegy két méter magas, négy keréken gördül, s egy munkatárs mozgatja az egyes helyiségeken át. Tetején egy LiDAR (Light Detection and Ranging) készülék és további három lézerszkenner, valamint egy kamera működik. A helyiségek adatainak beolvasásakor két folyamat zajlik egyidejűleg: a nagylátószögű kamera képet készít a helyiségről, míg a lézerek pontosan megmérik méreteit, az adott környezet háromdimenziós pontfelhőjét hozva létre. Egyedül a necksulmi telephelyen a gyárcsarnokok már mintegy 250 ezer négyzetméterét rögzítették e technikával. Csakis a hardver és a szoftver megfelelő együttműködésével jöhet azonban létre a felvett pontokból, képekből és összetett adathalmazokból olyan kiértékelhető összkép, amelyet a rendelkezésre álló tervezési rendszerek is felhasználhatnak. Az ehhez szükséges szoftver az Audi saját fejlesztése, s mesterséges intelligencián (Artificial Intelligence; AI) és gépi tanuláson (Machine Learning) alapul. A pontfelhőket és az elkészített fényképeket egymással kombinálva háromdimenziós, fotóminőségig valósághű tér hozható létre, amely leginkább a Google Street View nézeteihez hasonlítható. Az egyes arányok és a távolságok itt méretarányosan megegyeznek a valósággal. A szoftver emellett önállóan felismer minden tárgyat a helyiségben, például gépeket, polcokat és más berendezéseket, de minden egyes szkennelés alkalmával tanul is, a továbbiakban még pontosabban felismerve, megkülönböztetve és osztályozva a tárgyakat. A rendszer különbséget tud tenni például egy polc és egy acéltartó között, s míg a polc helye később módosítható a programban és átrendezhető a virtuális térben, az acélgerendáé nem. Ezek az adatok bárhonnan kiindulva lehetővé teszik a beszkennelt gyártáson át vezető virtuális túrát és a tervezési folyamatban is közvetlenül felhasználhatók. Hol használják már a virtuális valósággal működő virtuális tervezést és milyen előnyökkel jár? Az Audi e-tron GT a márka első modellje, amelynek összeszerelését és a hozzá tartozó logisztikai folyamatokat kizárólag virtuálisan, fizikai prototípusok nélkül tesztelték. Ehhez az összeszerelés teljeskörű, virtuális leképezését – egyebek mellett a járműadatokkal, az anyagmozgatással, a különböző berendezésekkel és szerszámokkal, valamint a tervezett folyamatokkal – úgynevezett digitális modellben állították össze. Ennek egyik alkotóeleme a 3D-szkennelés. Ez a digitális modell szolgál azután további fejlesztések alapjául is, amint Andrés Kohler, a virtuális összeszerelés-tervezés felelőse kifejtette: „Egy általunk, itt az Audinál kifejlesztett virtuális valóság megoldásnak, valamint a digitális modellnek köszönhetően a kollégák most szerte a világból virtuális helyiségekben találkozhatnak, a jövő gyártásának közepén találva magukat. Az egyes munkafázisokat végző, számítógéppel generált dolgozók válla felett átpillantva, alkalmazásunk segítségével tetszés szerinti alkatrészváltozatra tekinthetik meg, illetve optimalizálhatják a tervezett folyamatokat.” Az eredményeket ezután a munkatársak képzésében is felhasználhatják – szintén VR-alkalmazás alapjain. Ezen új lehetőségeket fokozatosan további projektekben és több termelési helyszínen is kihasználják. A mexikói San José Chiapa Audi gyárában például megfelelő 3P-workshopot (3P = Production Preparation Process) szerveztek, amelyen ingolstadti projekt-munkatársak is részt vettek. A szakemberek teljes egészében virtuálisan, digitális avatarok formájában virtuális valóság használatával vitatták, illetve tervezték meg a felfrissített Audi Q5 és az új Q5 Sportback gyártását. Ennek során éppúgy közösen, valós időben dolgozták ki és tesztelték az összes összeszerelési folyamatot, mint az egyes gépek, polcok és alkatrészek pontos elrendezését a szerelősor mentén, valamint az ergonómiai szempontokat. A vállalatcsoporton belül az Audi vezeti a digitális modellt alkalmazó, átfogó VR-megoldás fejlesztését. A projekt jelenleg a négykarikás márka irányítása alatt konszernszintű programként, az egyes márkák között átívelően folytatódik, s mind több termelési helyszínen jelenik meg. Több, mint csupán épületek és folyamatok – Hogyan működik a virtuális konténertervezés? Korántsem csupán a folyamatok és munkafázisok tervezhetők virtuálisan, hanem olyan tárgyak is, mint például a különösen sérülékeny alkatrészek szállítására és tárolására szolgáló speciális teherkonténerek. Ezeket – több, valóságos acélprototípus helyett – immár az Audi által az egyes termelési helyszíneken és szakterületeken átnyúlóan kifejlesztett VR-alkalmazással tervezték meg az Audi e-tron GT olyan egyedi, különösen érzékeny alkatrészeihez, mint például elektromos modulok vagy beltér-elemek. Így működik a virtuális konténertervezés: mivel minden alkatrészhez rendelkezésre áll a megfelelő adatállomány, a komponensek közvetlenül és méretarányosan feltölthetők a VR-alkalmazásba. Akárcsak a 3P-workshopok alkalmával, ez esetben is különböző termelési helyszínek munkatársai találkoznak a virtuális térben, ahol az adott alkatrész alapján alakíthatják ki a tökéletes és méretre szabott speciális teherkonténert. E folyamatban a logisztika, az összeszerelés-tervezés, a munkavédelem, a minőségbiztosítás, az anyagáramlás-tervezés, illetve a beszállítók munkatársai is részt vesznek, akik különleges digitális tollakkal jelölhetik meg a kívánt változtatásokat a virtuális konténeren, amelyet mindeközben be- és kirakodhatnak, mozgathatnak vagy meg is mérhetnek. A tervezés egyrészt az alkatrész szállításának optimális biztonságára összpontosít, másrészt a dolgozóknak vagy épp a robotoknak könnyen kell tudniuk megfogni, illetve kiemelni őket tartójukból. A virtuális tervezés lezárultával egyszerűen exportálják az adatokat és már el is készülhet a speciális teherkonténer. Mitől válik a virtuális tervezés hosszú távon fenntarthatóvá és környezetkímélővé? Néha a kevesebb több – ezért avatja különösen is hosszú távon fenntarthatóvá három fő tényező a virtuális tervezést: Kevesebb természeti erőforrás – az Audi e-tron GT fizikai prototípusok nélküli, virtuális megtervezésével egyrészt időt, másrészt anyagot, s ezzel természeti erőforrásokat sikerült megtakarítani. Hasonlóképpen érvényes mindez a speciális teherkonténerekre: az acél prototípusok előállítása természeti erőforrásokat és energiát igényelne, a virtuális tervezés azonban sok esetben feleslegessé teszi ezt a fázist. Kevesebb hulladék – a speciális teherkonténerek alternatívájaként korábban gyakran különleges védőbéléssel ellátott univerzális teherkonténerekben szállították a különösen sérülékeny alkatrészeket. E védőbélés azonban egyszer használatos anyagból készült és a méretre szabott konténerek alkalmazásával feleslegessé vált. A virtuális tervezés így közvetlenül csökkenti a hulladékképződést. Kevesebb üzleti út – az elsődleges cél a hosszú távú fenntarthatóság és a környezetvédelem, a koronavírus-járvány idején azonban egészségügyi okokból is kívánatos az üzleti utak számának lehetőség szerinti csökkentése. A virtuális tervezés nagyban hozzájárulhat ehhez, mivel azon folyamatok, amelyek korábban elengedhetetlenné tették a személyes találkozót, immár a virtuális térben is lefolytathatók. Milyen jövőbeli perspektívát nyit a virtuális tervezés? A digitális modell további megoldások alapjául is szolgálhat a virtuális térben. A virtuális tervezés lehetőségeit – a digitális modellt, a 3D-szkennelést és a VR-alkalmazást is beleértve – a 3D-nyomtatás lehetőségeivel kombinálva a 3P-műhelyek a jövőben akár vegyes valóságban (Mixed Reality) is megtarthatók. Az egyes komponensek ekkor 3D-nyomtatóval a természeti erőforrásokat kímélve, közvetlenül állíthatók elő. Az egyes elemek így akár fizikailag is vizsgálhatók a virtuális térben, például tapintásuk vagy tömegük megítélésére – jelentős lépésként a két világ előnyeinek egyesítése felé. A külföldi kiküldetések és hosszabb üzleti utak a jövőben gyakrabban helyettesíthetők a virtuális találkozókkal és a virtuális világban avatarok segítségével folytatott együttműködésekkel. Már ma is lehetőség nyílik arra, hogy a 3D-szkenner által létrehozott virtuális helyiségeket digitális beltéri navigáció céljaira is felhasználják, amely során kibővített valóság (Augmented Reality) alkalmazásával centiméter-pontossággal tervezhető meg az egyes gépek és berendezések elhelyezése. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!                                                      

A XXI. század második évtizedének végére teljesen átalakult az autóipar. Elég akár egy pár évnyit visszatekintenünk, hogy lássuk, ma olyan technológiák, koncepciók és fejlesztési irányok jelölik ki a fejlődés irányát, olyan szolgáltatások és képességek nyűgözik le a vásárlókat, amelyek létezését korábban elképzelni sem tudtuk. Hogy ezek közül melyek bizonyulnak tartósan meghatározónak, és melyeket feledtet azonnal egy friss innováció érkezése, ma még csak sejthetjük. Az alábbi lista mindenesetre, amelyet az Autotrader.com autópiaci elemző portál nyomán, ABC sorrendben állítottunk össze, tíz olyan technológiát sorol fel, amelyek fontos hiányt pótolnak az autóiparban, az autókereskedelemben vagy az ügyféltámogatásban, a tízből három a Toyota-konszernhez köthető. Cadillac Escalade 38 colos kijelző Talán ironikus, hogy az észak-amerikai autógyártás dinoszaurusza nyitja a listát. Az egykori buta, nehéz vas azonban mára a modern autóipari technológia jelképévé vált: a Super Cruiser félautonóm mobilitási technológia bepillantást enged abba a valószínűleg nem is olyan távoli jövőbe, amikor szabadon dönthetünk, milyen mértékben vesszük ki a részünket az autó vezetéséből. A hatalmas szabadidőjármű másik különlegessége a 38 colos (!) képátlójú, 4K felbontású, kristálytiszta, energiatakarékos OLED kijelző, amelyen egyszerre három információs mezőben jeleníthetjük meg a kívánt tartalmakat. Ráadásul az elektronika ma már a legegyszerűbb emberi cselekvésbe is besegít, legyen szó a kiterjesztett valóságú navigációs rendszerről, amely mintha közvetlenül az útra vetítené ki a követendő irányt, vagy az utastéren belüli beszélgetést támogató mikrofon- és hangszórórendszerről. Hidrogén üzemanyagcellás technológia Az Autotrader szerint a Toyota Mirai örökre beírta a nevét az autóipar történelemkönyvébe, mint a világ első szabadon megvásárolható, sorozatgyártású hidrogén üzemanyagcellás járműve. A Mirai volt az első fecske, amelynek köszönhetően világszerte megkezdődött a hidrogéntöltő infrastruktúra kiépítése. A folyamat legelején járunk még, és legalább annyian kételkednek a technológia életképességében, mint annak idején a hibrid hajtáséban – vagy éppen Benz robbanómotoros járművében. A jövőben kétségtelenül szerephez jut a hidrogén, és a Toyota Mirai sikerén felbuzdulva más autóipari szereplők is felgyorsították saját fejlesztéseiket. Időközben érkezik a második generációs Mirai, amely jobb hatásfokú, jobban vezethető és főleg sokkal olcsóbb lesz, mint úttörő elődje. Hummer EV CrabWalk Évtizedeken át figyeltük élvezettel, ahogy az autógyártók bizarr koncepciójárművei egy helyben forogva, oldalra kúszva mozogtak furcsa kerekeiken. Az elektromos hajtástechnológia bevezetésével ez ma már nem a jövő kiváltsága: ha a kerekek hajtása és kormányzása függetleníthető egymástól, bármire képesek lehetünk. Ezt demonstrálja az elektromos luxusterepjáróként feltámadt Hummer, amely az összkerékkormányzást és az elektromos összkerékhajtást kombinálva képes oldalazva haladni. A technológia kapóra jöhet kemény terepen, de még inkább parkoláskor – ahhoz tehát, hogy kiteljesedhessen, olcsóbbá kell válnia, és harmad ekkora autókban kell megjelennie. Amint elérhetővé válik az átlag vásárló számára, ténylegesen új korszak nyílik a városi közlekedésben. Lexus AR Play Az autóipari technológiák felhasználási területe nem korlátozódik a gépkocsira. A Lexus például hatásos megoldást talált arra, hogy az ügyfelek akkor is testközelből ismerkedhessenek meg kiszemelt új autójukkal, ha személyesen nem kereshetik fel a bemutatótermet. Akár a koronavírus pandémia hozadékának is tekinthetjük tehát, de jelentőségében jóval nagyobb a Lexus AR Play technológia, amely kiterjesztett valóságú megjelenítés segítségével mutatja meg az érdeklődőknek a kiszemelt modellt – elsőként a megújult IS szedánt. Hogy fog mutatni az új kocsi a házunk előtt, és harmonizál-e a bőrkárpit színe kedvenc ruhánk árnyalatával – ezekre a kérdésekre régen csak azután kaptunk választ, hogy átvettük autónkat, és bár ezek határozottan a fejlett világ problémái, a hatékony konfigurálás a hosszú távú ügyfélelégedettség első lépcsője. Mercedes-AMG GLE 63 S 48 voltos mild hibrid rendszer Még egy szabadidőjármű, ráadásul benzinpusztító sportmotorral? Igen, de mégsem: a Mercedes luxusterepjárója 48 voltos mild hibrid rendszerrel csíp le fontos decilitereket a fogyasztásból, és csökkenti kézzel fogható mértékben a motor kedvezőtlen üzemi tartományában (például elinduláskor) jelentkező széndioxid-kibocsátást. Persze egy 603 lóerős V8-as turbómotor soha nem lesz a környezetvédelem szimbóluma, de a Daimler fejlesztése jól mutatja, hogy a hibridizáció hozzátesz, nem pedig elvesz az autózás élményéből. Ugyanez igaz a modell aktív kanyarstabilizátorára, amely kanyarban feszesen, úthullámokon stabilan, rossz minőségű aszfalton kényelmesen tartja az autót. Nissan ProPilot Assist 2.0 A Cadillac Super Cruiser technológiájához hasonlóan a Nissan ProPilot 2.0 is képes arra, hogy a követési távolságot és a sebességet akár ívmenetben is tartsa, sőt, akár sávot váltva előzésbe is kezdjen. A nagy különbség, hogy a tisztán elektromos Ariya szabadidőjármű fedélzetén debütáló technológia lehetővé teszi, hogy huzamosabb ideig a kormány elengedésével haladjunk. Ezzel megvalósul a harmadik szintű autonóm közlekedés, innen pedig már csak egy (igaz, elég nagy) ugrás, hogy bizonyos jól meghatározható útszakaszokon teljes mértékben az autóra bízzuk a közlekedést. Rolls-Royce Ghost Könnyű úgy nagyszerűt alkotni, ha nincsenek anyagi korlátaink? Egyfelől igen, másfelől viszont új ötletek nélkül a pénz önmagában csak az unalomig ismert megoldások ismétlésére alkalmas. A Ghost tervezői fogták a létező technológiákat – a radaros és kamera alapú érzékelőket, a légrugózást, a műholdas helymeghatározást, és így tovább –, s ezeket egybe gyúrva hozták létre azt a kényelmi és biztonsági rendszert, amely az autó közvetlen és tágabb környezetének pontos ismeretében módosítja a lengéscsillapítók és a sebességváltók beállításait. Ha ez nem volna elég, vessünk egy pillantást a megvilágított hűtőmaszkra vagy a lézerrel átlyuggatott műszerfalra, amelyből sejtelmesen árad a fény: ezek a megoldások hitelesen ültetik át a XXI. századba a kézművesség több évszázados hagyományait. Toyota hibrid hajtáslánc Aki 2020-ban forradalmi újdonságként tekint a hibridekre, az alighanem egy barlangban töltötte az elmúlt húsz évet. A Toyota benzin-elektromos hajtástechnológiája mégis a modern autóipar egyik leginkább meghatározó eleme, pontosan azért, mert már nem forradalmi, hanem teljesen hétköznapi. A kiforrott technika a márka több tucatnyi típusában gondoskodik a kisebb üzemanyag-fogyasztásról, kedvezőbb károsanyag-kibocsátásról és csendesebb, finomabb üzemről. A Toyota hibrid mára teljesen hétköznapi, átlagos technológiává vált – pont annyira természetes, mint a biztonsági öv, a központi zár vagy a belső levegőkeringetés. Évről évre nő a Toyota hibrid típusainak száma (és egyre több modell kapható kizárólag hibridként), és hogy lépést tartsanak, a japán autógyártó versenytársai is elkezdték a maguk módján demokratizálni a technológiát.  Trombia Free önjáró, elektromos útseprőgép Tegye fel a kezét, aki hallott már a finn start-up újdonságáról, a nagyteljesítményű villanymotorral működő, teljesen automatizált úttisztító járműről? Pedig a Trombia Free már jövőre megkezdi tesztüzemét, és 2022-től nagyszériában készülhetnek az emissziómentes aszfaltseprő- és mosógépek, több millió tonnával csökkentve a világ útkarbantartó üzletágának széndioxid-kibocsátását. Csepp a tengerben? Talán igen, de ha az útseprő gépek közlekedhetnek önállóan, elektromosan, miért is ne tehetnék ugyanezt a szemetes kocsik, a hókotrók, a postai kézbesítő járművek és így tovább – a Kuopio városában alapított cég forradalmasíthatja a közművek járműhasználatát. Utólag beépíthető head-up kijelzők A biztonságos közlekedés néma, elfeledett hőse, ugyanakkor az elmúlt két évtized egyik legnagyszerűbb fejlesztése a head-up kijelző, amely a vezető látómezejében jeleníti meg a fontos információkat, így minimalizálva azt az időt, amíg a sofőr leveszi a tekintetét az útról. Nem volna túlzott elvárás, hogy 2020-ban minden autó rendelkezzen ezzel a technológiával, ám az autóipar lassan reagált az igényekre. Nem úgy a tartozékpiac, ahol egyre több forrásból szerezhetünk be jó minőségű, kiválóan működő, okostelefonnal szinkronizált head-up kijelzőket, amelyek nemcsak az autó kezelésében, de a telefon szinkronizálásában, az üzenetek megjelenítésében is új korszakot nyithatnak. Fotók: Toyota, Lexus, autotrader.com, slashgear.com További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Rossz időben, rossz helyen – így kommentálhatnánk azt a balesetet, amely pénteken Ausztriában, Salzburg tartományban történt. Az orf.at beszámolója szerint egy fát szállító transzporter bal hátsó kereke kiszakadt St. Johann település közelében. Az elszabaduló felni, rajta az abronccsal a szembe jövő sávban egy személygépkocsinak csapódott. Az autót vezető nő súlyosan megsérült, kórházba szállították. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit, műszaki szakértő ad majd választ arra, mi okozta a kerék elszabadulását.